Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma a hétvégén a korábban elindított gazdaságélénkít? program keretein belül 4, 75 milliárd dolláros hitelgaranciát biztosított négy napenergia-projekt számára. A területért felel?s minisztert a program miatt er?s kritikák érték azt követ?en, hogy az egyik több mint félmilliárd dolláros támogatásban részesített amerikai napelemgyártó nemrég cs?döt jelentett, és elbocsátotta 1100 munkatársát – számol be a Bloomberg.
Az energiaügyi minisztériumnak szeptember végéig volt módja arra, hogy a korábbi gazdaságélénkít? program keretein belül hitelgaranciák nyújtásával támogasson megújuló energetikai beruházásokat. A finisben támogatásban részesült projekteket a ProLogis, a SunPower és a First Solar grundolta, utóbbi kett? már tovább is értékesítette projektjeit.
A program az elmúlt hónapban igen er?s kritikákat kapott, f?ként az ellenzéki republikánus oldalról, ugyanis augusztus végén cs?döt jelentett a hitelgarancia-programban korábban támogatást nyert Solyndra társaság. Az ellehetetlenült vállalkozás 527 millió dollárt hívott le a kormánygarancia terhére, a cs?d kapcsán az energiaügyi minisztérium vizsgálata mellett az FBI nyomozásba kezdett .
A héten jóváhagyott négy projektet megel?z?en mintegy 25 nap-, szélenergia vagy geotermiában érdekelt amerikai vállalkozás részesült a program támogatásában, összesen 11,4 milliárd dollár értékben.
A First Solar 646 millió dolláros hitelgaranciát kapott a 230 MW-os Antelope Valley Solar Ranch 1 projektre, valamint 1,46 milliárd dollárt az 550 MW-os Desert Sunlight projektre. A First Solar a két beruházást már értékesítette is, el?bbit az Exelonnak, utóbbit pedig a NextEra-nak és a GE egyik befektetési leányvállalatának. A First Solar természetesen a kivitelezésben aktív szerepet vállal majd.
A francia Totalhoz tartozó SunPower 1,24 milliárd dolláros hitelgaranciában részesült az 250 MW-os California Valley Solar Ranch projekthez, és a beruházást értékesítette az NRG Energy számára.
A világ legnagyobb raktárterületével rendelkez? Prologis társaság részleges hitelgaranciát kapott, amely 80%-át fedezi annak a 1,4 milliárd dolláros hitelnek, amelyb?l 28 államban mintegy 750 épületre kiterjed? napelem-telepítési projektet terveznek végrehajtani. A Project Amp-re keresztelt beruházást a Bank of America és az NRG Energy vezeti. A befejezést követ?en 752 MW-nyi háztet?re szerelt PV-kapacitás épül ki.
forrás: portfolio.hu
Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma a hétvégén a korábban elindított gazdaságélénkít? program keretein belül 4, 75 milliárd dolláros hitelgaranciát biztosított négy napenergia-projekt számára. A területért felel?s minisztert a program miatt er?s kritikák érték azt követ?en, hogy az egyik több mint félmilliárd dolláros támogatásban részesített amerikai napelemgyártó nemrég cs?döt jelentett, és elbocsátotta 1100 munkatársát – számol be a Bloomberg.
Az energiaügyi minisztériumnak szeptember végéig volt módja arra, hogy a korábbi gazdaságélénkít? program keretein belül hitelgaranciák nyújtásával támogasson megújuló energetikai beruházásokat. A finisben támogatásban részesült projekteket a ProLogis, a SunPower és a First Solar grundolta, utóbbi kett? már tovább is értékesítette projektjeit.
A program az elmúlt hónapban igen er?s kritikákat kapott, f?ként az ellenzéki republikánus oldalról, ugyanis augusztus végén cs?döt jelentett a hitelgarancia-programban korábban támogatást nyert Solyndra társaság. Az ellehetetlenült vállalkozás 527 millió dollárt hívott le a kormánygarancia terhére, a cs?d kapcsán az energiaügyi minisztérium vizsgálata mellett az FBI nyomozásba kezdett .
A héten jóváhagyott négy projektet megel?z?en mintegy 25 nap-, szélenergia vagy geotermiában érdekelt amerikai vállalkozás részesült a program támogatásában, összesen 11,4 milliárd dollár értékben.
