Az ország legnagyobb naper?m?ve épül Sellye ipari parkjában: 250 családi ház éves villamosenergia-igényét képes el?állítani a rendszer
Magyarország legnagyobb épül? naper?m?vét mutatták be tegnap a sellyei ipari parkban, a 499 kilowatt teljesítmény? létesítmény 250 családi ház éves villamosenergia-igényét képes el?állítani. A telep építése szeptemberben kezd?dött,
a tervek szerint decemberben megkezd?dhet a próbaüzem,
tavasszal pedig az üzemszer? m?ködés.
Mint Porteleki Sándor, a beruházó Tamási Naper?m? Kft. ügyvezet? igazgatója elmondta, a 2,5 hektáron megépül? szolárpark a beépített eszközök és a kivitelezés kiváló min?sége miatt európai szinten is a legfejlettebb er?m?vek közé tartozik majd. A felállított ötven darab, nagyméret?, napkövet? berendezés sokkal hatékonyabb, mint a fix telepítés?, átlagos rendszerek, a megtermelt villamos energiát pedig a terület határán elhelyezett transzformátorházon keresztül a közcélú hálózatba táplálják.
A tájékoztatón elhangzott, a terület kiválasztásánál fontos szempont volt a napsütéses órák száma, a közcélú hálózat közelsége, valamint a fogadókészség. Ez utóbbiból Sellye jelesre vizsgázott: a terület el?készítésénél, a problémák megoldásában is támogatta a beruházót.
El?készítés évekig
Az ország legnagyobb naper?m?ve több mint félmilliárd forintos beruházásban épül, a pénz felét pályázaton nyerte el a Tamási Naper?m? Kft.
A számított megtérülési id? 15– 16 év, a napelemek teljesítménygaranciája pedig 25 évre vonatkozik. A beruházó szerint ett?l tovább is m?ködnek az elemek, cseréjük attólfügg, hogy a következ? évtizedekben mennyivel hatékonyabb technológiát sikerül kifejleszteni. Mint elhangzott, egyel?re sokkal nagyobb problémát okoz az elavult törvényi szabályozás, illetve az, hogy az el?készítés és az engedélyeztetés 2,5 évig tartott – Németországban ez hat nap.
Kis munkaer?igény
Nagy Attila, Sellye polgármestere elmondta, a kivitelezési munkákból, a terület el?készítéséb?l a városban m?köd? vállalkozások is kivették a részüket alvállalkozóként, ugyanakkor hosszú távon is biztosít néhány f?nek munkalehet?séget a telep részben a m?ködtetéssel, részben pedig az ?rzés-védelemmel kapcsolatban. – Mindenképpen sokat jelent, hogy a sellyei ipari parkban m?ködik az ország legnagyobb napelemmez?je, a kivitelezési és m?ködtetési tapasztalatok pedig felhasználhatók lesznek a jelenleg még szabad, 15 hektáros terület értékesítésénél.
2012.11.23. | forrás: barna.hu | Michael Debreczeni
Az ipari park:
http://www.szolnokiipariparkkft.hu/new/index.php?menu=kezdolap&lang=ger
Az ország legnagyobb naper?m?ve épül Sellye ipari parkjában: 250 családi ház éves villamosenergia-igényét képes el?állítani a rendszer
Magyarország legnagyobb épül? naper?m?vét mutatták be tegnap a sellyei ipari parkban, a 499 kilowatt teljesítmény? létesítmény 250 családi ház éves villamosenergia-igényét képes el?állítani. A telep építése szeptemberben kezd?dött, a tervek szerint decemberben megkezd?dhet a próbaüzem, tavasszal pedig az üzemszer? m?ködés.
Mint Porteleki Sándor, a beruházó Tamási Naper?m? Kft. ügyvezet? igazgatója elmondta, a 2,5 hektáron megépül? szolárpark a beépített eszközök és a kivitelezés kiváló min?sége miatt európai szinten is a legfejlettebb er?m?vek közé tartozik majd. A felállított ötven darab, nagyméret?, napkövet? berendezés sokkal hatékonyabb, mint a fix telepítés?, átlagos rendszerek, a megtermelt villamos energiát pedig a terület határán elhelyezett transzformátorházon keresztül a közcélú hálózatba táplálják.
