A BLM elmondta, hogy a tervezett magasfeszültség? vezeték magas potenciájó szolártermikus er?m?vekkel rendelkez? regiókon keresztül vezetne
A Területrendezési Hatóság (BLM) közzé tette az USA délnyugati részére tervezett magasfeszültség? hálózat környezetkímél?ségének tanulmány tervezetét. A magasfeszültség? vezeték a sok szél- és a szolárer?m?vek régióit kötné össze a nemzetközi hálózattal.
A Sunzia Southwest Transmission vonal keretén belül már két 500 kilovoltos légvezeték van megtervezve. Amik 740-800 kilométer hosszan vezetnének a déli US-szövetségi államok Arizónán és Új-Mexikón keresztül.
3-4, 5 gigawatt nagyságú er?m?vek lehetségesek
A BLM szerint 3-tól 4, 5 gigawatt nagyságú új megújuló er?m?vek rákapcsolását tennék lehet?vé a nagyfeszültség? hálózatok. Ezenkívül még a Lincoln tartományban elhelyezked? SunZia East, Új-Mexikóban ajánlott átadó állomást össze is lehetne kötni a Pinal tartomány Pinal Center-i átadó állomásával is.
Ez a környezetkímél?ségi tanulmány tervezete jelzi a 2012.08.22-én kezd?d? nyílt tárgyalások kezdetét. Addig pedig 10 közös és nyílt megbeszélést vezet le a BLM a magasfeszültség? hálózat tervezett vonalába es? helyiségek képvisel?ivel. Ezek után alakítja ki a végleges környezetkímél?ségi tanulmányát a BLM.
2012.06.07. | Forrás: BLM | Michael Debreczeni © M.N.M. Zrt.
A BLM elmondta, hogy a tervezett magasfeszültség? vezeték magas potenciájó szolártermikus er?m?vekkel rendelkez? regiókon keresztül vezetne
A Területrendezési Hatóság (BLM) közzé tette az USA délnyugati részére tervezett magasfeszültség? hálózat környezetkímél?ségének tanulmány tervezetét. A magasfeszültség? vezeték a sok szél- és a szolárer?m?vek régióit kötné össze a nemzetközi hálózattal.
A Sunzia Southwest Transmission vonal keretén belül már két 500 kilovoltos légvezeték van megtervezve. Amik 740-800 kilométer hosszan vezetnének a déli US-szövetségi államok Arizónán és Új-Mexikón keresztül.
3-4, 5 gigawatt nagyságú er?m?vek lehetségesek
A BLM szerint 3-tól 4, 5 gigawatt nagyságú új megújuló er?m?vek rákapcsolását tennék lehet?vé a nagyfeszültség? hálózatok. Ezenkívül még a Lincoln tartományban elhelyezked? SunZia East, Új-Mexikóban ajánlott átadó állomást össze is lehetne kötni a Pinal tartomány Pinal Center-i átadó állomásával is.
Ez a környezetkímél?ségi tanulmány tervezete jelzi a 2012.08.22-én kezd?d? nyílt tárgyalások kezdetét. Addig pedig 10 közös és nyílt megbeszélést vezet le a BLM a magasfeszültség? hálózat tervezett vonalába es? helyiségek képvisel?ivel. Ezek után alakítja ki a végleges környezetkímél?ségi tanulmányát a BLM.
2012.06.07. | Forrás: BLM | Michael Debreczeni © M.N.M. Zrt.
A Sharp kifejlesztette a világ legmagasabb konverziós hatékonysággal rendelkez? háromréteg? napelemét.
A Sharp mérnökeinek sikerült elérni az eddigi legmagasabb, 43, 5%-os konverziós hatékonyságot egy összetett, háromréteg? fénykoncentrációs napkollektoron. Ezek a napcellák egy lencsékre alapozott koncertrációs rendszer segtségével irányítják a napelemre a fényt, hogy elektromos energiát termeljenek.
Az összetett napcellák több fényelnyel? réteggel rendelkeznek, amelyek olyan kémiai elemekb?l épülnek fel mint gallium és az indium. A Sharp szabadalmaztatott technológiáját használó összetett napelemekben lehet?vé válik a fényelnyel? rétegek hatékony egymásra helyezése, InGaAs (indium-gallium-arzenid) réteget helyezve legalulra.
Annak érdekében, hogy a konverziós hatékonyságot ilyen szintre növeljék, a Sharp fejleszt?i kihasználták ezen cellának azt a tulajdonságát, hogy a három fényelnyel? réteg segítségével hatékonyan képes a nap fényét elektromos energiává alakítani. A Sharp emellett optimalizálta az elektródák egymástól való távolságát a koncentrátorcella felszínén és minimalizálta a cellák elektromos ellenállását.