A First Solar 646 millió dolláros hitelgaranciát kapott a 230 MW-os Antelope Valley Solar Ranch 1 projektre, valamint 1,46 milliárd dollárt az 550 MW-os Desert Sunlight projektre. A First Solar a két beruházást már értékesítette is, el?bbit az Exelonnak, utóbbit pedig a NextEra-nak és a GE egyik befektetési leányvállalatának. A First Solar természetesen a kivitelezésben aktív szerepet vállal majd.
A francia Totalhoz tartozó SunPower 1,24 milliárd dolláros hitelgaranciában részesült az 250 MW-os California Valley Solar Ranch projekthez, és a beruházást értékesítette az NRG Energy számára.
A világ legnagyobb raktárterületével rendelkez? Prologis társaság részleges hitelgaranciát kapott, amely 80%-át fedezi annak a 1,4 milliárd dolláros hitelnek, amelyb?l 28 államban mintegy 750 épületre kiterjed? napelem-telepítési projektet terveznek végrehajtani. A Project Amp-re keresztelt beruházást a Bank of America és az NRG Energy vezeti. A befejezést követ?en 752 MW-nyi háztet?re szerelt PV-kapacitás épül ki.
forrás: portfolio.hu
Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma a hétvégén a korábban elindított gazdaságélénkít? program keretein belül 4, 75 milliárd dolláros hitelgaranciát biztosított négy napenergia-projekt számára. A területért felel?s minisztert a program miatt er?s kritikák érték azt követ?en, hogy az egyik több mint félmilliárd dolláros támogatásban részesített amerikai napelemgyártó nemrég cs?döt jelentett, és elbocsátotta 1100 munkatársát – számol be a Bloomberg.
Az energiaügyi minisztériumnak szeptember végéig volt módja arra, hogy a korábbi gazdaságélénkít? program keretein belül hitelgaranciák nyújtásával támogasson megújuló energetikai beruházásokat. A finisben támogatásban részesült projekteket a ProLogis, a SunPower és a First Solar grundolta, utóbbi kett? már tovább is értékesítette projektjeit.
A program az elmúlt hónapban igen er?s kritikákat kapott, f?ként az ellenzéki republikánus oldalról, ugyanis augusztus végén cs?döt jelentett a hitelgarancia-programban korábban támogatást nyert Solyndra társaság. Az ellehetetlenült vállalkozás 527 millió dollárt hívott le a kormánygarancia terhére, a cs?d kapcsán az energiaügyi minisztérium vizsgálata mellett az FBI nyomozásba kezdett .
A héten jóváhagyott négy projektet megel?z?en mintegy 25 nap-, szélenergia vagy geotermiában érdekelt amerikai vállalkozás részesült a program támogatásában, összesen 11,4 milliárd dollár értékben.
A First Solar 646 millió dolláros hitelgaranciát kapott a 230 MW-os Antelope Valley Solar Ranch 1 projektre, valamint 1,46 milliárd dollárt az 550 MW-os Desert Sunlight projektre. A First Solar a két beruházást már értékesítette is, el?bbit az Exelonnak, utóbbit pedig a NextEra-nak és a GE egyik befektetési leányvállalatának. A First Solar természetesen a kivitelezésben aktív szerepet vállal majd.
A francia Totalhoz tartozó SunPower 1,24 milliárd dolláros hitelgaranciában részesült az 250 MW-os California Valley Solar Ranch projekthez, és a beruházást értékesítette az NRG Energy számára.
A világ legnagyobb raktárterületével rendelkez? Prologis társaság részleges hitelgaranciát kapott, amely 80%-át fedezi annak a 1,4 milliárd dolláros hitelnek, amelyb?l 28 államban mintegy 750 épületre kiterjed? napelem-telepítési projektet terveznek végrehajtani. A Project Amp-re keresztelt beruházást a Bank of America és az NRG Energy vezeti. A befejezést követ?en 752 MW-nyi háztet?re szerelt PV-kapacitás épül ki.
forrás: portfolio.hu
Szokatlanul hosszú és hideg volt a tél az Északi-sark atmoszférájában, ráadásul a sarki állandó ciklon szelei is szokatlanul er?sek voltak. Ezzel a két jelenséggel magyarázzak a tudósok, hogy miért alakulhatott ki az idén el?ször ózonlyuk az északi féltekén. Az ózonréteg vastagsága nyolcvan százalékkal csökkent, Oroszországban és Skandináviában is rekordszint? UV-sugárzást mértek.
