A Nemzeti Energiastratégia elfogadását követ?en haladéktalanul meg kell kezdeni a hazai ásványvagyon készletek újraértékelését, és a fenntarthatósági szempontok érvényesítése melletti felhasználásuk megtervezését – hangsúlyozta Bencsik János klíma- és energiaügyért felel?s államtitkár csütörtökön Tokajban, a Központi Bányásznapi Ünnepségen.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleménye ismerteti: az államtitkár a rendezvényen kiemelte,
hogy a hazai fosszilis energiahordozó készletek, a paksi nukleáris kapacitások meg?rzésével és a meglév? megújuló potenciál fokozott kihasználásával kiegészülve, hozzájárulhatnak Magyarország energiafügg?ségének mérsékléséhez, távlati felszámolásához.
A hazai iparilag is hasznosítható szénvagyon eléri a 3,3 milliárd tonnát, ez a mennyiség a jelenlegi felhasználás megkétszerezése mellett is legalább 300 évre elegend? tartalékot jelenthet. Nem lehet eltekinteni azonban a természeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítését?l, ezért ennek az energetikai ásványvagyonnak a felhasználhatósága csak a tisztaszén technológiák megléte esetén vehet? figyelembe valós lehet?ségként. Éppen ezért a kormány kiemelt feladatának tartja a magyar részvétel biztosítását a technológia rendelkezésre állását el?segít? nemzetközi programokban a következ? években – mondta Bencsik János a közlemény szerint.
A hazai ércbányászat cselekvési tervét összhangba kell hozni a magyar ipar és gépgyártás revitalizációs törekvéseivel, az épít?ipari ásványok területén pedig a mennyiségi szempontok helyét fokozatosan át kell vennie a min?ségi elvárásoknak történ? megfelelésnek.
Mindez feltételezi a hazai bányászati szakmakultúra fennmaradását, így az átmeneti években is arra kell törekedni, hogy megtalálják a vállalható kompromisszumokat a gazdasági versenyképesség, valamint a természeti és társadalmi fenntarthatóság szempontjainak érvényesülése között. Erre tettek és tesznek biztató lépéseket a Vértesi Er?m? és a Márkushegyi Bányaüzem középtávú továbbüzemeltetésével – tette hozzá.
A klíma- és energiaügyi államtitkár ugyancsak csütörtökön, a törökszentmiklósi napelemmel m?köd? szélturbina felavatásán azt hangsúlyozta, hogy ma még nehezen elképzelhet? mélység? energiahatékonysági beavatkozásokra lesz szükség a következ? két évtizedben. De ez nem csak kötelezettséget, hanem lehet?séget is jelenthet, hiszen így tartós bels? piac épülhet a hazai mikro- és kisvállalkozásoknak.
Elkerülhetetlen a gazdasági élet teljes kör? átstrukturálása, az anyag- és energiatakarékos technológiák elterjedésének el?segítése. A környezettudatos gondolkodáson alapuló fogyasztói szokásokat kell kialakítani, amelyek figyelembe veszik a természeti er?források megújulási képességét – mondta az államtitkár.
Bencsik János megemlítette azt is, hogy a kormány olyan oktatási programon dolgozik, amely modul rendszerben kíséri végig a fiatalokat az oktatási intézményrendszeren, fokról fokra ismertetve meg és fogadtatva el velük a környezettudatos életszemléletet.
Rabi Ferenc, a Bánya- Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tokajban tartott 61. bányásznapon azt mondta: az Országos Bányásznap az embert próbáló munka- és a bányászok tiszteletér?l szól.
Idén Tokajra esett a választás, azért mert a környéken k?- és épít?anyag bányászat zajlik, amely a legsikeresebb bányászati tevékenységek közé tartozik.
Rabi Ferenc úgy fogalmazott: a bányászok azt várják, legyen munkájuk, biztos jöv?jük. Ezért is lenne szükség arra, ha a meglév? bányák megmaradnának, valamint új munkahelyek létesülnének a bányaiparban.
forrás: mti.hu
Az állami ZBR pályázat gyakorlatilag meg sem jelent és már le is vették a kiírás, mert elfogyott a pénz. Most ismét új pályázati forrás nyílt meg. Jelen esetben nem az állam, hanem egy magáncég áll a háttérben.
A ház építési költségének 25 százalékát állja az Energia Unió Zrt., amennyiben az építtet? elnyeri a cég támogatását, feltétel, hogy az új ház legalább A-kategóriás legyen – közölte a társaság az MTI-vel.
A visszatérítést épít?anyagban adják, a támogatást pedig a Zrt., és a német BASF együtt biztosítja. A pályázónak a tervezett házat ProKoncept technológiával kell megépítenie. Ezeket az elemeket a BASF alapanyagából az Energia Unió gyártja. Az építési rendszer elemei grafitos expandált polisztirolból – a köznyelvben: szürke szín? hungarocellb?l – készülnek, ennek a márkaneve: Neopor.
