Niki Tzavela: „A megújuló energia lesz a legfontosabb forrás az EU-ban”

Share Button

Még tavaly december 12-én kerül kiírásra a ‘Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva’ c. pályázati konstrukció, amely igénybe vehet? energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységekre; az épületek h?technikai adottságainak javítására; intézmények f?tési, h?tési és használati meleg víz rendszereinek korszer?sítésére; a vállalkozások nem termelési célú f?tési, h?tési és használati meleg víz rendszereinek korszer?sítésére; világítási rendszerek korszer?sítésére; megújuló energiafelhasználással kombinált épületenergetikai fejlesztésekhez kapcsolódó tevékenységekre.

Magyarországon az energiafelhasználás mintegy 40 százaléka az épületekben történik. Ha ezeket jól szigeteljük, és megújuló energiaforrásokat használunk, gyermekeink, unokáink nemzedékeinek energiabiztonságát is megteremtjük. Ehhez nyújt segítséget az Új Széchenyi Terv kiírt pályázata, melynek célja, hogy ösztönözze a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését, nagy hangsúlyt fektetve az energiahatékonyságra és az energiatakarékosságra.

A pályázat igénybe vehet? energiahatékonyság javításra vonatkozó tevékenységekre, mint egyrészt utólagos küls? h?szigetelésre (küls? nyílászáró-csere / korszer?sítés, h?visszanyer? szell?zés korszer?sítése, létesítése). Másrészt pályázni lehet intézmények f?tési, h?tési és használati melegvíz rendszereinek korszer?sítése, illetve a vállalkozások nem termelési célú f?tési, h?tési és használati melegvíz rendszereinek korszer?sítésére: h?termel?k cseréje korszer?, nagyhatásfokú berendezésekre; f?tési- és használati melegvíz-rendszerek korszer?sítése, szabályozhatóvá tételére, egyedi mérési lehet?ségek kialakítására, energiatakarékos megoldások alkalmazására; h?tési rendszerek energiatakarékos korszer?sítésére; kislépték?, helyi kogeneráció, vagy trigeneráció kiépítésére, (kizárólag saját felhasználásra, villamos és h?energia értékesítése nélkül); hulladékh? hasznosítási lehet?ségek kiaknázására; a h?elosztó rendszerek korszer?sítésére, veszteségeinek csökkentésére; távh?rendszerre való csatlakozás feltételeinek megteremtésére.

A pályázat benyújtható világítási rendszerek energiatakarékos átalakítására, mint például fényforrások, világítótestek és el?tétek cseréje; kül- és beltéri világítási rendszerek korszer?sítése, és az ehhez kapcsolódó m?szaki megoldások kialakítása, amennyiben energia megtakarítást eredményeznek.

Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységekre is igényelhet? támogatás, mint például napkollektorok alkalmazása használati melegvíz igény részbeni vagy teljes kielégítése céljából és/vagy f?tésrásegítésre; biomassza, azon belül mez?gazdasági f? és melléktermék, kertészeti melléktermék, energianövény, erdészeti f? és melléktermék felhasználása f?tésre és/vagy f?tésrásegítésre; h?szivattyú alkalmazására alapf?tésre és/vagy használati melegvíz termelésre; geotermikus energia hasznosítása f?tésre, vagy f?tésrásegítésre, és/vagy használati melegvíz-termelésre, valamint napelemek alkalmazására hálózati, vagy autonóm (hálózatra nem kapcsolódó) villamosenergia-termelés céljából, kizárólag a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához.