Már a mérési eredmények els?, tavaszi felülvizsgálatakor is drasztikus ózonveszteségr?l számoltak be az Északi-sark légkörét vizsgáló tudósok, de a Nature tudományos folyóirat október 2-i számában megjelent teljes elemzésük szerint valójában már ózonlyukról beszélhetünk. Ózonlyuk eddig csak a Déli-sark fölött keletkezett, alapvet?en meteorológiai okokból.
A mérési adatok szerint húsz kilométerrel a felszín felett 80 százalékkal csökkent az ózonréteg vastagsága. A tavasszal közölt els? adatok még csak 40 százalékos vékonyodásról szóltak, amely szintén nagymérték?, de nem számított kirívónak, mértek már hasonló adatokat. A nyolcvan százalékos elvékonyodás viszont eddig példátlan, gyakorlatilag már lyuknak lehet nevezni.
Hosszú, hideg tél
A kutatók szerint az ózonlyuk amiatt alakulhatott ki, hogy idén szokatlanul hideg volt a tél a sarki sztratoszférában, és az északi-sarki állandó ciklon (polar vortex) szelei is vadabbul fújtak, elzárva a dél fel?l érkez? melegebb áramlatok útját. Az ózonlyuk azért szokott csak a Déli-sark felett kialakulni, mert ott jellemz?en hidegebbek a telek.
„A sarki sztratoszfére telei nagyon változatosak, hol hidegek, hol melegebbek. Az elmúlt id?ben a hideg telek hidegebbek lettek” – magyarázta a BBC-nek a Nature-ben megjelent tanulmányt Michelle Santee, a NASA Jet Propulsion Laboratoryjának a munkatársa. Azaz, egyel?re még nem kell számolni az ózonlyuk állandósulásával, de ha a sztratoszférában hideg tél van, és ez magas klórszinttel párosul, az a jöv?ben a mostanihoz hasonló ózonveszteséget okozhat.
A mérési adatok szerint egyébként idén nem d?lt meg semmilyen hidegrekord az arktiszi atmoszférában, de sokkal hosszabb ideig és sokkal nagyobb területen maradt szokatlanul hideg a leveg?. Hogy ez miért történt, és hogy idén miért voltak er?sebbek az állandó ciklon szelei, azt Santee szerint még évekig tartó tanulmányozással tudják csak kideríteni. „Decembert?l májusig tartott a nagy hideg, ilyen még nem volt a feljegyzett mérések történetében” – mondta.
Ötven év, és helyreállhat
Az ózonlyuk kiterjedése térben és id?ben is változott, ahogy az állandó ciklon forgott. Amíg fennállt, Skandináviában és Oroszországban is rekordszint? UV-B sugárzást mértek, bár nem tudni, hogy ez jelentett-e veszélyt az emberi egészségre. A tavaszi közlemény szerint a 40 százalékos vékonyodásnál még mindig nem éri akkora ultraibolya-sugárzás az embereket, mintha a déli égöveken élnének.
Az ózonréteg vékonyodásában a klórvegyületek játszanak nagy szerepet, ezeket 1987-ig nagy mennyiségben használta az ipar, például a h?t?szekrények h?t?gázaként, vagy a dezodorok hajtógázaként. Lebomlásuk évtizedekig is eltarthat, becslések szerint a század közepére állhat vissza a leveg? ózonszintje az ipari kor el?ttire, írja a BBC.
Forrás index.hu
„Ez egy multifunkcionális üveg lesz, amely komplett épületek bevonására alkalmas lenne, és gyakorlatilag áramot is állít el?, h?szigetel és napvédelemre is egyaránt megfelelne..” – nyilatkozta Jüllich Ádám, a Jüllich Glas holding Zrt. elnöke.
A cég több mint két évtizede m?ködik Székesfehérváron. Most 13 ezer négyzetméteres új csarnok építettek, amely a város polgármestere, Cser-Palkovics András szerint az összefogás jelképe. Az üzemcsarnok két és fél milliárd forintba került. A beruházást a magyar állam az új Széchenyi Terv keretében 398 millió forinttal támogatta.
