Az uniós országok energiaügyekben illetékes tárcavezet?i hétf?i brüsszeli tanácskozásukon egyes felvetésekkel ellentétben nem t?ztek ki feladatokat arra nézve,
hogy 2030-ra a tagállamoknak mekkorára kell növelniük a megújuló energia részarányát a teljes energiafelhasználáson belül.
Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet helyettes vezet?je magyar újságíróknak elmondta: a magyar álláspont szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor nem engedhet? meg a költségvetési hiány és az államadósság további növelése, nem is lehet kötelezettséget vállalni a megújuló energia – például széler?m?vek, napkollektorok – elterjesztését célzó további, nagy forrásigény? beruházásokra.
A diplomata szerint egyel?re az a feladat, hogy az unió teljesítse a 2020-ig szóló „klímacélokat”, vagyis a szén-dioxid-kibocsátásnak részben a megújuló energia fokozott igénybevétele révén történ? csökkentését. „Nézzük meg, hogyan teljesítjük a 2020-ig szóló célokat. Amikor ennek a periódusnak a vége felé tartunk, akkor már lesz rálátásunk arra, hogy véget ért-e a gazdasági válság, illetve valóban versenyképes-e a megújuló energia termelése” – összegezte Várhelyi Olivér a magyar álláspontot.
Ett?l függetlenül – mondta – a magyar kormány nem tesz le arról, hogy az eddig kijelölt célt, vagyis a megújuló energia részarányának csaknem 15 százalékra történ? növelését elérje. Erre – jegyezte meg – most is jelent?s pénzeket fordítanak és fognak fordítani a jöv?ben például a strukturális és kohéziós alapokból.
A nagykövet elmondta még, hogy az energiaügyi uniós tanácsülésen vitát folytattak az Európai Bizottság nemrég közzétett elképzeléseir?l az energetikai bels? piac témájában. A dokumentum – állapította meg Várhelyi – els?sorban arra koncentrál, hogy miként lehetne még átjárhatóbbá tenni a piacot. Magyar megítélés szerint azonban az uniós javaslattev?-végrehajtó intézmény olyan területekre is „bemerészkedik”, ami nem szerencsés, és politikailag rendkívül érzékeny. Így az Európai Bizottság szerint most jött el az ideje annak, hogy átállítsák az uniót a fogyasztói energiaárak teljesen piaci szabályozására.
A magyar nagykövet szerint viszont e területen nem beszélhetünk igazi piaci helyzetr?l: több uniós tagállam „gázfronton” teljesen kiszolgáltatott, ráadásul most járnak le a hosszú távú gázszállítási szerz?dések az orosz partnerrel. A válság miatt – tette hozzá Várhelyi Olivér – Dél-Európában is megjelent az „energiaszegénység” jelensége, a fogyasztók nem tudják kifizetni a szükséges energia árát.
A magyar diplomata azt a kifogást is megfogalmazta az Európai Bizottság dokumentumával kapcsolatban, hogy az uniós testület, miközben meghatározó szerephez kívánja juttatni a megújulóenergia-forrásokat, nem tesz érdemi javaslatokat az úgynevezett „szabályozó kapacitások” szükségességét illet?en. Ez alatt azt kell érteni, hogy a szél- és a napenergia hasznosíthatóságának a mindenkori mértéke természeti körülményekt?l is függ, ezért be kell iktatni olyan, klasszikus energiaforrásokat, amelyeknek a teljesítménye szükség esetén gyorsan és rugalmasan növelhet?.
A diplomata szerint már ma is megfigyelhet?, hogy amikor Németországban – ahol az atomer?m?vek leállításáról döntöttek – valamilyen okból csökken a megújuló energia el?állítása, akkor Németország valósággal elszívja az áramot a Cseh Köztársaságtól, óriási áramszüneteket okozva, amikor pedig túltermelés van, akkor az el?állított energiát nem tudják felhasználni, cirkuláltatni kell.
forrás: mti
A tengerparti sótalanító üzemeket látná el megújuló energiával a földgázban d?zsöl? arab állam. Katar mindössze akkora, mint Vas, Veszprém és Zala megye együtt, de itt a legnagyobb az üvegházgáz-kibocsátás egy lakosra számítva.
Atomer?m?vel felér? kapacitású naper?m?vet tervez Katar. A cseppfolyósított földgáz (LNG) legnagyobb export?r országa 1800 megawattos er?m?re ír ki nemzetközi versenytárgyalást 2014-ben. A beruházás legalább 10 milliárd dollárra rúg, de az is elképzelhet?, hogy 20 milliárdba kerül majd.
Noha Katar területe mindössze akkora, mint Vas, Veszprémés Zala megye együttvéve, az arab országban a legnagyobb az egy lakosra számított üvegházgáz-kibocsátás a világon a gáz- és olajkitermelés miatt. Az ország döntéshozói attól tartanak: a megújuló energiatermelés elterjedése csökkenti majd az igényt a fosszilis energiahordozók iránt.
A naper?m? a sótalanító üzemeket látná el árammal. A tengervízb?l ivóvizet gyártó berendezéseket jelenleg gázer?m?vekben termelt villannyal m?ködtetik. Az er?m? 2018-ban készülne el. Amint üzembe lép, Katar energiaigényének 16 százalékát fedezi majd megújuló forrásból a jelenlegi nulla százalék helyett. Az ország jelenleg 7000 MW áramot termel, fogyasztása körülbelül 5000 MW.
Az ország f?városában, Dohában tartják jelenleg az ENSZ 18. klímakonferenciáját. „Változatosabbá kell tennünk az energiatermelésünket” – mondta a naper?m?r?l a konferencia katari f?szervez?je, Fahad bin Mohammed al-Attiya a Reuters hírügynökség szerint.
A katari politikus nem pontosította, hogy mennyivel csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást az er?m?. Az arab ország nem vállal konkrét csökkentési célokat a klímakonferencián, diplomatái azzal érvelnek, hogy a Katartól vásárolt földgázzal másutt a még szennyez?bb szenet váltják ki.
forrás: origo
