OGY – Törvényben rögzítették a rezsicsökkentést

Share Button

Bundestag verabschiedet Netzausbau-Plan

A Német Szövetségi Parlament elfogadta az ún. Szükséges Szövetségi Tervezet Törvényét a magasfeszültség? (220 kV és/vagy 380 kV) azaz az átviteli villamoshálózat további kiépítésére.

Ebben a törvényben összesen 36 magasfeszültség? vezetéknek adnak „els?bbrend?ség? szükségletet”. Továbbá ezentúl csak is a Szövetségi Közigazgatási Bíróság lesz az egyedüli instancia a hálózat kiépítésével kapcsolatos jogi viták döntéseiben.

 

A Szövetségi Parlament képvisel?i egyöntet?en leszavazták a Szövetségi Tanács javaslatát,
amely a földkábeles technológiát kívánta el?nybe részesíteni a hálózat kiépítésében. A Hálózatfejlesztési terv összesen 2.800 km új nyomvonal vezetését tervezi a szövetséges tartományokban.

A már létez? 2.900 km vezetéket pedig feújítják és meger?sítik. A törvényben 10 milliárd Euróban lett meghatározva ez a 10 éves modernizációs munka.

A Szövetségi Tanácsnak is jóvá kell hagynia még ezt a törvényt.

 

2013.04.29. | Forrás: PHOTON 2013 | Michael Debreczeni

 

További információk német nyelven:

Szövetségi Kormányzóság: ENERGIEWENDE Netzausbau beschleunigen

NABU: Ausbaubedarf für neue Stromnetze muss fortlaufend überprüft werden
Bundestag verabschiedet Netzausbau-Plan

A Német Szövetségi Parlament elfogadta az ún. Szükséges Szövetségi Tervezet Törvényét a magasfeszültség? (220 kV és/vagy 380 kV) azaz az átviteli villamoshálózat további kiépítésére.

Ebben a törvényben összesen 36 magasfeszültség? vezetéknek adnak „els?bbrend?ség? szükségletet”. Továbbá ezentúl csak is a Szövetségi Közigazgatási Bíróság lesz az egyedüli instancia a hálózat kiépítésével kapcsolatos jogi viták döntéseiben.

 

A Szövetségi Parlament képvisel?i egyöntet?en leszavazták a Szövetségi Tanács javaslatát, amely a földkábeles technológiát kívánta el?nybe részesíteni a hálózat kiépítésében. A Hálózatfejlesztési terv összesen 2.800 km új nyomvonal vezetését tervezi a szövetséges tartományokban.

A már létez? 2.900 km vezetéket pedig feújítják és meger?sítik. A törvényben 10 milliárd Euróban lett meghatározva ez a 10 éves modernizációs munka.

A Szövetségi Tanácsnak is jóvá kell hagynia még ezt a törvényt.

 

2013.04.29. | Forrás: PHOTON 2013 | Michael Debreczeni

 

További információk német nyelven:

Szövetségi Kormányzóság: ENERGIEWENDE Netzausbau beschleunigen

NABU: Ausbaubedarf für neue Stromnetze muss fortlaufend überprüft werden
Volker Quaschning, a Berlini Gazdasági és Technikai F?iskola (HTW) megújuló energiák professzora referált a fotovoltaik technológiával történ? f?tés témájából a tabaly november 22-23-án Berlinben rendezése került 13. Solarpraxis Fórumon. Már most világossá tette, miért el?zhetné le a fotovoltaik a hagyományos napkollektoros rendszereket.

Quaschning_HTW Berlin_05112012

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Volker Quaschning meg van gy?z?dve arról, hogy a fotovoltaikával történ? f?tést már alig lehet feltartóztatni, fotó: Solarpraxis AG/Andreas Schlegel

 

A 13. Solarpraxis Fórumon Ön beszélt  a „Fotovoltaik, az új szolártermikus rendszer?” témájáról. Mik az Ön f? tézisei?

Ha komolyan gondoljuk a klímavédelemmel, úgy 2040-ig széndioxidmentesnek kell kialakítanunk az energiaellátásunkat. Ez azt jelenti, hogy addig fel kell építenünk egy olyan energiellátást, amely teljesmértékben a megújuló energiákon nyugszik. A fotovoltaik bebizonyította, hogy nagy lehet a kiépítés dinamikája. A klímavédelem érdekében továbbra is 6-7 gigawattot kell évente építenünk, még akkor is, ha a politika egyes része és a nagy energiakonszernek ezt nem szívesen akarják hallani. Szeptemberben sz?k 1 gigawatt fotovoltaik-teljesítmény lett Németországban telepítve. Ugyanennek a teljesítménynagyságnak az eléréséhez az egész 2011-es év kellett a napkollektoros (szolártermikus) ágazatnak.

