Orbán bombaüzletnek tartja, a német tőke menekül

Share Button

Következ? id?pont: Hamarosan

 

A programváltozás jogát a rendez?k fenntartják!

El?zetes regisztráció! (Az oldal alján található!)

logo-bÉpületgépészetért Szakmai Összefogás rendezvénysorozat

A 2013-ban tavasszal és ?sszel, 3-3 alkalommal közös szakmai talákozót tart a HKVSZ, a MNNSZ, a MAHÖSZ, a KNX, valamint a H?t?s Fórum.

A közösen bonyolított rendezvények célja, hogy olyan szakmai találkozókat szervezzenek, ahol a különböz? épületgépész szakmában és szakágakban dolgozók hiteles és informatív szakági tájékoztatást kapjanak.

Ma már elkerülhetetlen, hogy a rokonszakmában dolgozók ismeretanyaga és tudása csak egyetlen területre koncentrálódjon. A rohamtempóban fejl?d? technológia világában nem nélkülözheti senki sem a globális gondolkodásmódot. A négy szövetség és a fórum összefogásával kívánunk hozzájárulni a folyamatos szakemberképzéshez, valamint szélesíteni szeretnénk az „utat” a h?t?- és klímatechnika, a napelem és napkollektor, a h?szivattyú és a mind ezekhez elengedhetetlenül szükséges automatizálás között.

kreditpont_logo

A HKVSZ a találkozó szakmai részét F-gáz kreditponttal dotálja.
Japánban komoly er?feszítéseket tesznek annak érdekében, hogy fellendítsék a szolár ipart, melynek egyik eszközeként a japán kormány alacsony kamatozású hiteleket kínál a cégeknek, tet?téri napelemes rendszereket telepítéséhez.

Japan_NexPower_solar_photovoltaic_residential_system_Image_NexPower_c80177e168

Azok a cégek, melyek lakossági tet?téri területet kölcsönöznek szolár energia termelésére Japánban, hamarosan alacsony kamatozású hiteleket vehetnek fel a Gazdaságért, Kereskedelemért és Iparért felel?s Minisztériumtól.

A minisztérium a hiteleket olyan állami pénzügyi intézeteken keresztül fogja elérhet?vé tenni, mint például a Japán Fejlesztési Bank, Bloomberg állítása szerint, áll a Nikkei napilap egyik beszámolójában.

A terv részeként a cégek képesek lesznek villamos energia eladására a szolár panelek segítségével, melyeket a lakástulajdonosok tet?téri területeire szerelnek majd fel, miközben a lakástulajdonosok 10 000 yen ($97, €75) és 20 000 yen ($195, €150) közötti pénzösszeget kapnak egy évben, amiért kiadják a tet? területüket.
Japánban komoly er?feszítéseket tesznek annak érdekében, hogy fellendítsék a szolár ipart, melynek egyik eszközeként a japán kormány alacsony kamatozású hiteleket kínál a cégeknek, tet?téri napelemes rendszereket telepítéséhez.

Japan_NexPower_solar_photovoltaic_residential_system_Image_NexPower_c80177e168

Azok a cégek, melyek lakossági tet?téri területet kölcsönöznek szolár energia termelésére Japánban, hamarosan alacsony kamatozású hiteleket vehetnek fel a Gazdaságért, Kereskedelemért és Iparért felel?s Minisztériumtól.

A minisztérium a hiteleket olyan állami pénzügyi intézeteken keresztül fogja elérhet?vé tenni, mint például a Japán Fejlesztési Bank, Bloomberg állítása szerint, áll a Nikkei napilap egyik beszámolójában.

A terv részeként a cégek képesek lesznek villamos energia eladására a szolár panelek segítségével, melyeket a lakástulajdonosok tet?téri területeire szerelnek majd fel, miközben a lakástulajdonosok 10 000 yen ($97, €75) és 20 000 yen ($195, €150) közötti pénzösszeget kapnak egy évben, amiért kiadják a tet? területüket.