‘A jelent?s 65-85 százalékos mérték? vissza nem térítend? támogatások lehet?vé teszik, hogy nagymértékben csökkentsék vagy akár meg is szüntessék az energiaköltségeket! Az évr?l évre jelent?sen csökken? napelemes kiser?m?vi beruházási költségek – amelyek már közelítenek az önköltséghez – és a magas támogatásintenzitás, egy-két éven belüli megtérülést eredményez, ami komoly versenyel?nyt jelent a hazai vállalkozásoknak és hatalmas könnyebbséget az önkormányzatoknak, közintézményeknek. Az új beruházási támogatási rendszer legnagyobb eredménye, hogy a megújuló energiák hasznosítása jelent?sen csökkenti a környezeti terhelést, a CO2 kibocsájtást, kiváltja – a többnyire importból származó – energiahordozókat és hazai munkahelyeket teremtenek, csökkentik a helyi munkanélküliséget, így népgazdaságilag is rendkívül hasznosak. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség üdvözli az új KEOP pályázatokat, melyek el?segítik a hazai vállalkozások, önkormányzatok és közintézmények energiatakarékossági és megújuló energia hasznosítási törekvéseit!’ – nyilatkozta Kiss Ern?, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke, a RENEXPO® egyik kiemelt szakmai partnere.

A 2013. április 25-27. között megrendezésre kerül? RENEXPO® Central Europe, mint Magyarország vezet? megújuló energiákkal foglalkozó szakmai rendezvénye nemcsak a különböz? pályázati lehet?ségekr?l tájékoztatja az érdekl?d?ket, hanem több hazai és nemzetközi példát, terméket és szolgáltatást is bemutat a témában.

forrás: orientpress.hu

Interview with Niki TzavelaA görög képvisel? a megújuló energiák el?retörését jósolja

Európa energiatermelésének szinte teljesen szén-dioxid-mentessé kell válnia, ha az EU 2050-re valóban több mint 80%-kal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gáz kibocsátását. Az EP energiaügyi szakbizottsága január 24-én szavazott a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervr?l, amely azt vázolja fel, hogy miként lehetne a kibocsátásokat ilyen mértékben csökkenteni úgy, hogy ne keletkezzen zavar az energiaellátásban. Niki Tzavelát (EFD, görög), a téma parlamenti felel?sét kérdeztük a részletekr?l.
Ön szerint milyen lesz 2050-ben az EU energiamixe? Mely forrásoknak kellene nagyobb szerepet játszaniuk?

Hosszú távon a megújuló energiaforrásoké lesz a f?szerep Európában, amint a technológiai fejl?dés az ilyen energia tömegtermelését lehet?vé teszi és versenyképessé válik az ágazat.
A megújuló energia b?kez? támogatása az uniós országokban felhajtotta az energiaárakat. Ezek az országok aztán csökkentették a támogatást, amely elriasztotta a befektet?ket. Milyen támogatási rendszerrel lehetne kivédeni az ilyen problémákat?

Egyszer?sített adminisztratív eljárásokra van szükség és hatékony támogatási rendszerre, amelyet id?vel át lehet alakítani. A visszamen?leges változtatások nem tesznek jót a befektet?i bizalomnak.

Az Európai Parlament arra biztatja a tagállamokat és a régiókat, hogy javítsák az együttm?ködést a költségek csökkentése érdekében és gondoskodjanak arról, hogy ott történjenek a befektetések, ahol azok várhatóan a leghatékonyabban térülnek meg. Ehhez persze figyelembe kell venni a tagállamok egyedi tulajdonságait.

Görögországban például azt tervezik, hogy a Héliosz projekt keretében a napos Földközi-tengeri régiókból fotovoltaikus technológia segítségével szállítják az energiát Közép-Európába.
Energiaforrások Európában

EU energiamix 1995-ben (%) EU energiamix 2010-ben (%) EU energiamix 2050-ben (Niki Tzavela szerint)
olaj 39 olaj 35 megújuló energia
szén 22 gáz 25 gáz
gáz 20 szén 16 atomenergia
atomenergia 14 atomenergia 13 olaj
megújuló energia 5 megújuló energia 10 szén

Forrás: Európai Bizottság / europarl.europa.eu

REF : 20130121STO05424

Vélemény, hozzászólás?