A tájékoztatón elhangzott, a terület kiválasztásánál fontos szempont volt a napsütéses órák száma, a közcélú hálózat közelsége, valamint a fogadókészség. Ez utóbbiból Sellye jelesre vizsgázott: a terület el?készítésénél, a problémák megoldásában is támogatta a beruházót.
El?készítés évekig
Az ország legnagyobb naper?m?ve több mint félmilliárd forintos beruházásban épül, a pénz felét pályázaton nyerte el a Tamási Naper?m? Kft.
A számított megtérülési id? 15– 16 év, a napelemek teljesítménygaranciája pedig 25 évre vonatkozik. A beruházó szerint ett?l tovább is m?ködnek az elemek, cseréjük attólfügg, hogy a következ? évtizedekben mennyivel hatékonyabb technológiát sikerül kifejleszteni. Mint elhangzott, egyel?re sokkal nagyobb problémát okoz az elavult törvényi szabályozás, illetve az, hogy az el?készítés és az engedélyeztetés 2,5 évig tartott – Németországban ez hat nap.
Kis munkaer?igény
Nagy Attila, Sellye polgármestere elmondta, a kivitelezési munkákból, a terület el?készítéséb?l a városban m?köd? vállalkozások is kivették a részüket alvállalkozóként, ugyanakkor hosszú távon is biztosít néhány f?nek munkalehet?séget a telep részben a m?ködtetéssel, részben pedig az ?rzés-védelemmel kapcsolatban. – Mindenképpen sokat jelent, hogy a sellyei ipari parkban m?ködik az ország legnagyobb napelemmez?je, a kivitelezési és m?ködtetési tapasztalatok pedig felhasználhatók lesznek a jelenleg még szabad, 15 hektáros terület értékesítésénél.
2012.11.23. | forrás: barna.hu | Michael Debreczeni
Az ipari park:
http://www.szolnokiipariparkkft.hu/new/index.php?menu=kezdolap&lang=ger
A paksi atomer?m? b?vítésér?l szóló Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már konkrétan a b?vítést készítik el? – ez derül ki az Energiaklub birtokába került dokumentumokból. A beruházás körüli folyamatot homály fedi, számos kérdés marad a nyilvánosság el?tt megválaszolatlan.
A paksi atomer?m? küszöbönálló b?vítésér?l szóló döntéseket a szakmai és társadalmi nyilvánosságot és vitát korlátozó, s?t azokat kizáró módon hozzák meg. Ezzel a 3-4000 milliárd forintba kerül?, hatásaiban legalább 70 évre szóló beruházás ügyében a társadalmat nem tájékoztatják behatóan, alapvet? információkat tartanak vissza. Az Energiaklub kezdett?l fogva figyelemmel kíséri a b?vítéssel kapcsolatos tevékenységet, els?sorban is a Magyar Villamos M?vek Zrt-nél indított, a b?vítést el?készít? Lévai-projektet. Célunk az volt, hogy kikényszerítsük az ügyben keletkez? információk, adatok nyilvánosságát. Ennek érdekében adatigénylésekkel fordultunk az MVM-hez, amely során – ha nem is túl könnyedén – de számos dokumentum birtokába jutottunk. Ez alapján elemzést készítettünk a Lévai projekt eddigi tevékenységeir?l.