 

Forrás: www.pv-magazine.com
Következ? id?pont: Hamarosan

 

A programváltozás jogát a rendez?k fenntartják!

El?zetes regisztráció! (Az oldal alján található!)

logo-bÉpületgépészetért Szakmai Összefogás rendezvénysorozat

A 2013-ban tavasszal és ?sszel, 3-3 alkalommal közös szakmai talákozót tart a HKVSZ, a MNNSZ, a MAHÖSZ, a KNX, valamint a H?t?s Fórum.

A közösen bonyolított rendezvények célja, hogy olyan szakmai találkozókat szervezzenek, ahol a különböz? épületgépész szakmában és szakágakban dolgozók hiteles és informatív szakági tájékoztatást kapjanak.

Ma már elkerülhetetlen, hogy a rokonszakmában dolgozók ismeretanyaga és tudása csak egyetlen területre koncentrálódjon. A rohamtempóban fejl?d? technológia világában nem nélkülözheti senki sem a globális gondolkodásmódot. A négy szövetség és a fórum összefogásával kívánunk hozzájárulni a folyamatos szakemberképzéshez, valamint szélesíteni szeretnénk az „utat” a h?t?- és klímatechnika, a napelem és napkollektor, a h?szivattyú és a mind ezekhez elengedhetetlenül szükséges automatizálás között.

kreditpont_logo

A HKVSZ a találkozó szakmai részét F-gáz kreditponttal dotálja.
A képzés formája: A PL-5152 lajstromszámú akkreditált képzési program

El?feltétel: A szakképesítés megszerzésének el?feltételei a 8 általános iskolai végzettség.

Szakmai képesítés: szerel?, fém vagy villamos ipari irányultságú.

A képzés tartalma és id?tartama: 96 óra

I. Megújuló energiák és a fenntartható életmód 32 óra (irányított egyéni felkészülés 24 óra, intenzív elméleti rendszerezés 8 óra)

II. Napkollektorok szerelése, beüzemelése, szervizelése 32 óra. (egyénileg megszerzett, vagy megszervezett szakmai gyakorlat 24 óra, intenzív elméleti rendszerezés, demonstrációs gyakorlat, modulzárás 8 óra)

III. Napelemek szerelése, beüzemelése, szervizelése. (egyénileg megszerzett, vagy megszervezett szakmai gyakorlat 24 óra, intenzív elméleti rendszerezés, demonstrációs gyakorlat, modulzárás 8 óra)

IV. Záróvizsga

A képzés összköltsége:

Szállás igénybevételével: 84 000 Ft+Áfa (106 680 Ft)
Szállás nélkül: 72 000 Ft+Áfa (91 440 Ft)

A képzési díj tartalmazza
– Az egyéni felkészülés koordinációját
– A képzés tananyagát nyomtatott és elektronikus formában
– A foglalkozásvezet?k és a gyakorlatvezet?k óradíját.
– A vizsgadíjat
– A magyar és angol nyelv? tanúsítvány költségeit.

 

A képzés min. 16 max. 24 f? esetében az ország bármely
részén megszervezhet?.A megszerzett képesítés beilleszthet? a mérnökképzés kreditrendszerébe.

Részletes információ és jelentkezés:
Tel.:  06 70 4 539 914
E-mail: bocsoimre@gmail.com
www.mnnsz.hu/kepzes
E-mail: oktatas@mnnsz.hu

Magyar Napelem Napkollektor Szövetség
1097 Budapest, Gát u. 27.
Tel./fax: 06 1 210 0667
www.mnnsz.hu • E-mail: info@mnnsz.hu
A képzés formája: Kreditpontokat ér? akkreditáció alatt álló képzés

El?feltétel: A szakképesítés megszerzésének el?feltétele a 8 általános iskolai végzettség.

Szakmai képesítés: kereskedelmi vagy ügyviteli szakterületen megszerzett szakmai végzettség.

