A világ legnagyobb földgázfogyasztója 2011-ben is az Egyesült Államok volt, a globális felhasználás közel ötöde köthet? Amerikához. A „ranglistán” 2011-ben sem történt változás, az Egyesült Államokat az Európai Unió követi, ahol a 2011-es teljes fogyasztás 13,9%-a realizálódott. A harmadik legnagyobb fogyasztó Oroszország volt, amely az EU-hoz hasonló mennyiség? gázfogyasztást mutatott 2011-ben.
Az Egyesült Államokban a palagáz-forradalomnak megfelel?en folytatódott a gázfelhasználás növekedése. A helyi túlkínálatból ered? olcsó gáznak betudhatóan egyre fontosabb lesz a földgáz az ország áramellátásában, így a tavalyi 2,5%-os b?vülés is f?ként ehhez a szegmenshez köthet?.
Az amerikai emelkedéssel szemben hatalmas mérték? csökkenés ment végbe az Európai Unióban tavaly a BP adatai alapján. Az EU országai 9,9%-kal kevesebb földgázt fogyasztottak 2011-ben 2010-hez képest, ami a gazdasági aktivitás szempontjából még akkor is igen kedvez?tlen adatnak számít, ha számításba vesszük az enyhébb id?járást, illetve az energiahatékonysági törekvéseket.
Ezzel szemben továbbra is szárnyalást mutat a kínai földgáz-felhasználás. A korábbi évek gyakorlatának megfelel?en ismét igen nagyarányú volt a fogyasztásb?vülés Kínában, 2010-r?l 2011-re 21,5%-kal emelkedett az ázsiai országban a gázhasználat. Kína gázfogyasztása ett?l függetlenül még mindig jelent?sen elmarad az Egyesült Államok vagy az Európai Unió felhasználásától, tekintettel arra, hogy az ázsiai ország energiamixét továbbra is a k?szén dominálja.
Az Európai Unión belül egy-két ország kivételével szinte az összes államban csökkent a gázfogyasztás 2011-ben 2010-hez képest. A nagyobb fogyasztók közül kizárólag Románia és Lengyelország tartotta szinten fogyasztását, a többi tagállamban 5-15% közötti visszaesés mutatkozott a felhasználásában. Az európai gazdaság meghatározó országai közül Németországban 13, Franciaországban 14%-kal esett vissza a gázfogyasztás, míg Olaszországban és Spanyolországban 6-7% körüli volt a gázfelhasználás mérsékl?dése.
A világ bizonyított földgázkészlete az elmúlt éveknek megfelel?en 2011-ben is emelkedést mutatott. A tavalyi, éves összehasonlításban 6,3%-os b?vülés meghatározó része a türkmén gázvagyon felértékelésének tudható be. A közép-ázsiai ország bizonyított gázkészlete 2010-r?l 2011-re 81%-kal emelkedett, elérve ezzel a 24,3 ezer milliárd köbméteres szintet, ami nagyságrendileg a világ els?számú cseppfolyós földgáz-export?rének (LNG), Katar készletszintjének felel meg. A BP 2011-es adatgy?jtése szerint a világ bizonyított földgázkészlete 208,4 ezer milliárd köbméter, ami tavaly fogyasztási adatokkal számolva 63 évig képes kielégíteni a Föld országainak földgáz-szükségleteit.
A Föld legnagyobb földgázkészletével továbbra is az európai, illetve a magyar ellátás szempontjából fontos Oroszország rendelkezik. A második legnagyobb készlettel bíró állam a hosszú id? óta nemzetközi gazdasági szankciók terhe alatt m?köd? Irán, amely a BP adatsorai szerint tavaly is nettó importra szorult földgázszükséglete kielégítése terén. A világ nyolc legnagyobb készlettel bíró állama összesen a globális földgázkészlet kb. 72%-át birtokolja.
2011-ben is folytatódott a cseppfolyós földgáz al? szállítás el?retörése. Míg 2010-r?l 2011-re a belföldi fogyasztás, illetve a vezetékes szállítás 2,5-2,6%-os arányban emelkedett, addig a cseppfolyós formában szállított földgázmennyiség 11,2%-kal. Ez egyben azt jelenti, hogy 2011-ben már a világon elfogyasztott földgázmennyiség egytizede esett át cseppfolyósító eljáráson, és talált ily módon felvev? piacot számára. A Földön tavaly felhasznált földgáz közel 70%-át fogyasztották el belföldön, vagyis a globális termelés közel egyharmada került vezetékes vagy cseppfolyós szállítás útján nemzetközi kereskedelembe.
