Európa és Magyarország számára is az egyik legkomolyabb gazdasági nehézséget a megugró energiaárak okozták. Tavaly kiderült, hogy a korábban jónak tűnő árampiaci szabályozás a krízishelyzetben megbukott, az új keretrendszerre még várni kell, igaz, az uniós illetékesek szerint már nem sokáig.
Korábban az elektromos áram piaci szabályozása hatékonynak tűnt, és az Európai Unió szintjén hozzájárult a versenyhez, és végső soron az árak mérséklődéséhez. A földgáz árának berobbanása ugyanakkor új helyzetet teremtett, ez ugyanis a szabályozás miatt az elektromos áramnál is jelentkezett, ami óriási terhet jelentett mind a lakossági fogyasztók, mind az ipar számára. Éppen ezért már 2022 nyarán felmerült, hogy meg kellene változtatni a kialakult rendszert.
Akkor arról szóltak a hírek, hogy az Európai Unió célja egyrészt az, hogy rövid távon beavatkozhasson a villamosenergia-árak emelkedésének megfékezése érdekében, miközben végső soron a gáz- és a villamosenergia-árak közötti kapcsolat megszüntetésére törekszik. A probléma az, hogy mindezt olyan módon kellene megvalósítani, hogy az új felállás ösztönzőleg hasson a megújuló erőforrásokból termelt energiára.
Nem véletlenül húzódik az átalakítás immár hónapok óta, ám most úgy tűnik új lendületet vehetnek a reformok. Brüsszel azt tervezi, hogy olyan módon alakítja át a blokk villamosenergia-piacát, hogy előnyben részesítsék az olcsóbb megújuló energiaforrásokat – nyilatkozta az EU energiaügyi biztosa. Más kérdés, hogy a korábban kiszivárgott tervek kapcsán éppen az volt a leghangsúlyosabb kritika, hogy a szakértők szerint a reformok elfojthatják a szél- és naperőművekbe történő beruházásokat.
Nehéz lesz minden érdeknek megfelelni
Kadri Simson most azt mondta, hogy az Európai Bizottság „nagyon erős politikai nyomás alá került”, így nem fogják sokáig halogatni a piaci szabályozás újratervezését. Ugyanakkor a feladat, ahogy fent jeleztük nem egyszerű, hiszen úgy kellene mindezt végrehajtani, hogy csökkenjenek a fogyasztók terhei, a megújuló energiás beruházások minél nagyobb számban valósuljanak meg, miközben az EU évtizedek óta a legnagyobb kihívást jelentő energiaválsággal küzd.
„Rendkívüli körülmények között dolgozunk, és gyorsabban hajtjuk végre [a reformokat], mint a bizottság általában” – mondta egy interjúban az uniós biztos. Kadri Simson elmondta, hogy a bizottság azt vizsgálja, hogyan lehetne a fogyasztókhoz eljuttatni a „megújuló energia nagyobb hányadának előnyeit”. „Gáztüzelésű erőművekre is szükségünk lesz, de nem akarunk olyan rendszert létrehozni, ahol a hét minden napján, 24 órában üzemelnek” – tette hozzá.
A Financial Times által ismertetett lehetséges reformokat felvázoló dokumentumtervezetben a bizottság azt javasolja, hogy a megújuló energia jobban tükrözze „valódi termelési költségeit”, tekintettel arra, hogy az infrastruktúra kiépítése után a szélerőműpark vagy napelemrendszer energiaforrása lényegében ingyenes. Javasolják továbbá a megújuló energiával foglalkozó társaságokra kivetett rendkívüli adó kiterjesztését, amelynek bevételét a fogyasztók kompenzációjára használják, és amely 2023 év végéig él.
A blokk villamosenergia-piacának javítására irányuló javaslatok több tagállam – különösen Franciaország és Spanyolország – több hónapon át tartó nyomása után érkeztek, amelyek sürgették a Bizottságot, hogy vessen véget a mostani rendszernek. Ezzel ugyanis van egy olyan probléma, hogy az ajánlatok során legdrágább energiaforrás – jelenleg a gáz – határozza meg az összes megtermelt áram árát. (Korábban ezzel támogatták a megújuló energiaforrások létesítését, hiszen a beruházás költségei így gyorsabban megtérültek a befektetőknek – szerk.)
Előnyben lehet a megújuló energia
Az új tervek szerint a jövőben életbe lépő piacszabályozási mechanizmus első helyen a megújuló és az atomenergiát helyezi előtérbe, amennyiben lehetséges, ilyen forrásokból kell majd a villamosenergia-igényt kielégíteni. Csak amennyiben ez nem lehetséges, akkor lesz mód a gáz- és a szénerőművekből származó energia felhasználására.
A tavalyi évben berobbanó gázárak és a korábbi szabályozás miatt a megújuló erőforrásokból származó erőművek megtérülése jelentősen javult. A terv az lenne az új rendszerben, hogy a beruházások ne lehetetlenüljenek el, így bizonyos mértékű ösztönzők maradnak. Ugyanakkor azt is szeretnék elérni, hogy a fogyasztók is érzékeljék a gáznál jóval alacsonyabb termelési költségeket, így kevesebbet kelljen nekik fizetniük a megújuló energiáért.