A képzés tartalma és id?tartama: 96 óra

I. Fenntartható életmód és a megújuló energiák (6 óra intenzív elmélet és modulzárás)

II. Szolár termék ismeret (18 óra egyéni felkészülés internetes távoktatási háttérrel, 12 óra intenzív elmélet és modulzárás)

III. Forgalmazás ügyintézés feladata, gyakorlata és módszertana

IV. Munkaköri feladat és az internethasználat.

V. Záróvizsga

A képzés összköltsége:

Szállás igénybevételével: 84 000 Ft+Áfa (106 680 Ft) ( 3 napos
intenzív program 2 éjszakai szállással és étkezéssel)
Szállás nélkül: 72 000 Ft+Áfa (91 440 Ft)

A képzési díj tartalmazza:
– Az egyéni felkészülés koordinációját
– A képzés tananyagát nyomtatott és elektronikus formában
– A foglalkozásvezet?k és a gyakorlatvezet?k óradíját.
– A vizsgadíjat
– A magyar és angol nyelv? tanúsítvány költségeit.

 

A képzés min. 16 max. 24 f? esetében az ország bármely részén megszervezhet?. A megszerzett képesítés beilleszthet? a mérnökképzés kredit rendszerébe.

Részletes információ és jelentkezés:
Tel.:  06 70 4 539 914
E-mail: bocsoimre@gmail.com
www.mnnsz.hu/kepzes
E-mail: oktatas@mnnsz.hu

Magyar Napelem Napkollektor Szövetség
1097 Budapest, Gát u. 27.
Tel./fax: 06 1 210 0667
www.mnnsz.hu • E-mail: info@mnnsz.hu
A képzés formája: Kreditpontokat ér? akkreditáció alatt álló képzés.

El?feltétel: A szakképesítés megszerzésének el?feltételei a villamos ipari közép vagy fels?fokú iskolai végzettség.

Szakmai képesítés: Villanyszerel? mestervizsga A PL-5152 lajstromszámú akkreditált képzés elvégzését igazoló tanúsítvány.

A képzés tartalma és id?tartama: 32 óra

I. A szolár villamosság alapjai: 16 óra
Egyéni felkészülés távoktatással:

II. Intenzív felkészítés a szakmai képesítés megszerzésére.
16 óra
– Telepítési demonstrációs gyakorlatok: 8 óra
– Felel?s m?szaki vezet? felel?ségi és feladatköre: 8 óra

III. Záróvizsga

A képzés összköltsége:

Szállás igénybevételével: 48 000 Ft+Áfa (60 960 Ft)
Szállás nélkül: 42 000 Ft/f?+áfa (53 340 Ft)
A PL – 5152 A PL-5152 lajstromszámú akkreditált képzés elvégzését igazoló tanúsítvány birtokában: 32 000 Ft/f?+Áfa (40 640 Ft)

A képzési díj tartalmazza:
– Az egyéni felkészülés koordinációját
– A képzés tananyagát nyomtatott és elektronikus formában
– A foglalkozásvezet?k és a gyakorlatvezet?k óradíját.
– A vizsgadíjat
– A magyar és angol nyelv? tanúsítvány költségeit.

 

A képzés min. 16 max. 24 f? esetében az ország bármely
részén megszervezhet?.
A megszerzett képesítés beilleszthet? a mérnökképzés kredit
rendszerébe.

Részletes információ és jelentkezés:
Tel.:  06 70 4 539 914
E-mail: bocsoimre@gmail.com
www.mnnsz.hu/kepzes
E-mail: oktatas@mnnsz.hu

Magyar Napelem Napkollektor Szövetség
1097 Budapest,
Gát u. 27.
Tel./fax: 06 1 210 0667
www.mnnsz.hu • E-mail: info@mnnsz.hu

Az mnnsz.hu honlaphoz való hozzáférhet?ségre és annak használatára az alábbi „A honlap használatának feltételei és szabályai” (továbbiakban mint „Feltételek”) valamint az összes vele kapcsolatos jogi szabály vonatkozik. Az alábbi honlaphoz való hozzáférhet?ség elérése és a honlap böngészése egyben a feltételek és a szabályok korlátozás és a „Feltételek” feltétel nélküli elfogadását jelenti.