A legújabb Sharp áttörés egy átfogó projekt részeként jöhetett létre, melynek neve „Innovatív napcellák kutatása és fejlesztése” („R&D in Innovative Solar Cells”) és amelyet a japán NEDO (New Energy and Industrial Technology Development Organization) nev? szervezet koordinál. A 43.5%-os konverziós hatékonyságot, ami jelenleg világrekorder értéknek számít a német Fraunhofer Napenergiai Intézet (Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems, ISE ) hitelesítette.
Az összetett napcellákat magas konverziós hatékonyságuk miatt els?sorban m?holdakon használják. A Sharp célja, hogy a mostani sikert alkalmazni tudják koncentrációs fotovoltaikus energiarendszerekben, amelyek képesek lehetnek hatékonyan áramot termelni kis felület? napcellák segítségével, praktikussá téve ezek használatát földi körülmények között is.
forrás: mobilport
A Sharp kifejlesztette a világ legmagasabb konverziós hatékonysággal rendelkez? háromréteg? napelemét.
A Sharp mérnökeinek sikerült elérni az eddigi legmagasabb, 43,5%-os konverziós hatékonyságot egy összetett, háromréteg? fénykoncentrációs napkollektoron. Ezek a napcellák egy lencsékre alapozott koncertrációs rendszer segtségével irányítják a napelemre a fényt, hogy elektromos energiát termeljenek.
Az összetett napcellák több fényelnyel? réteggel rendelkeznek, amelyek olyan kémiai elemekb?l épülnek fel mint gallium és az indium. A Sharp szabadalmaztatott technológiáját használó összetett napelemekben lehet?vé válik a fényelnyel? rétegek hatékony egymásra helyezése, InGaAs (indium-gallium-arzenid) réteget helyezve legalulra.
Annak érdekében, hogy a konverziós hatékonyságot ilyen szintre növeljék, a Sharp fejleszt?i kihasználták ezen cellának azt a tulajdonságát, hogy a három fényelnyel? réteg segítségével hatékonyan képes a nap fényét elektromos energiává alakítani. A Sharp emellett optimalizálta az elektródák egymástól való távolságát a koncentrátorcella felszínén és minimalizálta a cellák elektromos ellenállását.
A legújabb Sharp áttörés egy átfogó projekt részeként jöhetett létre, melynek neve „Innovatív napcellák kutatása és fejlesztése” („R&D in Innovative Solar Cells”) és amelyet a japán NEDO (New Energy and Industrial Technology Development Organization) nev? szervezet koordinál. A 43.5%-os konverziós hatékonyságot, ami jelenleg világrekorder értéknek számít a német Fraunhofer Napenergiai Intézet (Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems, ISE ) hitelesítette.
Az összetett napcellákat magas konverziós hatékonyságuk miatt els?sorban m?holdakon használják. A Sharp célja, hogy a mostani sikert alkalmazni tudják koncentrációs fotovoltaikus energiarendszerekben, amelyek képesek lehetnek hatékonyan áramot termelni kis felület? napcellák segítségével, praktikussá téve ezek használatát földi körülmények között is.
Egyre több vészforgatókönyv lát napvilágot a Görögország eurózónából történ? kiválása kapcsán, és habár még korántsem biztos, hogy a dél-európai ország a valutaunió elhagyása mellett dönt, érdemes megvizsgálni, hogy egy jelent?s leértékelt drachma milyen hatással lenne az ország energiaellátásra. El?járóban annyit, hogy Görögország küls? energiafügg?ség kb. 70%-os.
Az elmúlt héten felmerült, hogy komoly gondba kerülhet a görög energiaellátás, miután a helyi állami gáztársaságnak a DEPA-nak fizetési nehézségei adódtak tartozásai rendezése ügyében. Felmerül a kérdés tehát Görögország energiaellátásának sérülékenységével, érzékenységével összefüggésben, amennyiben a dél-európai ország az euróövezeten kívül kénytelen, egy jóval gyengébb érték? valuta mellett m?ködtetnie energiaellátását.
Görögország nyersanyagokban szegény ország, legalábbis az energiahordozók terén ligniten kívül nem rendelkezik érdemi készletekkel, tehát az elfogyasztott k?olajat és földgázt szinten teljes egészében a külpiacokról kell beszereznie.
