Magyar Napelem Napkollektor Szövetség tagjai
Regisztrált kivitelez?k
Jelmagyarázat:
A cseh-szlovák-magyar másnapi kereskedés? villamosenergia-piacok idén szeptember elejére tervezett összekapcsolásának eredményeképpen a magyar áramt?zsde, a HUPX releváns (másnapi) piacán is bevezetik majd az úgynevezett negatív árakat – mondta a Napi Gazdaságnak Medveczki Zoltán, a börzét üzemeltet? HUPX Zrt. vezérigazgatója. A közös piac létrehozásának jogi szempontból nem el?feltétele a negatív árak bevezetése, ez a kereskedési feltétel azonban el?segítheti az integráció hatékony és optimális m?ködését.
Elszakadtak az árak
Negatív árakat számos nyugat- és közép-európai ország másnapi villamosenergia-piacán használnak: amennyiben a keresleti és kínálati viszonyok alapján kialakuló egyensúlyi ár negatív tartományba esik, az eladó az adott órában hajlandó fizetni azért, hogy megvásárolják t?le az áramot. Azon áramt?zsdék, amelyek nem alkalmaznak negatív árat, pozitív alsó limitár használatára kényszerülnek (ilyen ma a HUPX megawattóránkénti 0,01 eurós limitje is). Az eladói ajánlatok technikai kényszer miatti visszavágása azonban nem optimális, nem megfelel?en reprezentálja a piaci helyzetet. Negatív árak mellett gyakorlatilag semmilyen ár mellett nem lesz elutasított ajánlat, ez pedig a HUPX közlése szerint nemcsak, hogy valós piaci árakhoz vezet, hanem megfelel? indikátort is jelenthet a piaci szerepl?k számára.
Az elmúlt id?szakban egyes országspecifikus tényez?k (mint például a kínálat hiánya, vagy a balkáni régió közelsége) többször is azt eredményezték, hogy a hazai másnapi kereskedés? villamosenergia-piacon kialakuló árak elszakadtak a környez? országokétól. A volatilitást azonban mind a negatív árak bevezetése, mind pedig a megújuló áram t?zsdére terelése is csökkentheti. A negatív árakat a már összekapcsolt nyugat-európai piacokon is alkalmazzák a másnapi kereskedésben, ami az egységes európai villamosenergia-piac 2014-ig tervezett létrehozása szempontjából lehet lényeges, ráadásul a szlovák és a cseh t?zsdén már idén februártól él ez a megoldás. A HUPX-en az alsó limitár mínusz 3 ezer euróra változik majd, de a börze megtartja a második aukció futtatásának lehet?ségét is, ha a piaci folyamatok által nem indokolható er?sen negatív ár alakulna ki. A HUPX több mint két éve m?köd? másnapi aukciós piacán 50-szer fordult el?, hogy az ajánlatok visszavágásához kellett folyamodni az alsó limitáron, ez az összes kereskedett óra kevesebb, mint 0,32 százalékát jelenti.
Piactisztító hatás
A negatív ár mindemellett piactisztító hatást is jelenthet, hiszen figyelembe veszi, hogy a szerepl?knek eltér?ek a termeléscsökkentési költségei, azaz csökkenhet az átlagos órák piaci áraiba beépül? kockázati prémium. A negatív árak szempontjából a felhasználók nem számíthatnak jelent?s változásra, hiszen ez a feltétel lényegében az egyes órák elszámoló árait meghatározó mechanizmust módosítja. A negatív és alsó limitárak alapvet?en a téli id?szak jellemz?i, szinte kizárólag november és február között fordultak el?, f?leg hétköznapokon és a völgyid?szakban. A piacintegráció után várhatóan ennél is kevesebb limitáras eset lesz, egy-egy jelent?sebb túlkínálati id?szakban azonban több országra is átterjedhet ez a probléma. A megújuló alapon termelt villamosenergia szempontjából lényeges szempont lehet, hogy a szubvenciók miatt ezek árazása némileg elszakadhat a valós piactól, a t?zsdei árakra pedig rugalmatlanul reagálnak. A negatív ár bevezetése azonban az ebb?l adódó, többi termel?re háruló többletköltséget is mérsékelheti.