• A honlapon elérhet? minden anyag szerz?i jogvédelem alatt áll, mely anyagokat kizárólag a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (továbbiakban MNNSZ) el?zetes írásbeli engedélyével lehet, egészben vagy bármely részben másolni, továbbítani, módosítani, nyilvánosan közzétenni, el?adni, terjeszteni, illetve egyéb módon a nyilvánosságra hozni.

• A MNNSZ nem vállal felel?sséget bármilyen kárért, vagy a számítógép, vagy a felhasználó egyéb anyagi tulajdonát képez? berendezés vírussal történ? megfert?zéséért, amelyek az alábbi honlap hozzáférhet?ségb?l, használatából vagy az oldalak böngészéséb?l, a honlapról történ? bármilyen anyag letöltéséb?l származhatnak, melyek (többek között) szövegek, képek, audio és videó fájlok.

• A MNNSZ semmilyen garanciát nem vállal, valamint semmilyen feltétel betartását nem biztosítja a honlapon található információk helyességére vonatkozólag és határozottan visszautasítja a honlapon található hibákra és pontatlanságokra vonatkozó felel?sség áthárítását és viselését. A MNNSZ és a honlap készítésében és karbantartásában részt vev? fél sem vállal felel?sséget a honlap elérhet?ségéb?l vagy annak használatából, vagy az elérhet?ség és a használhatóság hiányából származó bármilyen közvetlen, közvetett és véletlenszer? másodlagos anyagi károkért.

• A felhasználó által a honlapon az e-mailes kapcsolaton vagy egyéb módon elküldött információk és bármely anyagok, köztük az adatok, kérdések, kommentárok, javaslatok és ehhez hasonlóak nem lesznek titkosítva és semmilyen magánjogok nem fog rá vonatkozni. Minden adat, amit a felhasználó elküld a honlapra, bármilyen célra felhasználhatóvá válik a MNNSZ részére. E adatokat a MNNSZ átalakíthatja, nyilvánossá teheti, továbbíthatja, kinyomtathatja, rádiós úton elérhet?vé teheti vagy postán elküldheti. Ezenkívül a MNNSZ jogosult a felhasználó által a honlapra elküldött bármely szöveg ötletének, koncepciójának, know-how-nak és technikák bármilyen célra történ? szabad és díjmentes felhasználására, ebben (többek között) a termékek kidolgozásra, feldolgozásra és marketingre az információk felhasználásával.

• A honlapon bemutatott anyagok a MNNSZ tulajdonát képezik és csak a MNNSZ engedélyével kerülhetnek felhasználásra. Ezen anyagok a felhasználó, vagy egyéb, általa feljogosított személy általi használata tilos, kivéve, ha az alábbi Feltételek egyértelm?en erre lehet?séget adnak, vagy a felhasználó erre egyértelm?en engedélyt kapott a honlap egyéb oldalán.

• A MNNSZ semmilyen, az alábbi honlapon lév? link(ek) segítségével létrejött más honlap kapcsolatért vagy internetes oldal tartalmáért nem vállal felel?sséget. E honlapon kívüli kapcsolat más oldalakkal teljes mértékben a felhasználó saját kockázatával jár. Ilyen linkek felhelyezése a MNNSZ által csak a felhasználók kényelmére szolgál, és ezt nem lehet az adott internetes oldal, vagy annak tulajdonosának támogatásának értelmezni. A MNNSZ semmilyen, közvetlen vagy közvetett garanciát nem vállal a harmadik személy honlapján lév? bármilyen anyagokra és információkra, azok alaposságára, érvényességére, szabályosságára és egyéb tulajdonságaira vonatkozólag.