Az dél-európai ország teljes energiafelhasználásán belül a k?olaj bír a legnagyobb súllyal. 2010-ben a Görögországban elfogyasztott összes energia 56,8%-ka köt?dött a k?olajhoz a BP statisztikái szerint. A második legfontosabb energiaforrás a szén, illetve belföldi termelés? lignit volt, ami 26%-ot tett ki, majd ezt követte a földgáz közel 10%-kal. Viszonylag jelent?s a vízer?m?vek szerepe a mediterrán ország energiaellátásban, a vízer?m?vek 5%-át biztosították a teljes energiafelhasználásnak, míg a kiváló potenciállal bíró megújuló szegmens 2%-kal járult hozzá Görögország energia-ellátáshoz 2010-ben.
Görögország energiaigénye a nyolcvanas évek óta töretlen emelkedést mutatott, az akkori szintekhez képest 2008-ra, tehát a válság kirobbanásának évéig közel a duplájára emelkedett. Ha ehhez számításba vesszük, hogy mindeközben a termel?i szegmens csak igen visszafogott fejl?dést mutatott, tehát hogy az ország GPD-jéhez az ipari hozzájárulás jelenleg kb. 15%-os, akkor ez a fogyasztásnövekedés igen komoly életszínvonalbeli javulást hordoz magában. A válság természetesen a görög energiafogyasztásra is rányomta a bélyegét.
Veszélyben a légkondicionálók?
A görög árampiac meglehet?sen koncentrált, az áramtermelés és -szolgáltatás sokáig egyetlen társaság, a többségi állami tulajdonban lév? EDI vállalat kezében összpontosult. Csak az elmúlt években jelent meg független (nem többségi állami tulajdonban lév?) er?m?társaság a görög piacon. Az országban jelent?s a lignit alapú áramtermelés. Míg az 1990-es évek elején még több mint 70%-os súllyal szerepelt a lignit az árammixben, addig ez az arány mára 50% közelébe esett vissza. Ez els?dlegesen a betelepített új, modern gázturbináknak, illetve a megújuló energetikai fejlesztéseknek tudható be. Görögországban szintén nem elhanyagolható vízenergetika szerepe, és ugyancsak jelen van még az olajtüzelés is az áramtermelésben. Az IEA korábbi, 2006-ban készült országjelentése hosszútávon a jelenlegi szerkezetnek nagyságrendileg megfelel? árammixet vár Görögországban.
A Világbank korábban úgy kalkulált, hogy a görög energiaigények kielégítésére 2020-ig mintegy 30 milliárd euró érték? befektetést kell eszközölni. Ebbe a keretösszegbe beleértend?k a hagyományos és megújuló er?m?vi telepítések, valamint a hálózati fejlesztések is.
Görögország kifejezetten jó adottságokkal rendelkezik a megújuló energiaforrások tekintetében, egyes becslések szerint az ország az évszázad közepére függetleníthetné magát az energiaimporttól, amennyiben maximálisan kihasználná bels? er?forrásait. A Balkanalysis gy?jtése szerint hosszú távon a napenergia Görögország energiaigényének akár 30%-át is képes lenne fedezni, amihez a szélenergia további 15%-os aránnyal járulhatna hozzá. A jó adottságok miatt egyébként a legtöbb nemzetközi megújuló energetikai cég jelen van a görög energiapiacon.
A kis gáz is gáz
Görögországban a gázpiac, illetve a gázipari infrastruktúra jóval fejletlenebb, mint hazánkban. A kék f?t?anyag alkalmazása els?sorban az áramtermelés területén jelent?s, az áramtermelési mixen belül kétszer akkora súllyal szerepel a földgáz, mint a teljes energiamixben. Görögország számos nemzetközi, a Déli Energiafolyosó kezdeményezéshez köt?d? projektnek volt részese, azonban a tartósan jelentkez? bizonytalansági tényez?k hatására az elmúlt id?szakban egyre inkább csökkent azon gázvezeték-projektek versenyképessége, amelyek Görögországon keresztül haladnának Európa nyugati térségeinek irányába.
Az ország gázfogyasztása évi 3,5-4 milliárd köbméter között alakult az elmúlt években, ez nagyságrendileg harmada a jelenlegi magyar fogyasztásnak. A további fogyasztás-növekedés érdemi részét szintén az er?m?vi szegmenst?l várják. Az ország legnagyobb földgázellátója Oroszország, de cseppfolyós formában érdemi mennyiségek érkeznek Algériából is.
Drachmatt
Tekintettel arra, hogy Görögország küls? energiafügg?sége közel 70%-os, a helyi fizet?eszköz jelent?s leértékelése komoly problémákat vetne fel az ország energiaellátásban, és jelent?sen drágítaná az energiafogyasztást. K?olajból és földgázból szinte teljes egészében importból vannak kielégítve a belföldi igények, tehát a leértékelés itt közvetlenül érvényesülne, de az áramtermelésen belül is közel 25%-os súllyal szerepel a két energiahordozó, vagyis az áramszolgáltatásban is érdemi árnövekedés menne végbe.
