Óriás frigóval hűtenek Bécsben

Share Button

Lassan, de biztosan n? a Magyarországon kapható villanyautók választéka, de a potenciális vev?ket mindig ugyanaz a mumus rettenti el: a töltés. Amikor fél éve a Nissan Leafet teszteltük, még csak egyetlen gyorstöltésre alkalmas nyilvános kút volt a f?városban, ezen kívül az ELMÜ telephelyein és néhány szálloda garázsában alakítottak ki olyan állomást, ahol a kiválasztottak sz?k csoportja gyorstölthet.

Ez nem az az infrastruktúra, amit?l egy villanyautó boom beindul, a szomszédos Bécsben például a százat is b?ven meghaladja a gyorstölt? állomások száma.

Ha nyilvános állomás nincs, akkor csináljunk egyet, amit magánszemély vagy vállalkozás is megvehet, és a végén valamit még spórol is vele – gondolhatták az SWR Bauconsulting nev?, zöld energiával foglalkozó cégnél, és az elekto-kutakat gyártó ABB-vel együtt kifejlesztettek egy napelemes tetej? gépkocsibeállót, amely egyidej?leg tölt?-dokkolóállomás is.

Még miel?tt valaki azt hinné, hogy a napbeálló alatt csak ver?fényben lehet tölteni, elmondom, hogy a rendszer az elektromos hálózatra is rá van kötve. A napelemek nappal visszatöltenek a hálózatba, a beépített m?szer pedig méri és kijelzi, hogy mennyi a visszatöltött illetve a töltésre felhasznált villamos energia egyenlege. Így a kocsi bármikor – akár éjszaka is – beállhat tölteni.

Az ABB szakemberei szerint a napelemek hazai körülmények közt is közel annyi villamos energiát termelnek, ami például egy Leaf egyszeri töltésére elegend?, így szinte ingyen lehet autózni vele, ha valaki nem megy túl sokat vele és ilyen beálló alatt tartja majd.

Az SWR a napbeállók prototípusait saját irodaháza parkolójában, a Márvány utca 18-ban építette fel. Az els? utcáról bees? érdekl?d? egy OT rendszámos Volvo tulajdonosa volt és kiderült, hogy akár neki is érdekes lehet a napelemes kocsibeálló tölt?állomás nélküli változata. A villanyhálózatra rákötött napbeálló ugyanis pénzt termel: a tervez?k szerint az egy kocsiállásos változat évi kétszázezer forintnyi villamos energiát tud visszatölteni a rendszerbe, ez közel tizenhétezer forintos megtakarítást jelent a havi villanyszámlán.

Annyiból pedig még az öreg Volvóval is el lehet menni a Balatonra egy szép nyári napon kirándulni.

Forrás: totalcar.hu

Lassan, de biztosan n? a Magyarországon kapható villanyautók választéka, de a potenciális vev?ket mindig ugyanaz a mumus rettenti el: a töltés. Amikor fél éve a Nissan Leafet teszteltük, még csak egyetlen gyorstöltésre alkalmas nyilvános kút volt a f?városban, ezen kívül az ELMÜ telephelyein és néhány szálloda garázsában alakítottak ki olyan állomást, ahol a kiválasztottak sz?k csoportja gyorstölthet.

Ez nem az az infrastruktúra, amit?l egy villanyautó boom beindul, a szomszédos Bécsben például a százat is b?ven meghaladja a gyorstölt? állomások száma.

Ha nyilvános állomás nincs, akkor csináljunk egyet, amit magánszemély vagy vállalkozás is megvehet, és a végén valamit még spórol is vele – gondolhatták az SWR Bauconsulting nev?, zöld energiával foglalkozó cégnél, és az elekto-kutakat gyártó ABB-vel együtt kifejlesztettek egy napelemes tetej? gépkocsibeállót, amely egyidej?leg tölt?-dokkolóállomás is.

Még miel?tt valaki azt hinné, hogy a napbeálló alatt csak ver?fényben lehet tölteni, elmondom, hogy a rendszer az elektromos hálózatra is rá van kötve. A napelemek nappal visszatöltenek a hálózatba, a beépített m?szer pedig méri és kijelzi, hogy mennyi a visszatöltött illetve a töltésre felhasznált villamos energia egyenlege. Így a kocsi bármikor – akár éjszaka is – beállhat tölteni.