A falazó elemek – akár a Lego kockák – egymásba pattinthatók, majd a közepüket ki kell betonozni. A bels? vékonyabb és a küls? vastagabb h?szigetel? réteg annyira bent tartja a h?t a házban, hogy akár passzív ház is készíthet? bel?le. A rendszer része még a födém- és a tet?elem is.
A pályázat elbírálásánál el?nyt élveznek azok, akik eleve nem A-kategóriás, hanem passzív házat építenek. Ez utóbbi lényege, hogy az épület évente nem fogyaszthat több energiát, mint négyzetméterenként 15 kilowattot, amely másfél köbméternyi földgázzal, vagy pedig másfél liter f?t?olajjal egyenl?. Az EU-ban 2020-tól már csak ilyen házak építhet?k. A pályázóknak szeptember végéig kell regisztrálniuk magukat, az elbírálás november közepéig tart.
Forrás: ingatlan.net
Az állami ZBR pályázat gyakorlatilag meg sem jelent és már le is vették a kiírás, mert elfogyott a pénz. Most ismét új pályázati forrás nyílt meg. Jelen esetben nem az állam,
hanem egy magáncég áll a háttérben.
A ház építési költségének 25 százalékát állja az Energia Unió Zrt., amennyiben az építtet? elnyeri a cég támogatását, feltétel, hogy az új ház legalább A-kategóriás legyen – közölte a társaság az MTI-vel.
A visszatérítést épít?anyagban adják, a támogatást pedig a Zrt., és a német BASF együtt biztosítja. A pályázónak a tervezett házat ProKoncept technológiával kell megépítenie. Ezeket az elemeket a BASF alapanyagából az Energia Unió gyártja. Az építési rendszer elemei grafitos expandált polisztirolból – a köznyelvben: szürke szín? hungarocellb?l – készülnek, ennek a márkaneve: Neopor.
A falazó elemek – akár a Lego kockák – egymásba pattinthatók, majd a közepüket ki kell betonozni. A bels? vékonyabb és a küls? vastagabb h?szigetel? réteg annyira bent tartja a h?t a házban, hogy akár passzív ház is készíthet? bel?le. A rendszer része még a födém- és a tet?elem is.
A pályázat elbírálásánál el?nyt élveznek azok, akik eleve nem A-kategóriás, hanem passzív házat építenek. Ez utóbbi lényege, hogy az épület évente nem fogyaszthat több energiát, mint négyzetméterenként 15 kilowattot, amely másfél köbméternyi földgázzal, vagy pedig másfél liter f?t?olajjal egyenl?. Az EU-ban 2020-tól már csak ilyen házak építhet?k. A pályázóknak szeptember végéig kell regisztrálniuk magukat, az elbírálás november közepéig tart.
Az állami ZBR pályázat gyakorlatilag meg sem jelent és már le is vették a kiírás, mert elfogyott a pénz. Most ismét új pályázati forrás nyílt meg. Jelen esetben nem az állam, hanem egy magáncég áll a háttérben.
A ház építési költségének 25 százalékát állja az Energia Unió Zrt., amennyiben az építtet? elnyeri a cég támogatását, feltétel, hogy az új ház legalább A-kategóriás legyen – közölte a társaság az MTI-vel.
A visszatérítést épít?anyagban adják, a támogatást pedig a Zrt., és a német BASF együtt biztosítja. A pályázónak a tervezett házat ProKoncept technológiával kell megépítenie. Ezeket az elemeket a BASF alapanyagából az Energia Unió gyártja. Az építési rendszer elemei grafitos expandált polisztirolból – a köznyelvben: szürke szín? hungarocellb?l – készülnek, ennek a márkaneve: Neopor.
A falazó elemek – akár a Lego kockák – egymásba pattinthatók, majd a közepüket ki kell betonozni. A bels? vékonyabb és a küls? vastagabb h?szigetel? réteg annyira bent tartja a h?t a házban, hogy akár passzív ház is készíthet? bel?le. A rendszer része még a födém- és a tet?elem is.
A pályázat elbírálásánál el?nyt élveznek azok, akik eleve nem A-kategóriás, hanem passzív házat építenek. Ez utóbbi lényege, hogy az épület évente nem fogyaszthat több energiát, mint négyzetméterenként 15 kilowattot, amely másfél köbméternyi földgázzal, vagy pedig másfél liter f?t?olajjal egyenl?. Az EU-ban 2020-tól már csak ilyen házak építhet?k. A pályázóknak szeptember végéig kell regisztrálniuk magukat, az elbírálás november közepéig tart.