Az azonnali fogyasztói tehernövekedésen felül számolni kell még az energetikai beruházások drágulásával is, hiszen az új er?m?vi beruházások során az eszközök beszerzése euró vagy dollár alapon történik. Ez összességében a korábban meghirdetett hagyományos és zöld er?m?vi fejlesztések lassulását vonja maga után. Habár Görögországnak stratégiai érdeke lenne, hogy minél nagyobb mértékben támaszkodjon saját bels? megújuló energiaforrásaira, a magas t?keigény miatt vélhet?en jelen körülmények között nem lenne képes jelent?s fejlesztési programot indítani ezen a területen sem.
Amennyiben számításba vesszük, hogy Görögországnak már most is nehézségei vannak energiaszámlái rendezésével, akkor egy jelent?sen alacsonyabb érték? drachma mellett komoly esély van rá, hogy méretes sokk éri az ország energiaellátását, ami nagyban nehezítené a kés?bbi talpra állást is. Korántsem lehetetlen, hogy az ország fizetésképtelenné válik küls? beszállítóival szemben, ami megbéníthatja a közlekedést, illetve áramhiányt okozhat. Számításban kell azonban venni, hogy egyéb megfontolásokból Görögország egyes partnerei továbbra is fenntarthatják szállításaikat, például kés?bbi ellenszolgáltatások reményében, ami így tompíthatja a várhatóan sokkszer? átmenetet.
forrás: portfolio.hu
Egyre több vészforgatókönyv lát napvilágot a Görögország eurózónából történ? kiválása kapcsán, és habár még korántsem biztos, hogy a dél-európai ország a valutaunió elhagyása mellett dönt, érdemes megvizsgálni, hogy egy jelent?s leértékelt drachma milyen hatással lenne az ország energiaellátásra. El?járóban annyit, hogy Görögország küls? energiafügg?ség kb. 70%-os.
Az elmúlt héten felmerült, hogy komoly gondba kerülhet a görög energiaellátás, miután a helyi állami gáztársaságnak a DEPA-nak fizetési nehézségei adódtak tartozásai rendezése ügyében. Felmerül a kérdés tehát Görögország energiaellátásának sérülékenységével, érzékenységével összefüggésben, amennyiben a dél-európai ország az euróövezeten kívül kénytelen, egy jóval gyengébb érték? valuta mellett m?ködtetnie energiaellátását.
Görögország nyersanyagokban szegény ország, legalábbis az energiahordozók terén ligniten kívül nem rendelkezik érdemi készletekkel, tehát az elfogyasztott k?olajat és földgázt szinten teljes egészében a külpiacokról kell beszereznie.
Az dél-európai ország teljes energiafelhasználásán belül a k?olaj bír a legnagyobb súllyal. 2010-ben a Görögországban elfogyasztott összes energia 56,8%-ka köt?dött a k?olajhoz a BP statisztikái szerint. A második legfontosabb energiaforrás a szén, illetve belföldi termelés? lignit volt, ami 26%-ot tett ki, majd ezt követte a földgáz közel 10%-kal. Viszonylag jelent?s a vízer?m?vek szerepe a mediterrán ország energiaellátásban, a vízer?m?vek 5%-át biztosították a teljes energiafelhasználásnak, míg a kiváló potenciállal bíró megújuló szegmens 2%-kal járult hozzá Görögország energia-ellátáshoz 2010-ben.
Görögország energiaigénye a nyolcvanas évek óta töretlen emelkedést mutatott, az akkori szintekhez képest 2008-ra, tehát a válság kirobbanásának évéig közel a duplájára emelkedett. Ha ehhez számításba vesszük, hogy mindeközben a termel?i szegmens csak igen visszafogott fejl?dést mutatott, tehát hogy az ország GPD-jéhez az ipari hozzájárulás jelenleg kb. 15%-os, akkor ez a fogyasztásnövekedés igen komoly életszínvonalbeli javulást hordoz magában. A válság természetesen a görög energiafogyasztásra is rányomta a bélyegét.
Veszélyben a légkondicionálók?
