Pályázat kódszáma: ÚSZT-F?TÉSKOR/2012
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
A Nemzeti Fejlesztési Miniszter az egyes fejezeti kezelés? el?irányzatok felhasználásáról szóló 39/2012. (VII.04) NFM rendelet 28. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi nyílt pályázatot teszi közzé:
A támogatás célja: A meglév? lakóépületek energiahatékonyságának javítását célzó, valamint széndioxidkibocsátásának csökkentését eredményez? kondenzációs kazántechnológiát alkalmazó és
megújuló energiát hasznosító f?tési rendszerek (épületek f?tésére, használati melegvíz el?állítására szolgáló, vagy az el?bbi célokat kombináló többcélú korszer? h?ellátó rendszerek) beszerzése és telepítése.
A támogató megnevezése: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
A pályázat jellege: A rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása vissza nem térítend?, utófinanszírozású támogatás.
A pályázat forrása: A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 864,4 millió forint.
Pályázók köre:
Jelen pályázati forrásból támogatást kaphatnak:
Azon természetes személyek, akik a pályázattal érintett lakott lakóingatlan tulajdonosai. Jelen pályázattal érintett lakóingatlan lehet: láncház, sorház, ikerház családi ház, valamint társasház
maximum 4 lakásig, az építési technológiától függetlenül.
Az egyes lakóegységek külön is benyújthatnak pályázatot, amennyiben önálló (lakásf?t?, h?t?, használati melegvíz-termel?) gépészeti egységgel rendelkeznek.
Építési év korlát: A pályázatban az épületek energetikai jellemz?inek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez igazítva a 2006. december 31-ig kiadott joger?s használatba vételi engedéllyel rendelkez? lakóépületek vehetnek részt.
Támogatható tevékenységek köre:
Mindazon munkálatok támogathatóak, amelyek f?téskorszer?sítés keretében energiamegtakarítást eredményeznek, energetikai számítással és energetikai tanúsítvány elkészítésével alátámasztva.
? F?téskorszer?sítés, h?termel? berendezés cseréje kondenzációs gázkazán beépítéssel vagy, 2
? f?téskorszer?sítés, megújuló energiát hasznosító h?termel? berendezés (napkollektor,h?szivattyú, brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazán) kiépítésével, mely kiegészülhet kondenzációs gázkazán beépítéssel.
Támogathatók továbbá a járulékos munkálatok, mint kéményátépítés, az energetikai tanúsítás elkészítésének, valamint a tervezési és az engedélyeztetési és a szükséges szakhatósági költségek.
Az energetikai szakért?i – tervez?i – szakhatósági-díj mértéke: a támogatás szempontjából elismerhet? kivitelezési költség maximum 8 %-a lehet. Támogatható továbbá a kivitelezési munkálatok munkadíja, mely a támogatás szempontjából elismerhet? kivitelezési költség 30 %-ánál nem lehet több.
A pályázattal elnyerhet? támogatás
A támogatás vissza nem térítend? végleges juttatás, amely az elért energiamegtakarítás függvényében eltér? mérték? lehet.
A.) F?tési rendszer korszer?sítése kondenzációs kazán beépítésével:
40 %-os támogatási intenzitás: legalább 25 %-os szintet elér? f?tés és meleg víz fajlagos energiaigény megtakarítással, azzal a kitétellel, hogy a lakásonként adható támogatás legfeljebb bruttó 850 000 forint lehet.
B.) F?téskorszer?sítés, megújuló energiát hasznosító h?termel? berendezés kötelez? alkalmazásával, amely kiegészülhet kondenzációs gázkazán telepítéssel:
40 %-os a támogatási intenzitás: legalább 40 %-os szintet elér? f?tés és meleg víz fajlagos energiaigény megtakarításnál és kötelez?en alkalmazandó megújuló energiát hasznosító h?termel? berendezéssel, azzal a kitétellel, hogy a lakásonként adható támogatás legfeljebb bruttó 1,5 millió forint lehet.
