Magyar Napelem Napkollektor Szövetség tagjai
Egyéb regisztrált kivitelez?k
A KÁT rendszer változásának hatására 14%-os bevételcsökkenést szenvedett el az Alteo az idei els? háron negyedévben, melynek hatására az EBITDA felez?dött, a tavalyi 196 millió forintos nyereséget követ?en pedig 136 milliós veszteség halmozódott fel.
A társaság gy?ri er?m?ve már 2010 végét?l kikerült a KÁT rendszerb?l, emiatt az idei els? három negyedévben közel 40%-kal esett a villamos energia átlagos értékesítési ára. A soproni er?m? esetében a kogenerációs KÁT teljes megsz?nése után az idei harmadik negyedévben az értékesítési átlagára 30%-kal csökkent, melyek nagy hással voltak az els? három negyedéves bevétel 13,1%-os csökkenésében.
Az árcsökkenésre a társaság hatékonyság növel? beruházásokkal reagált, az er?m?vek hatásfok-javulása közel 10%-os volt. Ezek mellett a gy?ri er?m?ben 3MW beépített villamos energia kapacitás telepítését kezdte meg a társaság, összehangolta a termelési és fogyasztási profilokat. Utóbbi hatására minimális kiegyenlít? energiát kell használni, és a kogenerációs er?m?vek a legnagyobb hasznot hozó id?szakban tudják értékesíteni a villamos energiát.
A kogenerációs er?m?vek csökken? eredményét a megújuló portfólió enyhíteni tudta. A jöv?ben a társaság ezen irányra szeretne még nagyobb hangsúlyt fektetni. Ezek mellett a villamos energia kereskedelmi üzletág számottev?en b?vül szerz?désállomány és fedezet szempontjából is. A bevétel ebben a szegmensben 18%-kal emelkedett.
A költségcsökkentések hatására a költségsorokon 8%-os csökkenés mutatkozott, de az EBITDA így is felez?dött 215 millió forintos szintekre, az adózott szinten pedig 136 millió forintos veszteség keletkezett a tavalyi 196 milliós nyereséget követ?en.
forrás: portfolio.hu
A KÁT rendszer változásának hatására 14%-os bevételcsökkenést szenvedett el az Alteo az idei els? háron negyedévben, melynek hatására az EBITDA felez?dött, a tavalyi 196 millió forintos nyereséget követ?en pedig 136 milliós veszteség halmozódott fel.
A társaság gy?ri er?m?ve már 2010 végét?l kikerült a KÁT rendszerb?l, emiatt az idei els? három negyedévben közel 40%-kal esett a villamos energia átlagos értékesítési ára. A soproni er?m? esetében a kogenerációs KÁT teljes megsz?nése után az idei harmadik negyedévben az értékesítési átlagára 30%-kal csökkent, melyek nagy hással voltak az els? három negyedéves bevétel 13,1%-os csökkenésében.
Az árcsökkenésre a társaság hatékonyság növel? beruházásokkal reagált, az er?m?vek hatásfok-javulása közel 10%-os volt. Ezek mellett a gy?ri er?m?ben 3MW beépített villamos energia kapacitás telepítését kezdte meg a társaság, összehangolta a termelési és fogyasztási profilokat. Utóbbi hatására minimális kiegyenlít? energiát kell használni, és a kogenerációs er?m?vek a legnagyobb hasznot hozó id?szakban tudják értékesíteni a villamos energiát.
A kogenerációs er?m?vek csökken? eredményét a megújuló portfólió enyhíteni tudta. A jöv?ben a társaság ezen irányra szeretne még nagyobb hangsúlyt fektetni. Ezek mellett a villamos energia kereskedelmi üzletág számottev?en b?vül szerz?désállomány és fedezet szempontjából is. A bevétel ebben a szegmensben 18%-kal emelkedett.
A költségcsökkentések hatására a költségsorokon 8%-os csökkenés mutatkozott, de az EBITDA így is felez?dött 215 millió forintos szintekre, az adózott szinten pedig 136 millió forintos veszteség keletkezett a tavalyi 196 milliós nyereséget követ?en.
forrás: portfolio.hu
A KÁT rendszer változásának hatására 14%-os bevételcsökkenést szenvedett el az Alteo az idei els? háron negyedévben, melynek hatására az EBITDA felez?dött, a tavalyi 196 millió forintos nyereséget követ?en pedig 136 milliós veszteség halmozódott fel.
