A siegendorfi Bautenschutz Buschek GmbH. a tiszta energiákra épít.
© Bautenschutz Buschek GmbH- balról jobbra: Ing. Bauer (Solavolta üv.-ig.),
Roswitha Buschek (Prok. Bautenschutz Buschek GmbH,
Alfred Buschek (GF Bautenschutz Buschek GmbH, Lehner Úr (Solavolta szerelési vezet?je)
Siegendorfban (Ausztria/Rust közelében) a Buschek GmbH épületének tetején üzemel az az új és Burgenland legnagyobb 2.000 m²-es, 288 kWp nagyságú napelemes rendszere, amely kb. 60-70 átlagos háztartás éves villamosenergia szükségletét fedezi. A teljesítmény kb. 222.000 kg CO2 emissziót fog évente megtakarítani.
A telepítést a helyi SOLAVOLTA vállalkozás végezte el.
2012.10.30. | forrás: www.oekonews.at | Michael Debreczeni
A siegendorfi Bautenschutz Buschek GmbH. a tiszta energiákra épít.
© Bautenschutz Buschek GmbH- balról jobbra: Ing. Bauer (Solavolta üv.-ig.),
Roswitha Buschek (Prok. Bautenschutz Buschek GmbH,
Alfred Buschek (GF Bautenschutz Buschek GmbH,
Lehner Úr (Solavolta szerelési vezet?je)
Siegendorfban (Ausztria/Rust közelében) a Buschek GmbH épületének tetején üzemel az az új és Burgenland legnagyobb 2.000 m²-es, 288 kWp nagyságú napelemes rendszere, amely kb. 60-70 átlagos háztartás éves villamosenergia szükségletét fedezi. A teljesítmény kb. 222.000 kg CO2 emissziót fog évente megtakarítani.
A telepítést a helyi SOLAVOLTA vállalkozás végezte el.
2012.10.30. | forrás: www.oekonews.at | Michael Debreczeni
A siegendorfi Bautenschutz Buschek GmbH. a tiszta energiákra épít.
© Bautenschutz Buschek GmbH- balról jobbra: Ing. Bauer (Solavolta üv.-ig.), Roswitha Buschek (Prok. Bautenschutz Buschek GmbH, Alfred Buschek (GF Bautenschutz Buschek GmbH,
Lehner Úr (Solavolta szerelési vezet?je)
Siegendorfban (Ausztria/Rust közelében) a Buschek GmbH épületének tetején üzemel az az új és Burgenland legnagyobb 2.000 m²-es, 288 kWp nagyságú napelemes rendszere, amely kb. 60-70 átlagos háztartás éves villamosenergia szükségletét fedezi. A teljesítmény kb. 222.000 kg CO2 emissziót fog évente megtakarítani.
A telepítést a helyi SOLAVOLTA vállalkozás végezte el.
2012.10.30. | forrás: www.oekonews.at | Michael Debreczeni
A siegendorfi Bautenschutz Buschek GmbH. a tiszta energiákra épít.
© Bautenschutz Buschek GmbH- balról jobbra: Ing. Bauer (Solavolta üv.-ig.), Roswitha Buschek (Prok. Bautenschutz Buschek GmbH, Alfred Buschek (GF Bautenschutz Buschek GmbH, Lehner Úr (Solavolta szerelési vezet?je)
Siegendorfban (Ausztria/Rust közelében) a Buschek GmbH épületének tetején üzemel az az új és Burgenland legnagyobb 2.000 m²-es, 288 kWp nagyságú napelemes rendszere, amely kb. 60-70 átlagos háztartás éves villamosenergia szükségletét fedezi. A teljesítmény kb. 222.000 kg CO2 emissziót fog évente megtakarítani.
A telepítést a helyi SOLAVOLTA vállalkozás végezte el.
2012.10.30. | forrás: www.oekonews.at | Michael Debreczeni
A siegendorfi Bautenschutz Buschek GmbH. a tiszta energiákra épít.