Els? ránézésre különös, de a negatív ár bevezetése a magyar áramt?zsdére els?sorban a termel?k érdekeit szolgálhatja, akiknek jobban megérheti napi termelésük egy részét ilyen áron a piacra vinni, mint leállítani, visszaszabályozni kapacitásaikat – értelmezte Mez?si András, a REKK Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutató munkatársa a negatív ár fogalmát. A villamos energia termelésben mind nagyobb részt kitev? – id?járásfügg?, nehezen szabályozható megújuló energiatermel?k túlteljesítése esetén a fosszilis, nukleáris alapon termel?k óhatatlanul veszteséget szenvednek el, amelyet mérsékelhet a negatív ár intézménye. A nem kötelez? átvétel alá tartozó termel?k így nem kényszerülnek leállítani az er?m?vet, és a vonatkozó németországi tapasztalatok szerint a negatív árak mindössze rövid id?tartamra lépnek életbe a napon belüli áramkereskedésben. Persze, viszonyítás kérdése, hogy mennyire örömteli/kedvez? ez a változás a hagyományos energiahordozókból áramot termel? társaságok számára, hiszen természetszer?leg már a megújulók térnyerése is els?dleges gazdasági érdekeik ellen hatnak. Így gyakran a fosszilis és nukleáris lobbi áll a megújuló energiahordozók egyébként globális el?retörésének helyi lassítása mögött – noha a fejlettebb gazdaságokban tapasztaltak szerint hosszabb távon az efféle küzdelemmel szemben kifizet?d?bb lehet a zöldebb energiaforrások felé való nyitás.
Forrás: napi.hu
MR1 – 180 PERCBEN VENDÉG BENCSIK JÁNOS
M?sorvezet?
Kis költség – nagy eredmény. Az épületenergetikára ez a jellemz?, gyártók és kivitelez?k is jól járnak. Hangzott el a harmadik Épületfelújítási Konferencián tegnap.
Bencsik János energiaügyi szakpolitikus, a parlament Energetikai Albizottságának elnök a m?sor vendége. Jó reggelt kívánok!
Bencsik János energiaügyi szakpolitikus Jó reggelt kívánok! Minden adott ahhoz, hogy az épületenergetika és az épületenergetikai pályázatok nagy siker legyen, van uniós forrás. És egyébként jellemz?en ezek a kasszák ürülnek ki el?ször, amikor a lakossági pályázatról beszélünk.
Ha tízes skálán kellene értékelni mindezek fényében a dolgok sikerességét, akkor Ön hányas osztályzatot adna?
Bencsik János Összességében 6-7 közé tenném. Tehát van hova fejl?dni.
Bencsik János Igen, van hova fejl?dni. Valóban igaz, hogy a legnépszer?bb pályázatok közé tartozik, hiszen mindenki megtakarítást érhet el vele, legyenek azok közintézmények vagy vállalkozások is. Ugye, azt szögezzük le, hogy európai uniós forrásokat csakis ebben a két szektorban lehet felhasználni, közvetlen lakossági vagyongyarapodást keletkeztet? fejlesztésekre nem fordítható európai uniós kohéziós forrás, kifejezetten felzárkózás, vállalkozások és a közszektor felzárkóztatására. De innen is kifogyott a pénz az elmúlt esztend?ben. Tehát tavaly nyáron már úgy adtak be pályázatokat iskolák, egészségügyi intézmények, szociális otthonok, hogy korántsem volt biztos az, hogy mire elbírálják az általuk benyújtott pályázatot, lesz is rá forrás. Éppen ezért tettünk akkor javaslatot arra, hogy vannak olyan operatív programok a Széchenyi Terven belül beosztandó uniós források esetében, amelyek „nem muzsikálnak olyan jól”, tehát nem annyira népszer?ek, nem pályáznak annyira. És arra tettünk javaslatot, hogy egy 160 milliárd forint átcsoportosítására kerüljön sor. A kormány ezt támogatta, Brüsszel lefaragott bel?le, végül is összességében 105 milliárd forint áll rendelkezésre, abból 11 milliárdot a már benyújtott pályázatok támogathatósága érdekében. Ezek már benn vannak, tehát el is bírálták ezeket a pályázatokat. Most lehet majd szerz?dést kötni, hiszen meg van hozzá a forrás, és 94 milliárd forint a teljes jogú pályázatok el?leg kiírása.
Igen, akkor ezek a pályázatok megjelennek majd, lehet pályázni. Illetve, Önöknek politikusoknak az a dolga, hogy a 2014-gyel kezd?d? európai uniós költségvetési id?szakban még több vagy legalább ennyi épületenergetikai pályázati forrás legyen.