Augusztus végéig, azaz a napokban konkrétumokra lenne szüksége a tavaly november óta befagyasztott árakkal m?köd? távh?szektornak, legalább a tervezett h?támogatási rendszer alapelveir?l. A távh?termel? egységek a korábbi kötelez? átvételi (kát) támogatási rendszerben árbevételük 40 százalékát az áram eladásából realizálták. A támogatotti körb?l kikerüléssel az áramért kapott, kilowattóránként 30 forintos összeg mintegy 18 forintra csökkent. Az egyéb költségek, például a gázlekötési díj 13 százalékos növekedésével együtt a h?termel?k árbevételük egyharmadától is eleshettek ? és vélhet?en korábban nem 30 százalékos fedezettel termeltek ? vázolta a helyzetet lapunknak egy cégvezet?. Hírek szerint több cégnél már csak a változó (azaz f?ként a gázbeszerzéshez kapcsolódó) költségekre jutnak források, ?sszel bérfizetési problémák is el?fordulhatnak, de a szolgáltatói számlák fizetésével is gondok lehetnek el?bb-utóbb.
A helyzet a f?tési szezon október közepi, illetve a rendelkezésre állás szeptember 15-ei kezdetével válhat súlyosabbá, az üzemek nyáron csupán 3-5 százalékon m?ködnek. Úgy tudni, a távh?árképlet kidolgozásával megbízott Századvég Gazdaságkutató Zrt. er?m?vi adatokat ugyan már bekért, a piacon ugyanakkor egyel?re nem ismertek az alakuló árképzés részletei. Az indokolt költségek figyelembevétele kapcsán iparági szerepl?k szerint hosszú távon a t?kemegtérülés figyelembevétele a legfontosabb. Elképzelhet?, hogy az adott id?távra megkapott támogatás az id? el?rehaladtával csökkenni fog, ezzel is hatékonyságnövelésre ösztönözve a termel?ket. Az indokolt h?ár gigajoule-onkénti árából 1000-1500 forintot jelentett a kát-támogatás ? a nagyobb városok több száz ezer gigajoule-os éves h?igénye mellett ez több száz millió forintos éves szint? kiesést jelent. A f?tési idény egészében ? a jelenlegi körülmények között ? 25-30 milliárd forint hiányozhat a rendszerb?l országosan.
Javíthatná a kilátásokat a közelg? Mavir-tender, amelyen az er?m?vek felajánlhatják gázmotorjaikat rendszerszint? tartalékok számára. Az azonban két okból is valószín?tlen, hogy ez oldaná meg a h?termel?k helyzetét. Egyrészt a tender összesen mintegy 250 megawatt kapacitást érinthet, a kapcsoltan h?t és áramot termel? er?m?vek 600 megawattjával szemben. Másrészt a piacon nyílt titoknak számít, hogy a Magyar Villamos M?vek Zrt. (MVM) is indul majd gázmotorjaival, illetve a Bakonyi Er?m? is az esélyesek között szerepel. Iparági vélemények szerint legfeljebb 20-30 megawatt tartalékkapacitás elnyerésére számíthatnak a kapcsoltak. A tartaléktender egyébként jó üzlet, problémát a nem teljesen transzparens elbírálás jelent ? fogalmazott lapunk kérdésére egy iparági szerepl?.
| 2003 | 8048 |
| 2004 | 10997 |
| 2005 | 17054 |
| 2006 | 32274 |
| 2007 | 33555 |
| 2008 | 47943 |
| 2009 | 55418 |
| 2010 | 56680 |
| Forrás: Magyar Energia Hivatal | |
Augusztus végéig, azaz a napokban konkrétumokra lenne szüksége a tavaly november óta befagyasztott árakkal m?köd? távh?szektornak, legalább a tervezett h?támogatási rendszer alapelveir?l. A távh?termel? egységek a korábbi kötelez? átvételi (kát) támogatási rendszerben árbevételük 40 százalékát az áram eladásából realizálták. A támogatotti körb?l kikerüléssel az áramért kapott, kilowattóránként 30 forintos összeg mintegy 18 forintra csökkent. Az egyéb költségek, például a gázlekötési díj 13 százalékos növekedésével együtt a h?termel?k árbevételük egyharmadától is eleshettek ? és vélhet?en korábban nem 30 százalékos fedezettel termeltek ? vázolta a helyzetet lapunknak egy cégvezet?. Hírek szerint több cégnél már csak a változó (azaz f?ként a gázbeszerzéshez kapcsolódó) költségekre jutnak források, ?sszel bérfizetési problémák is el?fordulhatnak, de a szolgáltatói számlák fizetésével is gondok lehetnek el?bb-utóbb.
