A globális energiaátállás a következő évek egyik legfontosabb témája lesz, ahogy a zöld energia egyre nagyobb szerepet játszik a világban. Arról azonban még mindig kevés szó esik, hogy ez az átmenet elképesztően nagy nyersanyagigénnyel bír. Egyre inkább úgy tűnik, a bányákon múlhat a zöld energia jövője.
Miközben a zöld energia támogatói elsősorban a fosszilis energiatermelés károsanyag-kibocsátásának csökkentésére fókuszálnak, továbbra is vakfolt marad a megújuló energiaforrások kihasználásának hatalmas nyersanyagigénye.
Az ENSZ számításai szerint a megújulók szerepe a világ minden régiójában nőni fog.A ZÖLD ENERGIA EZZEL 2050-RE MÁR 75 SZÁZALÉKOS RÉSZESEDÉST SZEREZHET A GLOBÁLIS ENERGIATERMELÉSI MIXBEN – SZEMBEN A 2020-AS 25 SZÁZALÉKKAL.Ez pedig elsősorban a nap- és a szélenergia globális előretörését jelenti.
Legutóbb a Fitch Ratings elemzése világított rá arra, hogy mekkora problémát okozhat, ha a világ nem fordít kellő figyelmet a megújulók nyersanyagigényére.
Az elemzés rámutatott, hogy a szén- és gázalapú energiatermelésnek például elhanyagolható fémigénye van a szél- és a napenergiához képest – elsősorban rezet és alumíniumot használnak fel ezekhez.
A földi szélenergia együttes réz- és alumíniumigénye (az energiatermelési kapacitáshoz viszonyítva) azonban már eléri a megawattonkénti 5000 kilogrammot. Ennél azonban közel háromszor nagyobb fémigénye van a tengeri szélerőműveknek. Utóbbi esetében a réz a legfontosabb fém, de alumíniumra, cinkre, valamint ritkaföldfémekre is nagy szükség van hozzájuk.
A NAPENERGIA ESETÉBEN PEDIG A FÉMIGÉNY A MEGAWATTONKÉNTI 20.000 KILOGRAMMOT IS MEGHALADJA. ITT AZ ALUMÍNIUM JÁTSSZA A LEGFONTOSABB SZEREPET, DE UGYANCSAK FONTOS A RÉZ, A SZILIKON, VALAMINT A CINK.
Következésképpen, a zöld energiára történő globális átállás a bányaszektorra is jelentős hatással lesz a következő évtizedekben. Az emberiségnek pedig meg kell oldania, hogy legyen elegendő és fenntarthatóan kinyerhető nyersanyag az átálláshoz.
