Az energiahálózatokat nem fejlesztik és karbantartásukra sincs pénz; a befektet?k nem jönnek; a feldolgozóipar is megreccsenni látszik – beruházási helyzetkép.
Nem viccel a gazdaság: miközben Orbán Viktor magyar dübörgésr?l beszél, az utóbbi tíz év második leggyászosabb eredményét produkálta a gazdaság, már ami a beruházásokat illeti. Új biznisz beindítására, a meglév? fejlesztésére 8,7 százalékkal szántak kevesebbet a gazdaság szerepl?i 2013 els? negyedévében, mint egy esztend?vel korábban. Ennyire utoljára a pénzügyi válság legdurvább napjaiban, mintegy három évvel ezel?tt lohadt le a beruházási kedv. A jelek azt mutatják, hogy a túlzottdeficit-eljárás megsz?nését ünnepl? kormány túl sokat áldozott be azért, hogy Magyarország lekerüljön az uniós szégyenpadról. Magyarán: az új sarcrendszer megfojtotta a gazdaság növekedési lehet?ségeit.
Az épít?ipar például fejest ugrott a beruházási szakadékba – az els? negyedévben mintegy 13,63 milliárdot „forgattak” az ágazatba, ami majdnem 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A pangás oka, hogy a lakásépítések leálltak. Szintén komoly vérvesztést jelentett, hogy a nagy súlyt képvisel? szállítás, raktározás beruházásai – a jelent?s járm?beszerzések ellenére – 2013 els? három hónapjában 4,7 százalékkal kullogtak 2012 azonos id?szakának eredményei mögött. Így erre a területre mintegy 77 milliárd forint beruházási pénz érkezett.
Arányaiban a legnagyobb veszteséget az energetikai szektor szenvedte el. Itt a különadók vágták brutálisan vissza a beruházási összegeket – mintegy 30 százalékkal kevesebbet költöttek innovációra és hálózatkarbantartásra a szolgáltatók 2013 els? negyedévében, mint 12 hónappal korábban. (Nem véletlen egyébként, hogy szakemberek a különadók és a rezsicsökkentések együttes hatásaként például áramkimaradásokat vizionálnak.) Úgyhogy fejlesztésre e területen mindössze 11,86 milliárd forint jutott.
A jelek szerint nincs öröm az ürömben, ugyanis az utóbbi két és fél évben töretlenül hasító feldolgozóiparban is megreccsent a beruházási kedv: 13,2 százalékkal múlta alul 2013 januárja és márciusa között egy évvel korábbi önmagát. És ezt bizony sem a jelent?s autóipari és gyógyszeripari beruházások sem tudták ellensúlyozni.
„A tényekb?l egy másik Magyarország képe rajzolódik ki, mint amilyet a rezsim propagandája mutat. Orbán Viktor országlása el?l fejvesztve menekülnek a munkahelyteremt? befektet?k, akik pedig kitartanak még mellettünk, már nem ruháznak be fejlesztésekbe, a kiszolgált gépeket sem cserélik újabbakra. Magyarország a 2010-es eredményeib?l él, de gazdasága leépül?ben van, jöv?je pedig baljós” – kommentálta a beruházási adatokat az Együtt 2014.
Magyarország romló kilátásai különösen látványossá válnak, ha a régiós társakhoz hasonlítják teljesítményét – figyelmeztet az Együtt 2014. Lengyelország, Csehország és Szlovákia beruházási szintje is meghaladta már tavaly a válság el?ttit, a magyar gazdaság azonban a 2008-as beruházási szint közelébe sem jutott még vissza. Mindez ráadásul nem a világválság „begy?r?zése”, ez hazai gyártású válság: Orbán Viktor gazdaságellenes politikájának az eredménye.
2013.05.31 | forrás: Népszava | Michael Debreczeni