Forrás: portfolio.hu
A világ legnagyobb földgázfogyasztója 2011-ben is az Egyesült Államok volt, a globális felhasználás közel ötöde köthet? Amerikához. A „ranglistán” 2011-ben sem történt változás, az Egyesült Államokat az Európai Unió követi, ahol a 2011-es teljes fogyasztás 13,9%-a realizálódott. A harmadik legnagyobb fogyasztó Oroszország volt, amely az EU-hoz hasonló mennyiség? gázfogyasztást mutatott 2011-ben.
Az Egyesült Államokban a palagáz-forradalomnak megfelel?en folytatódott a gázfelhasználás növekedése. A helyi túlkínálatból ered? olcsó gáznak betudhatóan egyre fontosabb lesz a földgáz az ország áramellátásában, így a tavalyi 2,5%-os b?vülés is f?ként ehhez a szegmenshez köthet?.
Az amerikai emelkedéssel szemben hatalmas mérték? csökkenés ment végbe az Európai Unióban tavaly a BP adatai alapján. Az EU országai 9,9%-kal kevesebb földgázt fogyasztottak 2011-ben 2010-hez képest, ami a gazdasági aktivitás szempontjából még akkor is igen kedvez?tlen adatnak számít, ha számításba vesszük az enyhébb id?járást, illetve az energiahatékonysági törekvéseket.
Ezzel szemben továbbra is szárnyalást mutat a kínai földgáz-felhasználás. A korábbi évek gyakorlatának megfelel?en ismét igen nagyarányú volt a fogyasztásb?vülés Kínában, 2010-r?l 2011-re 21,5%-kal emelkedett az ázsiai országban a gázhasználat. Kína gázfogyasztása ett?l függetlenül még mindig jelent?sen elmarad az Egyesült Államok vagy az Európai Unió felhasználásától, tekintettel arra, hogy az ázsiai ország energiamixét továbbra is a k?szén dominálja.
Az Európai Unión belül egy-két ország kivételével szinte az összes államban csökkent a gázfogyasztás 2011-ben 2010-hez képest. A nagyobb fogyasztók közül kizárólag Románia és Lengyelország tartotta szinten fogyasztását, a többi tagállamban 5-15% közötti visszaesés mutatkozott a felhasználásában. Az európai gazdaság meghatározó országai közül Németországban 13, Franciaországban 14%-kal esett vissza a gázfogyasztás, míg Olaszországban és Spanyolországban 6-7% körüli volt a gázfelhasználás mérsékl?dése.
A világ bizonyított földgázkészlete az elmúlt éveknek megfelel?en 2011-ben is emelkedést mutatott. A tavalyi, éves összehasonlításban 6,3%-os b?vülés meghatározó része a türkmén gázvagyon felértékelésének tudható be. A közép-ázsiai ország bizonyított gázkészlete 2010-r?l 2011-re 81%-kal emelkedett, elérve ezzel a 24,3 ezer milliárd köbméteres szintet, ami nagyságrendileg a világ els?számú cseppfolyós földgáz-export?rének (LNG), Katar készletszintjének felel meg. A BP 2011-es adatgy?jtése szerint a világ bizonyított földgázkészlete 208,4 ezer milliárd köbméter, ami tavaly fogyasztási adatokkal számolva 63 évig képes kielégíteni a Föld országainak földgáz-szükségleteit.
A Föld legnagyobb földgázkészletével továbbra is az európai, illetve a magyar ellátás szempontjából fontos Oroszország rendelkezik. A második legnagyobb készlettel bíró állam a hosszú id? óta nemzetközi gazdasági szankciók terhe alatt m?köd? Irán, amely a BP adatsorai szerint tavaly is nettó importra szorult földgázszükséglete kielégítése terén. A világ nyolc legnagyobb készlettel bíró állama összesen a globális földgázkészlet kb. 72%-át birtokolja.
2011-ben is folytatódott a cseppfolyós földgáz al? szállítás el?retörése. Míg 2010-r?l 2011-re a belföldi fogyasztás, illetve a vezetékes szállítás 2,5-2,6%-os arányban emelkedett, addig a cseppfolyós formában szállított földgázmennyiség 11,2%-kal. Ez egyben azt jelenti, hogy 2011-ben már a világon elfogyasztott földgázmennyiség egytizede esett át cseppfolyósító eljáráson, és talált ily módon felvev? piacot számára. A Földön tavaly felhasznált földgáz közel 70%-át fogyasztották el belföldön, vagyis a globális termelés közel egyharmada került vezetékes vagy cseppfolyós szállítás útján nemzetközi kereskedelembe.