A helyzet a f?tési szezon október közepi, illetve a rendelkezésre állás szeptember 15-ei kezdetével válhat súlyosabbá, az üzemek nyáron csupán 3-5 százalékon m?ködnek. Úgy tudni, a távh?árképlet kidolgozásával megbízott Századvég Gazdaságkutató Zrt. er?m?vi adatokat ugyan már bekért, a piacon ugyanakkor egyel?re nem ismertek az alakuló árképzés részletei. Az indokolt költségek figyelembevétele kapcsán iparági szerepl?k szerint hosszú távon a t?kemegtérülés figyelembevétele a legfontosabb. Elképzelhet?, hogy az adott id?távra megkapott támogatás az id? el?rehaladtával csökkenni fog, ezzel is hatékonyságnövelésre ösztönözve a termel?ket. Az indokolt h?ár gigajoule-onkénti árából 1000-1500 forintot jelentett a kát-támogatás ? a nagyobb városok több száz ezer gigajoule-os éves h?igénye mellett ez több száz millió forintos éves szint? kiesést jelent. A f?tési idény egészében ? a jelenlegi körülmények között ? 25-30 milliárd forint hiányozhat a rendszerb?l országosan.
Javíthatná a kilátásokat a közelg? Mavir-tender, amelyen az er?m?vek felajánlhatják gázmotorjaikat rendszerszint? tartalékok számára. Az azonban két okból is valószín?tlen, hogy ez oldaná meg a h?termel?k helyzetét. Egyrészt a tender összesen mintegy 250 megawatt kapacitást érinthet, a kapcsoltan h?t és áramot termel? er?m?vek 600 megawattjával szemben. Másrészt a piacon nyílt titoknak számít, hogy a Magyar Villamos M?vek Zrt. (MVM) is indul majd gázmotorjaival, illetve a Bakonyi Er?m? is az esélyesek között szerepel. Iparági vélemények szerint legfeljebb 20-30 megawatt tartalékkapacitás elnyerésére számíthatnak a kapcsoltak. A tartaléktender egyébként jó üzlet, problémát a nem teljesen transzparens elbírálás jelent ? fogalmazott lapunk kérdésére egy iparági szerepl?.
| 2003 | 8048 |
| 2004 | 10997 |
| 2005 | 17054 |
| 2006 | 32274 |
| 2007 | 33555 |
| 2008 | 47943 |
| 2009 | 55418 |
| 2010 | 56680 |
| Forrás: Magyar Energia Hivatal | |
Augusztus végéig, azaz a napokban konkrétumokra lenne szüksége a tavaly november óta befagyasztott árakkal m?köd? távh?szektornak, legalább a tervezett h?támogatási rendszer alapelveir?l. A távh?termel? egységek a korábbi kötelez? átvételi (kát) támogatási rendszerben árbevételük 40 százalékát az áram eladásából realizálták. A támogatotti körb?l kikerüléssel az áramért kapott, kilowattóránként 30 forintos összeg mintegy 18 forintra csökkent. Az egyéb költségek, például a gázlekötési díj 13 százalékos növekedésével együtt a h?termel?k árbevételük egyharmadától is eleshettek ? és vélhet?en korábban nem 30 százalékos fedezettel termeltek ? vázolta a helyzetet lapunknak egy cégvezet?. Hírek szerint több cégnél már csak a változó (azaz f?ként a gázbeszerzéshez kapcsolódó) költségekre jutnak források, ?sszel bérfizetési problémák is el?fordulhatnak, de a szolgáltatói számlák fizetésével is gondok lehetnek el?bb-utóbb.
A helyzet a f?tési szezon október közepi, illetve a rendelkezésre állás szeptember 15-ei kezdetével válhat súlyosabbá, az üzemek nyáron csupán 3-5 százalékon m?ködnek. Úgy tudni, a távh?árképlet kidolgozásával megbízott Századvég Gazdaságkutató Zrt. er?m?vi adatokat ugyan már bekért, a piacon ugyanakkor egyel?re nem ismertek az alakuló árképzés részletei. Az indokolt költségek figyelembevétele kapcsán iparági szerepl?k szerint hosszú távon a t?kemegtérülés figyelembevétele a legfontosabb. Elképzelhet?, hogy az adott id?távra megkapott támogatás az id? el?rehaladtával csökkenni fog, ezzel is hatékonyságnövelésre ösztönözve a termel?ket. Az indokolt h?ár gigajoule-onkénti árából 1000-1500 forintot jelentett a kát-támogatás ? a nagyobb városok több száz ezer gigajoule-os éves h?igénye mellett ez több száz millió forintos éves szint? kiesést jelent. A f?tési idény egészében ? a jelenlegi körülmények között ? 25-30 milliárd forint hiányozhat a rendszerb?l országosan.