Bencsik János Igen, hát azt tudni kell, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium mellett m?köd? Nemzetgazdasági Stratégiai Tervezési Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is dolgozik a 2014-2020. közötti fejlesztési programozáson, hogy minél több európai uniós forrást lehessen majd behívni, méghozzá olyan programokra, amelyek tényleges tehercsökkentést jelentenek majd mind a magánszektor, mind pedig a közösségi szektor számára. Energiahatékonysági beruházások ezek közé tartoznak. Jellemz?en, kiknek kell most sokkal jobban figyelniük erre a beszélgetésre? Középületek menedzsereinek, bárkinek, akinek eszébe juthat, hogy esetleg benyújt egy pályázatot? Nyilván tudja az illet?, hogy hol keresse a pályázatot, azt meg fogja találni önállóan is, de ki az aki, most nagyon figyeljen? Bencsik János Alapvet?en önkormányzati, egyházi, nonprofit intézmények, valamint kis- és középvállalkozások. Két nagy területre kell odafigyelni: az egyik a megújuló energiahasználatot b?vít? beruházások. Itt lesz 5 milliárd forint, amely kifejezetten – mondhatjuk azt is, hogy fotovoltaikus rendszereknek a telepítésére ad lehet?séget – 11 milliárd forint önkormányzatoknak, egyházi intézményeknek megújuló h?energia-alapú épületkorszer?sítésre. Ugyanebben a kategóriában 23-24 milliárd forint áll rendelkezésre vállalkozások számára. Tehát nagyon fontos, hogy a vállalkozások energia-megtakarítással járó fejlesztéseikkel versenyképességüket javítják, hiszen a termelési költségüket tudják csökkenteni. A nagyok, a multik ezt már mind elvégezték Magyarországon, tehát még inkább növekedett a versenyképességük. Itt az id? arra, hogy kicsit megtámogassuk a hazai kis- és középvállalkozásokat. Ez az egyik szektor. Meddig áll rendelkezésre ez a pénz? Bencsik János Reményeink szerint kora ?sszel, valamikor októberben meghirdetésre kerül, folyamatos lesz a beadás, egészen addig, amíg a keretek rendelkezésre állnak. És a következ? év végéig el is kell bírálnia az irányító hatóságnak, közrem?köd? szervezeteknek, és meg is kell kötni a szerz?déseket. De, hogy még egy nagyon fontos információ, hogy 54 milliárd forint pedig kifejezetten épületkorszer?sítésre áll majd rendelkezésre. Itt a vállalkozásokhoz képest el?nyt fognak élvezni az önkormányzatok. De bocsánat, Képvisel? Úr! Fordítsuk ezt le magyarra! Tehát épületkorszer?sítés egyenl? nyílászáró-csere vagy h?szigetelés! Bencsik János H?szigetelés és bels? energetikai berendezések, f?tési berendezések korszer?sítése – ha szükséges – cseréje, megújuló energia alapú berendezésekkel történ? kiváltása. Ez a kett? együtt szabad, hogy történjen. El?ször meg kell lenni a határoló felületek, szerkezetek h?szigetelésének, kevesebb energiát használjon fel az adott épület, és ahhoz kell méretezni a bels? berendezéseket. Tehát manapság azért vannak olyan programok is, hogy hopp! kicseréljük a kazánt, aztán megtakarítunk valamit. Megtakarítunk valóban néhány százalékot, meg ha három év múlva hozzányúlunk magához az intézményhez, az épülethez és rendbe tesszük a nyílászárókat és a küls? szigetelést, akkor rájövünk arra, hogy három számmal nagyobb a kazán az épületben és feleslegesen fektettünk be nagyon sok forrást. De a pályázati elbírálásnál majd nyilván ügyelnek rá, hogy ne legyen ilyen probléma. Bencsik János Igen, ezzel együtt is – a korábbi pályázatokhoz képest – egyszer?södnek a beadási kritériumok, több lesz az egyfordulós és több lesz az egyszer?sített eljárás. Éppen azért, hogy a legkisebb önkormányzatok és intézmények is viszonylag könnyen, gördülékenyen tudjanak hozzáférni ezekhez a forrásokhoz. Beszéljünk egy kicsit a lakossági lehet?ségekr?l is. Bár itt most nincs különösebb friss hír az után, hogy persze a lakossági pályázatok is nagyon szépen fogynak, alapvet?en költségvetési keretb?l. De hát nyilván a hallgatókban ez is el?jön, hogy szép-szép, hogy az önkormányzatok, meg a vállalkozások vásároljanak új kazánt, meg szigeteljenek, de hát senki sem ellensége annak, hogy a saját lakása is megfelel?en szigetelt legyen, takarékos legyen a kazán stb. Itt milyen kilátások vannak, milyen új hírekre lehet számítani ez ügyben? Bencsik János Tavaly decemberben a kormány számára letettünk egy teljes kör? javaslatot. De látjuk azt, hogy európai uniós források csekély mértékben vonhatók be, költségvetési forrásunk, hazai pedig nincs, nem létezik. Igazából a meglév? sz?kös forrásokat két nagy alapba, garancia alapba be kell tenni: egy középületi és egy magánépületi garancia alapba. A garancia megléte behozza finanszírozó, kereskedelmi pénzintézeteket, és olyan hitel termékeket lehet kialakítani, amelyek alacsony kamatozásúak, forintalapúak, nem kell jelzálogbejegyzés, biztonságos, és nagyjából 3-4 év alatt megtérül?ek. Tehát magának a beruházónak ez többlet költséget erre az id?szakra nem jelent. 3-4 év múlva pedig egy felújított épületben egy sokkal alacsonyabb rezsiköltséggel élheti az életét. A vállalkozás vállalkozásokat és önkormányzatokat céloz, csaknem 100 milliárd forintnyi épületenergetikai pályázatokat az ?sszel írják ki. Ezeket a pályázatokat érdemes tehát figyelni. Err?l beszélgettünk Bencsik János energiaügyi szakpolitikussal.