Forrás: portfolio.hu
A tartományi energetikai titkárság legújabb pályázatán tizenkét iskola és öt gerontológiai központ nyert támogatást.
Néhány nappal ezel?tt a tartományi energetikai titkárság vajdasági iskoláknak nyújtott támogatást a biomassza üzemeltetés? kályhák beszerelésére, tegnap pedig öt gerontológiai otthonnak és tizenkét általános iskolának folyósított pénzt napkollektorok beszerelésére. Valamennyi pályázat egy célt szolgál, a megújuló energiaforrások mind szélesebb kör? alkalmazását, valamint népszer?sítését, és nem mellékesen, a közpénzeken fenntartott intézmények f?tési költségeinek lefaragását. A pályázatokon nyert gerontológiai otthonok és iskolák vezet?ivel tegnap a vajdasági kormány épületében írta alá a szerz?déseket Radoslav Strikovi? tartományi energetikai titkár.
– A tartomány területén egyre több állami költségvetésb?l m?ködtetett közintézmény vezet?sége látta be annak szükségességét, hogy a melegvízellátás és a f?tési gondok megoldása céljából a megújuló energiaforrások felé forduljon – mondta Strikovi?. A tartományi energetikai titkárság ezeket a törekvéseket és kezdeményezéseket csak serkenteni és támogatni tudja. Igyekszünk, hogy a költségvetés keretében minél több pénzt fordítsunk ezen célok megvalósítására, és hisszük, hogy az eredmény a gyakorlatban is megmutatkozik. A titkársága eddig több mint 50 közintézményt támogatott napkollektorok felszerelési költségeinek megtérítésében, és tucatnyi iskolában helyeztek üzembe biomassza üzemeltetés? központi kályhákat. Oda jutottunk, hogy már senkit sem kell gy?zködni a megújuló energiaforrások el?nyér?l és kifizet?d?ségér?l – hangsúlyozta Strikovi?. A titkárság következ? lépése a monitoring lesz, vagyis pontos kimutatások készítése az új energiaforrások alkalmazásakor megvalósított pénzbeli megtakarításokról.
A futaki mez?gazdasági szakközépiskola nem csupán a növénytermesztésben és az állattenyésztés tekintetében példamutató és úttör? térségünkben, hanem az els?k között ismerték fel a megújuló energiaforrások alkalmazásából ered? el?nyöket is – mondta a szerz?dés aláírása után Željka Mili?i?, az intézmény igazgatója. Immár hat éve, pontosabban 2006 óta, pótolják a f?tést napkollektorok által termelt h?vel, és az eredmény több mint kielégít?. Csupán a mögöttünk lev? f?tési idényben több mint négymillió dinárt megtakarítottak azzal, hogy nem csak a hagyományos értelemben vett energiaforrásokat használták a tantermek és egyéb helyiségek melegítésére. A biomassza és a napkollektorok mellett hévízzel is próbálkoznak, a fóliasátrak f?tésére használják – tette hozzá az igazgató.
A fenn említett tanintézmény mellett a pályázat nyertesei: a kúlai Pet?fi Sándor Általános Iskola, a pirosi Szent Száva, a zentai Stevan Sremac, a ratkovói Ratko Pavlovi? ?i?ko, a nagykikindai Jovan Popovi?, a jarkovaci Veljko ?uri?in, a botosi Október 1., valamint az antalfalvi, a staji?evói, a mitrovicai és a melencei általános iskolák, összesen 7 millió dinárban részesültek.
Hamarosan új napkollektorokkal dicsekedhet az újvidéki, a nagybecskereki, a zombori, a szabadkai és a nagykikindai id?sek otthona is.
forrás: magyarszo.com
A tartományi energetikai titkárság legújabb pályázatán tizenkét iskola és öt gerontológiai központ nyert támogatást.