Javíthatná a kilátásokat a közelg? Mavir-tender, amelyen az er?m?vek felajánlhatják gázmotorjaikat rendszerszint? tartalékok számára. Az azonban két okból is valószín?tlen, hogy ez oldaná meg a h?termel?k helyzetét. Egyrészt a tender összesen mintegy 250 megawatt kapacitást érinthet, a kapcsoltan h?t és áramot termel? er?m?vek 600 megawattjával szemben. Másrészt a piacon nyílt titoknak számít, hogy a Magyar Villamos M?vek Zrt. (MVM) is indul majd gázmotorjaival, illetve a Bakonyi Er?m? is az esélyesek között szerepel. Iparági vélemények szerint legfeljebb 20-30 megawatt tartalékkapacitás elnyerésére számíthatnak a kapcsoltak. A tartaléktender egyébként jó üzlet, problémát a nem teljesen transzparens elbírálás jelent ? fogalmazott lapunk kérdésére egy iparági szerepl?.
| 2003 | 8048 |
| 2004 | 10997 |
| 2005 | 17054 |
| 2006 | 32274 |
| 2007 | 33555 |
| 2008 | 47943 |
| 2009 | 55418 |
| 2010 | 56680 |
| Forrás: Magyar Energia Hivatal | |
A kiszivárgott információk szerint a kínai vezetés a korábban meghirdetett ötéves terv célkit?zéseihez képest ambiciózusabb megújuló-részarányt szeretne elérni az ország energiaellátásában. A Reuters beszámolója szerint a növekményt f?ként szél- és vízenergiából várja a kínai kormány.
A kínai újságokban kiszivárgott információk szerint a kínai kormány azt tervezi, hogy megemeli a 2015-ös megújulóenergia-kapacitásra vonatkozó tervszámait. A tudósítások szerint a korábbi 90 GW-tal szemben a kormány 100 GW-nyi hálózatra kapcsolt szélenergia-kapacitást céloz meg 2015-re, amelyb?l évente 190 ezer gigawattóra áramtermelést remél.
A vízenergia tekintetében szintén hasonló méret? emelést tervez a kormányzat, a 250 GW-os tervszámot 260 GW-ra emelnék. A napenergia esetében a vezetés 2015-re 10 GW-nyi kapacitással számol, amelyb?l 9 GW köthet? fotovoltaikus egységekhez.
A kormány fontolgatja, hogy a célok elérése érdekében kötelez?en el?írja a hálózatüzemeltet?k számára a megvásárolandó zöld energia mennyiségét, és tartományi szintre is lebontanák a megújuló célokat.
forrás: portfolio.hu
A kiszivárgott információk szerint a kínai vezetés a korábban meghirdetett ötéves terv célkit?zéseihez képest ambiciózusabb megújuló-részarányt szeretne elérni az ország energiaellátásában. A Reuters beszámolója szerint a növekményt f?ként szél- és vízenergiából várja a kínai kormány.
A kínai újságokban kiszivárgott információk szerint a kínai kormány azt tervezi, hogy megemeli a 2015-ös megújulóenergia-kapacitásra vonatkozó tervszámait. A tudósítások szerint a korábbi 90 GW-tal szemben a kormány 100 GW-nyi hálózatra kapcsolt szélenergia-kapacitást céloz meg 2015-re, amelyb?l évente 190 ezer gigawattóra áramtermelést remél.
A vízenergia tekintetében szintén hasonló méret? emelést tervez a kormányzat, a 250 GW-os tervszámot 260 GW-ra emelnék. A napenergia esetében a vezetés 2015-re 10 GW-nyi kapacitással számol, amelyb?l 9 GW köthet? fotovoltaikus egységekhez.
A kormány fontolgatja, hogy a célok elérése érdekében kötelez?en el?írja a hálózatüzemeltet?k számára a megvásárolandó zöld energia mennyiségét, és tartományi szintre is lebontanák a megújuló célokat.
forrás: portfolio.hu
Dég – Az agrárcég napelemes rendszere – adott nagyságrendben – az els?k között van az országban, amely m?ködik, amely áramot termel. A beruházás összes költsége meghaladta a 74 millió forintot, a pályázaton az összeg felére nyertek támogatást.
|
|
Hol lehetnek a napelemek? – nézegetem az épületeket, miközben Gárdonyi Róberttel és feleségével-munkatársával, Gárdonyiné Salánki Mónikával az üzem déli fertálya felé ballagunk az éget? napsütésben. A szárítótornyok fémhengerei a magasba törnek, magtárak sora mellett haladunk el s már látom is az egyiken a nem megszokott fényl? tet?t.