Fontos megjegyezni, hogy már a b?vítés folyamatát elindító els? lépés is sok tisztázatlanságot tartalmazott. 2009. március 30-án ugyanis az Országgy?lés határozatban járult hozzá „a paksi atomer?m? telephelyén új blokk(ok) létesítését el?készít? tevékenység megkezdéséhez.” E döntéssel kapcsolatban számos jogi és tartalmi aggály merült fel. Nem egyértelm?, hogy a Parlament mihez is adta hozzájárulását, mivel nem tisztázott sem az el?készít? tevékenység fogalma, sem az, hogy mi is számít megkezdésnek. Mindmáig nyitott kérdés az is, hogy mire terjedhet ki az el?zetes, elvi hozzájárulás. A határozat részletesebb vizsgálatok elvégzésére adott lehet?séget, vagy akár már az atomer?m? b?vítésének tényleges megkezdése is lehetségessé vált? Nem tisztázott az érintett szerepl?k, a kormány és a Magyar Villamos M?vek Zrt. viszonya: így nem világos az sem, hogy az egyes konkrét döntéseket melyik fél hozhatja meg.
Az Energiaklub által megismert dokumentumokból megállapítható, hogy a b?vítés szükségességét mindmáig nem vizsgálták. Továbbá, egyértelm?en kiolvasható az is, hogy a Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már konkrétan a b?vítést készítik el?. A projekt az „el?készít? tevékenység” ürügyén sokkal inkább magát az engedélyezés, a tenderkiírás, és ezáltal kvázi a létesítés megkezdését végezte. Mindehhez a jogszabályi környezet tisztázatlansága nyújtott fedezéket.
A beruházást el?készít? Lévai Projekt keretében 2009 júniusa óta mintegy 3,6 milliárdot költöttek el. Azt mindenesetre már tudjuk, hogy ennek az összegnek közel háromnegyedét a tender és az engedélyezés el?készítésére, illetve a b?vítés PR-jára fordították, míg a konkrét – gazdasági, m?szaki – vizsgálatokra csak csekély hányad jutott.
A megkapott információkból az is kiderül, hogy a parlamenti döntést is megalapozó érveléssel – mely szerint a beruházás finanszírozását az MVM meg tudja oldani saját forrásból, hitelb?l, illetve befektet?k bevonásával – szemben mára más megoldásban is gondolkodnak. Egy megrendelt elemzés tárgya ugyanis az az elképzelés, hogy el?re, a villamosenergia-fogyasztókkal finanszíroztassák a beruházás költségeinek legalább egy részét.
Bár sok adatot kaptunk meg az MVM-t?l, ehhez több, mint másfél éves adatkérelmi folyamaton, egy peren és sok levelezésen keresztül vezetett az út. Sajnos az atomer?m? b?vítésével összefügg? folyamatok nyilvánossága nagyon alacsony szint?, számos kérdésr?l még csak nagyságrendi képet sem lehet kapni. A megismert információk alapján a paksi b?vítéssel kapcsolatos homály továbbra sem oszlott fel.
A megkapott dokumentumok letölthet?k innen.
A paksi atomer?m? b?vítésér?l szóló Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már konkrétan a b?vítést készítik el? – ez derül ki az Energiaklub birtokába került dokumentumokból. A beruházás körüli folyamatot homály fedi, számos kérdés marad a nyilvánosság el?tt megválaszolatlan.
A paksi atomer?m? küszöbönálló b?vítésér?l szóló döntéseket a szakmai és társadalmi nyilvánosságot és vitát korlátozó, s?t azokat kizáró módon hozzák meg. Ezzel a 3-4000 milliárd forintba kerül?, hatásaiban legalább 70 évre szóló beruházás ügyében a társadalmat nem tájékoztatják behatóan, alapvet? információkat tartanak vissza. Az Energiaklub kezdett?l fogva figyelemmel kíséri a b?vítéssel kapcsolatos tevékenységet, els?sorban is a Magyar Villamos M?vek Zrt-nél indított, a b?vítést el?készít? Lévai-projektet. Célunk az volt, hogy kikényszerítsük az ügyben keletkez? információk, adatok nyilvánosságát. Ennek érdekében adatigénylésekkel fordultunk az MVM-hez, amely során – ha nem is túl könnyedén – de számos dokumentum birtokába jutottunk. Ez alapján elemzést készítettünk a Lévai projekt eddigi tevékenységeir?l.