• A MNNSZ bármelyik pillanatban felülvizsgálhatja az alábbi Feltételeket, frissítheti az ezen az oldalon közzétett információkat. Mivel az alábbi Feltételek a Felhasználóra vonatkoznak, ajánlatos id?közönként meglátogatni ezt az oldalt.

A német energiamultik visszavonulót fújtak a veszteségeik miatt a kelet-európai földgázpiacról. Bár az Orbán-kormány szereti úgy láttatni, hogy az E.On gázüzletágának a megvásárlásával visszaszerezte a kamrakulcsot, és egy jó megtérülési üzletet kötött, az E.On magyarországi veszteségei gondolkodóba ejthették volna.

Miközben az E.On gázüzletágának a megvásárlása az ország szuverenitásával, nemzetbiztonságával kapcsolatos érdekként, valamint ritka jó üzletként jelenik meg a kormány kommunikációjában, nemigen esik szó arról, hogy a német energetikai multik épp kifarolóban vannak arról a régiós gázpiacról, melyben az MVM-en keresztül a magyar állam szeretne kulcspozícióba kerülni.

Az ok prózai: a befektetések nem hozzák a várt eredményt, a piac nemhogy stagnál, hanem visszafejl?dik, Délkelet-Ázsiában és Dél-Amerikában ugyanebben a szegmensben sokkal jobbak a megtérülési kilátások. A kelet-európai feltörekv? piacon a német gázszolgáltatóknak csalódniuk kellett. Ez tehát nemcsak a magyar, hanem a szlovák vagy cseh piacra épp úgy vonatkozik.

Drága kamrakulcs

Hosszas el?készületek után március végén írták alá az E.On magyarországi földgázipari érdekeltségeinek megvásárlásáról szóló megállapodást. Az állami tulajdonban lév? Magyar Villamos M?vek (MVM) Zrt. megközelít?leg 870 millió eurót fizet az E.On földgáztározó, valamint földgáz-nagykeresked? cége (E.on Földgáz Storage Zrt., E.On Földgáz Trade Zrt.) részvényeiért. A pontos ár a záráskori gázkészletek függvényében alakul ki, az MVM Zrt.-nek küls? forrást is be kell vonnia a tranzakció lebonyolítására, a saját eredménye erre nem lesz elegend?.

Maradtak biztos lábakon

Fotó: AP / Frank Augstein

Orbán Viktor a gázüzletág megvételével kapcsolatban mindvégig eltökélt volt: a cél, mondta, hogy nálunk legyen a kamrakulcs. Magyarország a régióban, f?ként a lakossági szegmensben, valóban kirívóan függ az orosz gázszállítmányoktól. A magyar kormányf? szerint, ha az összes gáztározó állami kézben van, valamint „a magyarok is odaülhetnek a tárgyalóasztalhoz” a hosszú távú gázszerz?dések megkötésekor, amely eddig nagykeresked?i oldalról az E.On feladata volt, akkor azzal nagyságrendekkel javul a pozíciónk. Csökken a függésünk, a gáztárazás lehet?vé teszi, hogy nehéz id?szakban (amikor magas az ár vagy szakadozik a szállítás) el?vegyenek abból a tartalékból, amit olcsóbban szereztek be. Ez alapot adhat az árak kordában tartásának, a tartalékból pedig még a régióban is lehetne értékesíteni.

Rámehet az aranytojást tojó tyúk

Bármennyire is elvben helyesnek t?nik a logika, néhány buktatóra már korábban rámutattunk. Az állam alapvet?en bizalmi okokból sem a bértárolásban, sem  az MVM-hez képest lényegesen er?sebb alkupozícióban lév? E.On-ban nem bízott, és ehelyett a lényegesen drágább utat választotta. Közben er?sen kérdéses a megtérülés, és hogy az állam aranytojást tojó tyúkja, az évente több tízmilliárdos nyereséget elkönyvel? MVM Zrt. a bevásárlást „hogyan bírja tojással”. Ezt abból a szempontból is nehéz megmondani, hogy a 2015 utáni id?szakra még nincs megkötött gázszállítási szerz?dés az oroszokkal.