Néhány nappal ezel?tt a tartományi energetikai titkárság vajdasági iskoláknak nyújtott támogatást a biomassza üzemeltetés? kályhák beszerelésére, tegnap pedig öt gerontológiai otthonnak és tizenkét általános iskolának folyósított pénzt napkollektorok beszerelésére. Valamennyi pályázat egy célt szolgál, a megújuló energiaforrások mind szélesebb kör? alkalmazását, valamint népszer?sítését, és nem mellékesen, a közpénzeken fenntartott intézmények f?tési költségeinek lefaragását. A pályázatokon nyert gerontológiai otthonok és iskolák vezet?ivel tegnap a vajdasági kormány épületében írta alá a szerz?déseket Radoslav Strikovi? tartományi energetikai titkár.
– A tartomány területén egyre több állami költségvetésb?l m?ködtetett közintézmény vezet?sége látta be annak szükségességét, hogy a melegvízellátás és a f?tési gondok megoldása céljából a megújuló energiaforrások felé forduljon – mondta Strikovi?. A tartományi energetikai titkárság ezeket a törekvéseket és kezdeményezéseket csak serkenteni és támogatni tudja. Igyekszünk, hogy a költségvetés keretében minél több pénzt fordítsunk ezen célok megvalósítására, és hisszük, hogy az eredmény a gyakorlatban is megmutatkozik. A titkársága eddig több mint 50 közintézményt támogatott napkollektorok felszerelési költségeinek megtérítésében, és tucatnyi iskolában helyeztek üzembe biomassza üzemeltetés? központi kályhákat. Oda jutottunk, hogy már senkit sem kell gy?zködni a megújuló energiaforrások el?nyér?l és kifizet?d?ségér?l – hangsúlyozta Strikovi?. A titkárság következ? lépése a monitoring lesz, vagyis pontos kimutatások készítése az új energiaforrások alkalmazásakor megvalósított pénzbeli megtakarításokról.
A futaki mez?gazdasági szakközépiskola nem csupán a növénytermesztésben és az állattenyésztés tekintetében példamutató és úttör? térségünkben, hanem az els?k között ismerték fel a megújuló energiaforrások alkalmazásából ered? el?nyöket is – mondta a szerz?dés aláírása után Željka Mili?i?, az intézmény igazgatója. Immár hat éve, pontosabban 2006 óta, pótolják a f?tést napkollektorok által termelt h?vel, és az eredmény több mint kielégít?. Csupán a mögöttünk lev? f?tési idényben több mint négymillió dinárt megtakarítottak azzal, hogy nem csak a hagyományos értelemben vett energiaforrásokat használták a tantermek és egyéb helyiségek melegítésére. A biomassza és a napkollektorok mellett hévízzel is próbálkoznak, a fóliasátrak f?tésére használják – tette hozzá az igazgató.
A fenn említett tanintézmény mellett a pályázat nyertesei: a kúlai Pet?fi Sándor Általános Iskola, a pirosi Szent Száva, a zentai Stevan Sremac, a ratkovói Ratko Pavlovi? ?i?ko, a nagykikindai Jovan Popovi?, a jarkovaci Veljko ?uri?in, a botosi Október 1., valamint az antalfalvi, a staji?evói, a mitrovicai és a melencei általános iskolák, összesen 7 millió dinárban részesültek.
Hamarosan új napkollektorokkal dicsekedhet az újvidéki, a nagybecskereki, a zombori, a szabadkai és a nagykikindai id?sek otthona is.
forrás: magyarszo.com
A tartományi energetikai titkárság legújabb pályázatán tizenkét iskola és öt gerontológiai központ nyert támogatást.
Néhány nappal ezel?tt a tartományi energetikai titkárság vajdasági iskoláknak nyújtott támogatást a biomassza üzemeltetés? kályhák beszerelésére, tegnap pedig öt gerontológiai otthonnak és tizenkét általános iskolának folyósított pénzt napkollektorok beszerelésére. Valamennyi pályázat egy célt szolgál, a megújuló energiaforrások mind szélesebb kör? alkalmazását, valamint népszer?sítését, és nem mellékesen, a közpénzeken fenntartott intézmények f?tési költségeinek lefaragását. A pályázatokon nyert gerontológiai otthonok és iskolák vezet?ivel tegnap a vajdasági kormány épületében írta alá a szerz?déseket Radoslav Strikovi? tartományi energetikai titkár.