Forrás: bencsikjanos.hu – 2012. 09. 19.
A Bayer Hungária Kft. és a UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) kilencedik alkalommal hirdet klímavédelmi fotópályázatot, ezúttal az ENSZ „Fenntartható Energiát Mindenkinek!” nemzetközi éve jegyében. A szakmai zs?ri idén sem csupán a fotótechnikai megoldásokat értékeli, hanem a m?vek koncepcióját, üzenetét is: ezért az érintetlen természet szépségét, leny?göz?, elgondolkodtató vagy épp elrettent? jeleneteket ábrázoló felvételekre számítanak.
A pályamunkákat 2012. augusztus 31-ét?l szeptember 30-áig lehet nevezni. Nevezési díj nincs, a nyertesekre értékes nyeremények várnak. B?vebb információ a www.bayerfotopalyazat.hu internetes oldalon található.
Dr. Juhász Árpád geológus, a zs?ri elnöke a következ?képp vélekedik a 2012-es év – talán kissé nehéznek t?n? – tematikájáról és annak fontosságáról.
A megújuló energiaforrásoké a jöv?? Napjainkban, amikor nyolcvan éve nem tapasztalt pénzügyi válságot él át a világ, egyre gyakrabban t?n?dhetünk el azon, vajon fenntartható-e az emberi civilizáció fejl?dése? Élhetnek-e majd gyermekeink, unokáink ugyanazon a színvonalon, amelyen mi élünk? Marad-e számukra elegend? energiaforrás, tiszta víz, elegend? ennivaló, jó leveg?? Sokan azon a véleményen vannak, hogy nem, mert elpazaroljuk a Föld javait, és például a fosszilis energiahordozók elégetésével olyan klímaváltozást okozunk, amely rövid id?n belül visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. A távlatokban gondolkodók el?tt nem lehet vitás, hogy a problémák között els? helyen az energia áll. Az emberi lét és a modern társadalom el sem képzelhet? energia nélkül. Amióta 1859-ben Pennsylvaniában Drake ezredes el?ször fúrt olajkutat, az emberiség hihetetlenül elkényelmesedett. A k?olaj a legkönnyebben felhasználható energiaforrássá vált, személy- és teherautók, autóbuszok százmilliói gördülnek az utakon, a korábban pedig a k?olaj mostohatestvérének tartott földgáz lakások százmillióit f?ti. Úgy t?nik, az emberiség nem számol azzal, hogy a k?olaj- és földgáztartalékok el?bb-utóbb elfogynak. Ezt a hamis látszatot az is er?síti, hogy a k?olaj felett már évtizedekkel korábban megkongatták a vészharangot. Az 1970-es évek közepén, az els? olajválság idején, a Földön egy év alatt hárommilliárd tonna k?olajat hoztak a felszínre, és a tartalékokat ilyen termelési tempó mellett három évtizedre elegend?nek becsülték. Most évente nagyjából négymilliárd tonna k?olajat bányásznak, és a tartalékokat legalább harminc évre elegend?nek vélik. Csakhogy az optimisták nem számolnak azzal, hogy a milliárdnyi lakosságú Kína vagy India k?olajigénye rohamosan növekszik, és azzal sem, hogy a k?olajat – és persze a földgázt is – egyre mostohább természeti környezetben, tengerek mélyér?l, sarki tundrákról és egyre nagyobb mélységekb?l kell a felszínre hozni. Közel-Kelet gigászi szénhidrogéntelepei már túl vannak életkoruk delén, hanyatlásuk megállíthatatlan, de még így is olyan jelent?sek, hogy a világpolitikában meghatározó szerepet játszanak.
Az els? k?olajválság idején sokan úgy vélték, eljött a k?szén reneszánsza. Nehéz bányászhatósága, költségessége és igen nagy környezetszennyezése miatt ez azonban nem következett be. Csernobil, de f?leg a 2010-es japán cunami óta pedig az atomenergia megítélése vált igen negatívvá, annak ellenére, hogy az atomer?m?vek nem bocsátanak ki szén-dioxidot, s így az üvegház-hatás szempontjából el?nyösek. A kiégett f?t?elemek biztonságos elhelyezésére azonban még sehol a világon nem sikerült megoldást találni.
