Ha valaki akadékoskodik egy klímabarát beruházás kapcsán, akkor elmagyarázzuk neki, és megpróbáljuk meggy?zni. Ez az általános hozzáállás Norvégiában a sok szerepl?s városfejlesztési beruházások kapcsán. Úgy t?nik, m?ködik.
Oslo az országhoz hasonlóan szénsemleges lesz 2050-re, már érzékelik és készülnek is a klímaváltozás hatásaira. Oslóban a helyi önkormányzat hivatalaként m?köd? Környezetvédelmi Ügynökség és a CICERO Klímakutató központ munkatársai mutatták be a helyi törekvéseket.
Mire készülnek fel a norvégok?
Norvégia egyre melegebb, csapadékosabb, szelesebb lesz és a tengerszint is emelkedik. Az elmúlt száz évben 20%-kal n?tt a csapadék mennyisége, a keleti területeken jobban, mint a korábban is csapadékosabb óceánparti régiókban. Manapság évente 3-6 alkalommal fordul el? olyan intenzív es?zés, amire korábban csak 10-20 évente volt példa. Az ivóvíz-tárolás kérdése is fejtörést okoz már most a norvégoknak. F?leg, hogy a lakosság 80%-a él városokban, és népesség növekedést prognosztizálnak a következ? évekre, így biztosan n?ni fog a városi lakosok száma, ezzel együtt a beépítettség és a burkolt felületek aránya. Az egyik legnagyobb kihívás ezért a zöld felületek megtartása, növelése a városi területeken. Más városokhoz képest ugyan jól szerepel Oslo, de a klímaváltozás egyre er?s?d? hatásai miatt, van még mit fejleszteni. A kb. 660.000 lakosú Oslo a Zöld Városi Index nyolc kritériumot figyelembe vev? rangsorában a harmadik helyen állt 2012-ban az európai városok között, Koppenhága és Stockholm mögött. Osloban volt a legmagasabb a megújulók aránya (65%), és a legkevesebb az egy f?re jutó szén-dioxid kibocsátás, 2,2 tonna / f? – kevesebb, mint az európai átlag fele, ami 5 tonna / f?.
A 13 legnagyobb norvég város egyébként már elkezdte az alkalmazkodást, és városonként 2-2- f?t delegálva több munkacsoportban próbálnak közösen felkészülni, hogy a tapasztalatokat minél jobban meg tudják osztani egymás között. A partvidéki települések pl. sokat tudnak már a villámárvizek kezelésér?l, ezt a keleti részen fekv? települések most fel tudják használni. A CICERO intézet kutatói pedig azt vizsgálták, hogy milyen kulcstényez?k játszanak szerepet egy-egy település sikeres alkalmazkodásában. Az alábbi következtetésekre jutottak:
– Karizmatikus vezet?, aki nem feltétlenül a polgármester, de fontos, hogy vezet? pozícióban legyen. Természetesen ennek meg van az a hátránya, hogy egy ember elszántságától függnek a helyi kezdeményezések.
– Sokszor a kezd? lökést egy extrém id?járási esemény, vészhelyzet adja meg. Fontos, hogy a lakosság ismerje a legsúlyosabb helyzeteket, vagyis ne lehessen sz?nyeg alá söpörni a klímaváltozás jelenségét.
– A kis változásokat is meg kell mutatni a lakosságnak, ne csak az óriás klímaváltozás okozta katasztrófákat és az óriás beruházásokat, mind a negatív, mind a pozitív kis változásokról is kommunikáljunk.
– Rendszeres kapcsolat és együttm?ködés szakemberekkel és kutatókkal. Helyzet van, ne várjunk arra, míg a szaktudás besétál a település kapuján, hanem menjünk elébe és kérdezzünk.
Norvégiában a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási feladatok nagy részét az önkormányzatokra bízzák, hiszen a jelenségek lokálisak. Osloban 2015. májusában fogadták el a város 2014-2030-as alkalmazkodási stratégiáját, a területrendezési tervekbe bekerült a klímaadaptáció, tematikus városi és országos hálózatokat hoztak létre, beépítették a földalatti beruházások, zöldtet?, zöld és kék infrastruktúra fejlesztésekbe, városi mez?gazdasági kezdeményezésekbe az alkalmazkodási szempontokat is. Ezen kívül külön csapadékvíz kezelési akciótervet dolgoztak ki.
Forrás: energiaklub.hu