© Bautenschutz Buschek GmbH- balról jobbra: Ing. Bauer (Solavolta üv.-ig.),
Roswitha Buschek (Prok. Bautenschutz Buschek GmbH, Alfred Buschek (GF Bautenschutz Buschek GmbH, Lehner Úr (Solavolta szerelési vezet?je)
Siegendorfban (Ausztria/Rust közelében) a Buschek GmbH épületének tetején üzemel az az új és Burgenland legnagyobb 2.000 m²-es, 288 kWp nagyságú napelemes rendszere, amely kb. 60-70 átlagos háztartás éves villamosenergia szükségletét fedezi. A teljesítmény kb. 222.000 kg CO2 emissziót fog évente megtakarítani.
A telepítést a helyi SOLAVOLTA vállalkozás végezte el.
2012.10.30. | forrás: www.oekonews.at | Michael Debreczeni
Drasztikus megtakarítási lépesekhez folyamodott a Bosch Solar Energy. A döntés miatt kereken 3500 dolgozó lett érintett. Nem lehetetlen a fotovoltaik üzletágból történ? teljes kiszállás sem.
Bosch vizsgálja a fotovoltaikából történ? kiszállást
Miután Siemens bejelentette a szolárszektorból való kiszállását, most Bosch is átrendezi az egész fotovoltaik részlegét. A konszern már több telephelyén is bevezette a rövidített munkaid?t. Az arnstadti Bosch Solar Energy székhelyén 700 dolgozó áll munkaviszonyban, ahol december végén 20 százalékra csökkentik a termelést. Ott már ez év októberében bevezették a csökkentett munkaid?t. Az üzemi szakszervezet levélben kérte az ügyvezetést,
hogy ne zárja be a telephelyet. A vékonyfilm szektorban azonban már megtörtént a döntés: Az erfurti gyártó részleget ez év végén bezárják.
Az Aleo leányvállalatnak is kezd kiapadni a munkája. A 700 dolgozó már rövid m?szakon van. „A megrendelési állomány érezhet?en kisebb, mint ahogyan azt elképzeltük”, jelenti Aleo. Aleo már 2011-ben 31 százalékos adózás el?tti vesztéséget írt. A bevételi célt 280 millió Euróra vették vissza októberben, márciusban ez az érték még 440 millió Euró volt. A kínai Joint Venture Avim hamarosan leállítja az Aleot. A 92 dolgozóval m?köd? spanyol telephely bezárását is eldöntötték már. Az Aleo leányvállalatának megsegítésére 60 millió Euró hitelt engedélyezett meg a Bosch, amit 2012 végéig vssza kell fizetni.
Bosch Solar jelenleg vizsgálja azon lehet?ségeket, hogy hogyan lehetne a rossz eredmények ellen fellépni. Szó van valamelyik ázsia partnerrel történ? kooperációról, de nincs kizárva a végleges kiszállás a fotovoltaik komponensek gyártásából sem, jelenti a vállalkozás. Végleges döntés az év végéig lesz várható.
De azért vannak pozitív hírek is még az Aleo Solar AG-tól:
08.11.2012 | forrás: photovoltaik.eu | Michael Debreczeni
Egyre inkább kezd kibontakozni egy gázipari forradalom az Egyesült Államokban, melynek kedvez? hatásai talán hamarosan Európában is érezhet?k lesznek. A gáz olcsó, a kérdés az, hogy mire kellene felhasználni.
Az USA-ban az elmúlt években a korszer? fúrási technikáknak köszönhet?en elképeszt? mennyiség? földgázt találtak, és ha hinni lehet az el?rejelzéseknek, akkor a következ? évek újabb b?séges lel?helyekkel kecsegtetnek. A gáz ára a hirtelen támadt kínálatnak köszönhet?en meredeken visszaesett: a kinyerhet? energia arányában számolva a k?olaj ma közel hatszor annyiba kerül az Egyesült Államokban, mint a gáz, holott 10 évvel ezel?tt még fej-fej mellett haladta két energiahordozó. (B?vebben lásd „Mindent átalakít az olcsó gáz?” cím? cikkünket a jobb oldali hasábban)
K?olaj (feketével) és földgáz (zölddel) árfolyamának alakulása
Forrás: Econbrowser
Ma már nem az a kérdés, hogy érdemes-e „átállni” a gázra, hanem az, hogy ezt az élet melyterületén, és milyen technológiákkal tegyék – hangsúlyozza James D. Hamilton, a University of California közgazdász professzora. Az átállás ugyanis rendkívül költséges és id?igényes is, például a f?tés esetében új gázvezetékeket kell építeni, melyek elszállítják a gázt a nagyvárosokba, majd ahol szükséges, új f?t?testeket kell beszerelni. A folyamat már javában zajlik: az USA-ban a f?t?olaj felhasználás 2005-óta a felére esett, köszönhet?en a jóval olcsóbb gázf?tés terjedésének.