Minden józan gondolkodó számára világos tehát, hogy új utakat kell keresni az energiaforrások labirintusában. Hiszen ott a fejünk felett a Nap, amely közvetlenül is elképeszt? mennyiség? energiát sugároz bolygónk felszínére, de a napsugárzás élteti a vegetációt, hozza létre közvetve a biomasszát is. A Nap melege tartja mozgásban a légtömegeket, tehát a szélenergia is a Naprendszer központi csillagának köszönhet?. Hasonló a helyzet a vízenergiával, amely ugyanúgy megújuló energiaforrás, mint a napenergia, a biomassza és a szélenergia, s?t a kimeríthetetlen energiaforrások közé tartozik az árapály jelenségét kihasználó energia felhasználása is. És bár nem megújuló forrás a geotermikus energia, a Föld melegét még csak alig-alig,kevés helyen hasznosítja az emberiség. Becslések szerint a napenergia esetében közel háromezerszer annyi lehet?ség van, mint amennyit jelenleg hasznosítunk, a szélenergiánál ez az arány kb. kétszázszoros, a biomasszánál húszszoros, az árapály er?m?veknél kétszeres, a geotermális energiánál ötszörös. Ezek a becslések persze elméleti lehet?ségeket jelentenek, a technikai, technológiai korlátok kisebb hatásfokot tesznek lehet?vé, de így is óriási az alternatív energiaforrások jelent?sége. Egy biztos: alternatív energiaforrások nélkül nincs jöv?je az emberiségnek.
forrás:Pixinfo.hu
A Bayer Hungária Kft. és a UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) kilencedik alkalommal hirdet klímavédelmi fotópályázatot, ezúttal az ENSZ „Fenntartható Energiát Mindenkinek!” nemzetközi éve jegyében. A szakmai zs?ri idén sem csupán a fotótechnikai megoldásokat értékeli, hanem a m?vek koncepcióját, üzenetét is: ezért az érintetlen természet szépségét, leny?göz?, elgondolkodtató vagy épp elrettent? jeleneteket ábrázoló felvételekre számítanak.
A pályamunkákat 2012. augusztus 31-ét?l szeptember 30-áig lehet nevezni. Nevezési díj nincs, a nyertesekre értékes nyeremények várnak. B?vebb információ a www.bayerfotopalyazat.hu internetes oldalon található.
Dr. Juhász Árpád geológus, a zs?ri elnöke a következ?képp vélekedik a 2012-es év – talán kissé nehéznek t?n? – tematikájáról és annak fontosságáról.
A megújuló energiaforrásoké a jöv?? Napjainkban, amikor nyolcvan éve nem tapasztalt pénzügyi válságot él át a világ, egyre gyakrabban t?n?dhetünk el azon, vajon fenntartható-e az emberi civilizáció fejl?dése? Élhetnek-e majd gyermekeink, unokáink ugyanazon a színvonalon, amelyen mi élünk? Marad-e számukra elegend? energiaforrás, tiszta víz, elegend? ennivaló, jó leveg?? Sokan azon a véleményen vannak, hogy nem, mert elpazaroljuk a Föld javait, és például a fosszilis energiahordozók elégetésével olyan klímaváltozást okozunk, amely rövid id?n belül visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. A távlatokban gondolkodók el?tt nem lehet vitás, hogy a problémák között els? helyen az energia áll. Az emberi lét és a modern társadalom el sem képzelhet? energia nélkül. Amióta 1859-ben Pennsylvaniában Drake ezredes el?ször fúrt olajkutat, az emberiség hihetetlenül elkényelmesedett. A k?olaj a legkönnyebben felhasználható energiaforrássá vált, személy- és teherautók, autóbuszok százmilliói gördülnek az utakon, a korábban pedig a k?olaj mostohatestvérének tartott földgáz lakások százmillióit f?ti. Úgy t?nik, az emberiség nem számol azzal, hogy a k?olaj- és földgáztartalékok el?bb-utóbb elfogynak. Ezt a hamis látszatot az is er?síti, hogy a k?olaj felett már évtizedekkel korábban megkongatták a vészharangot. Az 1970-es évek közepén, az els? olajválság idején, a Földön egy év alatt hárommilliárd tonna k?olajat hoztak a felszínre, és a tartalékokat ilyen termelési tempó mellett három évtizedre elegend?nek becsülték. Most évente nagyjából négymilliárd tonna k?olajat bányásznak, és a tartalékokat legalább harminc évre elegend?nek vélik. Csakhogy az optimisták nem számolnak azzal, hogy a milliárdnyi lakosságú Kína vagy India k?olajigénye rohamosan növekszik, és azzal sem, hogy a k?olajat – és persze a földgázt is – egyre mostohább természeti környezetben, tengerek mélyér?l, sarki tundrákról és egyre nagyobb mélységekb?l kell a felszínre hozni. Közel-Kelet gigászi szénhidrogéntelepei már túl vannak életkoruk delén, hanyatlásuk megállíthatatlan, de még így is olyan jelent?sek, hogy a világpolitikában meghatározó szerepet játszanak.