A görög árampiac meglehet?sen koncentrált, az áramtermelés és -szolgáltatás sokáig egyetlen társaság, a többségi állami tulajdonban lév? EDI vállalat kezében összpontosult. Csak az elmúlt években jelent meg független (nem többségi állami tulajdonban lév?) er?m?társaság a görög piacon. Az országban jelent?s a lignit alapú áramtermelés. Míg az 1990-es évek elején még több mint 70%-os súllyal szerepelt a lignit az árammixben, addig ez az arány mára 50% közelébe esett vissza. Ez els?dlegesen a betelepített új, modern gázturbináknak, illetve a megújuló energetikai fejlesztéseknek tudható be. Görögországban szintén nem elhanyagolható vízenergetika szerepe, és ugyancsak jelen van még az olajtüzelés is az áramtermelésben. Az IEA korábbi, 2006-ban készült országjelentése hosszútávon a jelenlegi szerkezetnek nagyságrendileg megfelel? árammixet vár Görögországban.
A Világbank korábban úgy kalkulált, hogy a görög energiaigények kielégítésére 2020-ig mintegy 30 milliárd euró érték? befektetést kell eszközölni. Ebbe a keretösszegbe beleértend?k a hagyományos és megújuló er?m?vi telepítések, valamint a hálózati fejlesztések is.
Görögország kifejezetten jó adottságokkal rendelkezik a megújuló energiaforrások tekintetében, egyes becslések szerint az ország az évszázad közepére függetleníthetné magát az energiaimporttól, amennyiben maximálisan kihasználná bels? er?forrásait. A Balkanalysis gy?jtése szerint hosszú távon a napenergia Görögország energiaigényének akár 30%-át is képes lenne fedezni, amihez a szélenergia további 15%-os aránnyal járulhatna hozzá. A jó adottságok miatt egyébként a legtöbb nemzetközi megújuló energetikai cég jelen van a görög energiapiacon.
A kis gáz is gáz
Görögországban a gázpiac, illetve a gázipari infrastruktúra jóval fejletlenebb, mint hazánkban. A kék f?t?anyag alkalmazása els?sorban az áramtermelés területén jelent?s, az áramtermelési mixen belül kétszer akkora súllyal szerepel a földgáz, mint a teljes energiamixben. Görögország számos nemzetközi, a Déli Energiafolyosó kezdeményezéshez köt?d? projektnek volt részese, azonban a tartósan jelentkez? bizonytalansági tényez?k hatására az elmúlt id?szakban egyre inkább csökkent azon gázvezeték-projektek versenyképessége, amelyek Görögországon keresztül haladnának Európa nyugati térségeinek irányába.
Az ország gázfogyasztása évi 3,5-4 milliárd köbméter között alakult az elmúlt években, ez nagyságrendileg harmada a jelenlegi magyar fogyasztásnak. A további fogyasztás-növekedés érdemi részét szintén az er?m?vi szegmenst?l várják. Az ország legnagyobb földgázellátója Oroszország, de cseppfolyós formában érdemi mennyiségek érkeznek Algériából is.
Drachmatt
Tekintettel arra, hogy Görögország küls? energiafügg?sége közel 70%-os, a helyi fizet?eszköz jelent?s leértékelése komoly problémákat vetne fel az ország energiaellátásban, és jelent?sen drágítaná az energiafogyasztást. K?olajból és földgázból szinte teljes egészében importból vannak kielégítve a belföldi igények, tehát a leértékelés itt közvetlenül érvényesülne, de az áramtermelésen belül is közel 25%-os súllyal szerepel a két energiahordozó, vagyis az áramszolgáltatásban is érdemi árnövekedés menne végbe.
Az azonnali fogyasztói tehernövekedésen felül számolni kell még az energetikai beruházások drágulásával is, hiszen az új er?m?vi beruházások során az eszközök beszerzése euró vagy dollár alapon történik. Ez összességében a korábban meghirdetett hagyományos és zöld er?m?vi fejlesztések lassulását vonja maga után. Habár Görögországnak stratégiai érdeke lenne, hogy minél nagyobb mértékben támaszkodjon saját bels? megújuló energiaforrásaira, a magas t?keigény miatt vélhet?en jelen körülmények között nem lenne képes jelent?s fejlesztési programot indítani ezen a területen sem.
Amennyiben számításba vesszük, hogy Görögországnak már most is nehézségei vannak energiaszámlái rendezésével, akkor egy jelent?sen alacsonyabb érték? drachma mellett komoly esély van rá, hogy méretes sokk éri az ország energiaellátását, ami nagyban nehezítené a kés?bbi talpra állást is. Korántsem lehetetlen, hogy az ország fizetésképtelenné válik küls? beszállítóival szemben, ami megbéníthatja a közlekedést, illetve áramhiányt okozhat. Számításban kell azonban venni, hogy egyéb megfontolásokból Görögország egyes partnerei továbbra is fenntarthatják szállításaikat, például kés?bbi ellenszolgáltatások reményében, ami így tompíthatja a várhatóan sokkszer? átmenetet.
forrás: portfolio.