Az ABB szakemberei szerint a napelemek hazai körülmények közt is közel annyi villamos energiát termelnek, ami például egy Leaf egyszeri töltésére elegend?, így szinte ingyen lehet autózni vele, ha valaki nem megy túl sokat vele és ilyen beálló alatt tartja majd.

Az SWR a napbeállók prototípusait saját irodaháza parkolójában, a Márvány utca 18-ban építette fel. Az els? utcáról bees? érdekl?d? egy OT rendszámos Volvo tulajdonosa volt és kiderült, hogy akár neki is érdekes lehet a napelemes kocsibeálló tölt?állomás nélküli változata. A villanyhálózatra rákötött napbeálló ugyanis pénzt termel: a tervez?k szerint az egy kocsiállásos változat évi kétszázezer forintnyi villamos energiát tud visszatölteni a rendszerbe, ez közel tizenhétezer forintos megtakarítást jelent a havi villanyszámlán.

Annyiból pedig még az öreg Volvóval is el lehet menni a Balatonra egy szép nyári napon kirándulni.

Forrás: totalcar.hu

Éljen a nappal! címmel indította útjára a napenergia használatát népszer?sít? programját a Kötháló. A szervezet szerint a napot mint energiaforrást jelenleg alig használjuk ki, pedig számos tényez? szól alkalmazása mellett.

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló) harmadik alkalommal indította útjára a Napos napok kampányát, Éljen a nappal! címmel. A napenergia-használatot népszer?sít?, május 5–12-éig tartó rendezvénysorozat a nemzetközi European Solar Days kampány része, a résztvev?k a naposnapok.hu oldalon regisztrálhatnak. A program célja, hogy egy hét alatt az önkormányzatok, a magán- és a civil szektor szervezzen akciókat, el?adásokat, bemutatókat, így buzdítva egyre több embert a napenergia mint kimeríthetetlen energiaforrás használatára – olvasható a szervezet közleményében.

Alig használjuk ki a napot

A Kötháló szerint jelenleg alig használjuk ki a napot mint energiaforrást, pedig kétségtelenül jó néhány tényez? szól alkalmazása mellett: mindenki számára könnyen elérhet?, nem kell szállítani, hozzájutásához nem kell költséges közm?hálózat; tiszta, környezetkímél? energiaforrás, kíméli a nyersanyagkészleteket; kedvez?en hat a helyi gazdaságokra; az átalakítási, felhasználási költségei minimálisak – hangsúlyozzák.

Az Eurostat friss adatai szerint jelenleg Magyarország teljes energiafelhasználásának 8,1 százalékát adják a megújulók, de ennek csak 0,3 százaléka a napenergia, azaz 0,026 százaléka az összes felhasznált energiának – adta közzé az adatokat a Kötháló. Pedig visszafogott számítások szerint a teljes energiafogyasztásunk 10 százalékát fedezhetné a napenergia 2040-re, vélik.

forrás: mti
Éljen a nappal! címmel indította útjára a napenergia használatát népszer?sít? programját a Kötháló. A szervezet szerint a napot mint energiaforrást jelenleg alig használjuk ki, pedig számos tényez? szól alkalmazása mellett.

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló) harmadik alkalommal indította útjára a Napos napok kampányát, Éljen a nappal! címmel. A napenergia-használatot népszer?sít?, május 5–12-éig tartó rendezvénysorozat a nemzetközi European Solar Days kampány része, a résztvev?k a naposnapok.hu oldalon regisztrálhatnak. A program célja, hogy egy hét alatt az önkormányzatok, a magán- és a civil szektor szervezzen akciókat, el?adásokat, bemutatókat, így buzdítva egyre több embert a napenergia mint kimeríthetetlen energiaforrás használatára – olvasható a szervezet közleményében.

Alig használjuk ki a napot

A Kötháló szerint jelenleg alig használjuk ki a napot mint energiaforrást, pedig kétségtelenül jó néhány tényez? szól alkalmazása mellett: mindenki számára könnyen elérhet?, nem kell szállítani, hozzájutásához nem kell költséges közm?hálózat; tiszta, környezetkímél? energiaforrás, kíméli a nyersanyagkészleteket; kedvez?en hat a helyi gazdaságokra; az átalakítási, felhasználási költségei minimálisak – hangsúlyozzák.