Nem hivalkodó, pedig az összes felület 360 négyzetméteres, s ez a napelem-mozaik óránként 45 kW teljesítményre képes (a névleges 50 kW, de számolni kell a veszteséggel).
A Kapitál Agrária Kft. a szárítóüzem esetében a napelemes megújuló energiaforrás-felhasználásra 26,1 millió, az élelmiszerboltnál a napelemes energiaforrás-felhasználásra 11,2 millió forintot nyert az európai uniós pályázaton. A támogatás 50 százalékos, a társaságnak saját er?ként ugyanannyit hozzá kellett tenni a pénzforráshoz, az összberuházás költsége így meghaladta a 74 millió forintot.
Napelemes rendszerük – ebben a nagyságrendben – az els?k között van az országban, amely m?ködik, amely áramot termel – mondja a két fivér, Gárdonyi Balázs és Gárdonyi Róbert cégtulajdonos. A szül?k huszonkét éve alapították zöldmez?s családi vállalkozásukat. Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, 1200 hektár saját földterületen gazdálkodnak, s körülbelül ugyanekkora területen bérmunkát végeznek. Vet?magot, m?trágyát, növényvéd? szert is forgalmaznak, szárítókat, magtárakat üzemeltetnek, könyvel?irodájuk m?ködik, pályázatírást vállalnak.
A napelem az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja – olvashatjuk a szakirodalomban. Az energia-átalakítás alapja: a sugárzás mozgásképes töltött részecskéket generál, amelyeket az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron-kilépési munkák különböz?ségéb?l adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít, vagyis elektromos áram jön létre. Az energia hasznosítására invertert alkalmaznak, mely a napelem egyenáramát (12 V) váltakozó árammá (380 V, három fázis) alakítja át, és visszatáplálja a hálózatba.
A napelem megfelel? tájolás esetén (déli irány, hazánkban 35 fokos d?lésszög) reggelt?l estig tud áramot termelni tiszta id? esetén. A napelemes áramtermelés a legtisztább megoldás a villamos energia el?állítására. A szakemberek hisznek abban, hogy néhány év múlva nálunk is a háztet?k nagy részén napelemek segítik majd az áramellátást, mint ahogy a világ többi részén.
A napelemes beruházással a szárítók, a telephely és a bolt energiaellátását oldják meg a dégi cégnél, pontosabban az E.on villamos hálózatába táplálják vissza a megtermelt áramot, s leegyszer?sítve a kompenzáció az alapja az energia-megtakarításnak. Magyarán kevesebb villanyszámlát fizetnek de a konkrét összegekr?l nem kíván beszélni a házaspár. A repce, a búza tisztítása, szárítása már lefutott – magyarázza Róbert és Mónika -, szeptemberben jön a napraforgó, azután pedig a kukorica szezonja.
A Nap egy óra alatt
A Földön található és kitermelhet? k?olajkészletben rejl? összes energiát a Nap másfél nap alatt sugározza bolygónkra. Az emberiség jelenlegi, évi energiafogyasztását a Nap egy órányi energia-kibocsátása teljes egészében fedezné. A napelemek elterjedését sokáig hátráltatta borsos áruk, az utóbbi években azonban – f?ként a kínai gyártás felfutása és a tömegtermelés megjelenése miatt – folyamatos az árcsökkenés. A szakmai el?rejelzések szerint az elkövetkezend? években várható, hogy a napelemmel termelt áram ára megegyezzen a fosszilis energiatermelés költségével.
forrás: fmh.hu
Dég – Az agrárcég napelemes rendszere – adott nagyságrendben – az els?k között van az országban, amely m?ködik, amely áramot termel. A beruházás összes költsége meghaladta a 74 millió forintot, a pályázaton az összeg felére nyertek támogatást.
|
|
Hol lehetnek a napelemek? – nézegetem az épületeket, miközben Gárdonyi Róberttel és feleségével-munkatársával, Gárdonyiné Salánki Mónikával az üzem déli fertálya felé ballagunk az éget? napsütésben. A szárítótornyok fémhengerei a magasba törnek, magtárak sora mellett haladunk el s már látom is az egyiken a nem megszokott fényl? tet?t.
Nem hivalkodó, pedig az összes felület 360 négyzetméteres, s ez a napelem-mozaik óránként 45 kW teljesítményre képes (a névleges 50 kW, de számolni kell a veszteséggel).
A Kapitál Agrária Kft. a szárítóüzem esetében a napelemes megújuló energiaforrás-felhasználásra 26,1 millió, az élelmiszerboltnál a napelemes energiaforrás-felhasználásra 11,2 millió forintot nyert az európai uniós pályázaton. A támogatás 50 százalékos, a társaságnak saját er?ként ugyanannyit hozzá kellett tenni a pénzforráshoz, az összberuházás költsége így meghaladta a 74 millió forintot.