Az el?jelek nem túl biztatóak: az eredeti szerz?dés, amely take or pay-klauzulát is tartalmaz (akkor is ki kell fizetni a kialkudott mennyiséget, ha esetleg nincs annyi gázra szükség), 2015-re 15-18 milliárd köbméter körüli magyar gázfogyasztással számolt. Ehhez képest tavaly a gázfogyasztás a 10 milliárd köbmétert sem érte el, miközben a gázkeresked? erre az évre már 10,2 milliárd köbméter gáz átvételét vállalta az oroszoktól. A válság nyomán a tárolókapacitások iránti kereslet is csökkent. Az E.On Földgáz Storage Zrt. utoljára 2009-ben számolt be százszázalékos (4,2 milliárd köbméter) kapacitásértékesítésr?l, két évvel ezel?tti tárolói ciklusban 2,8 milliárd, azt követ?en pedig csak 2,2 milliárd köbméter gázt tudott értékesíteni. Tavaly még párnagáz-értékesítésre is szükség volt, hogy a tárolók jövedelmez?ségét alacsony kapacitáskihasználtság mellett is meg?rizzék.

Azt a szempontot is lesöpörte a kormány az asztalról, hogy a gázpiaci liberalizáció évek óta er?söd? mértékben érezteti hatását: a korábbi monopolhelyzetben lév? nagykeresked? mellett más szerepl?k, beszerzési alternatívák is megjelentek, ami önmagában jelent?s mértékben csökkenti az E.On Földgáz Trade Zrt. gázfelvev? képességét. A kereskedelmi tározók eredményességét középtávon a határkeresztez? kapacitások rugalmasabbá válása is rontja: egy régiót egyre több forrásból képesek lesznek ellátni, a konkurencia pedig lefelé veri majd az árakat.

Bukás néhány hónap alatt

A németországi energiaszektor ’90-es években lezajlott privatizációjának következtében két nagy energiapiaci mamut született, az E.On és az RWE, melyek minden területen (áramtermelés és -kereskedelem, földgáztározás és -kereskedelem) fajsúlyos szerepl?vé váltak. „A kétezres évek elején az európai piaci liberalizáció során az olyan vállalatok, mint az E.On vagy az RWE attól tartottak, hogy elveszítik a hazai piaci részesedésüket, így két választás állt el?ttük: kib?vítik tevékenységeiket más üzletágak irányába is, vagy más országokban terjeszkednek. Akkor úgy gondolkodtak, hogy Közép-Kelet-Európa belátható id?n belül gazdag régió lesz, mely nagy mennyiség? gázt fogyaszt”, magyarázta Jonathan Stern, az oxfordi egyetem kutatója a hvg.hu-nak.

Az évtized elejét?l kezdve azonban változott a helyzet, melynek két f? oka van: a recesszió és a nukleáris energiából való kiszállás. „Mindez szoros versenyt teremtett a német piacon, az olyan vállalatokból, mint az E.On vagy az RWE veszteséges cégek lettek néhány hónap leforgása alatt. Így nem maradt más, mint hogy eladják leányvállalataikat, mert pénzre van szükségük. Miután megvizsgálták külföldi befektetéseiket, kiderült, hogy például az RWE esetében a cseh, az E.On-nál a magyar vállalat nem kifizet?d?” – mondta Stern.