Fontos megjegyezni, hogy már a b?vítés folyamatát elindító els? lépés is sok tisztázatlanságot tartalmazott. 2009. március 30-án ugyanis az Országgy?lés határozatban járult hozzá „a paksi atomer?m? telephelyén új blokk(ok) létesítését el?készít? tevékenység megkezdéséhez.” E döntéssel kapcsolatban számos jogi és tartalmi aggály merült fel. Nem egyértelm?, hogy a Parlament mihez is adta hozzájárulását, mivel nem tisztázott sem az el?készít? tevékenység fogalma, sem az, hogy mi is számít megkezdésnek. Mindmáig nyitott kérdés az is, hogy mire terjedhet ki az el?zetes, elvi hozzájárulás. A határozat részletesebb vizsgálatok elvégzésére adott lehet?séget, vagy akár már az atomer?m? b?vítésének tényleges megkezdése is lehetségessé vált? Nem tisztázott az érintett szerepl?k, a kormány és a Magyar Villamos M?vek Zrt. viszonya: így nem világos az sem, hogy az egyes konkrét döntéseket melyik fél hozhatja meg.
Az Energiaklub által megismert dokumentumokból megállapítható, hogy a b?vítés szükségességét mindmáig nem vizsgálták. Továbbá, egyértelm?en kiolvasható az is, hogy a Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már konkrétan a b?vítést készítik el?. A projekt az „el?készít? tevékenység” ürügyén sokkal inkább magát az engedélyezés, a tenderkiírás, és ezáltal kvázi a létesítés megkezdését végezte. Mindehhez a jogszabályi környezet tisztázatlansága nyújtott fedezéket.
A beruházást el?készít? Lévai Projekt keretében 2009 júniusa óta mintegy 3,6 milliárdot költöttek el. Azt mindenesetre már tudjuk, hogy ennek az összegnek közel háromnegyedét a tender és az engedélyezés el?készítésére, illetve a b?vítés PR-jára fordították, míg a konkrét – gazdasági, m?szaki – vizsgálatokra csak csekély hányad jutott.
A megkapott információkból az is kiderül, hogy a parlamenti döntést is megalapozó érveléssel – mely szerint a beruházás finanszírozását az MVM meg tudja oldani saját forrásból, hitelb?l, illetve befektet?k bevonásával – szemben mára más megoldásban is gondolkodnak. Egy megrendelt elemzés tárgya ugyanis az az elképzelés, hogy el?re, a villamosenergia-fogyasztókkal finanszíroztassák a beruházás költségeinek legalább egy részét.
Bár sok adatot kaptunk meg az MVM-t?l, ehhez több, mint másfél éves adatkérelmi folyamaton, egy peren és sok levelezésen keresztül vezetett az út. Sajnos az atomer?m? b?vítésével összefügg? folyamatok nyilvánossága nagyon alacsony szint?, számos kérdésr?l még csak nagyságrendi képet sem lehet kapni. A megismert információk alapján a paksi b?vítéssel kapcsolatos homály továbbra sem oszlott fel.
A megkapott dokumentumok letölthet?k innen.
A paksi atomer?m? b?vítésér?l szóló Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már konkrétan a b?vítést készítik el? – ez derül ki az Energiaklub birtokába került dokumentumokból. A beruházás körüli folyamatot homály fedi, számos kérdés marad a nyilvánosság el?tt megválaszolatlan.
A paksi atomer?m? küszöbönálló b?vítésér?l szóló döntéseket a szakmai és társadalmi nyilvánosságot és vitát korlátozó, s?t azokat kizáró módon hozzák meg. Ezzel a 3-4000 milliárd forintba kerül?, hatásaiban legalább 70 évre szóló beruházás ügyében a társadalmat nem tájékoztatják behatóan, alapvet? információkat tartanak vissza. Az Energiaklub kezdett?l fogva figyelemmel kíséri a b?vítéssel kapcsolatos tevékenységet, els?sorban is a Magyar Villamos M?vek Zrt-nél indított, a b?vítést el?készít? Lévai-projektet. Célunk az volt, hogy kikényszerítsük az ügyben keletkez? információk, adatok nyilvánosságát. Ennek érdekében adatigénylésekkel fordultunk az MVM-hez, amely során – ha nem is túl könnyedén – de számos dokumentum birtokába jutottunk. Ez alapján elemzést készítettünk a Lévai projekt eddigi tevékenységeir?l.