Napelemes rendszerük – ebben a nagyságrendben – az els?k között van az országban, amely m?ködik, amely áramot termel – mondja a két fivér, Gárdonyi Balázs és Gárdonyi Róbert cégtulajdonos. A szül?k huszonkét éve alapították zöldmez?s családi vállalkozásukat. Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, 1200 hektár saját földterületen gazdálkodnak, s körülbelül ugyanekkora területen bérmunkát végeznek. Vet?magot, m?trágyát, növényvéd? szert is forgalmaznak, szárítókat, magtárakat üzemeltetnek, könyvel?irodájuk m?ködik, pályázatírást vállalnak.
A napelem az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja – olvashatjuk a szakirodalomban. Az energia-átalakítás alapja: a sugárzás mozgásképes töltött részecskéket generál, amelyeket az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron-kilépési munkák különböz?ségéb?l adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít, vagyis elektromos áram jön létre. Az energia hasznosítására invertert alkalmaznak, mely a napelem egyenáramát (12 V) váltakozó árammá (380 V, három fázis) alakítja át, és visszatáplálja a hálózatba.
A napelem megfelel? tájolás esetén (déli irány, hazánkban 35 fokos d?lésszög) reggelt?l estig tud áramot termelni tiszta id? esetén. A napelemes áramtermelés a legtisztább megoldás a villamos energia el?állítására. A szakemberek hisznek abban, hogy néhány év múlva nálunk is a háztet?k nagy részén napelemek segítik majd az áramellátást, mint ahogy a világ többi részén.
A napelemes beruházással a szárítók, a telephely és a bolt energiaellátását oldják meg a dégi cégnél, pontosabban az E.on villamos hálózatába táplálják vissza a megtermelt áramot, s leegyszer?sítve a kompenzáció az alapja az energia-megtakarításnak. Magyarán kevesebb villanyszámlát fizetnek de a konkrét összegekr?l nem kíván beszélni a házaspár. A repce, a búza tisztítása, szárítása már lefutott – magyarázza Róbert és Mónika -, szeptemberben jön a napraforgó, azután pedig a kukorica szezonja.
A Nap egy óra alatt
A Földön található és kitermelhet? k?olajkészletben rejl? összes energiát a Nap másfél nap alatt sugározza bolygónkra. Az emberiség jelenlegi, évi energiafogyasztását a Nap egy órányi energia-kibocsátása teljes egészében fedezné. A napelemek elterjedését sokáig hátráltatta borsos áruk, az utóbbi években azonban – f?ként a kínai gyártás felfutása és a tömegtermelés megjelenése miatt – folyamatos az árcsökkenés. A szakmai el?rejelzések szerint az elkövetkezend? években várható, hogy a napelemmel termelt áram ára megegyezzen a fosszilis energiatermelés költségével.
forrás: fmh.hu
A korábbinál is ambiciózusabb fejlesztési célokat t?z ki a következ? öt évben maga elé a megújuló energiák terén Kína. A távol-keleti óriás már most is sok szempontból világels? a zöld energiákat illet?en.
Kormányzati forrásokra hivatkozó keddi lapértesülések szerint Peking 2015 végére a hálózatba kötött szélenergia-kapacitást 100 gigawattra kívánja emelni, ami 10 gigawattal több a nemzeti energiahivatal által korábban kit?zött célértékénél. Így éves szinten mintegy 190 milliárd kilowattóra energia származhat majd az ország széler?m?veib?l.
Felfelé módosították a vízi energiát érint? irányszámokat is: az évtized közepére a vízer?m?vekt?l 250 helyett 260 gigawatt energiát remélnek. A napenergiát illet? cél 10 gigawatt maradt, a napfényb?l közvetlenül származó energia ennek 90 százalékát adná, a fennmaradó részt pedig a napsugarak összegy?jtésére és h?termelésre tükröket használó szolár-termál technológia szolgáltatná.
A kormány az egyes tartományok számára külön minimálisan felhasználandó megújuló-energia kvóták kiszabását tervezi, a hálózati szolgáltatók számára pedig meghatározott mennyiség megvásárlását tenné kötelez?vé. Az energiafelhasználásban világels? Kína a fosszilis alapú energiahordozók arányának csökkentésére törekszik.
A 2011-2015-ig szóló terv id?szakában kiemelt hangsúlyt kap az energiahatékonyság kérdése: a kormány célkit?zése, hogy a nem-fosszilis üzemanyagok részesedését az els?dleges energiafelhasználásban a jelenlegi 8,3-r?l 11,4 százalékra emelje, az egy dollár gazdasági teljesítményre jutó energiafelhasználást 16, a szén-dioxid-kibocsátást pedig 17 százalékkal csökkentse.