A társaság gy?ri er?m?ve már 2010 végét?l kikerült a KÁT rendszerb?l, emiatt az idei els? három negyedévben közel 40%-kal esett a villamos energia átlagos értékesítési ára. A soproni er?m? esetében a kogenerációs KÁT teljes megsz?nése után az idei harmadik negyedévben az értékesítési átlagára 30%-kal csökkent, melyek nagy hással voltak az els? három negyedéves bevétel 13,1%-os csökkenésében.
Az árcsökkenésre a társaság hatékonyság növel? beruházásokkal reagált, az er?m?vek hatásfok-javulása közel 10%-os volt. Ezek mellett a gy?ri er?m?ben 3MW beépített villamos energia kapacitás telepítését kezdte meg a társaság, összehangolta a termelési és fogyasztási profilokat. Utóbbi hatására minimális kiegyenlít? energiát kell használni, és a kogenerációs er?m?vek a legnagyobb hasznot hozó id?szakban tudják értékesíteni a villamos energiát.
A kogenerációs er?m?vek csökken? eredményét a megújuló portfólió enyhíteni tudta. A jöv?ben a társaság ezen irányra szeretne még nagyobb hangsúlyt fektetni. Ezek mellett a villamos energia kereskedelmi üzletág számottev?en b?vül szerz?désállomány és fedezet szempontjából is. A bevétel ebben a szegmensben 18%-kal emelkedett.
A költségcsökkentések hatására a költségsorokon 8%-os csökkenés mutatkozott, de az EBITDA így is felez?dött 215 millió forintos szintekre, az adózott szinten pedig 136 millió forintos veszteség keletkezett a tavalyi 196 milliós nyereséget követ?en.
forrás: portfolio.hu
A Pest megyei község a megújuló energiaforrásra épül? naper?m?nek és a korábban átadott geotermikus projektnek köszönhet?en önellátásra rendezkedhet be. Újszilvás így kicsiben megvalósítja a Nemzeti Energiastratégiában országos szinten kit?zött célt, a függetlenedést az energiafügg?ségt?l – húzta alá az államtitkár.Bencsik János Magyarország legnagyobb, 0.4 MW teljesítmény? napkövet?, fotovoltaikus villamosenergia-termel? rendszerének megépítését méltatva kifejtette, hogy a Kormány az Új Széchenyi Terv keretében kiemelten kezeli azokat a területeket, amelyek az el?z? kormányzati ciklus idején indokolatlanul kevés támogatást kaptak. A kormányváltást követ?en 169 fotovoltaikus projekt kapott támogatást összesen 7,4 milliárd forint értékben. Az Új Széchenyi Tervben induló projektek keretében összesen 12.8 MW teljesítmény? napelemet építenek be, amely 13 200 tonna szén-dioxid megtakarítást és több mint 15 GWh villamosenergia-termelést jelent évente. A megítélt támogatással rendelkez? napelemes projektek megvalósulása esetén a 2010-es 0.9 MW beépített napelem kapacitás több mint tizennégyszeresére n? majd. Az újszilvási fotovoltaikus projekt megvalósításának összes költsége csaknem 620 millió forint, amelyb?l a magyar állam és az Európai Unió által nyújtott vissza nem térítend? támogatás összege mintegy 432 millió forint. A 68 forgatórendszerre felszerelt 1632 darab napelem éves villamosenergia-termelése meghaladja a 630 000 kWh mennyiséget. A beruházás évente 450 tonnával csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Kormány els?dleges törekvése, hogy a korábbi kormányzati ciklusokhoz képest célzottabban és hatékonyabban használja fel a rendelkezésre álló uniós és hazai költségvetési forrásokat. A zöld gazdaság területén megvalósuló fejlesztések az energiahatékonyságban és –megtakarításban jelentkez? kedvez? hatásaik mellett általánosabb gazdaságpolitikai törekvéseket is szolgálnak, mind közül talán legfontosabbként a munkahelyteremtés ügyét – zárta beszédét az államtitkár.
Nemzeti Fejlesztési MinisztériumKommunikációs F?osztályBudapest, 2011. november 23.