Egyre több vészforgatókönyv lát napvilágot a Görögország eurózónából történ? kiválása kapcsán,
és habár még korántsem biztos, hogy a dél-európai ország a valutaunió elhagyása mellett dönt, érdemes megvizsgálni, hogy egy jelent?s leértékelt drachma milyen hatással lenne az ország energiaellátásra. El?járóban annyit, hogy Görögország küls? energiafügg?ség kb. 70%-os.
Az elmúlt héten felmerült, hogy komoly gondba kerülhet a görög energiaellátás, miután a helyi állami gáztársaságnak a DEPA-nak fizetési nehézségei adódtak tartozásai rendezése ügyében. Felmerül a kérdés tehát Görögország energiaellátásának sérülékenységével, érzékenységével összefüggésben, amennyiben a dél-európai ország az euróövezeten kívül kénytelen, egy jóval gyengébb érték? valuta mellett m?ködtetnie energiaellátását.
Görögország nyersanyagokban szegény ország, legalábbis az energiahordozók terén ligniten kívül nem rendelkezik érdemi készletekkel, tehát az elfogyasztott k?olajat és földgázt szinten teljes egészében a külpiacokról kell beszereznie.
Az dél-európai ország teljes energiafelhasználásán belül a k?olaj bír a legnagyobb súllyal. 2010-ben a Görögországban elfogyasztott összes energia 56,8%-ka köt?dött a k?olajhoz a BP statisztikái szerint. A második legfontosabb energiaforrás a szén, illetve belföldi termelés? lignit volt, ami 26%-ot tett ki, majd ezt követte a földgáz közel 10%-kal. Viszonylag jelent?s a vízer?m?vek szerepe a mediterrán ország energiaellátásban, a vízer?m?vek 5%-át biztosították a teljes energiafelhasználásnak, míg a kiváló potenciállal bíró megújuló szegmens 2%-kal járult hozzá Görögország energia-ellátáshoz 2010-ben.
Görögország energiaigénye a nyolcvanas évek óta töretlen emelkedést mutatott, az akkori szintekhez képest 2008-ra, tehát a válság kirobbanásának évéig közel a duplájára emelkedett. Ha ehhez számításba vesszük, hogy mindeközben a termel?i szegmens csak igen visszafogott fejl?dést mutatott, tehát hogy az ország GPD-jéhez az ipari hozzájárulás jelenleg kb. 15%-os, akkor ez a fogyasztásnövekedés igen komoly életszínvonalbeli javulást hordoz magában. A válság természetesen a görög energiafogyasztásra is rányomta a bélyegét.
Veszélyben a légkondicionálók?
A görög árampiac meglehet?sen koncentrált, az áramtermelés és -szolgáltatás sokáig egyetlen társaság, a többségi állami tulajdonban lév? EDI vállalat kezében összpontosult. Csak az elmúlt években jelent meg független (nem többségi állami tulajdonban lév?) er?m?társaság a görög piacon. Az országban jelent?s a lignit alapú áramtermelés. Míg az 1990-es évek elején még több mint 70%-os súllyal szerepelt a lignit az árammixben, addig ez az arány mára 50% közelébe esett vissza. Ez els?dlegesen a betelepített új, modern gázturbináknak, illetve a megújuló energetikai fejlesztéseknek tudható be. Görögországban szintén nem elhanyagolható vízenergetika szerepe, és ugyancsak jelen van még az olajtüzelés is az áramtermelésben. Az IEA korábbi, 2006-ban készült országjelentése hosszútávon a jelenlegi szerkezetnek nagyságrendileg megfelel? árammixet vár Görögországban.
A Világbank korábban úgy kalkulált, hogy a görög energiaigények kielégítésére 2020-ig mintegy 30 milliárd euró érték? befektetést kell eszközölni. Ebbe a keretösszegbe beleértend?k a hagyományos és megújuló er?m?vi telepítések, valamint a hálózati fejlesztések is.
Görögország kifejezetten jó adottságokkal rendelkezik a megújuló energiaforrások tekintetében, egyes becslések szerint az ország az évszázad közepére függetleníthetné magát az energiaimporttól, amennyiben maximálisan kihasználná bels? er?forrásait. A Balkanalysis gy?jtése szerint hosszú távon a napenergia Görögország energiaigényének akár 30%-át is képes lenne fedezni, amihez a szélenergia további 15%-os aránnyal járulhatna hozzá. A jó adottságok miatt egyébként a legtöbb nemzetközi megújuló energetikai cég jelen van a görög energiapiacon.