Milyen következménye van ennek?

Ha a szolártermikus ágazatnak nem fog sikerülni rövid id?n belül megtízszerezni a telepítési számokat, úgy a fotovoltaikának kell kisegíteni. Nagyon lényeges el?nye a fotovoltaikának, hogy messzemen?en a megtermelt elektromos energia saját felhasználásával érdemes az alkalmazása és a h? az tulajdonképpen egy mellék(hulladék)termék, ami ezért jóval hamarabb konkurenciaképesebb lehet az olajhoz és a gázhoz mint a szolárterme.

Tehát Ön azt a gondolatot képviseli, hogy f?tsünk a szolárárammal. Mikortól és miért lehet ez értelemszer??

A szövetségi kormány 52 gigawattos plafont határozott meg a fotovoltaikának és még büszkék is rá. A jelenegi EEG szerint azután nem kap többé betáplálási támogatást a fotovoltaik. 2012 szeptember végén már 31 gigawatt volt a hálózaton. Tehát hamarosan el fogjuk érni ezt a plafonértéket. Ezután már csak a sajátfelhasználásra telepített napelemes rendszerek lesznek kifizet?d?ek. Az érdemleges nagyságú rendszereket tározók nélkül aztán már aligha lehet gazdaságosan üzemeltetni. De mivel a villamosenergia tározós rendszerei pillanatnyilag igen költségesek, kézenfekv? tehát, hogy a költségkedvez?bb termikus tározókat vonjuk be. A prioritás továbbra is a szoláráram saját célú felhasználása marad. A h?t csak azzal a többletárammal fogjuk el?állítani, amit nem tudunk közvetlenül felhasználni.

Az Ön el?adásának a címe eléggé provokáló. Ön már régóta nevezetes arról a kijelentésér?l, hogy ésszer?bb lenne, f?teni a szolárárammal. A szolár ágazatán belül ez mindenféleképpen sokat tárgyalt téma. Milyen reakciókat szokott Ön kapni?

Ez igen kölönböz?. A fotovoltaik képvisel?i mondják: logikusnak hangzik, miért is ne? A szolárterme, azaz a napkollektoros ágazat  rajongói viszont igen érzékenyen reagálnak és pokolba kívánják ezt mint energiatechnikai b?ncselekményt. Én azonban a szolártermikának is nagy lehet?ségeket látok, ha a fotovoltaikán keresztül növekedni fog ezek telepítési száma. A szerel?nek végül is teljesen mindegy, hogy ? egy kollektort vagy egy fotovoltaikus rendszert köt a h?tározóra.

Hogyan f?tsön az ember a szolárárammal – közvetlenül vagy egy h?szivattyúval?

A f?tési rendszer összekötésénél ezeknek a kiegészít? költségeknek alacsonyaknak kell lenniük, hogy a szolárrendszer fel tudja venni a versenyt az olaj és a gáz féle tüzel?anyagokkal. A h?szivattyús szoláris f?tés akkor érdekes, ha a h?szivattyú mindenféleképpen be volt már tervezve vagy már meg van. Ugyanakkor sok szól a közvetlen f?tés mellett. Egy f?t?szál vásárlása biztosan olcsóbb mint egy h?szivattyú.

Miért olyan nagy a h?szivattyú elleni idegenkedés a szolártámogatók néhány körében?

Az elektromos f?tés hosszú ideig maga volt a b?n. Az elektromos f?téseket eredetileg azért vezették be, hogy jobban ki legyenek használva éjszaka az atomer?m?vek. Ezért nemrégen még számomra is tabu volt az elektromos f?tés. Ha azonban pár év múlva leállítjuk az atomer?m?veket, úgy ismét jó lehet az elektromos f?tés. A lényeg az, hogy honnan jön ehhez a villamosenergia.

Megalapozott még az ilyen idegenkedés?