A vállalathoz most negyven új munkást vettek fel, de tervezik, hogy jöv?re még 100-nak adnak munkát, így akár 500-an is dolgozhatnak a székesfehérvári gyárban.
forrás: hirado.hu
Szokatlanul hosszú és hideg volt a tél az Északi-sark atmoszférájában, ráadásul a sarki állandó ciklon szelei is szokatlanul er?sek voltak. Ezzel a két jelenséggel magyarázzak a tudósok, hogy miért alakulhatott ki az idén el?ször ózonlyuk az északi féltekén. Az ózonréteg vastagsága nyolcvan százalékkal csökkent, Oroszországban és Skandináviában is rekordszint? UV-sugárzást mértek.
Már a mérési eredmények els?, tavaszi felülvizsgálatakor is drasztikus ózonveszteségr?l számoltak be az Északi-sark légkörét vizsgáló tudósok, de a Nature tudományos folyóirat október 2-i számában megjelent teljes elemzésük szerint valójában már ózonlyukról beszélhetünk. Ózonlyuk eddig csak a Déli-sark fölött keletkezett, alapvet?en meteorológiai okokból.
A mérési adatok szerint húsz kilométerrel a felszín felett 80 százalékkal csökkent az ózonréteg vastagsága. A tavasszal közölt els? adatok még csak 40 százalékos vékonyodásról szóltak, amely szintén nagymérték?, de nem számított kirívónak, mértek már hasonló adatokat. A nyolcvan százalékos elvékonyodás viszont eddig példátlan, gyakorlatilag már lyuknak lehet nevezni.
Hosszú, hideg tél
A kutatók szerint az ózonlyuk amiatt alakulhatott ki, hogy idén szokatlanul hideg volt a tél a sarki sztratoszférában, és az északi-sarki állandó ciklon (polar vortex) szelei is vadabbul fújtak, elzárva a dél fel?l érkez? melegebb áramlatok útját. Az ózonlyuk azért szokott csak a Déli-sark felett kialakulni, mert ott jellemz?en hidegebbek a telek.
„A sarki sztratoszfére telei nagyon változatosak, hol hidegek, hol melegebbek. Az elmúlt id?ben a hideg telek hidegebbek lettek” – magyarázta a BBC-nek a Nature-ben megjelent tanulmányt Michelle Santee, a NASA Jet Propulsion Laboratoryjának a munkatársa. Azaz, egyel?re még nem kell számolni az ózonlyuk állandósulásával, de ha a sztratoszférában hideg tél van, és ez magas klórszinttel párosul, az a jöv?ben a mostanihoz hasonló ózonveszteséget okozhat.
A mérési adatok szerint egyébként idén nem d?lt meg semmilyen hidegrekord az arktiszi atmoszférában, de sokkal hosszabb ideig és sokkal nagyobb területen maradt szokatlanul hideg a leveg?. Hogy ez miért történt, és hogy idén miért voltak er?sebbek az állandó ciklon szelei, azt Santee szerint még évekig tartó tanulmányozással tudják csak kideríteni. „Decembert?l májusig tartott a nagy hideg, ilyen még nem volt a feljegyzett mérések történetében” – mondta.
Ötven év, és helyreállhat
Az ózonlyuk kiterjedése térben és id?ben is változott, ahogy az állandó ciklon forgott. Amíg fennállt, Skandináviában és Oroszországban is rekordszint? UV-B sugárzást mértek, bár nem tudni, hogy ez jelentett-e veszélyt az emberi egészségre. A tavaszi közlemény szerint a 40 százalékos vékonyodásnál még mindig nem éri akkora ultraibolya-sugárzás az embereket, mintha a déli égöveken élnének.
Az ózonréteg vékonyodásában a klórvegyületek játszanak nagy szerepet, ezeket 1987-ig nagy mennyiségben használta az ipar, például a h?t?szekrények h?t?gázaként, vagy a dezodorok hajtógázaként. Lebomlásuk évtizedekig is eltarthat, becslések szerint a század közepére állhat vissza a leveg? ózonszintje az ipari kor el?ttire, írja a BBC.
