Pápa, 2013. április 25., csütörtök (MTI) – Év végéig folytatja a kormány a rezsicsökkentést – jelentette ki Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) gy?ri szervezete Mit? Miért? Hogyan? Magyarország jobban teljesít… cím? országjáró kerekasztal-beszélgetésének csütörtöki pápai rendezvénye el?tt sajtótájékoztatón.
Fónagy Sándor felidézte: 2002-ben 28 milliárd adóssággal adták át a vasutat a következ? kormánynak, 2010-ben viszont 330 milliárd adóssággal kapták vissza, miközben több mint 100 milliárdért eladták a szállítási üzletágat. Ennek a politikának egyenes következménye az, hogy a magyar családok rezsiköltsége Európában a legdrágábbak között van – vonta le a következtetést az államtitkár.
Kijelentette: ez tarthatatlan, a magyar családok ezt a helyzetet nehezen viselik, amit a kormány nem nézhet tétlenül. Ezért döntött a kormány tavaly arról, hogy idén január elsejét?l a villamos energia, a távh? és a gáz lakossági árát 10 százalékkal csökkenti: ez havonta 3-6 ezer forint megtakarítást jelent a családoknak – tette hozzá.
Tájékoztatása szerint a kormány ez folyamatos feladatának tekinti a rezsicsökkentést, ezért két héten belül a kormány elé kerül a palackos, tartályos és vezetékes PB-gáz árának csökkentése; ez a legkiszolgáltatottabb családokon segít. Beszélt arról is, hogy a vezetékes ivóvíz és csatornadíjakat, a kéményseprési és a szemétszállítási díjakat az év feléig csökkentik, ezzel évi 70-90 forintot takarítanak meg a családok. Hozzátette: az év végéig megvizsgálják a lehet?ségét a rezsi további csökkentésének.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felel?s államtitkár felidézte: 2002-2010 között 70 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma: 240 ezer volt 2002-ben, és 480 ezerrel vették át 2010-ben, holott ebben az id?szakban 4-6 százalékos GDP-növekedés volt. Siralmas állapotokat vettünk át – jegyezte meg az államtitkár, aki szerint ma már senki nem vitatja, hogy egymillió munkahely hiányzik Magyarországról.
A foglalkoztatotti létszám 3,7-4 millió között mozog évek óta; ha a kormányzati ciklus végéig sikerülne négymillió fölé menni, azt rendkívül sikeresnek tartaná a stagnáló gazdasági környezetben – jelentette ki. Hozzáf?zte: ha nem sikerül növelni a foglalkoztatotti létszámot, akkor gond lesz a nagy ellátórendszerek – egészségügy, oktatás, nyugdíjrendszer – finanszírozásával.
Érdemi foglalkoztatásb?vülést gazdasági növekedés nélkül nem lehet elérni – szögezte le. Ezt a célt szolgálta a munkahelyvédelmi akcióterv, a hazai kis- és mikrovállalkozásoknak munkahelyteremt? támogatásra pedig idén 10 milliárd forintot biztosítanak – mondta. Erre a forrásra több mint 20 milliárd forintos igény érkezett be, tehát nem igaz, hogy nem ad életjelet a szektor – állapította meg.
Az els? munkahelygarancia-programba 7600 embert vontak be; a fiatal vállalkozóknak 8,5 milliárd forintból nyújtanak támogatást: 1500-1700 fiatalt segítenek, hogy vállalkozóvá váljon, ötezret pedig a szakképzési gyakorlati programban – sorolta a kormányzati eszközöket az államtitkár.
Mráz Ágoston politológus (Néz?pont Intézet) azt mondta, hogy az elmúlt három évben a baloldalnak nem sikerült kijönnie a válságából, a 2014-es választás eredménye azonban még nem d?lt el – jelentette ki.
Úgy vélte, bár kevés az esély arra, hogy a baloldal megnyerje a választást, arra van esély, hogy a Fidesz elveszítse.
Lanczendorfer Erzsébet, a KÉSZ gy?ri tiszteletbeli elnöke, a KDNP országgy?lési képvisel?je elmondta: szövetségüknek a pápai rendezvény a 199. kerekasztal-beszélgetése.
bnb btz ppd
MTI 2013. április 25., csütörtök 20:32
Pápa, 2013. április 25., csütörtök (MTI) – Év végéig folytatja a kormány a rezsicsökkentést – jelentette ki Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) gy?ri szervezete Mit? Miért? Hogyan? Magyarország jobban teljesít… cím? országjáró kerekasztal-beszélgetésének csütörtöki pápai rendezvénye el?tt sajtótájékoztatón.
