Budapest, 2014. június 12. – Az Energiaklub és a Greenpeace szerint az új paksi atomer?m? tervezett finanszírozása tiltott állami támogatásnak min?sül, és sokszorosan sérti az európai jogrendet. Ezért az Energiaklub beadvánnyal fordul az Európai Bizottság Versenypolitikai F?igazgatóságához, hogy vizsgálja meg a magyar kormány által létrehozott konstrukciót, és ha kell, tegye meg a szükséges lépéseket. A Greenpeace még áprilisban levélben hívta fel a Bizottság figyelmét a paksi projektre. A két szervezet ezen felül az Aarhusi egyezmény Jogkövetési Bizottságának vizsgálatát is kezdeményezte.
A paksi beruházást nem piaci alapon, hanem állami szerepvállalással tervezik megvalósítani. Ez egyrészt az ország évtizedekre szóló eladósodásával fenyeget, hiszen az adófizet?k pénzéb?l törlesztenék a hitelt, és pótolnák ki a teljes beruházás hitelb?l nem fedezett részét. Másrészt ezzel a nukleáris ipart hozzák behozhatatlan el?nybe, a fenntartható energiatermelési módokkal szemben. Ezért elengedhetetlen, hogy miel?tt az építkezés megkezd?dne, ennek a konstrukciónak a jogszer?ségét minden szempontból megvizsgálják.
- 1. Állami forrást von be: A hitelt a magyar állam veszi fel, a pénz visszafizetését (és a költségek fennmaradó 20%-át) a költségvetésb?l tervezik fedezni, tehát a beruházást állami forrásból valósítják meg. Ezt az állítást két nemzetközi szerz?dés támasztja alá: (I.) a januárban aláírt és februárban a Parlament által megszavazott, majd törvényként kihirdetett keretszerz?dés, valamint (II.) a márciusban aláírt és májusban az Országgy?lés elé terjesztett hitelszerz?dés.
- 2. Gazdasági el?nyt biztosít: A kedvezményezett MVM Zrt. olyan piaci szerepl?, amely az uniós bels? piacon gazdasági tevékenységet folytat. Az állami finanszírozással ez a vállalat versenyel?nybe kerül. Tágabb értelemben pedig a tervezett konstrukció minden egyéb energiatermelési móddal szemben a nukleáris iparnak biztosít indokolatlan és túlzott gazdasági el?nyt.
- 3. Szelektív: A támogatás nem terjed ki a többi gazdasági szerepl?re: csupán egy adott gazdasági ágazat egyetlen szerepl?jét támogatja.
- 4. Versenytorzító hatás: Ennek a konstrukciónak versenytorzító hatása van, két okból. Az egyik, hogy piaci alapon Paks 2 nem tudna megépülni. A másik pedig, hogy a Paks 2 által termelt áram árába állami támogatás épül be, ez pedig torz árszerkezetet hoz létre.
- 5. Befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet: Paks 2 a tagállamok közötti kereskedelemre is hatással lesz, hiszen az államilag támogatott villamos energia a nemzetközi piacon is versenyel?nybe kerülhet.