Forrás index.hu
Szokatlanul hosszú és hideg volt a tél az Északi-sark atmoszférájában, ráadásul a sarki állandó ciklon szelei is szokatlanul er?sek voltak. Ezzel a két jelenséggel magyarázzak a tudósok, hogy miért alakulhatott ki az idén el?ször ózonlyuk az északi féltekén. Az ózonréteg vastagsága nyolcvan százalékkal csökkent, Oroszországban és Skandináviában is rekordszint? UV-sugárzást mértek.
Már a mérési eredmények els?, tavaszi felülvizsgálatakor is drasztikus ózonveszteségr?l számoltak be az Északi-sark légkörét vizsgáló tudósok, de a Nature tudományos folyóirat október 2-i számában megjelent teljes elemzésük szerint valójában már ózonlyukról beszélhetünk. Ózonlyuk eddig csak a Déli-sark fölött keletkezett, alapvet?en meteorológiai okokból.
A mérési adatok szerint húsz kilométerrel a felszín felett 80 százalékkal csökkent az ózonréteg vastagsága. A tavasszal közölt els? adatok még csak 40 százalékos vékonyodásról szóltak, amely szintén nagymérték?, de nem számított kirívónak, mértek már hasonló adatokat. A nyolcvan százalékos elvékonyodás viszont eddig példátlan, gyakorlatilag már lyuknak lehet nevezni.
Hosszú, hideg tél
A kutatók szerint az ózonlyuk amiatt alakulhatott ki, hogy idén szokatlanul hideg volt a tél a sarki sztratoszférában, és az északi-sarki állandó ciklon (polar vortex) szelei is vadabbul fújtak, elzárva a dél fel?l érkez? melegebb áramlatok útját. Az ózonlyuk azért szokott csak a Déli-sark felett kialakulni, mert ott jellemz?en hidegebbek a telek.
„A sarki sztratoszfére telei nagyon változatosak, hol hidegek, hol melegebbek. Az elmúlt id?ben a hideg telek hidegebbek lettek” – magyarázta a BBC-nek a Nature-ben megjelent tanulmányt Michelle Santee, a NASA Jet Propulsion Laboratoryjának a munkatársa. Azaz, egyel?re még nem kell számolni az ózonlyuk állandósulásával, de ha a sztratoszférában hideg tél van, és ez magas klórszinttel párosul, az a jöv?ben a mostanihoz hasonló ózonveszteséget okozhat.
A mérési adatok szerint egyébként idén nem d?lt meg semmilyen hidegrekord az arktiszi atmoszférában, de sokkal hosszabb ideig és sokkal nagyobb területen maradt szokatlanul hideg a leveg?. Hogy ez miért történt, és hogy idén miért voltak er?sebbek az állandó ciklon szelei, azt Santee szerint még évekig tartó tanulmányozással tudják csak kideríteni. „Decembert?l májusig tartott a nagy hideg, ilyen még nem volt a feljegyzett mérések történetében” – mondta.
Ötven év, és helyreállhat
Az ózonlyuk kiterjedése térben és id?ben is változott, ahogy az állandó ciklon forgott. Amíg fennállt, Skandináviában és Oroszországban is rekordszint? UV-B sugárzást mértek, bár nem tudni, hogy ez jelentett-e veszélyt az emberi egészségre. A tavaszi közlemény szerint a 40 százalékos vékonyodásnál még mindig nem éri akkora ultraibolya-sugárzás az embereket, mintha a déli égöveken élnének.
Az ózonréteg vékonyodásában a klórvegyületek játszanak nagy szerepet, ezeket 1987-ig nagy mennyiségben használta az ipar, például a h?t?szekrények h?t?gázaként, vagy a dezodorok hajtógázaként. Lebomlásuk évtizedekig is eltarthat, becslések szerint a század közepére állhat vissza a leveg? ózonszintje az ipari kor el?ttire, írja a BBC.
Forrás index.hu
Szokatlanul hosszú és hideg volt a tél az Északi-sark atmoszférájában, ráadásul a sarki állandó ciklon szelei is szokatlanul er?sek voltak. Ezzel a két jelenséggel magyarázzak a tudósok, hogy miért alakulhatott ki az idén el?ször ózonlyuk az északi féltekén. Az ózonréteg vastagsága nyolcvan százalékkal csökkent, Oroszországban és Skandináviában is rekordszint? UV-sugárzást mértek.
