Megfelelő és teljes körű jogi szabályozással, műszaki megoldásokkal mihamarabb el kellene érni, hogy a klímabarát és olcsó villamos energiát biztosító Paksi Atomerőmű folyamatosan, a lehető legnagyobb teljesítményszinten üzemelhessen, valamint a megújuló energiaforrások is a legtöbb áramot termeljék. Amennyiben rendszerben lévő erőművek leszabályozására van szükség, fontos, hogy ne a paksi atomerőmű, hanem más, például gáz- és szénerőművek teljesítményét csökkentsék.
Minden ország számára egy olyan egészséges energiamix elérése a kívánatos, amely a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérése mellett figyelembe veszi az egyes áramtermelési módok előnyeit és hátrányait is – jelentette ki Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Szerinte a jelenleg üzemelő Paksi Atomerőmű és a 2030-ig üzembe álló Paks II Atomerőmű mindhárom célkitűzés megvalósításának az alappillére, de fontos az időjárásfüggő megújulók, különösen a naperőművek folyamatos fejlesztése is.
Ugyanakkor e megújulók esetében figyelembe kell venni ezek támogatási igényét, időjárás-függőségét és a villamosenergia-rendszerre gyakorolt negatív hatásait is.
A megújulók térnyerése miatt jó lenne, ha nem az olcsón áramot termelő paksi erőmű teljesítményét vennék vissza
Fotó: Paks II Atomerőmű Zrt.
Látható, hogy e rendszerszintű kihívások csökkentése érdekében hazánkban is elindultak a változások. Ugyanakkor tavaly decemberben és 2023 elején továbbra is többször fordult elő az, hogy nagyrészt az időjárásfüggő megújulók miatt vissza kellett terhelni a paksi atomerőművet. Ez minden szempontból abszurdum, ezért ennek elkerülését műszaki és/vagy jogi eszközökkel mihamarabb meg kell oldani már csak azért is, mert az atomenergia visszafogása veszteséges is – hívta fel a figyelmet.
Ne Paksot szabályozzák vissza!
A szakértő szerint nagyon jó hír, hogy a hazai naperőművi kapacitások a kormányzati ösztönzők hatására folyamatosan növekednek. 2023. január eleji rendelkezésre álló adatok szerint a hálózati és a háztartási méretű napelemek együttes kapacitása már meghaladta a négyezer MW-ot. Nem véletlen, hogy a hazai rendszerirányító, a Mavir korábban háromezer MW értéken határozta meg a naperőművi korlátot, ami mellett a jelenlegi villamosenergia-rendszer még stabil és folyamatos működését nem veszélyezteti a napenergia rendelkezésre állásának változékonysága.
Ne felejtsük el, számolni kell a szintén időjárásfüggő szélerőművek mintegy 320 MW-os kapacitásával is.
Emlékeztetett, a naperőművi kapacitások jelentős bővülése hatással van a paksi atomerőmű termelésére. A naperőművek által termelt villamos energia kötelező átvétele bizonyos naposabb időszakokban (alacsonyabb rendszerterhelés és az export lehetőségének hiánya miatt) a Mavirt arra kényszeríti, hogy csökkentse a nukleáris erőmű teljesítményét. Ez egyértelműen veszteséget termel Hárfás Zsolt szerint.
Ugyanis ha a csúcsra járó naperőművek és/vagy a szélerőművek termelése miatt a Paksi Atomerőművet visszaterhelik, akkor minden egyes meg nem termelt egy kWh villamos energia vonatkozásában rendszerszinten mintegy 26 forint veszteség keletkezik. (A tavalyi évben a kötelező átvételi tarifa nap- és szélerőművi átlagár például 38 Ft/kWh, miközben a Paksi Atomerőmű árama csak közel 12 Ft/kWh volt).
A helyzet paradoxona, hogy egy sokkal olcsóbban termelő erőművet kell korlátozni azért, hogy a támogatott nap- és szélerőművektől a villamos energia kötelező módon átvehető legyen. Ez nonszensz – jelentette ki a szakértő.
Tizenegy nap, tíz paksi visszaterhelés
Sajnálatos módon az látható – így a szakértő -, hogy az elmúlt években a Paksi Atomerőmű visszaterhelésére a növekvő naperőművi kapacitások miatt egyre többször került sor. Tavaly december 23. és 2023 január 2. között a paksi üzemelő blokkokat nagyrészt azért kellett tíz alkalommal több órán keresztül 50 és 225 MW-tal visszaterhelni, mert éppen jobban sütött a nap, és a naperőművek által termelt villamos energiát kötelezően át kellett venni.
Bizonyos esetekben a szélerőművek nagyobb áramtermelésének a kötelező átvétele is a paksi blokkok teljesítményének a csökkentését eredményezte.
Kiszámolható, hogy minden egyes egy kWh nem megtermelt áram a Paks Atomerőműnek csaknem 12 forintos bevételkiesést jelent, miközben rendszerszinten a kötelező átvétel miatt az időjárásfüggő megújulók majdnem háromszoros költséget jelentenek, amely végeredményképpen a villamos energia árát emeli meg egy olyan időszakban, amikor egyébként is drámaiak az energiaárak.
December 27-én például a Paksi Atomerőmű teljesítménye a nap döntő részében a hidegebb időjárás miatt bruttó 2050-2060 MW között alakult (a névleges teljesítmény 2027 MW), de a nap- és szélerőművek által termelt villamos energia kötelező átvétele miatt ezt a teljesítményt kellett csökkenteni.
A Paksi Atomerőmű egyes visszaterheléseiben más tényezők is szerepet játszottak. A hazai rendszerirányító, a Mavir egyik közleménye kiemeli, hogy a karácsonyi időszakban például a német szélerőművek termelése és más országok többlet megújuló termelése miatt nagyobb mennyiségű és olcsóbb zöldáram „kereste a helyét”. Más szóval az egyes országok „kényszerexportja” miatt is szükségessé vált az erőművek leszabályozása. A közleményből az is kiderült, a szabályozásra képes naperőműveket leszabályozták. Ez a tény, hogy a hazai naperőművek egy része szabályozható, jó hír, de még nem elégséges.
Hárfás Zsolt úgy véli,
a növekvő naperőművi kapacitások tekintetében folyamatosan vizsgálni kell azoknak a villamosenergia-rendszerre, a költségekre, a villamosenergia-árakra és az egyéb tényezőkre gyakorolt hatását a hazai ellátásbiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi célok teljesíthetősége érdekében.
Hangoztatta, ha bármilyen okból a rendszerben lévő erőművek leszabályozására van szükség, akkor ne a Paksi Atomerőművet szabályozzák le, hanem (tovább) csökkentsék más erőművek (például gáz, szén) termelését, akár a nap- és szélerőművekét is. Magától értetődő, hogy ezt az elvet a fenti okok miatt a Paks II Atomerőmű esetében is érvényesíteni kell majd – tette hozzá.