– A tartomány területén egyre több állami költségvetésb?l m?ködtetett közintézmény vezet?sége látta be annak szükségességét, hogy a melegvízellátás és a f?tési gondok megoldása céljából a megújuló energiaforrások felé forduljon – mondta Strikovi?. A tartományi energetikai titkárság ezeket a törekvéseket és kezdeményezéseket csak serkenteni és támogatni tudja. Igyekszünk, hogy a költségvetés keretében minél több pénzt fordítsunk ezen célok megvalósítására, és hisszük, hogy az eredmény a gyakorlatban is megmutatkozik. A titkársága eddig több mint 50 közintézményt támogatott napkollektorok felszerelési költségeinek megtérítésében, és tucatnyi iskolában helyeztek üzembe biomassza üzemeltetés? központi kályhákat. Oda jutottunk, hogy már senkit sem kell gy?zködni a megújuló energiaforrások el?nyér?l és kifizet?d?ségér?l – hangsúlyozta Strikovi?. A titkárság következ? lépése a monitoring lesz, vagyis pontos kimutatások készítése az új energiaforrások alkalmazásakor megvalósított pénzbeli megtakarításokról.
A futaki mez?gazdasági szakközépiskola nem csupán a növénytermesztésben és az állattenyésztés tekintetében példamutató és úttör? térségünkben, hanem az els?k között ismerték fel a megújuló energiaforrások alkalmazásából ered? el?nyöket is – mondta a szerz?dés aláírása után Željka Mili?i?, az intézmény igazgatója. Immár hat éve, pontosabban 2006 óta, pótolják a f?tést napkollektorok által termelt h?vel, és az eredmény több mint kielégít?. Csupán a mögöttünk lev? f?tési idényben több mint négymillió dinárt megtakarítottak azzal, hogy nem csak a hagyományos értelemben vett energiaforrásokat használták a tantermek és egyéb helyiségek melegítésére. A biomassza és a napkollektorok mellett hévízzel is próbálkoznak, a fóliasátrak f?tésére használják – tette hozzá az igazgató.
A fenn említett tanintézmény mellett a pályázat nyertesei: a kúlai Pet?fi Sándor Általános Iskola, a pirosi Szent Száva, a zentai Stevan Sremac, a ratkovói Ratko Pavlovi? ?i?ko, a nagykikindai Jovan Popovi?, a jarkovaci Veljko ?uri?in, a botosi Október 1., valamint az antalfalvi, a staji?evói, a mitrovicai és a melencei általános iskolák, összesen 7 millió dinárban részesültek.
Hamarosan új napkollektorokkal dicsekedhet az újvidéki, a nagybecskereki, a zombori, a szabadkai és a nagykikindai id?sek otthona is.
forrás: magyarszo.com
Az Európai Bizottság 2050-ig a térségi légszennyezettséget (emissziót) 80 %-kal szeretné csökkenteni. Ehhez szénmentes vagy alacsony szénenergia igény? energiatemelésre van szükség, és ennek politikai kereteit is meg kell teremteni A Bizottság céljainak megvalósításához öt alapelvet kell követni.
1. A szénmentes („dekarbonizációs”) energiaellátás elvének és gyakorlatának elfogadása technikai és ökonómiai szinten, azaz a jelenleginél olcsóbb energiapolitika el?térbe helyezése.
2. Energiahatékonyság, megújuló energiák fokozása a tagországokban, figyelembe véve azonban azt, hogy a gáz, az olaj, a szén és a nukleáris energia továbbra is az energiaellátás része marad.
3. Az energia-infrastruktúra átalakítása, a csekély mérték? szénenergiára alapozott energiatermelésre irányuló befektetések szorgalmazása.
4. 2030 után az energiabiztonságnak köszönhet?en, az importtól és az áringadozásokból való kisebb mérték? függ?ség révén várhatóan az energiaárak csökkenni fognak. Az árcsökkenésnek fognak kedvezni infrastruktúrába való befektetések is.
5. Egy „pán-európai” megközelítésre van szükség, mely magába foglal egy közös európai energiapiacot (2014-re), díjszabást és harmonizációt.
Günther Oettinger energiabiztos szerint „csak egy új energiamodell tudja a rendszerünk biztonságát, versenyképességét és fenntarthatóságát hosszú távon garantálni”.
(Newsletter of Eur.Envir.Press, 2012.Jan.10.)
