A napelemrendszerek hazai terjedésének útjában álló államitámogatás-elmaradás magyarázata gyakorta tudódik le annyival, hogy mindez túl drága. A Németországgal – de mára lényegében már bármelyik nyugat-európai országgal – való összevetést is ezzel hárítják: könnyen beszélnek a németek (franciák, angolok, hollandok, skótok stb.), mert nekik erre is van pénzük. Mármint az államnak is, meg a polgároknak is. Nos, Nigéria most épp azt mutatja, hogy nem pusztán ezen múlik.
Nigéria nemigen tekinthető hozzánk képest sem túl gazdag országnak. Afrika legnépesebb, 175 millió lakosú államában általános probléma az energiaszegénység, (hogy a nyugati civilizáció egészét tiltó Boko Haram radikálisai miatt a felszín alatt parázsló iszlamista problémát épp csak megemlítsük). Ennek ellenére, tavaly a Solar Nigeria program pilotjaként, 16 vállalat bevonásával és mintegy 600 millió forintos támogatási keretből 49 ezer háztartás fogyasztását kiváltani képes napelem-telepítési kampány indult. Sőt, alig három hónap alatt ezzel célba értek úgy, hogy a fogyasztási pontok mintegy harmada (14 ezer helyszín) az ország északi régiójában, olyan térségben található, ahol gyakorlatilag nincs működőképesnek tekinthető hálózat.
A pilot sikerén felbuzdulva, az évtized végéig mintegy 7 milliárd forintnak megfelelő támogatást kap a Solar Nigeria az Egyesült Királyság Nemzetközi Fejlesztési Minisztériumától – írta meg a Cleantechnica. A 2020-ig, egyre gyarapodó részletekben utalt, összesen 16,7 millió angol fontos támogatás folyamatosan segíti majd a napenergia-rendszereket szállítók és a projektfinanszírozók bővítési terveit. A cél az, hogy a következő évtizedre Nigéria úgy fordulhasson rá, hogy már több millió háztartásának megbízható áramellátását biztosítják napenergia felhasználásával.
A program amúgy missziós feladatot is vállalt: a háztartások és mikrovállalkozások világításának napelemekkel biztosítását – azt, hogy a modernizáció, amivel leválthatják a kerozinlámpákat és az áramtermelő generátorokat, tiszta világítást biztosítson a lakosságnak. Amellett, hogy az érintett háztartásokban így megbízható teljesítményszint lesz biztosítható, kevesebbe is kerül, mint a kőolaj-alapú megoldásokkal.
Abból a hátrányból, hogy Nigériában dollármilliárdokba is kerülhet majd az egységes szintű nemzeti villamosenergia-hálózat kiépítése, a kis, szigetszerűen működtethető termelő-fogyasztó egységek enyhítő körülménynek tekinthetők. Olyannak, ami ha nem is jelentheti a teljes megoldást, de viszonylag olcsón, kis lépésekben, számos pozitív hatást (mint a munkahelyteremtést, fejlődést stb.) indukálhat.
A brit minisztériumi támogatás azonban nem ingyenpénz, nem elvárások nélküli adomány. Sokkal inkább olyan projektfinanszírozási támogatás, mely hosszú távon befektetésként kezelve Nigériát megsegíti a saját, alternatív, tiszta energiatermelés megteremtése felé vezető úton. Az afrikai országnak efféle támogatásokra bizton szüksége is lesz, mivel a párizsi klímacsúcson az ország ambiciózusan azt vállalta, hogy 2030-ra legalább 45 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátásait.
Eközben Magyarországon
A már átadott Pécsi naperőmű, mely eddig az egyetlen, kormányzati közreműködéssel épült ilyen projekt, négymilliárd forintba került. Túlnyomó részét Brüsszel fizette, és ezzel együtt is azonban csak egy fekete lyuk vagyunk az európai napenergia-térképen akkor is, ha tavaly, egyetlen év alatt több mozdult meg e területen, mint az elmúlt 10 évben összesen. Magyarországon jelenleg jó, ha 80 MW beépített kapacitás dolgozik – a pécsi 10 MW-os erőmű mellett már termelt az RWE által a Mátrai Erőmű meddőhányóira telepített, 16 megawattos „inotai napelemrét” is, és beüzemeltek néhány ahhoz hasonló törpeerőművet is, mint amilyet Jászágón – ahol az első magánberuházás, 0,5 MW-tal is gyorsan megtérülő befektetésként „ketyeg”. Kormányzati szintű támogatásokról semmi hír – hacsak az nem, hogy a háttérben, állítólag Lázár János barátja is nyomul a megtisztított napenergiapiacon.
Forrás: hvg.hu
