Magyarországnak még mindig nincs nemzeti azbesztmentesítési programja, miközben az uniós tagországok három kivétellel valamennyien elkészítették és folyamatosan hajtják végre a saját mentesítési programjukat – hívta fel a figyelmet a Leveg? Munkacsoport.
A civil szervezet szerint az összes magyar ingatlan azbeszttartalmának felmérésére és az azbesztmentesítéssel kapcsolatos rendelkezések szigorítására lenne szükség, emellett hiányzik a témával kapcsolatos széleskör? felvilágosítás, a teend?k világos magyarázata, a speciális képzés, a munkavédelmi szabályok számonkérése, valamint azok a kedvezmények, amelyek ösztönöznék az azbeszthulladék szabályos kezelését, lerakását.
A Leveg? Munkacsoport emlékeztet arra, hogy 2002-ben indult ugyan egy nemzeti azbeszt-eltávolítási program, amely mintegy 120 ezer négyzetméter azbeszttartalmú szigetelés eltávolítását t?zte célul 2012-re. Ez a program azonban nagyon lelassult 2006 után, mivel az Európai Unió strukturális alapjaiból nem lehetett magántulajdonú ingatlanok azbesztmentesítését támogatni.
A Leveg? Munkacsoport rámutat: a munkahelyi eredet? rákos megbetegedések fele azbeszt-ártalomra vezethet? vissza, a tünetek azonban gyakran csak évtizedekkel azután jelentkeznek, hogy a mérgez? anyag bejut az emberi szervezetbe. Az érintettek 30-40 százaléka belehal azbeszt miatt szerzett betegségébe.
Az azbesztgyártás, -használat és -kereskedés minden formáját betiltották már az európai régió 53 államából 37 országban – köztük Magyarországon is -, ugyanakkor a korábban beépített azbeszt és származékai még veszélyeztetik ezekben az országokban az emberek egészségét. További 16 országban még mindig alkalmaznak azbeszttartalmú termékeket, illetve exportálják ezeket a harmadik világba – mutat rá a Leveg? Munkacsoport.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Európában jelenleg is évente harmincezer halál hozható összefüggésbe azbeszt okozta megbetegedéssel.
Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesít?k Szövetségének elnöke az MTI érdekl?désére elmondta: Magyarországon mintegy 150-200 ezer négyzetméter azbeszt található – f?ként a nyugat-magyarországi régióban – lakótelepi házakban, valamint további 200-250 ezer négyzetméter szórt azbesztre lehet lelni egyéb intézményekben.
A Leveg? Munkacsoport rámutat, hogy a 2020-ig tartó fejlesztési id?szakban beérkez? uniós források lehet?séget adnának arra, hogy az elmúlt években megtorpant azbesztmentesítés újra lendületet kapjon. A civil szervezet megjegyezte: többször is a különféle minisztériumokhoz fordult már hatékonyabb szakpolitikát és forrásokat sürgetve, azonban eddig csak elutasító választ kapott.
A Földm?velésügyi Minisztérium (FM) az MTI érdekl?désére az azbesztmentesítésre szánt konkrét összegr?l nem nyilatkozott, azonban elmondta, hogy a 2014-2020-as finanszírozási id?szakban nem közvetlen módon, de energiahatékonysági beruházások keretében lesz pénzügyi támogatás középületek azbesztmentesítésére.
A Környezet és Energiahatékonyság Operatív Program (KEHOP) pályázatokra 300 milliárd forint, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatokra 69,94 milliárd forint áll rendelkezésre, ezek keretén belül is valószín?leg lesz lehet?ség az azbesztmentesítés támogatására is, kapcsolódó feladatként – írta minisztérium.
Emellett a IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv is foglalkozik az azbeszthulladék ártalmatlanításával, utóbbi számításai szerint 2030-ig évente mintegy 100 ezer tonna azbeszthulladék kezelését szükséges megoldani.
guz bbri gtr
Forrás: MTI 2015. június 30., kedd 11:54