Közismert, hogy az uniós döntéshozatal még marginális ügyekben is nehézkes, itt pedig egy stratégiai fontosságú kérdés van, amely az energiakrízis miatt a szakmai fórumokról a legmagasabb politikai szintre került. Már csak azért is, mert a zuhanó gázárak ellenére a blokk 2023-ban is nehézségekkel nézhet szembe. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) ugyanis arra figyelmeztetett, hogy a következő fűtési szezonban az Oroszországból származó vezetékes gáz hiánya problémákat okozhat. A szervezet ugyan elismeri, hogy az EU jól diverzifikálta a beszerzéseit, ám a prognózisuk szerint 30 milliárd köbméter földgáz hiányozhat majd az európai piacról, amely a 2021-es fogyasztási érték 7 százaléka.
Persze azt sem lehet teljesen kizárni, hogy az oroszok fogják ezt a mennyiséget leszállítani, egyre inkább úgy tűnik ugyanis, hogy visszafele sült el a Moszkva által bevetett gázfegyver. A nyugat-európai országokat ezzel nem tudták térdre kényszeríteni, miközben az orosz költségvetés bevételei az alacsonyabb eladott mennyiség és a csökkenő árak miatt vészesen bezuhantak.
A Gazprom a 2021-es 185,1 milliárd köbméter után 2022-ben csupán 100,9 milliárd köbméter földgázt exportált a volt Szovjetunió területén kívülre. Mindezt úgy, hogy az eladott mennyiség jóval nagyobb hányada jutott az első félévre, és a szokásos üzletmenet szerint felpörgő őszi, év végi időszakban pedig drasztikus visszaesést láthattunk. Nem véletlen, hogy az év végén Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes már arról beszélt, hogy szívesen újraindítaná a szállítást a Lengyelország felől Európába érkező Jamal vezetéken.
Ettől függetlenül az Európai Bizottságra a hírek szerint komoly nyomást helyezett többek között Franciaország és Spanyolország is annak érdekében, hogy a földgáz és az áram árát válasszák szét. Persze nem öncélú lobbizásról van szó részükről, hiszen előbbi az EU legnagyobb atomenergia-termelője, míg Spanyolország a felhasznált energiája csaknem felét megújuló energiaforrásokból állítja elő.
Az EU ugyan azt ígéri, hogy márciusban közzéteszik a reformokkal kapcsolatos teljes javaslatcsomagot, a szakértők szerint felmerül még egy probléma, amit ebben orvosolni kellene. Iparági vezetők szerint ugyanis Brüsszel javaslatai aláásnák a hosszú távú szerződéseket, például az áramvásárlási megállapodásokat. Ezek lényege, hogy a szerződés időtartama alatt a vevők egy megállapított átlagos árat fizetnek, ám ezt úgy határozzák meg, hogy a fejlesztők befektetései megtérüljenek.
Magyarországon a hálózatfejlesztést is meg kellene oldani
Az olyan országok számára, amelyek az elektromos áramból is jelentős importőrök, elvileg minden olyan szabályozás, amely az árak mérséklődésével járhat, jó lehet. Papíron Magyarország is ebbe a körbe tartozik, ám a meglévő kapacitások és a tervezett fejlesztések miatt számunkra sem mindegy, hogy az új uniós szabályozás miként alakul majd. Optimális lenne, ha a megújulók aránya nálunk is tovább növekedne, már csak azért is, mert a vállalásainkat ugyan rendre teljesítjük, ám az EU-s statisztikák szerint a közösségen belül így is az egyik legalacsonyabb a zöldenergia részaránya.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy a megújuló kapacitásoknál abszolút mértékben a napelemek dominálnak, ami rugalmatlanná teszi a rendszert. A napsütéses időszakban jelentős mennyiségű energiát állítanak elő összességében ezek az ipari és háztartási méretű erőművek, ám ködös, borús időben az igényeknél kevesebb áramot állíthatunk elő.
A rendszer hiányosságaival tavaly ősszel a nagyközönség is megismerkedhetett, amikor kiderült, hogy a meglévő kapacitásokon túl jelentős mennyiségű napenergiát a meglévő hálózat nem tud kezelni, ezért csak a tavaly október végéig beadott engedélyek alapján lehet visszatáplálást kérni. Ami ugyan egyrészről logikus lépés, a másik oldalról viszont a hazai energiaelőállítás elé állított megugorhatatlan akadályt.
Ebből a szempontból előrelépést jelenthet, ha a magyar kormány által az EU-nak tett ígéretekhez híven a korábbi korlátozó szabályozást valóban feloldják, és lehetőség lesz szélerőművek létesítésére, amelyek bizonyos fokig komplementerek a naperőművekkel. Már csak azért is, mert a szélerőművek a november-áprilisi időszakban működnek a legmagasabb hatásfokon, amikor a legkevesebb a napsütéses órák száma, illetve éjszaka is képesek energiát előállítani.
Mindezek ellenére a hazai rendszerirányítást végző Mavir rendre felhívja a figyelmet arra, hogy fontos a rugalmas erőművi kapacitások megőrzése és bővítése, az ipari méretű energiatárolás fejlesztése, és a hálózati kapcsolatok megerősítése az energiaátmenet, a zöldenergiák további dinamikus felfutásához, hogy az ellátásbiztonság fenntartható legyen.