Az els? k?olajválság idején sokan úgy vélték, eljött a k?szén reneszánsza. Nehéz bányászhatósága, költségessége és igen nagy környezetszennyezése miatt ez azonban nem következett be. Csernobil, de f?leg a 2010-es japán cunami óta pedig az atomenergia megítélése vált igen negatívvá, annak ellenére, hogy az atomer?m?vek nem bocsátanak ki szén-dioxidot, s így az üvegház-hatás szempontjából el?nyösek. A kiégett f?t?elemek biztonságos elhelyezésére azonban még sehol a világon nem sikerült megoldást találni.
Minden józan gondolkodó számára világos tehát, hogy új utakat kell keresni az energiaforrások labirintusában. Hiszen ott a fejünk felett a Nap, amely közvetlenül is elképeszt? mennyiség? energiát sugároz bolygónk felszínére, de a napsugárzás élteti a vegetációt, hozza létre közvetve a biomasszát is. A Nap melege tartja mozgásban a légtömegeket, tehát a szélenergia is a Naprendszer központi csillagának köszönhet?. Hasonló a helyzet a vízenergiával, amely ugyanúgy megújuló energiaforrás, mint a napenergia, a biomassza és a szélenergia, s?t a kimeríthetetlen energiaforrások közé tartozik az árapály jelenségét kihasználó energia felhasználása is. És bár nem megújuló forrás a geotermikus energia, a Föld melegét még csak alig-alig,kevés helyen hasznosítja az emberiség. Becslések szerint a napenergia esetében közel háromezerszer annyi lehet?ség van, mint amennyit jelenleg hasznosítunk, a szélenergiánál ez az arány kb. kétszázszoros, a biomasszánál húszszoros, az árapály er?m?veknél kétszeres, a geotermális energiánál ötszörös. Ezek a becslések persze elméleti lehet?ségeket jelentenek, a technikai, technológiai korlátok kisebb hatásfokot tesznek lehet?vé, de így is óriási az alternatív energiaforrások jelent?sége. Egy biztos: alternatív energiaforrások nélkül nincs jöv?je az emberiségnek.
forrás:Pixinfo.hu
A Bayer Hungária Kft. és a UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) kilencedik alkalommal hirdet klímavédelmi fotópályázatot, ezúttal az ENSZ „Fenntartható Energiát Mindenkinek!” nemzetközi éve jegyében. A szakmai zs?ri idén sem csupán a fotótechnikai megoldásokat értékeli, hanem a m?vek koncepcióját, üzenetét is: ezért az érintetlen természet szépségét, leny?göz?, elgondolkodtató vagy épp elrettent? jeleneteket ábrázoló felvételekre számítanak.
A pályamunkákat 2012. augusztus 31-ét?l szeptember 30-áig lehet nevezni. Nevezési díj nincs, a nyertesekre értékes nyeremények várnak. B?vebb információ a www.bayerfotopalyazat.hu internetes oldalon található.
Dr. Juhász Árpád geológus, a zs?ri elnöke a következ?képp vélekedik a 2012-es év – talán kissé nehéznek t?n? – tematikájáról és annak fontosságáról.
