Fura ellentmondásra hívta fel a figyelmet egy amerikai közgazdász: az energiatakarékosság miatt felszerelt napelemeket gyakran többletfogyasztás kíséri. A magyarázat a felhasználók megváltozott viselkedésében keresendő.
Képzeljünk el egy háztartást, amely havonta 1000 kilowattóra energiát fogyaszt. Ezután napelemeket szerelnek fel a tetőre, amelyek átlagosan havi 500 kilowattóra áramot termelnek. Mennyivel kell csökkennie az elektromos hálózatból nyert áramfogyasztásnak ekkor? Szinte gondolkodás nélkül vágnánk rá a választ, hogy 500 kilowattórával, azonban – mutat rá Tess Malone, a Georgia Műszaki Egyetem docense – a valóságban azt tapasztalták (az Egyesült Államokban), hogy jóval kevesebb a megtakarítás, sőt sok esetben az eredeti 1000 kilowattórát is meghaladta a háztartás fogyasztása.
A szakértő hívta fel a figyelmet a napenergia visszapattanási effektusra, egy fura paradoxonra. Ha rábírják az embereket, hogy alkalmazzák ezt a környezetbarát technológiát (értsd: napelem), csökken a hagyományos energiaforrásoktól való függésük, de nem annyira, mint gondolnánk. Ugyanis a napenergia bevezetése után megváltozik a fogyasztók viselkedése, növelik a villamosenergia-fogyasztásukat. Ha pedig egy tipikus háztartásban 20 százalék a napenergia visszapattanása (azaz az energiafogyasztás növekedésének és a napelemek által termelt energiamennyiségnek az aránya), akkor a panelek használatával járó szén-dioxid-előnyök is 20 százalékkal csökkennek.
De mi az oka a fogyasztói magatartás-változásnak? Például az alacsonyabb áramszámlák. Amikor a háztartások napelemeket szerelnek fel és elkezdenek saját áramot termelni, csökken a villanyszámlájukon szereplő összeg. Ez az „ingyenes áram” érzéséhez vezethet, ami arra készteti az embereket, hogy összességében több áramot használjanak fel.
A napelemek viselkedésbeli változásokhoz is vezethetnek, amelyek növelik az energiafogyasztást. Például előfordulhat, hogy gyakrabban használnak energiaigényesebb készülékeket, például légkondicionálót, nagyobb valószínűséggel hagyják égve a lámpákat, és hosszabb ideig zuhanyoznak, hiszen az áram „ingyen” van.
Egyes esetekben a háztartások több áramot termelnek, mint amennyit el tudnak használni. Ezt a többlet-villamosenergiát gyakran alacsonyabb áron értékesítik vissza a hálózatba, mint amennyit a háztartás fizetett érte. Ez tovább ösztönözheti a háztartásokat a több villamos energia felhasználására.
© Flickr/Oregon Department of Transportation
Összességében a napenergia visszapattanási effektus jelentős probléma lehet, mivel ellensúlyozhatja a napelemek telepítésének környezeti előnyeit. Van azonban néhány dolog, amivel csökkenthető. Az egyik ilyen az oktatás és a tudatosság. A háztartások felvilágosítása a napenergia visszapattanásáról segíthet abban, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak energiafogyasztásukkal kapcsolatban. Az is megoldás lehet, hogy a csúcsidőszakban magasabb áramdíjat számítanak fel, ez ugyanis segíthet eltántorítani a háztartásokat attól, hogy több áramot használjanak ezekben az időszakokban.
Mindenesetre a napenergia visszapattanó hatása összetett probléma, amelyre nincs egyszerű megoldás. A figyelem felkeltésével és hatékony politikák végrehajtásával azonban hozzá lehet járulni a hatások csökkentéséhez és a napenergia előnyeinek maximalizálásához.
Az idézett professzor egyébként azt is boncolgatja, hogy mi a helyzet a közüzemi szintű napenergiával. Míg a háztartási napenergia visszapattanási hatások az egyéni fogyasztói magatartás miatt következnek be, ez nem probléma a közüzemi szolgáltatóknál. Itt lehetővé válhat teheti a napenergia teljes szén-dioxid-csökkentési potenciáljának kihasználását.
„A politikai döntéshozók fontolóra vehetik a támogatások optimálisabb módon történő átcsoportosítását, hogy támogassák a közüzemi szintű napenergiával kapcsolatos nagyobb beruházásokat – írja az amerikai szakember az Electricity Journal folyóiratban.
Forrás: hvg.hu