Fónagy Sándor felidézte: 2002-ben 28 milliárd adóssággal adták át a vasutat a következ? kormánynak, 2010-ben viszont 330 milliárd adóssággal kapták vissza, miközben több mint 100 milliárdért eladták a szállítási üzletágat. Ennek a politikának egyenes következménye az, hogy a magyar családok rezsiköltsége Európában a legdrágábbak között van – vonta le a következtetést az államtitkár.
Kijelentette: ez tarthatatlan, a magyar családok ezt a helyzetet nehezen viselik, amit a kormány nem nézhet tétlenül. Ezért döntött a kormány tavaly arról, hogy idén január elsejét?l a villamos energia, a távh? és a gáz lakossági árát 10 százalékkal csökkenti: ez havonta 3-6 ezer forint megtakarítást jelent a családoknak – tette hozzá.
Tájékoztatása szerint a kormány ez folyamatos feladatának tekinti a rezsicsökkentést, ezért két héten belül a kormány elé kerül a palackos, tartályos és vezetékes PB-gáz árának csökkentése; ez a legkiszolgáltatottabb családokon segít. Beszélt arról is, hogy a vezetékes ivóvíz és csatornadíjakat, a kéményseprési és a szemétszállítási díjakat az év feléig csökkentik, ezzel évi 70-90 forintot takarítanak meg a családok. Hozzátette: az év végéig megvizsgálják a lehet?ségét a rezsi további csökkentésének.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felel?s államtitkár felidézte: 2002-2010 között 70 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma: 240 ezer volt 2002-ben, és 480 ezerrel vették át 2010-ben, holott ebben az id?szakban 4-6 százalékos GDP-növekedés volt. Siralmas állapotokat vettünk át – jegyezte meg az államtitkár, aki szerint ma már senki nem vitatja, hogy egymillió munkahely hiányzik Magyarországról.
A foglalkoztatotti létszám 3,7-4 millió között mozog évek óta; ha a kormányzati ciklus végéig sikerülne négymillió fölé menni, azt rendkívül sikeresnek tartaná a stagnáló gazdasági környezetben – jelentette ki. Hozzáf?zte: ha nem sikerül növelni a foglalkoztatotti létszámot, akkor gond lesz a nagy ellátórendszerek – egészségügy, oktatás, nyugdíjrendszer – finanszírozásával.
Érdemi foglalkoztatásb?vülést gazdasági növekedés nélkül nem lehet elérni – szögezte le. Ezt a célt szolgálta a munkahelyvédelmi akcióterv, a hazai kis- és mikrovállalkozásoknak munkahelyteremt? támogatásra pedig idén 10 milliárd forintot biztosítanak – mondta. Erre a forrásra több mint 20 milliárd forintos igény érkezett be, tehát nem igaz, hogy nem ad életjelet a szektor – állapította meg.
Az els? munkahelygarancia-programba 7600 embert vontak be; a fiatal vállalkozóknak 8,5 milliárd forintból nyújtanak támogatást: 1500-1700 fiatalt segítenek, hogy vállalkozóvá váljon, ötezret pedig a szakképzési gyakorlati programban – sorolta a kormányzati eszközöket az államtitkár.
Mráz Ágoston politológus (Néz?pont Intézet) azt mondta, hogy az elmúlt három évben a baloldalnak nem sikerült kijönnie a válságából, a 2014-es választás eredménye azonban még nem d?lt el – jelentette ki.
Úgy vélte, bár kevés az esély arra, hogy a baloldal megnyerje a választást, arra van esély, hogy a Fidesz elveszítse.
Lanczendorfer Erzsébet, a KÉSZ gy?ri tiszteletbeli elnöke, a KDNP országgy?lési képvisel?je elmondta: szövetségüknek a pápai rendezvény a 199. kerekasztal-beszélgetése.
bnb btz ppd
MTI 2013. április 25., csütörtök 20:32
A h?szivattyú mint környezetbarát f?tési rendszer egyre kedveltebb lesz, jelenti az EnergieAgentur.NRW (Düsseldorf) egyik leközlésében. Az Északrajna-Westfália szövetségi államban jelenleg már 92.000 h?szivattyú üzemel. Csak a tavalyi évben egyedül 12.000-t állítottak üzembe.