Daniel Seidenspinner, a Metzler Equities elemz?je, aki kifejezetten az RWE-vel és az E.On-nal foglalkozik, megkeresésünkre meger?sítette, hogy „mindkét vállalat súlyosan eladósodott, így megpróbál megválni azoktól az üzletágaktól, melyek nem illenek a profiljukba, illetve kivonulnak azokból az országokból, így Magyarországról vagy Csehországból, ahol gyengébb a növekedés. Az E.On ugyanakkor ezzel egyid?ben Törökországban és Brazíliában fektet be vegyes vállalkozásokba, mert itt nagyobb energiapiac van.” Ez azt jelenti, hogy a cégek nem új ágazatokat keresnek, hanem új piacokat.

Ennek a hátterében az európai energiafogyasztás helyzete áll. A gazdasági válságban még Németországban sincs akkora energiakereslet, mint amire rendszerint számítani lehet. Johannes Teyssen, az E.On vezérigazgatója januárban a Bloombergnek azt mondta, hogy ilyen körülmények között „nem lehetséges üzemeltetni gázer?m?veket, bármennyire is tiszta, hatékony és klímabarát, legyen az régi vagy új. Nem vagyunk hajlandóak veszteséges er?m?veket müködtetni ott, ahol nem látjuk esélyét a (gazdasági) felépülésnek.”

Fukusima sem segített

Jonathan Stern szerint tévedésnek bizonyult az a feltételezés, hogy Fukusima után a gázer?m?vek el?nyösebb helyzetbe kerülnek. Ennek az egyik oka, hogy a német politika elkötelezett a megújuló energiaforrások támogatása mellett: el?ször tehát a megújulókból származó áramot kell felhasználni, és csak utána fordulnak más energiaforrásokhoz, mint például a gázturbinákhoz.

Mivel azonban a megújuló energiaforrásokból betárolt áramból is fölösleg van jelenleg, a gázer?m?vek arra az esetre maradnak, ha a széllel vagy napenergiával m?köd? áramtermel?k hirtelen nem tudják ellátni a fogyasztókat. Erre a gázer?m?vek – pl. az atomer?m?vekkel szemben – alkalmasak is, mert pillanatnyi igényt?l függ?en lehet ezeket bekapcsolni vagy leállítani, emellett pedig alacsonyak a fenntartáshoz szükséges állandó költségek is.

Stern szerint a földgázipar államosítása során el?ny lehet, hogy az állam másként kezeli a profitot, mint egy magáncég, ugyanakkor az államnak az is lehet a szándéka a vásárlással, hogy megsz?njenek egyszer s mindenkorra az ártárgyalások. Hogy ennek a tranzakciónak mekkora jelent?sége van, az annak függvényében derül majd ki, hogy a térségben mekkora szerepe lesz a földgáznak az energiaellátásban. Akkor lesz ugyanis érdekes a földgázipari érdekeltségek államosítása, ha a jöv?ben Magyarországon és a környez? régióban megn? a gázfogyasztás.

Meritumban utolsó

A hvg.hu-nak az RWE is meger?sítette, hogy a gázer?m?veit nem tudja gazdaságosan fenntartani: míg ezek bekapcsolására korábban rendszerint délben került sor, amikor megemelkedett az energiafogyasztás, ma már ehelyett naper?m?vek (napelem, napkollektor) energiáját használják el?bb, így sok gázer?m? már alig van használatban.

A BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft) információi szerint ugyan ellentmondásos, hogy a gázer?m?vek kihasználtsága csökken, mivel ez tartozik az egyik legkörnyezetbarátabb energiaforrások közé. De az új energiapolitikában az  ún. „Merit Order” értelmében döntenek az energiaforrások használatáról, itt pedig a gázer?m?veket megel?zik a szél- és napenergián alapuló megoldások. (A Merit Order egy teljesítményre vonatkozó sorrendet jelent: alapszabály, hogy mindig a legolcsóbb energiaforrást használják. Ha ez kimerül, akkor következik utána a második legolcsóbb és így tovább. Ebben a rangsorban a gázturbinák és er?m?vek az utolsók között vannak.) Az egyre csökken? villamosenergia-árak az áramt?zsdén szintén arra sarkallja a szolgáltatókat, hogy bezárjanak gázer?m?veket, valamint, hogy felszámolják ilyen jelleg? külföldi befektetéseiket.