Az a fontos, ahogy mondtam, hogy honnan jön a h?szivattyú részére a villamosenergia. Ha egy olyan energiaellátótól vételezzük azt, amelyik szénarányú részesedése magas, akkor a h?szivattyú környezeti mérlege sem jobb mint egy gázkazán kalóriaértéke. A zöld(öko)áram által viszont lényeges el?nyei vannak a h?szivattyúnak. Egy további nyitott oldala a h?szivattyúnak még az alkalmazott h?t?közeg. Itt majdnem kivétel nélkül még az extrém klímakárosító R-22-t használják h?t?közegként, amit már több éve bírálok. Ebben a pontban több felel?sséget várnék el a h?szivattyúk gyártóitól. H?t?gépeket is lehetséges klímakárosító CFC nélkül üzemeltetni. Ha akarjuk, akkor az a h?szivattyúnál is lehetséges.

Megjegyzés:

(Freonok (CF2Cl2) (CFC) (Chlorofluorocarbons) mesterségesen el?állított gázok, amelyek az ózonlyukat növelik – Wikipédia).

Az R-22 egy klórozott-?uorozott szénhidrogén (HCFC), amelyet gyakran használtak légkondicionáló-rendszerekben. Ha az R-22 kijut a leveg?be, a Napból származó ultraibolya-sugárzás lebontja, és a ?uor a sztratoszférába kerül. A ?uor reakcióba lép az ózonnal, ezzel csökkentve az ózon mennyiségét. Az ózonréteg elvékonyodása következtében a káros ultrabolyasugarak elérik a Föld felszínét, ezzel egészségügyi és környezeti elváltozásokat okoznak. A nemzetközi közösség ezért aláírta az ózonréteget károsító anyagok 2030-ig történ? forgalomból való kivonásáról rendelkez? Montreáli Egyezményt. Az Európai Unió azonban úgy döntött, hogy az R-22 használatát már 2015-ben betiltja

KÖRNYEZETTUDATOSSÁG:

Az R-407 és az R-410A nemcsak az ózonréteget nem veszélyezteti, hanem hatékonyabb is, mint az R-22.

Nem lett az már régen túltárgyalva, mert egyszer?en el kell adni a rendszereket?Van elképzelése Önnek arról, hogyan fog fejl?dni a „szolárisan üzemeltetett h?szivattyú” piaca?

A fotovoltaikával történ? f?tésnek óriási lehet?sége az, hogy hamarosan olyan piacaink lesznek, amelyek nem számítanak semmiféle támogatási programokra sem. Remélhet?leg ezt nem fogják aláásni hamarosan különböz? járulékokkal és véd?vám intézkedésekkel az új fotovoltaik rendszereknél. Néhány politikus azonban már gondolkodott ezeken is. Pillanatnyilag még alacsony ezeknek a telepítési száma. Ha a politika józan megítélés? marad, úgy ez a piac legkés?bb az 52 gigawattos plafon elérésekor óriásit tudna fejl?dni. A klímavédelem érdekében nagy szerencse lenne.

A kérdéseket Michael Fuchs tette fel.

 

 

2013.04.29. | Forrás: Solarpraxis AG | Michael Debreczeni

 

Szeged, 2013. április 29., hétf? (MTI) – Városrészi népi kezdeményezés indul annak érdekében, hogy az egyik szegedi lakótelepen ne épüljön biomassza-er?m?, és a termálvizet ne közvetlenül fogyasztási meleg vízként hasznosítsák egy a csongrádi megyeszékhelyen tervezett beruházást követ?en – jelentette be Ménesi Imre (MSZP) önkormányzati képvisel? hétf?n.

    A népi kezdeményezés célja, hogy nyomást gyakoroljon a szegedi közgy?lés tagjaira annak érdekében, hogy megváltoztassák álláspontjukat a tervezett beruházással kapcsolatban – mondta az er?m? tervezett helyszínét is magában foglaló körzet képvisel?je sajtótájékoztatóján.
A kezdeményezésben a közvetlen érintetteknek, Szeged lakótelepeken él? mintegy 60 ezer választópolgárának véleményét kérik ki. Ha sikerül összegy?jteni az összes érintett aláírásának 10 százalékát, a közgy?lés köteles lesz újra napirendre t?zni a kérdést – közölte a képvisel?.
Ménesi Imre elmondta, a tervezett er?m? szomszédságában él?k nem ismerhették meg a beruházás várható környezeti hatásait, és a jelenlegi konstrukció arra sem ad semmilyen biztosítékot, hogy a négymilliárd forintos fejlesztés valóban a költségek csökkenését eredményezi a fogyasztóknak.
A képvisel? közölte, az aláírásgy?jtés az íveket jóváhagyó jegyz? döntés joger?re emelkedését követ?en, várhatóan május közepén kezd?dhet el.
A szegedi közgy?lés fideszes és jobbikos képvisel?i pénteken fogadták el távh?beruházással kapcsolatos el?terjesztéseket.
Bohács Zsolt, a szegedi közgy?lés Fidesz-frakciójának el?terjesztést benyújtó vezet?je a vitában elmondta, az elfogadott határozatok csupán a lehet?séget teremtik meg a fejlesztéshez. Ha sikerül a hosszú évek óta els? szegedi termel? beruházást megvalósítani, az rezsicsökkentést eredményez és munkahelyeket teremt.
A fideszes politikus korábban közölte, a fejlesztés költségeinek felét uniós támogatás fedezné, a beruházás az adófizet?knek egyetlen fillérjébe sem kerülne, hiszen azt a helyi távh?szolgáltató kisebbségi magántulajdonosának érdekeltsége valósítaná meg saját kockázatára.
A beruházás során három, 5 MW h?teljesítmény? biomasszakazán telepítésével egy új er?m?vet telepítenének, három új termálkút fúrásával és két másik felújításával pedig használati meleg vizet biztosítanának a fogyasztóknak. A fejlesztés 30 százalékkal csökkentené a távh? el?állításához szükséges földgáz mennyiségét.