A kis gáz is gáz
Görögországban a gázpiac, illetve a gázipari infrastruktúra jóval fejletlenebb, mint hazánkban. A kék f?t?anyag alkalmazása els?sorban az áramtermelés területén jelent?s, az áramtermelési mixen belül kétszer akkora súllyal szerepel a földgáz, mint a teljes energiamixben. Görögország számos nemzetközi, a Déli Energiafolyosó kezdeményezéshez köt?d? projektnek volt részese, azonban a tartósan jelentkez? bizonytalansági tényez?k hatására az elmúlt id?szakban egyre inkább csökkent azon gázvezeték-projektek versenyképessége, amelyek Görögországon keresztül haladnának Európa nyugati térségeinek irányába.
Az ország gázfogyasztása évi 3,5-4 milliárd köbméter között alakult az elmúlt években, ez nagyságrendileg harmada a jelenlegi magyar fogyasztásnak. A további fogyasztás-növekedés érdemi részét szintén az er?m?vi szegmenst?l várják. Az ország legnagyobb földgázellátója Oroszország, de cseppfolyós formában érdemi mennyiségek érkeznek Algériából is.
Drachmatt
Tekintettel arra, hogy Görögország küls? energiafügg?sége közel 70%-os, a helyi fizet?eszköz jelent?s leértékelése komoly problémákat vetne fel az ország energiaellátásban, és jelent?sen drágítaná az energiafogyasztást. K?olajból és földgázból szinte teljes egészében importból vannak kielégítve a belföldi igények, tehát a leértékelés itt közvetlenül érvényesülne, de az áramtermelésen belül is közel 25%-os súllyal szerepel a két energiahordozó, vagyis az áramszolgáltatásban is érdemi árnövekedés menne végbe.
Az azonnali fogyasztói tehernövekedésen felül számolni kell még az energetikai beruházások drágulásával is, hiszen az új er?m?vi beruházások során az eszközök beszerzése euró vagy dollár alapon történik. Ez összességében a korábban meghirdetett hagyományos és zöld er?m?vi fejlesztések lassulását vonja maga után. Habár Görögországnak stratégiai érdeke lenne, hogy minél nagyobb mértékben támaszkodjon saját bels? megújuló energiaforrásaira, a magas t?keigény miatt vélhet?en jelen körülmények között nem lenne képes jelent?s fejlesztési programot indítani ezen a területen sem.
Amennyiben számításba vesszük, hogy Görögországnak már most is nehézségei vannak energiaszámlái rendezésével, akkor egy jelent?sen alacsonyabb érték? drachma mellett komoly esély van rá, hogy méretes sokk éri az ország energiaellátását, ami nagyban nehezítené a kés?bbi talpra állást is. Korántsem lehetetlen, hogy az ország fizetésképtelenné válik küls? beszállítóival szemben, ami megbéníthatja a közlekedést, illetve áramhiányt okozhat. Számításban kell azonban venni, hogy egyéb megfontolásokból Görögország egyes partnerei továbbra is fenntarthatják szállításaikat, például kés?bbi ellenszolgáltatások reményében, ami így tompíthatja a várhatóan sokkszer? átmenetet.
forrás: portfolio.hu
A nyár elejét?l naper?m? termeli az éves villamosenergia-fogyasztás 7 százalékát a Szegedi Fegyház és Börtönben,
a beruházást uniós támogatással valósították meg – tájékoztatta Bozó Bea, az intézmény sajtóreferense az MTI-t.
Az intézet 2011-ben pályázott házi naper?m? létesítésére a Környezet és Energia Operatív Program keretében, és 97 millió forint támogatást nyert el. Az energetikai fejlesztés kivitelezési munkálatai áprilisban kezd?dtek el: a szegedi Mars téren, a csillagépület tetejére és Nagyfán, az egyik körletrész tetejére 137-137 napelemet helyeztek el.
A Szegedi Fegyház és Börtön villamos hálózatához csatlakozó naper?m? villamos energiát termel, a fel nem használt áramot pedig – egy oda-vissza mér? villanyórán keresztül – a rendszer betáplálja az EDF-Démász hálózatába.
Az el?zetes számítások szerint ezzel a beruházással évente négymillió forinttal csökken a villanyszámla összege a büntetés-végrehajtási intézetben, így a beruházás megközelít?leg 25 év alatt térül meg.
forrás: mti
A nyár elejét?l naper?m? termeli az éves villamosenergia-fogyasztás 7 százalékát a Szegedi Fegyház és Börtönben,
a beruházást uniós támogatással valósították meg – tájékoztatta Bozó Bea, az intézmény sajtóreferense az MTI-t.