Fontos megjegyezni, hogy már a b?vítés folyamatát elindító els? lépés is sok tisztázatlanságot tartalmazott. 2009. március 30-án ugyanis az Országgy?lés határozatban járult hozzá „a paksi atomer?m? telephelyén új blokk(ok) létesítését el?készít? tevékenység megkezdéséhez.” E döntéssel kapcsolatban számos jogi és tartalmi aggály merült fel. Nem egyértelm?, hogy a Parlament mihez is adta hozzájárulását, mivel nem tisztázott sem az el?készít? tevékenység fogalma, sem az, hogy mi is számít megkezdésnek. Mindmáig nyitott kérdés az is, hogy mire terjedhet ki az el?zetes, elvi hozzájárulás. A határozat részletesebb vizsgálatok elvégzésére adott lehet?séget, vagy akár már az atomer?m? b?vítésének tényleges megkezdése is lehetségessé vált? Nem tisztázott az érintett szerepl?k, a kormány és a Magyar Villamos M?vek Zrt. viszonya: így nem világos az sem, hogy az egyes konkrét döntéseket melyik fél hozhatja meg.
Az Energiaklub által megismert dokumentumokból megállapítható, hogy a b?vítés szükségességét mindmáig nem vizsgálták. Továbbá, egyértelm?en kiolvasható az is, hogy a Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már konkrétan a b?vítést készítik el?. A projekt az „el?készít? tevékenység” ürügyén sokkal inkább magát az engedélyezés, a tenderkiírás, és ezáltal kvázi a létesítés megkezdését végezte. Mindehhez a jogszabályi környezet tisztázatlansága nyújtott fedezéket.
A beruházást el?készít? Lévai Projekt keretében 2009 júniusa óta mintegy 3,6 milliárdot költöttek el. Azt mindenesetre már tudjuk, hogy ennek az összegnek közel háromnegyedét a tender és az engedélyezés el?készítésére, illetve a b?vítés PR-jára fordították, míg a konkrét – gazdasági, m?szaki – vizsgálatokra csak csekély hányad jutott.
A megkapott információkból az is kiderül, hogy a parlamenti döntést is megalapozó érveléssel – mely szerint a beruházás finanszírozását az MVM meg tudja oldani saját forrásból, hitelb?l, illetve befektet?k bevonásával – szemben mára más megoldásban is gondolkodnak. Egy megrendelt elemzés tárgya ugyanis az az elképzelés, hogy el?re, a villamosenergia-fogyasztókkal finanszíroztassák a beruházás költségeinek legalább egy részét.
Bár sok adatot kaptunk meg az MVM-t?l, ehhez több, mint másfél éves adatkérelmi folyamaton, egy peren és sok levelezésen keresztül vezetett az út. Sajnos az atomer?m? b?vítésével összefügg? folyamatok nyilvánossága nagyon alacsony szint?, számos kérdésr?l még csak nagyságrendi képet sem lehet kapni. A megismert információk alapján a paksi b?vítéssel kapcsolatos homály továbbra sem oszlott fel.
A megkapott dokumentumok letölthet?k innen.
Canadian Solar Inc. (Guelph, Kanada) szállította modulokat a Skoczow-Pogorze (Lengyelország) város katólikus templomának tet?jére épített napelemes rendszeréhez. A lengyel projketkivitelez?, RenSan Energy építette a 37 kilowattpeak nagyságú rendszert Fels?-Sziléziában.
A megtermelt árammal a saját szükségletét fedezi a templom. Ezenkívül még áramot is termel a hálózatra, amiért a „zöld certifikát” keretén belül még pénzt is kap a hálózati szolgáltatótól.
A szoláráram saját célú felhasználásának és hálózatra táplálásának mixe
Skoczow-Pogorze templomában az épület elektromos f?tését valamint a plébánia és a melléképületek, többek között több kisebb kápolnák, konferenciatermek, 30 vendégszoba és a nagykonyha világítását fedezi a szolárárammal.