Megújuló energiák növekv? részaránya
A Világ Klímatanácsa (IPPC) szerint komoly remény van arra, hogy 2050-ben a termelt energiának kétharmada megújuló energiaforrásokból származzon. Ennek megvalósításához viszont kedvez? politikai feltételekre és nagyobb ütem? befektetésre van szükség. Az IPC beszámolója szerint az emberiség a megújuló energiák kedvez? növekedési üteme mellett sem mondhat le teljesen a szén, a gáz és a k?olaj felhasználásáról. Azt is figyelembe kell venni a befektetéskor, hogy gyakran a vártnál kisebb a haszon, viszont a fosszilis energiahordozók alkalmazásánál nem mindig veszik kell? mértékben figyelembe azokat a „mellékköltségeket”, melyek a Föld felmelegedése (=klímaváltozás) és az egészségügyi károsodás formájában jelentkeznek. A megújuló energiaforrások felhasználásával 560 gigatonnával kevesebb CO2 jutna a légtérbe, a felmelegedést jelent?sen csökkentve.
(www.topagrar.at/neue-energie)
Megújuló energia termelése, piaca – világszinten
A bioüzemanyagok, a szoláris fotovoltaikus és szélenergia globális piacai 2011-ben – a 2010. évi szinthez képest – 31 %-kal b?vültek, 189 milliárd eurót elérve. Az elkövetkez? évtizedre ennek a három „szektornak” 295 milliárd euróval való növekedésével lehet számolni. A bioüzemanyagok forgalmazása 43 milliárd euróról (2010) 64 milliárdra n?tt, s várhatóan 2021-re 106 milliárdra fog emelkedni. Ez a nagy növekedés f?leg az alkohol és biodízel árnövekedésének tudható be. Az árnövekedésnek nagyobbrészt a nyersanyagok (cukor, repcemag, növényi olajok) áremelkedése az oka. A szélenergiához a létesítési költségek 46 milliárd euróról (2010) 55 milliárdra n?ttek, s 2021-ben várhatóan el fogják érni a 89 milliárdos szintet. 2010-ben 41 GW-t értek el a szélenergia hasznosításával. Ezen a téren Kína meghatározó szerepet játszott, minthogy az összes szélturbina több mint 40 %-át itt állították el?, ezzel pedig – 18 GW-s termelésükkel – éllovasok lettek. A második helyre az EU tornázta fel magát (10 GW-os termeléssel), majd ?ket az USA (7 GW), India (3 GW) és Kanada (1,3 GW) követte. A fotovoltaikus szektor befektetései 55 milliárd euróról (2010) 70 milliárdra n?ttek, mely el?rejelzések szerint 2021-re el fogja érni a 100 milliárd eurót. Az iménti növekedésben azonban id?nként megtorpanásokkal – néha némi visszaesésekkel is – lehet számolni.
(Newsletter Eur.Envir.Press, 2012. 218)
Az Európai Bizottság 2050-ig a térségi légszennyezettséget (emissziót) 80 %-kal szeretné csökkenteni. Ehhez szénmentes vagy alacsony szénenergia igény? energiatemelésre van szükség, és ennek politikai kereteit is meg kell teremteni A Bizottság céljainak megvalósításához öt alapelvet kell követni.
1. A szénmentes („dekarbonizációs”) energiaellátás elvének és gyakorlatának elfogadása technikai és ökonómiai szinten, azaz a jelenleginél olcsóbb energiapolitika el?térbe helyezése.
2. Energiahatékonyság, megújuló energiák fokozása a tagországokban, figyelembe véve azonban azt, hogy a gáz, az olaj, a szén és a nukleáris energia továbbra is az energiaellátás része marad.
3. Az energia-infrastruktúra átalakítása, a csekély mérték? szénenergiára alapozott energiatermelésre irányuló befektetések szorgalmazása.
4. 2030 után az energiabiztonságnak köszönhet?en, az importtól és az áringadozásokból való kisebb mérték? függ?ség révén várhatóan az energiaárak csökkenni fognak. Az árcsökkenésnek fognak kedvezni infrastruktúrába való befektetések is.
5. Egy „pán-európai” megközelítésre van szükség, mely magába foglal egy közös európai energiapiacot (2014-re), díjszabást és harmonizációt.
Günther Oettinger energiabiztos szerint „csak egy új energiamodell tudja a rendszerünk biztonságát, versenyképességét és fenntarthatóságát hosszú távon garantálni”.
(Newsletter of Eur.Envir.Press, 2012.Jan.10.)