Már a mérési eredmények els?, tavaszi felülvizsgálatakor is drasztikus ózonveszteségr?l számoltak be az Északi-sark légkörét vizsgáló tudósok, de a Nature tudományos folyóirat október 2-i számában megjelent teljes elemzésük szerint valójában már ózonlyukról beszélhetünk. Ózonlyuk eddig csak a Déli-sark fölött keletkezett, alapvet?en meteorológiai okokból.
A mérési adatok szerint húsz kilométerrel a felszín felett 80 százalékkal csökkent az ózonréteg vastagsága. A tavasszal közölt els? adatok még csak 40 százalékos vékonyodásról szóltak, amely szintén nagymérték?, de nem számított kirívónak, mértek már hasonló adatokat. A nyolcvan százalékos elvékonyodás viszont eddig példátlan, gyakorlatilag már lyuknak lehet nevezni.
Hosszú, hideg tél
A kutatók szerint az ózonlyuk amiatt alakulhatott ki, hogy idén szokatlanul hideg volt a tél a sarki sztratoszférában, és az északi-sarki állandó ciklon (polar vortex) szelei is vadabbul fújtak, elzárva a dél fel?l érkez? melegebb áramlatok útját. Az ózonlyuk azért szokott csak a Déli-sark felett kialakulni, mert ott jellemz?en hidegebbek a telek.
„A sarki sztratoszfére telei nagyon változatosak, hol hidegek, hol melegebbek. Az elmúlt id?ben a hideg telek hidegebbek lettek” – magyarázta a BBC-nek a Nature-ben megjelent tanulmányt Michelle Santee, a NASA Jet Propulsion Laboratoryjának a munkatársa. Azaz, egyel?re még nem kell számolni az ózonlyuk állandósulásával, de ha a sztratoszférában hideg tél van, és ez magas klórszinttel párosul, az a jöv?ben a mostanihoz hasonló ózonveszteséget okozhat.
A mérési adatok szerint egyébként idén nem d?lt meg semmilyen hidegrekord az arktiszi atmoszférában, de sokkal hosszabb ideig és sokkal nagyobb területen maradt szokatlanul hideg a leveg?. Hogy ez miért történt, és hogy idén miért voltak er?sebbek az állandó ciklon szelei, azt Santee szerint még évekig tartó tanulmányozással tudják csak kideríteni. „Decembert?l májusig tartott a nagy hideg, ilyen még nem volt a feljegyzett mérések történetében” – mondta.
Ötven év, és helyreállhat
Az ózonlyuk kiterjedése térben és id?ben is változott, ahogy az állandó ciklon forgott. Amíg fennállt, Skandináviában és Oroszországban is rekordszint? UV-B sugárzást mértek, bár nem tudni, hogy ez jelentett-e veszélyt az emberi egészségre. A tavaszi közlemény szerint a 40 százalékos vékonyodásnál még mindig nem éri akkora ultraibolya-sugárzás az embereket, mintha a déli égöveken élnének.
Az ózonréteg vékonyodásában a klórvegyületek játszanak nagy szerepet, ezeket 1987-ig nagy mennyiségben használta az ipar, például a h?t?szekrények h?t?gázaként, vagy a dezodorok hajtógázaként. Lebomlásuk évtizedekig is eltarthat, becslések szerint a század közepére állhat vissza a leveg? ózonszintje az ipari kor el?ttire, írja a BBC.
Forrás index.hu
A még hatvanas években épült rendel? f?tése mára igencsak elavult. Várhatóan jelent?sen lecsökkennek a gázszámlák, ha megvalósul a f?tés-korszer?sítés, illetve a tet?szerkezet cseréje. Ráadásul napkollektorokat is elhelyeznek a tet?n, melyek a meleg vizet biztosítják.
Szakmai el?relépést jelent, hogy egy fogászati kezel?egységet és úgynevezett dentálhigiénés rendel?t vagy prevenciós termet is kialakítanak, amely els?sorban a gyerekek tájékoztatására szolgál majd. Ugyancsak külön szobába kerül a sterilizáló. Ráadásul ezek a fejlesztések igen gyorsan megvalósulnak, hiszen az ötvenmillió forintos fejlesztés még idén lezárul.
forrás: szoljon.hu