Egy másik kézenfekv? felhasználási terület a teherfuvarozás. Ma az USA útjait járó kamionok mindössze 1,0 százaléka gázüzem?, miközben a gáz, mint üzemanyag jóval olcsóbb és környezetkímél?bb, mint a gázolaj. A gond itt egyel?re az, hogy – bár ambiciózus tervek vannak a hálózat b?vítésére – a tölt?állomások kevesebb, mint 1,0 százalékán lehet gázt tankolni. Egyel?re ez kevés, a megfelel? hálózat kiépítése hosszú éveket vesz igénybe, miközben kockázatok is vannak szép számmal: ki tudja például, hogy 5-10 éves távlatban hogyan alakul a gáz és a k?olaj árfolyama?
A követend? út mindenestre James D. Hamilton szerint a gáz felhasználásának er?sítése, ami számos jelent?s változást fog el?idézni el?bb az USA-ban, majd az egész világon. Egyrészt csökkenhet, majd elt?nhet az USA energiafügg?sége, miközben például a k?olajexportáló országok piacot veszíthetnek. Átalakulhat a teljes járm?ipar, majd nyomás alá kerülhet az olajár, ami akár meg is rengetheti az olajra épül? diktatórikus rendszereket.
Forrás: pszo.postr.hu/gaz
Egyre inkább kezd kibontakozni egy gázipari forradalom az Egyesült Államokban, melynek kedvez? hatásai talán hamarosan Európában is érezhet?k lesznek. A gáz olcsó,
a kérdés az, hogy mire kellene felhasználni.
Az USA-ban az elmúlt években a korszer? fúrási technikáknak köszönhet?en elképeszt? mennyiség? földgázt találtak, és ha hinni lehet az el?rejelzéseknek, akkor a következ? évek újabb b?séges lel?helyekkel kecsegtetnek. A gáz ára a hirtelen támadt kínálatnak köszönhet?en meredeken visszaesett: a kinyerhet? energia arányában számolva a k?olaj ma közel hatszor annyiba kerül az Egyesült Államokban, mint a gáz, holott 10 évvel ezel?tt még fej-fej mellett haladta két energiahordozó. (B?vebben lásd „Mindent átalakít az olcsó gáz?” cím? cikkünket a jobb oldali hasábban)
K?olaj (feketével) és földgáz (zölddel) árfolyamának alakulása
Forrás: Econbrowser
Ma már nem az a kérdés, hogy érdemes-e „átállni” a gázra, hanem az, hogy ezt az élet melyterületén, és milyen technológiákkal tegyék – hangsúlyozza James D. Hamilton, a University of California közgazdász professzora. Az átállás ugyanis rendkívül költséges és id?igényes is, például a f?tés esetében új gázvezetékeket kell építeni, melyek elszállítják a gázt a nagyvárosokba, majd ahol szükséges, új f?t?testeket kell beszerelni. A folyamat már javában zajlik: az USA-ban a f?t?olaj felhasználás 2005-óta a felére esett, köszönhet?en a jóval olcsóbb gázf?tés terjedésének.
Egy másik kézenfekv? felhasználási terület a teherfuvarozás. Ma az USA útjait járó kamionok mindössze 1,0 százaléka gázüzem?, miközben a gáz, mint üzemanyag jóval olcsóbb és környezetkímél?bb, mint a gázolaj. A gond itt egyel?re az, hogy – bár ambiciózus tervek vannak a hálózat b?vítésére – a tölt?állomások kevesebb, mint 1,0 százalékán lehet gázt tankolni. Egyel?re ez kevés, a megfelel? hálózat kiépítése hosszú éveket vesz igénybe, miközben kockázatok is vannak szép számmal: ki tudja például, hogy 5-10 éves távlatban hogyan alakul a gáz és a k?olaj árfolyama?
