Kifejezetten jó áron épít két új er?m?blokkot Pakson a Roszatom orosz atomenergetikai vállalat a Miniszterelnökséget vezet? államtitkár szerint. Lázár János csütörtökön Budapesten ismét kijelentette: Brüsszel nem emelt kifogást az nukleáriser?m?-b?vítésr?l szóló orosz-magyar szerz?dés ellen, amelyet jöv? szerdán tárgyal a kormány.
Az államtitkár Giró-Szász András kormányszóviv?vel közösen jelentette be, hogy miután a kabinet megvitatta az orosz-magyar megállapodást, az azt követ? héten az Országgy?lés elé terjeszti tárgyalásra és jóváhagyásra.
Lázár János ismét nyomatékosította, hogy az elkövetkez? évtizedekben is – a világon az egyik legbiztonságosabbnak számító – paksi er?m? m?ködtetésével érhet? el a legolcsóbb áram, a b?vítéssel pedig Magyarország növeli energiafüggetlenségét.
Az államtitkár a mintegy nyolcvanperces tájékoztatón reagált arra is, hogy az Európai Bizottság energiaügyekért felel?s szóviv?jének tájékoztatása szerint a testület soha nem foglalt állást abban a kérdésben, kell-e tendereztetni vagy sem a paksi er?m? b?vítésének ügyében.
Erre válaszolva Lázár János felidézte: 2013 novemberében személyesen kereste fel Brüsszelben az energiaügyi f?igazgatóságot, tájékoztatva Günther Oettingerenergiaügyi biztost, hogy a magyar kormány nemzetközi megállapodást akar kötni Oroszországgal. Ezután a magyar fél notifikációra meg is küldte a szerz?déstervezetet az EU-nak, Brüsszel pedig kedden hivatalosan arról tájékoztatta a kormányt, hogy nem emel kifogást a paksi beruházásról szóló orosz-magyar szerz?dés megkötése ellen.
Közölte ugyanakkor azt is, hogy a szükséges – például biztonsági és jogi – együttm?ködés érdekében munkacsoportot alakítanak az energiaügyi f?igazgatósággal, de megismételte azt az álláspontját – hivatkozva az igénybe vett nemzetközi jogi tanácsadókra, akiket nem kívánt megnevezni -, hogy két állam megállapodása semmilyen formában nem sértheti a bels? piac EU-s szabályait.
„Minden vizsgálat elé állunk”, mert a kormány szerint az el?készített konstrukció minden szabálynak megfelel – f?zte hozzá.
Lázár János természetesnek nevezte egyúttal, hogy a 10-12 milliárd eurós paksi projekt megvalósítása során minden hatályos magyar és európai jogszabálynak – köztük a közbeszerzési és környezetvédelmi el?írásoknak – meg kell felelnie a Roszatomnak.
A paksi b?vítéshez biztosítandó orosz államközi – nem pedig vállalati -, tízmilliárd eurós hitelkeretr?l az államtitkár azt mondta, Moszkva a piacinál – egy átlagosnak vett 5,6 százalékosnál – kedvez?bb kamatot és harmincéves lejáratot ajánlott Budapestnek.
Ezzel „az elmúlt negyven év legjobb üzletét fogja megkötni Magyarország”, amely a paksi beruházással és így az olcsó árammal Közép-Európa legversenyképesebb gazdasága lehet – fogalmazott, kijelentve, hogy a kölcsön a magyar büdzsé által finanszírozható lesz, és nem kell miatta módosítani az alkotmány államadósság-plafonját, mert a konstrukció meg fog felelni az adósságpályának.
A tervek szerint a projektben legalább 40 százalékos lesz a magyar vállalkozói rész – amit elmondása szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek sikerült elérnie a tárgyalásokon -, ez pedig minimum hárommilliárd eurónyi megrendelést jelent a magyar vállalati szektornak és legalább egymilliárd eurós adóbevételt a magyar államkasszának.
Lázár János többször is egyértelm?vé tette, hogy mindez nem egy üzleti projekt, hanem két ország államközi megállapodása.
Szavai szerint a Roszatom – más országok beruházásait figyelembe véve – kifejezetten jó áron épít majd új er?m?blokkokat.
Ha a Roszatom megkezdi a reaktorok építését – amelyek várhatóan tíz év múlva kezdhetik meg m?ködésüket -, megtenderezteti majd az eljárás minden lépését – tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy magára a beruházásra nem írtak ki pályázatot, azt mondta: az EU-ban ma nem zajlik olyan nukleáriser?m?-építés, amely tendereztetés eredménye lenne. Lázár János megjegyezte, hogy „egy magyar-orosz államközi megállapodásra nem lehet nemzetközi tendert kiírni”.
Szólt arról is, hogy az er?m?b?vítéshez biztosítandó orosz államközi hitel költsége nem épül majd be a Pakson el?állított áram árába, „a hitel visszafizetéséért a teljes magyar költségvetés vállal garanciát”, nem pedig az MVM Magyar Villamos M?vek Zrt. vagy önmagában a paksi er?m?.
Jelezte továbbá: a magyar villamosenergia-szükséglet fele a paksi b?vítés után is „importból vagy megújuló energiából” származik majd.
Lázár János több tucat kérdést kapott a tájékoztatón. Ezek egyike a Fidesz politikusainak 2008-ban, még ellenzékb?l tett, az oroszokkal való szoros kapcsolatot bíráló nyilatkozatait firtatta. Pártja akkori kritikáit, illetve a fideszes Illés Zoltán Paksról szóló népszavazási kezdeményezését azzal magyarázta, hogy ezek az er?m?b?vítés el?készítésére felhatalmazást adó 2009-es parlamenti határozat el?tt hangzottak el, mert a határozat hiányában a kormánynak nem volt joga az akkori energetikai tárgyalásokra.
Oroszországot Magyarország kifejezetten fontos gazdasági partnerének nevezte, úgy fogalmazva, hogy e kapcsolat „egy érdekházasság, amelyet a felek egyre jobban képesek élvezni”. Nincs értelme, oka, s?t kockázatos lenne felrúgni az együttm?ködést – mondta az államtitkár.
Arra a kérdésre, hogy ha a beruházás költségei túllépik a tervezetet, azt ki állja, Lázár János azt felelte: „a felek közösen viselik” a hitelszerz?désben foglalt aránnyal egyez? mértékben.
bhz bpt
Forrás: MTI 2014. január 16., csütörtök 13:09