A megújuló energiaforrásoké a jöv?? Napjainkban, amikor nyolcvan éve nem tapasztalt pénzügyi válságot él át a világ, egyre gyakrabban t?n?dhetünk el azon, vajon fenntartható-e az emberi civilizáció fejl?dése? Élhetnek-e majd gyermekeink, unokáink ugyanazon a színvonalon, amelyen mi élünk? Marad-e számukra elegend? energiaforrás, tiszta víz, elegend? ennivaló, jó leveg?? Sokan azon a véleményen vannak, hogy nem, mert elpazaroljuk a Föld javait, és például a fosszilis energiahordozók elégetésével olyan klímaváltozást okozunk, amely rövid id?n belül visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. A távlatokban gondolkodók el?tt nem lehet vitás, hogy a problémák között els? helyen az energia áll. Az emberi lét és a modern társadalom el sem képzelhet? energia nélkül. Amióta 1859-ben Pennsylvaniában Drake ezredes el?ször fúrt olajkutat, az emberiség hihetetlenül elkényelmesedett. A k?olaj a legkönnyebben felhasználható energiaforrássá vált, személy- és teherautók, autóbuszok százmilliói gördülnek az utakon, a korábban pedig a k?olaj mostohatestvérének tartott földgáz lakások százmillióit f?ti. Úgy t?nik, az emberiség nem számol azzal, hogy a k?olaj- és földgáztartalékok el?bb-utóbb elfogynak. Ezt a hamis látszatot az is er?síti, hogy a k?olaj felett már évtizedekkel korábban megkongatták a vészharangot. Az 1970-es évek közepén, az els? olajválság idején, a Földön egy év alatt hárommilliárd tonna k?olajat hoztak a felszínre, és a tartalékokat ilyen termelési tempó mellett három évtizedre elegend?nek becsülték. Most évente nagyjából négymilliárd tonna k?olajat bányásznak, és a tartalékokat legalább harminc évre elegend?nek vélik. Csakhogy az optimisták nem számolnak azzal, hogy a milliárdnyi lakosságú Kína vagy India k?olajigénye rohamosan növekszik, és azzal sem, hogy a k?olajat – és persze a földgázt is – egyre mostohább természeti környezetben, tengerek mélyér?l, sarki tundrákról és egyre nagyobb mélységekb?l kell a felszínre hozni. Közel-Kelet gigászi szénhidrogéntelepei már túl vannak életkoruk delén, hanyatlásuk megállíthatatlan, de még így is olyan jelent?sek, hogy a világpolitikában meghatározó szerepet játszanak.
Az els? k?olajválság idején sokan úgy vélték, eljött a k?szén reneszánsza. Nehéz bányászhatósága, költségessége és igen nagy környezetszennyezése miatt ez azonban nem következett be. Csernobil, de f?leg a 2010-es japán cunami óta pedig az atomenergia megítélése vált igen negatívvá, annak ellenére, hogy az atomer?m?vek nem bocsátanak ki szén-dioxidot, s így az üvegház-hatás szempontjából el?nyösek. A kiégett f?t?elemek biztonságos elhelyezésére azonban még sehol a világon nem sikerült megoldást találni.
Minden józan gondolkodó számára világos tehát, hogy új utakat kell keresni az energiaforrások labirintusában. Hiszen ott a fejünk felett a Nap, amely közvetlenül is elképeszt? mennyiség? energiát sugároz bolygónk felszínére, de a napsugárzás élteti a vegetációt, hozza létre közvetve a biomasszát is. A Nap melege tartja mozgásban a légtömegeket, tehát a szélenergia is a Naprendszer központi csillagának köszönhet?. Hasonló a helyzet a vízenergiával, amely ugyanúgy megújuló energiaforrás, mint a napenergia, a biomassza és a szélenergia, s?t a kimeríthetetlen energiaforrások közé tartozik az árapály jelenségét kihasználó energia felhasználása is. És bár nem megújuló forrás a geotermikus energia, a Föld melegét még csak alig-alig,kevés helyen hasznosítja az emberiség. Becslések szerint a napenergia esetében közel háromezerszer annyi lehet?ség van, mint amennyit jelenleg hasznosítunk, a szélenergiánál ez az arány kb. kétszázszoros, a biomasszánál húszszoros, az árapály er?m?veknél kétszeres, a geotermális energiánál ötszörös. Ezek a becslések persze elméleti lehet?ségeket jelentenek, a technikai, technológiai korlátok kisebb hatásfokot tesznek lehet?vé, de így is óriási az alternatív energiaforrások jelent?sége. Egy biztos: alternatív energiaforrások nélkül nincs jöv?je az emberiségnek.
forrás:Pixinfo.hu
A cseh-szlovák-magyar másnapi kereskedés? villamosenergia-piacok idén szeptember elejére tervezett összekapcsolásának eredményeképpen a magyar áramt?zsde, a HUPX releváns (másnapi) piacán is bevezetik majd az úgynevezett negatív árakat – mondta a Napi Gazdaságnak Medveczki Zoltán, a börzét üzemeltet? HUPX Zrt. vezérigazgatója. A közös piac létrehozásának jogi szempontból nem el?feltétele a negatív árak bevezetése, ez a kereskedési feltétel azonban el?segítheti az integráció hatékony és optimális m?ködését.