Elad és vesz

Az E.On cégeladásai Németországból nézve valójában egy reorganizációs, takarékossági program részét képezik. A program három elv köré szervez?dik: a központi üzletág kevesebb területre akar összpontosítani, konszolidáltabbá akarják tenni a vállalatot, és kezelni kell a cég 35 milliárd eurós adósságát is. A megtakarítások tervezett mértéke mindenesetre látványos változásokra utal: míg az E.On 2011-ben 2,2 milliárdos hiányt mutatott ki, 2013-ra már 3,2 milliárd eurós többlettel számolnak.

A düsseldorfi székhely? konszernnél a hvg.hu-nak elmondták: eddig a Gazpromhoz tartozó hálózatot, a brit Central Networkst, a Németországban m?köd? Open Grid Europe és az olasz Snam Rete hálózatait adta el, idén belföldi regionális hálózatokon adnak túl, mint az E.On Westfalen Weser vagy az E.On Mitte. Johannes Teyssen vezérigazgató tervei az elképzelések szerint haladnak, érdekl?d?kb?l is van elég, a 2013 végére tervezett 15 milliárd euró érték? eladások helyett a Handelsblatt információi szerint a vállalatvezet?nek már mostanra sikerült 17 milliárd bevételt biztosítania.

Megkeresésünkre a cégnél azt mondták: a magyarországi eladást követ?en egyel?re nem tervezik, hogy más külföldi részesedést?l is megválnának. Az ugyanakkor sokatmondó, hogy mindeközben az E.On drasztikusan (az eddigi 11,7 százalékról 36,1 százalékra) növelte a részesedését a brazil MPX energiaszolgáltatóban, amivel már komoly befolyást tud gyakorolni  a brazil szolgáltató döntéshozatalaira is.

Ha ezt végignézzük, nyilvánvaló, hogy az E.on magyarországi gázüzletágának a megszerzése mögött legalább olyan motivált eladót találunk, mint amilyen az állam vev?ként volt. Nem hasonlítható össze semmiképpen sem az eset a Budapesti Vízm?vek megvásárlásával (nemhogy a Pécsi Vízm?vek elfoglalásával). Az E.on nem menekül?re fogta, hanem belátta: ez a térség számára már nem biztosít megfelel? profitot. A kormány pedig kapva kapott az alkalmon.

Kivonulók

Az E.On nemcsak Magyarországon szállt ki, hanem januárban jelentették be azt is, hogy eladja 24,5 százalékos részesedését a szlovák gázszolgáltatóban, amit a cseh Energetikai- és Ipari Holding vett meg 1,3 milliárd euróért. Amikor januárban a Bayerngas hátat fordított a Nabuccónak, felröppent a hír, hogy az RWE is tudná jobb helyre tenni a projektben lév? pénzét. Az akkori, hivatalos és heves cáfolatból ezen a héten végül az lett, hogy 16 százaléknyi részvényét értékesítve az RWE is kiszállt a gázvezeték-építési projektb?l. Március közepén az RWE a Tigázból is kiszállt, és egy prágai konferencián a cég magas rangú tisztvisel?je pedig  arról beszélt, hogy felére csökkentik befektetéseiket Magyarországon. A vissza-, illetve kivonulást válaszotta a cég Nagy-Britanniában is, ahol az E.On egyik leányvállalatával  közösen gründolt atomer?m?-építési terveket hagyták hátra tavaly ?sszel. Az érdekl?dési irány váltását is jelképezheti, hogy amikor néhány hónappal korábban az RWE megvásárolt egy lengyelországi széler?m?parkot, azt is bejelentették, hogy 2014-ig négymilliárd eurót költenek efféle beruházásokra.

Forrás:hvg.hu

Vélemény, hozzászólás?