A követend? út mindenestre James D. Hamilton szerint a gáz felhasználásának er?sítése, ami számos jelent?s változást fog el?idézni el?bb az USA-ban, majd az egész világon. Egyrészt csökkenhet, majd elt?nhet az USA energiafügg?sége, miközben például a k?olajexportáló országok piacot veszíthetnek. Átalakulhat a teljes járm?ipar, majd nyomás alá kerülhet az olajár, ami akár meg is rengetheti az olajra épül? diktatórikus rendszereket.
Forrás: pszo.postr.hu/gaz
Egyre inkább kezd kibontakozni egy gázipari forradalom az Egyesült Államokban,
melynek kedvez? hatásai talán hamarosan Európában is érezhet?k lesznek. A gáz olcsó, a kérdés az, hogy mire kellene felhasználni.
Az USA-ban az elmúlt években a korszer? fúrási technikáknak köszönhet?en elképeszt? mennyiség? földgázt találtak, és ha hinni lehet az el?rejelzéseknek, akkor a következ? évek újabb b?séges lel?helyekkel kecsegtetnek. A gáz ára a hirtelen támadt kínálatnak köszönhet?en meredeken visszaesett: a kinyerhet? energia arányában számolva a k?olaj ma közel hatszor annyiba kerül az Egyesült Államokban, mint a gáz, holott 10 évvel ezel?tt még fej-fej mellett haladta két energiahordozó. (B?vebben lásd „Mindent átalakít az olcsó gáz?” cím? cikkünket a jobb oldali hasábban)
K?olaj (feketével) és földgáz (zölddel) árfolyamának alakulása
Forrás: Econbrowser
Ma már nem az a kérdés, hogy érdemes-e „átállni” a gázra, hanem az, hogy ezt az élet melyterületén, és milyen technológiákkal tegyék – hangsúlyozza James D. Hamilton, a University of California közgazdász professzora. Az átállás ugyanis rendkívül költséges és id?igényes is, például a f?tés esetében új gázvezetékeket kell építeni, melyek elszállítják a gázt a nagyvárosokba, majd ahol szükséges, új f?t?testeket kell beszerelni. A folyamat már javában zajlik: az USA-ban a f?t?olaj felhasználás 2005-óta a felére esett, köszönhet?en a jóval olcsóbb gázf?tés terjedésének.
Egy másik kézenfekv? felhasználási terület a teherfuvarozás. Ma az USA útjait járó kamionok mindössze 1,0 százaléka gázüzem?, miközben a gáz, mint üzemanyag jóval olcsóbb és környezetkímél?bb, mint a gázolaj. A gond itt egyel?re az, hogy – bár ambiciózus tervek vannak a hálózat b?vítésére – a tölt?állomások kevesebb, mint 1,0 százalékán lehet gázt tankolni. Egyel?re ez kevés, a megfelel? hálózat kiépítése hosszú éveket vesz igénybe, miközben kockázatok is vannak szép számmal: ki tudja például, hogy 5-10 éves távlatban hogyan alakul a gáz és a k?olaj árfolyama?
A követend? út mindenestre James D. Hamilton szerint a gáz felhasználásának er?sítése, ami számos jelent?s változást fog el?idézni el?bb az USA-ban, majd az egész világon. Egyrészt csökkenhet, majd elt?nhet az USA energiafügg?sége, miközben például a k?olajexportáló országok piacot veszíthetnek. Átalakulhat a teljes járm?ipar, majd nyomás alá kerülhet az olajár, ami akár meg is rengetheti az olajra épül? diktatórikus rendszereket.
Forrás: pszo.postr.hu/gaz
Egyre inkább kezd kibontakozni egy gázipari forradalom az Egyesült Államokban, melynek kedvez? hatásai talán hamarosan Európában is érezhet?k lesznek. A gáz olcsó,
a kérdés az, hogy mire kellene felhasználni.