Szeged, 2013. április 29., hétf? (MTI) – Városrészi népi kezdeményezés indul annak érdekében, hogy az egyik szegedi lakótelepen ne épüljön biomassza-er?m?, és a termálvizet ne közvetlenül fogyasztási meleg vízként hasznosítsák egy a csongrádi megyeszékhelyen tervezett beruházást követ?en – jelentette be Ménesi Imre (MSZP) önkormányzati képvisel? hétf?n.

    A népi kezdeményezés célja, hogy nyomást gyakoroljon a szegedi közgy?lés tagjaira annak érdekében, hogy megváltoztassák álláspontjukat a tervezett beruházással kapcsolatban – mondta az er?m? tervezett helyszínét is magában foglaló körzet képvisel?je sajtótájékoztatóján.
A kezdeményezésben a közvetlen érintetteknek, Szeged lakótelepeken él? mintegy 60 ezer választópolgárának véleményét kérik ki. Ha sikerül összegy?jteni az összes érintett aláírásának 10 százalékát, a közgy?lés köteles lesz újra napirendre t?zni a kérdést – közölte a képvisel?.
Ménesi Imre elmondta, a tervezett er?m? szomszédságában él?k nem ismerhették meg a beruházás várható környezeti hatásait, és a jelenlegi konstrukció arra sem ad semmilyen biztosítékot, hogy a négymilliárd forintos fejlesztés valóban a költségek csökkenését eredményezi a fogyasztóknak.
A képvisel? közölte, az aláírásgy?jtés az íveket jóváhagyó jegyz? döntés joger?re emelkedését követ?en, várhatóan május közepén kezd?dhet el.
A szegedi közgy?lés fideszes és jobbikos képvisel?i pénteken fogadták el távh?beruházással kapcsolatos el?terjesztéseket.
Bohács Zsolt, a szegedi közgy?lés Fidesz-frakciójának el?terjesztést benyújtó vezet?je a vitában elmondta, az elfogadott határozatok csupán a lehet?séget teremtik meg a fejlesztéshez. Ha sikerül a hosszú évek óta els? szegedi termel? beruházást megvalósítani, az rezsicsökkentést eredményez és munkahelyeket teremt.
A fideszes politikus korábban közölte, a fejlesztés költségeinek felét uniós támogatás fedezné, a beruházás az adófizet?knek egyetlen fillérjébe sem kerülne, hiszen azt a helyi távh?szolgáltató kisebbségi magántulajdonosának érdekeltsége valósítaná meg saját kockázatára.
A beruházás során három, 5 MW h?teljesítmény? biomasszakazán telepítésével egy új er?m?vet telepítenének, három új termálkút fúrásával és két másik felújításával pedig használati meleg vizet biztosítanának a fogyasztóknak. A fejlesztés 30 százalékkal csökkentené a távh? el?állításához szükséges földgáz mennyiségét.

Szeged, 2013. április 29., hétf? (MTI) – Városrészi népi kezdeményezés indul annak érdekében, hogy az egyik szegedi lakótelepen ne épüljön biomassza-er?m?, és a termálvizet ne közvetlenül fogyasztási meleg vízként hasznosítsák egy a csongrádi megyeszékhelyen tervezett beruházást követ?en – jelentette be Ménesi Imre (MSZP) önkormányzati képvisel? hétf?n.