Az Eurostat friss adatai szerint jelenleg Magyarország teljes energiafelhasználásának 8,1 százalékát adják a megújulók, de ennek csak 0,3 százaléka a napenergia, azaz 0,026 százaléka az összes felhasznált energiának – adta közzé az adatokat a Kötháló. Pedig visszafogott számítások szerint a teljes energiafogyasztásunk 10 százalékát fedezhetné a napenergia 2040-re, vélik.

forrás: mti
Éljen a nappal! címmel indította útjára a napenergia használatát népszer?sít? programját a Kötháló. A szervezet szerint a napot mint energiaforrást jelenleg alig használjuk ki, pedig számos tényez? szól alkalmazása mellett.

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló) harmadik alkalommal indította útjára a Napos napok kampányát, Éljen a nappal! címmel. A napenergia-használatot népszer?sít?,
május 5–12-éig tartó rendezvénysorozat a nemzetközi European Solar Days kampány része, a résztvev?k a naposnapok.hu oldalon regisztrálhatnak. A program célja, hogy egy hét alatt az önkormányzatok, a magán- és a civil szektor szervezzen akciókat, el?adásokat, bemutatókat, így buzdítva egyre több embert a napenergia mint kimeríthetetlen energiaforrás használatára – olvasható a szervezet közleményében.

Alig használjuk ki a napot

A Kötháló szerint jelenleg alig használjuk ki a napot mint energiaforrást, pedig kétségtelenül jó néhány tényez? szól alkalmazása mellett: mindenki számára könnyen elérhet?, nem kell szállítani, hozzájutásához nem kell költséges közm?hálózat; tiszta, környezetkímél? energiaforrás, kíméli a nyersanyagkészleteket; kedvez?en hat a helyi gazdaságokra; az átalakítási, felhasználási költségei minimálisak – hangsúlyozzák.

Az Eurostat friss adatai szerint jelenleg Magyarország teljes energiafelhasználásának 8,1 százalékát adják a megújulók, de ennek csak 0,3 százaléka a napenergia, azaz 0,026 százaléka az összes felhasznált energiának – adta közzé az adatokat a Kötháló. Pedig visszafogott számítások szerint a teljes energiafogyasztásunk 10 százalékát fedezhetné a napenergia 2040-re, vélik.

forrás: mti

Óriás frigóval h?tenek Bécsben

A nyári meleg beköszöntével kezdte meg m?ködését Bécs legnagyobb h?t?je, a schottenringi távh?t?m?. A Ringstraßén lév? szállodáknak, cégeknek és egyetemnek enyhülést hozó létesítmény teljesítménye 100 ezer hagyományos h?t?szekrényének felel meg.

Ezentúl klímák nélkül is kellemesen h?vös lehet a bécsi Ringstraßén található szállodákban, oktatási intézményekben és cégeknél, mivel nemrég üzembe helyezték a schottenringi távh?t?m?vet. Az új létesítmény egy év alatt készült el, 15 millió euróba került és segítségével évi 1.447 tonnányi szén-dioxidtól lehet megkímélni a környezetet.

A Bécs belvárosában, a föld alatt található távh?t?m? teljes teljesítménye 15 megawatt, h?tési kapacitása 100 ezer hagyományos h?t?szekrényének felel meg. A 7 Celsius-fokosra h?tött vizet 2,4 kilométernyi vezetékhálózaton juttatják el a fogyasztókhoz és három módszerrel állítják el?. A létesítény javarészt a spittelaui termikus hulladékkezel? hulladékh?jét használja abszorpciós h?tésre, de elektromos áram segítségével kompresszoros h?tésre is lehet?ség van. A harmadik módszer, a free cooling során a Duna-csatorna vizét használják fel. Marc Hall a Bécsi Közm?vállalat (Wiener Stadtwerke) elnökségének tagja a létesítmény átadása alkalmából elmondta, hogy „a távh?téshez összeségében 50 százalékkal kevesebb primer energiára van szükség, mint a decentralizált megoldásokhoz”.

Az osztrák f?város els? távh?t?központja 2009-ben kezdte meg m?ködését, amely Bécs nagy kórházának, az AKH-nak, egy f?iskolának és az Ö3 közszolgálati rádiónak szolgáltat távh?tést. Azóta további h?t?m?veket adtak át például a Schwarzenbergplatzon és az SMZ Ost Kórháznál; ezek összteljesítménye 57 megawatt. Az osztrák f?város célja, hogy 2020-ig 200 megawattra növelje távh?tési kapacitását például a F?pályaudvarnál vagy a belvárosban helyet kapó h?t?központokkal.

Fotó: Wien Energie/FOTObyHOFER

Forrás: greenfo.hu

Vélemény, hozzászólás?