Kiadó: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
forrás: OS (MTI)
A Pest megyei község a megújuló energiaforrásra épül? naper?m?nek és a korábban átadott geotermikus projektnek köszönhet?en önellátásra rendezkedhet be. Újszilvás így kicsiben megvalósítja a Nemzeti Energiastratégiában országos szinten kit?zött célt, a függetlenedést az energiafügg?ségt?l – húzta alá az államtitkár.Bencsik János Magyarország legnagyobb, 0.4 MW teljesítmény? napkövet?, fotovoltaikus villamosenergia-termel? rendszerének megépítését méltatva kifejtette, hogy a Kormány az Új Széchenyi Terv keretében kiemelten kezeli azokat a területeket, amelyek az el?z? kormányzati ciklus idején indokolatlanul kevés támogatást kaptak. A kormányváltást követ?en 169 fotovoltaikus projekt kapott támogatást összesen 7,4 milliárd forint értékben. Az Új Széchenyi Tervben induló projektek keretében összesen 12.8 MW teljesítmény? napelemet építenek be, amely 13 200 tonna szén-dioxid megtakarítást és több mint 15 GWh villamosenergia-termelést jelent évente. A megítélt támogatással rendelkez? napelemes projektek megvalósulása esetén a 2010-es 0.9 MW beépített napelem kapacitás több mint tizennégyszeresére n? majd. Az újszilvási fotovoltaikus projekt megvalósításának összes költsége csaknem 620 millió forint, amelyb?l a magyar állam és az Európai Unió által nyújtott vissza nem térítend? támogatás összege mintegy 432 millió forint. A 68 forgatórendszerre felszerelt 1632 darab napelem éves villamosenergia-termelése meghaladja a 630 000 kWh mennyiséget. A beruházás évente 450 tonnával csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Kormány els?dleges törekvése, hogy a korábbi kormányzati ciklusokhoz képest célzottabban és hatékonyabban használja fel a rendelkezésre álló uniós és hazai költségvetési forrásokat. A zöld gazdaság területén megvalósuló fejlesztések az energiahatékonyságban és –megtakarításban jelentkez? kedvez? hatásaik mellett általánosabb gazdaságpolitikai törekvéseket is szolgálnak, mind közül talán legfontosabbként a munkahelyteremtés ügyét – zárta beszédét az államtitkár.
Nemzeti Fejlesztési MinisztériumKommunikációs F?osztályBudapest, 2011. november 23.
Kiadó: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
forrás: OS (MTI)
A Pest megyei község a megújuló energiaforrásra épül? naper?m?nek és a korábban átadott geotermikus projektnek köszönhet?en önellátásra rendezkedhet be. Újszilvás így kicsiben megvalósítja a Nemzeti Energiastratégiában országos szinten kit?zött célt, a függetlenedést az energiafügg?ségt?l – húzta alá az államtitkár.Bencsik János Magyarország legnagyobb, 0.4 MW teljesítmény? napkövet?, fotovoltaikus villamosenergia-termel? rendszerének megépítését méltatva kifejtette, hogy a Kormány az Új Széchenyi Terv keretében kiemelten kezeli azokat a területeket, amelyek az el?z? kormányzati ciklus idején indokolatlanul kevés támogatást kaptak. A kormányváltást követ?en 169 fotovoltaikus projekt kapott támogatást összesen 7,4 milliárd forint értékben. Az Új Széchenyi Tervben induló projektek keretében összesen 12.8 MW teljesítmény? napelemet építenek be, amely 13 200 tonna szén-dioxid megtakarítást és több mint 15 GWh villamosenergia-termelést jelent évente. A megítélt támogatással rendelkez? napelemes projektek megvalósulása esetén a 2010-es 0.9 MW beépített napelem kapacitás több mint tizennégyszeresére n? majd. Az újszilvási fotovoltaikus projekt megvalósításának összes költsége csaknem 620 millió forint, amelyb?l a magyar állam és az Európai Unió által nyújtott vissza nem térítend? támogatás összege mintegy 432 millió forint. A 68 forgatórendszerre felszerelt 1632 darab napelem éves villamosenergia-termelése meghaladja a 630 000 kWh mennyiséget. A beruházás évente 450 tonnával csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Kormány els?dleges törekvése, hogy a korábbi kormányzati ciklusokhoz képest célzottabban és hatékonyabban használja fel a rendelkezésre álló uniós és hazai költségvetési forrásokat. A zöld gazdaság területén megvalósuló fejlesztések az energiahatékonyságban és –megtakarításban jelentkez? kedvez? hatásaik mellett általánosabb gazdaságpolitikai törekvéseket is szolgálnak, mind közül talán legfontosabbként a munkahelyteremtés ügyét – zárta beszédét az államtitkár.