Megújuló energiák növekv? részaránya
A Világ Klímatanácsa (IPPC) szerint komoly remény van arra, hogy 2050-ben a termelt energiának kétharmada megújuló energiaforrásokból származzon. Ennek megvalósításához viszont kedvez? politikai feltételekre és nagyobb ütem? befektetésre van szükség. Az IPC beszámolója szerint az emberiség a megújuló energiák kedvez? növekedési üteme mellett sem mondhat le teljesen a szén, a gáz és a k?olaj felhasználásáról. Azt is figyelembe kell venni a befektetéskor, hogy gyakran a vártnál kisebb a haszon, viszont a fosszilis energiahordozók alkalmazásánál nem mindig veszik kell? mértékben figyelembe azokat a „mellékköltségeket”, melyek a Föld felmelegedése (=klímaváltozás) és az egészségügyi károsodás formájában jelentkeznek. A megújuló energiaforrások felhasználásával 560 gigatonnával kevesebb CO2 jutna a légtérbe, a felmelegedést jelent?sen csökkentve.
(www.topagrar.at/neue-energie)
Megújuló energia termelése, piaca – világszinten
A bioüzemanyagok, a szoláris fotovoltaikus és szélenergia globális piacai 2011-ben – a 2010. évi szinthez képest – 31 %-kal b?vültek, 189 milliárd eurót elérve. Az elkövetkez? évtizedre ennek a három „szektornak” 295 milliárd euróval való növekedésével lehet számolni. A bioüzemanyagok forgalmazása 43 milliárd euróról (2010) 64 milliárdra n?tt, s várhatóan 2021-re 106 milliárdra fog emelkedni. Ez a nagy növekedés f?leg az alkohol és biodízel árnövekedésének tudható be. Az árnövekedésnek nagyobbrészt a nyersanyagok (cukor, repcemag, növényi olajok) áremelkedése az oka. A szélenergiához a létesítési költségek 46 milliárd euróról (2010) 55 milliárdra n?ttek, s 2021-ben várhatóan el fogják érni a 89 milliárdos szintet. 2010-ben 41 GW-t értek el a szélenergia hasznosításával. Ezen a téren Kína meghatározó szerepet játszott, minthogy az összes szélturbina több mint 40 %-át itt állították el?, ezzel pedig – 18 GW-s termelésükkel – éllovasok lettek. A második helyre az EU tornázta fel magát (10 GW-os termeléssel), majd ?ket az USA (7 GW), India (3 GW) és Kanada (1,3 GW) követte. A fotovoltaikus szektor befektetései 55 milliárd euróról (2010) 70 milliárdra n?ttek, mely el?rejelzések szerint 2021-re el fogja érni a 100 milliárd eurót. Az iménti növekedésben azonban id?nként megtorpanásokkal – néha némi visszaesésekkel is – lehet számolni.
(Newsletter Eur.Envir.Press, 2012. 218)
2011-ben éves összehasonlításban 3, 1%-kal csökkent az Európai Unió energia-felhasználása, amelyen belül kiugróan magas volt a földgázfogyasztás mérsékl?dése. A fosszilis energiahordozók közül egyedül a szén fogyasztása b?vült 2011-ben, ami részben a német nukleáris fordulatra, részben pedig az energiahordozó versenyképes árára vezethet? vissza. Továbbra is er?teljes növekedést mutatott azonban az Unió a zöldenergia-termelés terén. Az EU változatlanul a világ harmadik legnagyobb energiafogyasztója és CO2-kibocsátója is egyben – olvasható ki a BP idei energiastatisztikájából.
Az OECD átlagot meghaladó mértékben csökkent 2011-ben az Európai Unió els?dleges energiafelhasználása, ami szerint az EU gyakorlatilag a válság kirobbanását követ? 2009-es év szintjén fogyasztott. Az 1690 millió tonna olajegyenértéknek megfelel? fogyasztási szint egyébként megfelel a kilencvenes évek második felének átlagos éves felhasználásával. Habár korántsem elhanyagolhatók az EU energiahatékonysági törekvései, a fogyasztás ily mérték? visszaesése els?sorban a Közösség korántsem biztató gazdasági, termelési tevékenységére vezethet? vissza.
Az Unió energiaellátásában továbbra is meghatározóak a fosszilis energiahordozók. Az EU egyetlen hagyományos energiahordozó tekintetében sem képes saját forrásból kielégíteni szükségleteit, így eltér? mértékben ugyan, de behozatalra szorul. Az els?dleges energiamixben a k?olaj szerepel a legnagyobb súllyal, amelyet a földgáz majd a szén követ. Figyelemre méltó a megújuló energiaforrások súlya a Közösség energiafogyasztásában, a világ meghatározó fogyasztói közül egyik sem képes hasonló arányú zöldenergia-felhasználást felmutatni.