Az új épületek közel 30 százalékában már h?szivattyúval f?tenek ebben a szövetségi államban, emelked? tendenciával. A Höszivattyúk Szövetsége 400.000 felszerelt rendszerre számít 2030-ig.
Egy napelemes rendszer felszerelése most is kifizet?d?
A h?szivattyúk megújuló környezeti h?mérsékletet alakítanak át a folyamatban és az épületek f?tésével és h?tésével legalább 50 %-ban lehetne a CO2 emisszió kibocsátást csökkenteni. Ha üzemeltetésére pedig a saját napelemes rendszer által termelt villamosenergiát használhatja fel, akkor 100 %-osan CO2 semlegesen lehetne f?teni.
A napelemes rendszer már 12-14 év után amortizálódhat
Egy új építés? egycsaládos épület villamosenergia fogyasztása 5.000-7.000 kWh között van, ha az h?szivattyúval van f?tve és h?tve.
Egy 60 m2-es napelemes rendszer közel 8.000 kWh szoláráramot termel évente kedvez? körülmények között. Az öner? nagyságától és a jelenlegi komponensek árától függ?en már 14 év után amortizálódhat a napelemes rendszer.
A napelemes rendszer és a h?szivattyú csatlakozása a meglév? épületek rendszerébe is lehetséges
Egy inteligens vezérléssel, amely összehasonlítja az aktuális szoláráram-termelést a villamosenergia fogyasztással és a termelt áramot 100 %-ban a h?szivattyúnak vagy egyéb háztartási fogyasztónak engedélyezi, vagy a fölösleget a hálózatra táplálja vagy pedig a saját akkumulátor telepnek adja át. És ha egyszer mégis kevés áramot termelne a napelemes rendszer, úgy az üzemeltetéshez hiányzó áramot a közcélú hálózatból vételezi le (Grid, On-Grid és vagy Backup rendszer).
Németországban támogatják a h?szivattyúkat és a fotovoltaikát
A h?szivattyúk egyre energiahatékonyabbak lesznek. A modern h?szivattyúk fordulatszám szabályozásal üzemel? kompresszorokkal dolgoznak össze, amelyek teljesítményüket az épület valós energiaszükségletéhez igazítják. Az új épületeknél csökken a teljesítményfelvétel és ezzel a h?szivattyú villamosenergia fogyasztása a részterhelések alatt 1.500 és 2.000 W-ra.
Ma már er?sebben támogatják és kampányolják a h?szivattyúk és a napelemes rendszerek együttes alkalmazását a szövetségi kormányzóságban és egész Németországban.
2013.04.28. | Forrás: solarserver.de | Michael Debreczeni
Mind tagállamok, mind uniós intézmények részér?l nagy érdekl?dést keltett a Magyarország és Oroszország között létrejött megállapodás a paksi atomer?m? b?vítésér?l – közölte egy név nélkül nyilatkozó brüsszeli forrás pénteken az MTI-vel.
A tisztvisel? arról is beszámolt, hogy az ügylet nem okozott teljes meglepetést Brüsszelben, a magyar hatóságok ugyanis magas szinten el?re egyeztettek az oroszokkal való megállapodás részleteir?l az uniós intézményekkel, ez pedig arra utal, hogy a magyar kormány nem akar konfliktust ebben az ügyben.
Sabine Berger, Günther Oettinger energiaügyi biztos szóviv?je szerdán meger?sítette, hogy a magyar hatóságok kötelességüknek eleget téve el?re eljuttatták a tervezett megállapodás szövegét Brüsszelbe, viszont még nem tudták olyan mélységben tanulmányozni, hogy megállapítható legyen, közbeszerzési szempontból is megfelel-e az uniós szabályoknak a magyar-orosz megállapodás.
Egy bizottsági forrás szerint ugyanakkor nem csak Brüsszel emelhet szót a dokumentum ellen, erre azoknak a vállalatoknak is lehet?ségük adódhat, amelyek úgy érzik, jelent?s hátrány érte ?ket a közbeszerzésben, például a tendereztetés elmaradása miatt, ?k az uniós jogorvoslati irányelvek alapján bírósághoz fordulhatnak az ügyben.
Ezek az irányelvek azt hivatottak közösségi szabályokkal el?segíteni, hogy az érintettek gyors és hatékony jogorvoslati lehet?séggel élhessenek, ha úgy vélik, egy szerz?dést, megbízást méltánytalanul ítéltek oda.
kkz bpt
Forrás: MTI 2014. január 17., péntek 13:26
