Az alapanyagárakban az energia és az üzemanyagköltségek emelkedése most az egyik legnagyobb probléma. A legutóbbi, második energiaválságra adott válaszként elkezdtünk atomerőműveket építeni, de mit tehetünk most, a harmadik energiaválság küszöbén? Természetesen most is meg kell találni erre a választ, melyekhez meg kell ismerni a külső hatásokat és a kiváltó okokat. Ezek között az alábbi területekre érdemes fókuszálni:
- klímacélok
- energiaválság
- energiatárolás
- technológiai elektrifikáció
- energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR)
- új építésű ingatlanok energetikai elvárásai
- energiaárak növekedése: eddig nem foglalkoztunk a megtakarítással, ez most változhat
- elektromosautók térnyerése: nemcsak a gyártók, de a lakásfejlesztőket is érinti
Az új irány meghatározásának része kell, hogy legyen az értékteremtő tudatosság és a hatékonyságnövelés. Az energetikai követelményeknek köszönhetően ma egy korszerű társasházban például már hőszivattyú működik, de az energiaárak növekedésének hatásaként az energiamegtakarításra is nagyobb hangsúlyt kell helyezni. A fogyasztók mellett a szolgáltatói oldalnak is részt kell ebben venni, az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert (EKR) kimondottan az áramszolgáltatóknak találtak ki. Meg kell határozni, hogy a vevői tudatosság és az igények hogyan befolyásolják az új energiarendszert. Eddig meglehetősen alacsonyak voltak az energiaárak, ami nem ösztönözte a hatékonyságot, ebben most változás következhet be. A legnagyobb kihívások a lakossági és társasházi kérdésekben vannak, az iparinál egyszerűbb a helyzet. A napelem társasházak tetőfelületére történő felszerelése például most tulajdonjogi kérdés.