Az Európai Unió olajtermelését hosszú ideje a csökken? kihozatali trend jellemzi, amelyet a válság kezdete óta a fogyasztás mérsékl?dése is követ. A Közösség területén 2011-ben éves összehasonlításban 2,6%-kal kevesebbet, napi 13,5 millió hordó olajat fogyasztottak, ami a világ teljes napi felhasználásának kb. 16%-át tette ki. A teljes szükséglet kielégítésének kb. 12-13%-a származott Unión belüli termelésb?l.
A k?olajfogyasztás mérsékl?dését jelent?sen meghaladta tavaly a földgázfogyasztás csökkenése. Éves összehasonlításban a kék f?t?anyagból 9,9%-kal fogyasztott kevesebb az EU, ami a jelent?sen meghaladja a 2008/2009-ben bekövetkezett, gazdasági krízisb?l fakadó visszaesést. 2011-ben az uniós földgázigény kb. 35%-át sikerült bels? forrásból biztosítani.
Az Európai Unión belül egy-két ország kivételével szinte az összes államban csökkent a gázfogyasztás 2011-ben 2010-hez képest. A nagyobb fogyasztók közül kizárólag Románia és Lengyelország tartotta szinten fogyasztását, a többi tagállamban 5-15% közötti visszaesés mutatkozott a felhasználásában. Az európai gazdaság meghatározó országai közül Németországban 13, Franciaországban 14%-kal esett vissza a gázfogyasztás, míg Olaszországban és Spanyolországban 6-7% körüli volt a gázfelhasználás csökkenése.
A hagyományos energiahordozók közül egyedül a szén felhasználása emelkedett 2011-ben. 2010-hez képest 3,6%-kal növekedett a szénfogyasztás, ami els?sorban a szenek kedvez? árara vezethet? vissza (ebb?l az energiahordozóból vannak még érdemi érdemi bels? készletek), ideértve az er?m?vi szegmens szempontjából fontos alacsony kibocsátási kvótaárakat is. Az EU 2011-ben szénszükségletének 58%-át fedezte bels? termeléséb?l.
A tavalyi, fukusimai történések az európai energiapiacot sem hagyták érintetlenül. Mint ismeretes, Németország az év közepén 17 m?köd? reaktorából 8-at lekapcsolt, ami éves összehasonlításban negyedével vetette vissza a német atomer?m?vi termelést. Érdemi csökkenés Németországon kívül egyedül Spanyolországban következett be (-7%) az Európai Unión belül, de a Közösség összesített atomer?m?vi termelése ezek ellenére is mindössze 1,1%-kal esett vissza, ami jelent?sen elmarad a teljes EU-s villamosenergia-termelés 2,5%-os visszaesését?l. A Németországban történtek egyébként a feljebb már említett szénfelhasználásban is megmutatkoztak, a kies? nukleáris kapacitásokat sok esetben széner?m?vek többlettermelése pótolta.
Továbbra is meredeken emelkedik azonban az Európai Unióban a megújuló alapú energiatermelés. Ez szinte az egyetlen szegmens, ahol a 2008/09-es válság, illetve annak elhúzódó hatásai egyel?re nem érhet?k tetten. A tavalyi évben a 18,9%-os növekedésnek köszönhet?en már összesen 360 TWh zöld energiát termeltek az EU területén, ami világviszonylatban is egyedülállóan magas érték: a globális zöldenergia-termelés 41,5%-a valósult meg tavaly az EU-ban.
A megújuló energiatermelés emelkedése, de f?ként a fosszilis energiahordozók fogyasztásának csökkenése érdemi esést eredményezett az EU CO2-kibocsátásában. A 2010-ben tapasztalt emelkedés 2011-ben ellentétes el?jellel valósult meg, vagyis a 2011-es 4061 millió tonnás kibocsátás nagyságrendileg megfelel a 2009-es értéknek. A kibocsátás csökkenésének, és a fejl?d? országok növekv? környezetterhelésének betudhatóan 2011-ben már csak a világ teljes CO2-kibocsátásának 11,9%-a valósult meg az EU-ban. Az EU így is harmadik legnagyobb kibocsátónak számít Kína és az Egyesült Államok mögött.
forrás: portfolio.hu