    A népi kezdeményezés célja, hogy nyomást gyakoroljon a szegedi közgy?lés tagjaira annak érdekében, hogy megváltoztassák álláspontjukat a tervezett beruházással kapcsolatban – mondta az er?m? tervezett helyszínét is magában foglaló körzet képvisel?je sajtótájékoztatóján.
A kezdeményezésben a közvetlen érintetteknek, Szeged lakótelepeken él? mintegy 60 ezer választópolgárának véleményét kérik ki. Ha sikerül összegy?jteni az összes érintett aláírásának 10 százalékát, a közgy?lés köteles lesz újra napirendre t?zni a kérdést – közölte a képvisel?.
Ménesi Imre elmondta, a tervezett er?m? szomszédságában él?k nem ismerhették meg a beruházás várható környezeti hatásait, és a jelenlegi konstrukció arra sem ad semmilyen biztosítékot, hogy a négymilliárd forintos fejlesztés valóban a költségek csökkenését eredményezi a fogyasztóknak.
A képvisel? közölte, az aláírásgy?jtés az íveket jóváhagyó jegyz? döntés joger?re emelkedését követ?en, várhatóan május közepén kezd?dhet el.
A szegedi közgy?lés fideszes és jobbikos képvisel?i pénteken fogadták el távh?beruházással kapcsolatos el?terjesztéseket.
Bohács Zsolt, a szegedi közgy?lés Fidesz-frakciójának el?terjesztést benyújtó vezet?je a vitában elmondta, az elfogadott határozatok csupán a lehet?séget teremtik meg a fejlesztéshez. Ha sikerül a hosszú évek óta els? szegedi termel? beruházást megvalósítani, az rezsicsökkentést eredményez és munkahelyeket teremt.
A fideszes politikus korábban közölte, a fejlesztés költségeinek felét uniós támogatás fedezné, a beruházás az adófizet?knek egyetlen fillérjébe sem kerülne, hiszen azt a helyi távh?szolgáltató kisebbségi magántulajdonosának érdekeltsége valósítaná meg saját kockázatára.
A beruházás során három, 5 MW h?teljesítmény? biomasszakazán telepítésével egy új er?m?vet telepítenének, három új termálkút fúrásával és két másik felújításával pedig használati meleg vizet biztosítanának a fogyasztóknak. A fejlesztés 30 százalékkal csökkentené a távh? el?állításához szükséges földgáz mennyiségét.

Budapest, 2013. április 29.,
hétf? (MTI) – Törvényben rögzítette a parlament a rezsicsökkentést: a hétf?n elfogadott jogszabály a földgáz, az áram és a távh? árának január 1-jén már megvalósult csökkentése mellett el?írja a víz- és a szemétszállítási díjak tízszázalékos csökkentését is július 1-jével.

Download (6)

 A fideszes Németh Szilárd és Ékes József javaslatra elfogadott törvény alapján a díjcsökkentést kötelez? feltüntetni a számlán. Ha ez elmarad – és a fogyasztóvédelmi hatóság megállapítja a szerz?désszegést -, a szolgáltatónak tízezer forint kötbért kell fizetnie a fogyasztónak.
A jogszabály értelmében a víz- és csatornadíjak a januári összeghez képest csökkennek tíz százalékkal, míg a szemétszállításért – 2014. december 31-éig – a tavaly áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetik el a szolgáltatók.
A törvény felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és m?ködtetésére vonatkozó részletes szabályokat, a szakminisztereknek pedig arra, hogy meghatározzák azt a számlaképet, amelyet a víziközm?-szolgáltatók használhatnak.
A szabályozás alapján helyesbíteni kell azokat a törvény hatálybalépése el?tt kibocsátott, az idei évre vonatkozó gáz-, áram- és távh?számlákat, amelyek nem felelnek meg a most rögzített rendelkezéseknek. A földgázellátásról és a villamos energiáról szóló törvények módosításával azt is szabályozták, hogy a mér?órák évenkénti leolvasása között nem telhet el 365 napnál több.
A törvény – amelyet az összes frakció támogatott szavazatával, miközben a független képvisel?k többsége nemmel voksolt rá – a kihirdetését követ? napon lép hatályba.
A javaslat indoklása szerint a családok jövedelmük legkevesebb húsz százalékát fordítják rezsire, az elmúlt hónapokban ugyanakkor több száz panasz érkezett arról, hogy a szolgáltatók nem érvényesítették az el?írt rezsicsökkentést.

Vélemény, hozzászólás?