Az intézet 2011-ben pályázott házi naper?m? létesítésére a Környezet és Energia Operatív Program keretében, és 97 millió forint támogatást nyert el. Az energetikai fejlesztés kivitelezési munkálatai áprilisban kezd?dtek el: a szegedi Mars téren, a csillagépület tetejére és Nagyfán, az egyik körletrész tetejére 137-137 napelemet helyeztek el.
A Szegedi Fegyház és Börtön villamos hálózatához csatlakozó naper?m? villamos energiát termel, a fel nem használt áramot pedig – egy oda-vissza mér? villanyórán keresztül – a rendszer betáplálja az EDF-Démász hálózatába.
Az el?zetes számítások szerint ezzel a beruházással évente négymillió forinttal csökken a villanyszámla összege a büntetés-végrehajtási intézetben, így a beruházás megközelít?leg 25 év alatt térül meg.
forrás: mti
A nyár elejét?l naper?m? termeli az éves villamosenergia-fogyasztás 7 százalékát a Szegedi Fegyház és Börtönben, a beruházást uniós támogatással valósították meg – tájékoztatta Bozó Bea, az intézmény sajtóreferense az MTI-t.
Az intézet 2011-ben pályázott házi naper?m? létesítésére a Környezet és Energia Operatív Program keretében, és 97 millió forint támogatást nyert el. Az energetikai fejlesztés kivitelezési munkálatai áprilisban kezd?dtek el: a szegedi Mars téren, a csillagépület tetejére és Nagyfán, az egyik körletrész tetejére 137-137 napelemet helyeztek el.
A Szegedi Fegyház és Börtön villamos hálózatához csatlakozó naper?m? villamos energiát termel, a fel nem használt áramot pedig – egy oda-vissza mér? villanyórán keresztül – a rendszer betáplálja az EDF-Démász hálózatába.
Az el?zetes számítások szerint ezzel a beruházással évente négymillió forinttal csökken a villanyszámla összege a büntetés-végrehajtási intézetben, így a beruházás megközelít?leg 25 év alatt térül meg.
forrás: mti
Négy megawatt közelébe került 2011 végére a hálózatba kapcsolt hazai napenergia-termelési szint annak köszönhet?en, hogy a 2011-es év hozta az elmúlt négy év legnagyobb kiugrását – derül ki az Energiaklub legfrissebb elemzéséb?l.
A szakpolitikai intézet által negyedik alkalommal kiadottösszesít? és helyzetértékel? tanulmány a magyarországi napenergia-piac legf?bb tanulsága az, hogy hogy azt a stabil támogatási rendszer hiányában és a kiszámíthatatlan módon meghirdetett beruházási támogatások ide-oda „rángatják”.
Az elmúlt négy év eredményei alapján megfigyelhet? trendek is tartalmazó elemzés publikálása kapcsán a napi.hu felidézte: nem állnak rendelkezésre a magyarországi napenergia-piacról pontos adatok,
mert csak azokra az áramtermel? panelekre/telepekre van a Magyar Energia Hivatalnak statisztikája, amelyek hálóüzatrba kapcsolva, nem sziget üzemmódban m?ködnek.
forrás: hvg.hu
 |
| Elindult a nagyban gondolkodás is…
Fotó: MTI / EPA |
Kenya energiahiányban szenved? ország, mivel installált elektromos áramkapacitása jelenleg nagyjából 1500MW a közel 40 milliós lakosságra.
Ennek következtében a lakosság alig 20%-a fér hozzá az országos hálózathoz. A többség fával és egyéb biomasszával látja el energiaszükségleteit. Azonban az elégtelen áramellátás és az olcsó technológia, amely hozzáférést biztosít a megújuló energiaforrásokhoz a napenergia használatának elterjedéséhez vezetett. Desta Mebratu, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) afrikai regionális irodájából szerdán elmondta, Kenya az egyik olyan afrikai ország, ahol n?tt a napenergia használata. „A napelemek egyre csökken? ára az egyik tényez?, amely hozzájárult a napenergia gyors növekedéséhez,” mondta Desta Mebratu a Globális környezetvédelmi kilátások cím? jelentés nairobi közzétételekor. Hozzátette, hogy Kenya szerencsére dúskál a napfényben, ami lehet?vé teszi, hogy környezetvédelmi szempontból fenntartható módon biztosítsák az energiát.
(Szerkesztette: An Xin)
forrás: hungarian.cri.cn