Nemzeti Fejlesztési MinisztériumKommunikációs F?osztályBudapest, 2011. november 23.
Kiadó: Nemzeti Fejlesztési Minisztériumforrás OS jelzéssel használják fel. Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közl? a felel?s. (c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.
A Pest megyei község a megújuló energiaforrásra épül? naper?m?nek és a korábban átadott geotermikus projektnek köszönhet?en önellátásra rendezkedhet be. Újszilvás így kicsiben megvalósítja a Nemzeti Energiastratégiában országos szinten kit?zött célt,
a függetlenedést az energiafügg?ségt?l – húzta alá az államtitkár.Bencsik János Magyarország legnagyobb, 0.4 MW teljesítmény? napkövet?, fotovoltaikus villamosenergia-termel? rendszerének megépítését méltatva kifejtette, hogy a Kormány az Új Széchenyi Terv keretében kiemelten kezeli azokat a területeket, amelyek az el?z? kormányzati ciklus idején indokolatlanul kevés támogatást kaptak. A kormányváltást követ?en 169 fotovoltaikus projekt kapott támogatást összesen 7,4 milliárd forint értékben. Az Új Széchenyi Tervben induló projektek keretében összesen 12.8 MW teljesítmény? napelemet építenek be, amely 13 200 tonna szén-dioxid megtakarítást és több mint 15 GWh villamosenergia-termelést jelent évente. A megítélt támogatással rendelkez? napelemes projektek megvalósulása esetén a 2010-es 0.9 MW beépített napelem kapacitás több mint tizennégyszeresére n? majd. Az újszilvási fotovoltaikus projekt megvalósításának összes költsége csaknem 620 millió forint, amelyb?l a magyar állam és az Európai Unió által nyújtott vissza nem térítend? támogatás összege mintegy 432 millió forint. A 68 forgatórendszerre felszerelt 1632 darab napelem éves villamosenergia-termelése meghaladja a 630 000 kWh mennyiséget. A beruházás évente 450 tonnával csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Kormány els?dleges törekvése, hogy a korábbi kormányzati ciklusokhoz képest célzottabban és hatékonyabban használja fel a rendelkezésre álló uniós és hazai költségvetési forrásokat. A zöld gazdaság területén megvalósuló fejlesztések az energiahatékonyságban és –megtakarításban jelentkez? kedvez? hatásaik mellett általánosabb gazdaságpolitikai törekvéseket is szolgálnak, mind közül talán legfontosabbként a munkahelyteremtés ügyét – zárta beszédét az államtitkár.
Nemzeti Fejlesztési MinisztériumKommunikációs F?osztályBudapest, 2011. november 23.
Kiadó: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
forrás: OS (MTI)
Vajon melyik épülettípus fogyasztja a legtöbb energiát? Ha a médiában szóló híradásokból indulunk ki, vagy akár abból, hogy az állam mely épületcsoport felújítását támogatta eddig a leginkább, a legtöbb ember a panelházakra tenné le a voksot. Tényleg így van?
Nem csak a rezsi miatt fontos kérdés az épületek fogyasztása
Németországban és Ausztriában léteznek részletes épületkataszterek, melyekben típusokba sorolták az épületállományt és meghatározták az egyes típusokra jellemz? energiafogyasztást. Egy ilyen tipizálás persze csak durva közelítést ad, energiatanúsítvány kiállítására biztosan nem, de fontos (köztük politikai) döntések el?készítésére hasznos lehet.
A Debreceni Egyetem Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszéke és a BME Környezetgazdaságtan Tanszéke közös kutatásba kezdett, melynek célja egy ilyen tipológia létrehozása és az épülettípusok energetikai értékelése, összehasonlítása. A kutatás még korai fázisban van, de már vannak tanulságos eredmények.
Egyel?re a családi házakra és a panelházakra készült mélyebb elemzés, a hagyományos építés? kistársasházak, a zártsorú bels?udvaros bérházak, valamint az új építés? lakóparkok tipizálása és értékelése még várat magára. Szintén nem került még sor a középületek értékelésére, mely igen nehéz feladat, mert a lakóépületekhez képest sokkal nehezebben tipizálhatóak, ráadásul a rendelkezésre álló statisztikai adatok is hiányosak, illetve nem megfelel?ek a kutatás szempontjából.