Az elmúlt id?szakban egyes országspecifikus tényez?k (mint például a kínálat hiánya, vagy a balkáni régió közelsége) többször is azt eredményezték, hogy a hazai másnapi kereskedés? villamosenergia-piacon kialakuló árak elszakadtak a környez? országokétól. A volatilitást azonban mind a negatív árak bevezetése, mind pedig a megújuló áram t?zsdére terelése is csökkentheti. A negatív árakat a már összekapcsolt nyugat-európai piacokon is alkalmazzák a másnapi kereskedésben, ami az egységes európai villamosenergia-piac 2014-ig tervezett létrehozása szempontjából lehet lényeges, ráadásul a szlovák és a cseh t?zsdén már idén februártól él ez a megoldás. A HUPX-en az alsó limitár mínusz 3 ezer euróra változik majd, de a börze megtartja a második aukció futtatásának lehet?ségét is, ha a piaci folyamatok által nem indokolható er?sen negatív ár alakulna ki. A HUPX több mint két éve m?köd? másnapi aukciós piacán 50-szer fordult el?, hogy az ajánlatok visszavágásához kellett folyamodni az alsó limitáron, ez az összes kereskedett óra kevesebb, mint 0,32 százalékát jelenti.
Piactisztító hatás
A negatív ár mindemellett piactisztító hatást is jelenthet, hiszen figyelembe veszi, hogy a szerepl?knek eltér?ek a termeléscsökkentési költségei, azaz csökkenhet az átlagos órák piaci áraiba beépül? kockázati prémium. A negatív árak szempontjából a felhasználók nem számíthatnak jelent?s változásra, hiszen ez a feltétel lényegében az egyes órák elszámoló árait meghatározó mechanizmust módosítja. A negatív és alsó limitárak alapvet?en a téli id?szak jellemz?i, szinte kizárólag november és február között fordultak el?, f?leg hétköznapokon és a völgyid?szakban. A piacintegráció után várhatóan ennél is kevesebb limitáras eset lesz, egy-egy jelent?sebb túlkínálati id?szakban azonban több országra is átterjedhet ez a probléma. A megújuló alapon termelt villamosenergia szempontjából lényeges szempont lehet, hogy a szubvenciók miatt ezek árazása némileg elszakadhat a valós piactól, a t?zsdei árakra pedig rugalmatlanul reagálnak. A negatív ár bevezetése azonban az ebb?l adódó, többi termel?re háruló többletköltséget is mérsékelheti.
Els? ránézésre különös, de a negatív ár bevezetése a magyar áramt?zsdére els?sorban a termel?k érdekeit szolgálhatja, akiknek jobban megérheti napi termelésük egy részét ilyen áron a piacra vinni, mint leállítani, visszaszabályozni kapacitásaikat – értelmezte Mez?si András, a REKK Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutató munkatársa a negatív ár fogalmát. A villamos energia termelésben mind nagyobb részt kitev? – id?járásfügg?, nehezen szabályozható megújuló energiatermel?k túlteljesítése esetén a fosszilis, nukleáris alapon termel?k óhatatlanul veszteséget szenvednek el, amelyet mérsékelhet a negatív ár intézménye. A nem kötelez? átvétel alá tartozó termel?k így nem kényszerülnek leállítani az er?m?vet, és a vonatkozó németországi tapasztalatok szerint a negatív árak mindössze rövid id?tartamra lépnek életbe a napon belüli áramkereskedésben. Persze, viszonyítás kérdése, hogy mennyire örömteli/kedvez? ez a változás a hagyományos energiahordozókból áramot termel? társaságok számára, hiszen természetszer?leg már a megújulók térnyerése is els?dleges gazdasági érdekeik ellen hatnak. Így gyakran a fosszilis és nukleáris lobbi áll a megújuló energiahordozók egyébként globális el?retörésének helyi lassítása mögött – noha a fejlettebb gazdaságokban tapasztaltak szerint hosszabb távon az efféle küzdelemmel szemben kifizet?d?bb lehet a zöldebb energiaforrások felé való nyitás.
Forrás: napi.hu
Ez év kezdete óta további 50.000 német háztartás szereltetett fel magának napkollektoros rendszert – a napkollektorok nem tartoznak az ez évi törvénymódosítás alá. Több mint 1, 7 millió háztartás alkalmazza a napenergiát HMV el?állítására vagy f?tésrásegítésre.
A felület így 5.000 m²-rel 569.000 m² kollektorfelületre növekedett meg (kb. +0,8 %).
Ezt az eredményt mutatja a két szervezet (BSW-Solar és a BDH) statisztikája. A hátralév? évben további növekedéssel számolnak. Az ok az olaj- és a gáz árainak állandó emelked? mozgása.
Az els? félév még jobb is lehetett volna, ha a fogyasztók nem lettek volna megzavarva a Megújuló Energia Törvény (EEG) átalakítása miatt és tisztában lettek volna azzal, hogy a törvénymódosítás csak az áramtermelés támogatására fog kihatni. Sokan abból indultak ki, hogy a módosítás a napkollektoros rendszerek támogatását is negatívan fogja érinteni.
A német f?tési rendszer 80 százaléka nem felel meg a mai modern energiastandard követelményeinek.
2012.09.20. | BSW-Solar und BDH | © Michael Debreczeni