Az USA-ban az elmúlt években a korszer? fúrási technikáknak köszönhet?en elképeszt? mennyiség? földgázt találtak, és ha hinni lehet az el?rejelzéseknek, akkor a következ? évek újabb b?séges lel?helyekkel kecsegtetnek. A gáz ára a hirtelen támadt kínálatnak köszönhet?en meredeken visszaesett: a kinyerhet? energia arányában számolva a k?olaj ma közel hatszor annyiba kerül az Egyesült Államokban, mint a gáz, holott 10 évvel ezel?tt még fej-fej mellett haladta két energiahordozó. (B?vebben lásd „Mindent átalakít az olcsó gáz?” cím? cikkünket a jobb oldali hasábban)
K?olaj (feketével) és földgáz (zölddel) árfolyamának alakulása
Forrás: Econbrowser
Ma már nem az a kérdés, hogy érdemes-e „átállni” a gázra, hanem az, hogy ezt az élet melyterületén, és milyen technológiákkal tegyék – hangsúlyozza James D. Hamilton, a University of California közgazdász professzora. Az átállás ugyanis rendkívül költséges és id?igényes is, például a f?tés esetében új gázvezetékeket kell építeni, melyek elszállítják a gázt a nagyvárosokba, majd ahol szükséges, új f?t?testeket kell beszerelni. A folyamat már javában zajlik: az USA-ban a f?t?olaj felhasználás 2005-óta a felére esett, köszönhet?en a jóval olcsóbb gázf?tés terjedésének.
Egy másik kézenfekv? felhasználási terület a teherfuvarozás. Ma az USA útjait járó kamionok mindössze 1,0 százaléka gázüzem?, miközben a gáz, mint üzemanyag jóval olcsóbb és környezetkímél?bb, mint a gázolaj. A gond itt egyel?re az, hogy – bár ambiciózus tervek vannak a hálózat b?vítésére – a tölt?állomások kevesebb, mint 1,0 százalékán lehet gázt tankolni. Egyel?re ez kevés, a megfelel? hálózat kiépítése hosszú éveket vesz igénybe, miközben kockázatok is vannak szép számmal: ki tudja például, hogy 5-10 éves távlatban hogyan alakul a gáz és a k?olaj árfolyama?
A követend? út mindenestre James D. Hamilton szerint a gáz felhasználásának er?sítése, ami számos jelent?s változást fog el?idézni el?bb az USA-ban, majd az egész világon. Egyrészt csökkenhet, majd elt?nhet az USA energiafügg?sége, miközben például a k?olajexportáló országok piacot veszíthetnek. Átalakulhat a teljes járm?ipar, majd nyomás alá kerülhet az olajár, ami akár meg is rengetheti az olajra épül? diktatórikus rendszereket.
Forrás: pszo.postr.hu/gaz
Budapest, 2012. október 31., szerda (MTI) – Engedélyt adott a Magyar Energia Hivatal (MEH) a Miskolci Geotermia Zrt.-nek a Mályit, Kistokajt, és Miskolcot ellátó távh?termel? létesítmény megépítésére – közölte a Pannergy Nyrt. szerdán a Budapesti Értékt?zsde honlapján.
A Miskolci Geotermia Zrt. a PannErgy és a Miskolci H?szolgáltató Kft. (MIH?) leányvállalata.
A jóváhagyó határozat engedélyt adott a távh?termel? létesítmény megvalósítására vonatkozó, a kérelemben szerepl? „Miskolc egyes részeinek h?ellátása érdekében tervezett termálvíz kitermelés, hasznosítás és vízvisszasajtolás vízi létesítményeinek kivitelezési munkálataihoz” – olvasható a közleményben.
A Nemzeti Energiastratégia szerint 2020-ra a megújuló energiaforrások arányát átlagosan 14,65 százalékra kell emelni, ez a geotermia terén azt jelenti, hogy Magyarországon 2020-ra a geotermikus energiából származó energiamennyiségnek el kell érnie az évi 12 millió gigajoule-t.
A Miskolci Geotermikus Projekt ebb?l 800 ezer-1,1 millió gigajoule-t tehet ki.
„Reményeink szerint a Miskolcon és környezetében végrehajtott pilot projekt tapasztalatait, és a munkák során felhalmozott kompetenciákat,
újabb olcsó, és környezetbarát f?tési megoldás megvalósításában tudjuk majd hasznosítani” – idézi a közlemény Bokorovics Balázst, a PannErgy Nyrt.
Igazgatótanácsának elnökét.
A PannErgy szeptemberben fejezte a Miskolci Geotermikus projekthez kapcsolódó öt geotermikus kút fúrási munkálatait. A 2010-ben elindított, csaknem 22-24 millió eurós beruházás eredményeként Miskolc mellett 2013-tól Mályi és Kistokaj is bekapcsolódhat a geotermikus h? hasznosításába.