Az 1990 el?tt épült családi házak a legnagyobb fogyasztók
A hazai lakóépület állomány a következ?képpen néz ki. Az összesen 4,2 millió lakás több mint fele (2,5 millió) családi ház. Panellakás összesen félmillió van, a maradék 1,2 millió lakás hagyományos építés? társasház. Zártsorú bérházi lakásból 220.000 van mindössze. Vagyis, ha csak a darabszámot tekintjük, egyértelm? a családi házak túlsúlya.
De térjünk rá a kutatás eredményeire. Az egyik legfontosabb megállapítás az, hogy az 1990 el?tt épült családi házak zömének energetikai min?sége kiugróan rossz, egyértelm?en ezek képviselik a legnagyobb energiafogyasztású épülettípust. Mivel ezen csoportba sorolható a hazai lakások többsége, nyilvánvaló, hogy itt a legtöbb a megtakarítási potenciál is.
Energetikai besorolásuk a G és az I közé esik, leginkább a H-ba. (A skála A+-tól I-ig terjed). Ellenben a panelházak az E-G kategóriákba esnek (leggyakoribb az F kategória). Kb. 30 panelház elemzése igazolja ezt az állítást. Ha csak a kategóriákat nézzük, az eltérés a családi és panelházak között nem t?nik nagynak, de fontos tudni, hogy a kategóriába sorolás nem arányos az energiafelhasználással. A nagyobb épületek ugyanolyan szerkezetek, épületgépészeti megoldások, s?t ugyanolyan energetikai kategória esetén általában jóval kevesebbet fogyasztanak kisebb társaiknál.
A családi házak többszörösét fogyasztják, mint a panelházak
Ha az abszolút számokat nézzük, akkor a különbség már drámai. A régi családi házak éves összes energiafelhasználása 350-700 kWh/m2a közé esik, addig a panelépület példáké csak 150-300 kWh/m2a, ha azokat azonos módon használják (pl. azonos h?mérsékletre f?tik ?ket). A családi házak tehát 2-3-szor annyi energiát fogyasztanak fajlagosan, mint a panelházak!
Ennek két oka van: egyrészt a családi házak ténylegesen rossz h?technikai min?ség? határoló szerkezetei: ebb?l kiemelhet? a gyakran szigeteletlen padlásfödém és a falazatok. A közhiedelemmel ellentétben még a vastag kisméret? tégla- és vályogfal sem jó h?szigetel?. Persze nagyobb bérházaknál a vastagság már jobb szigetelést eredményez, de az sem jó mai mércével mérve. Talán még nagyobb a jelent?sége annak, hogy a családi házak 1 m3-re jutó h?l? felülete 2-3-szorosa a nagy panelházakénak, vagyis 1 m3-re sokkal több h?veszteség jutna még ugyanolyan határoló szerkezetek esetén is. Ráadásul azt se felejtsük el, hogy a panelházak falaiban, a szendvicspanelekben van h?szigetel? réteg.
Másik talán meglep? eredmény, hogy az 1991 után épült családi házak energetikai kategóriájuk és határoló szerkezeteik szerint jobbak, mint a panelházak, 1 m2-re jutó abszolút energiafelhasználásuk azonban a panelépületekéhez hasonló. Ez alapján felvet?dik a kérdés, hogy nemzetgazdasági szempontból nem lenne-e célszer?bb családi házakra szigorúbb követelményeket, jobb szerkezeteket el?írni, mint nagyobb épületekre? Ugyanezt a kérdést veti fel az Energiaklub egyedülálló kutatása, mely a teljes magyar lakásállomány energetikai állapotát méri fel.
Miért is drága akkor a panelt f?teni?
Mindezek ellenére ne gondoljuk azt, hogy a panelházak jó min?ség?ek, messze vannak attól. Felújításuk támogatása továbbra is indokolt, mert fajlagos felújítási költségük jóval alacsonyabb, mint a családi házaké. A szociális vonatkozásokat nem is említve. Sajnos a viszonylagosan jobb energetikai min?ség általában nem tükröz?dik a rezsikiadásokban: a panelépületekben a távh? ellátás sajátosságai – a magas alapdíj és a szabályozhatóság hiánya – miatt gyakran magasabbak a f?tési számlák, mint a rossz min?ség? családi házakban, ahol általában gázzal f?tenek és sok esetben a komfortosnál alacsonyabb h?mérsékleteket tartanak vagy nem a ház teljes alapterületét f?tik ki.
A jöv?ben mindenesetre nagyobb figyelmet érdemelnek a családi házak, mert amint látható ebben a szektorban van az igazi megtakarítási potenciál.
forrás: lakjonjol.hu