A távol-keleti ország tavaly augusztus óta az Amerikai Egyesült Államokat megel?zve a megújuló energiaprojekteket illet? befektetések legvonzóbb célországa. Peking 2010-ben mintegy 48,9 milliárd dollárt (mintegy 9.180 milliárd forint) költött zöldenergia-projektekre, és 103 gigawattal emelte a megújulókból származó kapacitását, mindkét esetben duplázva az Egyesült Államok teljesítményét.
forrás: kisalfold.hu
A korábbinál is ambiciózusabb fejlesztési célokat t?z ki a következ? öt évben maga elé a megújuló energiák terén Kína. A távol-keleti óriás már most is sok szempontból világels? a zöld energiákat illet?en.
Kormányzati forrásokra hivatkozó keddi lapértesülések szerint Peking 2015 végére a hálózatba kötött szélenergia-kapacitást 100 gigawattra kívánja emelni, ami 10 gigawattal több a nemzeti energiahivatal által korábban kit?zött célértékénél. Így éves szinten mintegy 190 milliárd kilowattóra energia származhat majd az ország széler?m?veib?l.
Felfelé módosították a vízi energiát érint? irányszámokat is: az évtized közepére a vízer?m?vekt?l 250 helyett 260 gigawatt energiát remélnek. A napenergiát illet? cél 10 gigawatt maradt,
a napfényb?l közvetlenül származó energia ennek 90 százalékát adná, a fennmaradó részt pedig a napsugarak összegy?jtésére és h?termelésre tükröket használó szolár-termál technológia szolgáltatná.
A kormány az egyes tartományok számára külön minimálisan felhasználandó megújuló-energia kvóták kiszabását tervezi, a hálózati szolgáltatók számára pedig meghatározott mennyiség megvásárlását tenné kötelez?vé. Az energiafelhasználásban világels? Kína a fosszilis alapú energiahordozók arányának csökkentésére törekszik.
A 2011-2015-ig szóló terv id?szakában kiemelt hangsúlyt kap az energiahatékonyság kérdése: a kormány célkit?zése, hogy a nem-fosszilis üzemanyagok részesedését az els?dleges energiafelhasználásban a jelenlegi 8,3-r?l 11,4 százalékra emelje, az egy dollár gazdasági teljesítményre jutó energiafelhasználást 16, a szén-dioxid-kibocsátást pedig 17 százalékkal csökkentse.
A távol-keleti ország tavaly augusztus óta az Amerikai Egyesült Államokat megel?zve a megújuló energiaprojekteket illet? befektetések legvonzóbb célországa. Peking 2010-ben mintegy 48,9 milliárd dollárt (mintegy 9.180 milliárd forint) költött zöldenergia-projektekre, és 103 gigawattal emelte a megújulókból származó kapacitását, mindkét esetben duplázva az Egyesült Államok teljesítményét.
forrás: kisalfold.hu
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szeptember 1-jét?l megkezdi a papírmentes, internetes pályáztatás bevezetését – közölte a szervezet kedden.
A pályázók gyors tájékoztatását eredményez? új lehet?ség lényege, hogy megsz?nik a postai úton történ? id?igényes kommunikáció, levelezés. A pályázattal kapcsolatos döntésekr?l, értesítésekr?l figyelemfelhívó elektronikus levelet kap a pályázó, amit az EMIR pályázói tájékoztató felületen lehet megnézni.
A kapcsolatot a pályázóval els?dlegesen az NFÜ honlapján lév? pályázói tájékoztató felületen tartják, amely a pályázat befogadásakor kapott egyedi, titkos jelszóval érhet? el – emeli ki az NFÜ.
Dányi Gábor, az NFÜ innovációs és informatikai elnökhelyettese a közleményben kiemelte, hogy az új rendszert els?ként az Új Széchenyi Terv pályázatainál a döntés-el?készítés eljárásrendi szakaszában vezetik be. Abban bíznak, hogy az elektronikus, internetes pályáztatás bevezetése a pályázók számára könnyebb, gyorsabb és egyszer?bb információáramlást tesz lehet?vé, ezzel együtt hatékonyabbá válik a pályázati rendszer.
Az NFÜ közleményében hangsúlyozza: a döntés-el?készítés során az intézményrendszer a levelek és értesítések dönt? többségét internetes úton küldi meg. Ez alól csak két tájékoztatás kivétel: a pályázat befogadásáról szóló döntés, amely tartalmazza az EMIR pályázói tájékoztató használatához szükséges jelszót, illetve a pályázat elutasításáról szóló döntés a befogadási kritériumok teljesítésének hiánya miatt – írja közleményében az NFÜ.
forrás: nepszava.hu