Canadian Solar nagy lehet?ségeket lát a lengyel piacban
„A felfelétörekv? és még fiatal lengyel szolárpiacban hatalmas a potenciál. A kormány bizakodást ad a megújulók kiépítésére a 2013-ra tervezett támogatás bevezetésével”, mondta Dr. Shawn Qu a Canadian Solar elnöke és ügyvezet? igazgatója.
2012.11.24. | forrás: Canadian Solar | Michael Debreczeni
Kapcsolódó link 2012.11.19.:
https://www.mnnsz.hu/2012/11/19/egyhazi-befektetok-is-resztvesznek-a-megawatt-szolarpark-epiteseben/
Canadian Solar Inc. (Guelph, Kanada) szállította modulokat a Skoczow-Pogorze (Lengyelország) város katólikus templomának tet?jére épített napelemes rendszeréhez. A lengyel projketkivitelez?, RenSan Energy építette a 37 kilowattpeak nagyságú rendszert Fels?-Sziléziában.
A megtermelt árammal a saját szükségletét fedezi a templom. Ezenkívül még áramot is termel a hálózatra, amiért a „zöld certifikát” keretén belül még pénzt is kap a hálózati szolgáltatótól.
A szoláráram saját célú felhasználásának és hálózatra táplálásának mixe
Skoczow-Pogorze templomában az épület elektromos f?tését valamint a plébánia és a melléképületek, többek között több kisebb kápolnák, konferenciatermek, 30 vendégszoba és a nagykonyha világítását fedezi a szolárárammal.
Canadian Solar nagy lehet?ségeket lát a lengyel piacban
„A felfelétörekv? és még fiatal lengyel szolárpiacban hatalmas a potenciál. A kormány bizakodást ad a megújulók kiépítésére a 2013-ra tervezett támogatás bevezetésével”, mondta Dr. Shawn Qu a Canadian Solar elnöke és ügyvezet? igazgatója.
2012.11.24. | forrás: Canadian Solar | Michael Debreczeni
Kapcsolódó link 2012.11.19.:
https://www.mnnsz.hu/2012/11/19/egyhazi-befektetok-is-resztvesznek-a-megawatt-szolarpark-epiteseben/
Nehéz kihívások el?tt ál a szolárszektor,
de reményteljesen nézhet a jöv? elé
Péntek délután ért végett a 13. Solarpraxis fóruma Berlinben. A fotovoltaik piacán jelenleg érezhet? nehéz helyzet ellenére is vannak mindenképpen perspektívák a jöv?re nézve. „Érdemes tovább dolgozni rajta”, jelentette ki Karl-Heinz Remmers, a Solarpraxis AG elnöke. Egyre extrémebb szabályozásoknak van alávetve az energiagazdaság, ezért mindenesetre meg kell teremteni a megfelel? keretfeltételeket a jöv?re nézve. Remmers apellált a fórum részvev?ire, hogy vegyenek aktívan részt a diskurzusokban. Csak így lehet a fotovoltaik szektor helyes irányát kialakítani. Els? lépésként nagyon fotos volt az is, hogy jelen voltak az RWE, az E.on és a fogyasztóvédelem képvisel?i is. A fekete és a fehér id?szakának vége. A fotovoltaiknak szüksége van újabb értékesítési csatornákra. Ehhez az áramszolgáltatókat és a hagyományos energiakonszerneket is be kell vonni. A tározós rendszerekben és azok K+F szektorában is nagy fejl?dés várható a kormányzat nagymérték? támogatási politikájának segítségével. „Figyeljék meg, az els? tározós hullám a fotovoltaik szektorból fog érkezni”, mondta Remmers a kétnapos rendezvény lezárásául.
http://www.bafa.de/bafa/de/energie/erneuerbare_energien/index.html
2012.11.24. | forrás: photovoltaik.eu, Judith Hübner, Sandra Enkhardt | Michael Debreczeni