Pályázatok benyújtásával kapcsolatos tudnivalók
A pályázat benyújtásával kapcsolatos követelmények:
A pályázat benyújtása kizárólag magyar nyelven, elektronikus úton történhet.
Pályázati díj: A pályázókat pályázati díj nem terheli.
Benyújtás id?pontja, határideje:
Pályázatot 2012. augusztus 27-t?l a rendelkezésre álló keret kimerüléséig lehet benyújtani.
A pályázatok a benyújtás sorrendjében kerülnek feldolgozásra és a befogadott pályázatok elbírálása szakaszos rendszerben történik. A pályázatok a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban, azon felül a benyújtott pályázatok elutasításra kerülnek.
A pályázati anyagok beszerzésének lehet?ségei:
A Pályázati Felhívás, a Pályázati Útmutató és mellékletei a www.kormany.hu hivatalos kormányzati internetes honlapról, valamint az ÉMI Nonprofit Kft. pályázatkezel? szerv internetes honlapjáról www.emi.hu/futeskorszerusites érhet? el.
Már három villamosenergia-szolgáltató is kínál „zöldáramot” ügyfeleinek. A szolgáltatások hirdetései a fogyasztók környezettudatosságára építenek, és az ökológiai lábnyom csökkentésével érvelnek. A villamosenergia-keresked?k tehát felismerték a zöldáram-tarifákban rejl? PR-lehet?séget és alkalmazkodnak a fogyasztói igényekhez,
a villamosenergia-piac ellen?rzésében érintett döntéshozók azonban úgy t?nik lépéshátrányból szemlélik az új tarifák megjelenését. A nemzetközi védjegyekhez hasonlóan hazánkban is elengedhetetlen lenne a megfelel? szabályozás, mind a fogyasztók védelme, mind a szakpolitikai célok megvalósulása érdekében.
A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia kötelez? átvételi rendszerének (KÁT) köszönhet?en minden villamosenergia-fogyasztó vásárol valamilyen mértékben megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát. Magyarországon 2011-ben a teljes bruttó végs? villamosenergia-fogyasztás 6,27%-a származott megújuló energiaforrásokból. A villamosenergia keresked?k által 2011-ben, illetve 2012-ben bevezetett, különböz? zöldáram szolgáltatások lényege, hogy a fogyasztó ennél nagyobb arányban (akár 100%-ban) fedezheti villamosenergia-igényét megújuló energiaforrásokból, így a kereslet növelésével elvileg hozzájárul ahhoz, hogy egyre több villamos energiát termeljünk megújuló energiaforrásból.
Vegyük sorra, hogy mit érdemes tudni a magyar villamosenergia-piacon igénybe vehet? zöld tarifákról:
- Az ELM? 2011 szeptembere óta kínálja „Zöld Tarifa” csomagját, lakossági és vállalati ügyfelei számára egyaránt. A szolgáltatás keretében értékesített energiamennyiséget a Sinergy Kft. által üzemeltetett fels?dobszai vízer?m? termeli meg. A vízer?m? termelése – az ELM? tájékoztatása szerint – körülbelül ezer háztartás villamosenergia-igényének fedezésére elegend?.
- Az E.ON szintén 2011-ben dobta piacra a környezettudatos ügyfeleket megcélzó szolgáltatását, „Öko Tarifa” néven. A környezettudatos termék eleinte kizárólag nagyvállalatok számára volt elérhet?, most már kis-és középvállalkozások is választhatják, s?t a szolgáltató a lakossági szektor bevonását is tervezi. Az Öko Tarifa keretében értékesített energiamennyiséget az E.ON norvég és német szél- és vízer?m?vekb?l származó villamos energiából fedezi.
- Az MVM idén február óta kínálja „Zöldáram” szolgáltatását kis- és közepes, valamint az évi 1GWh feletti fogyasztású nagyvállalatok számára. A fogyasztók négy különböz? tarifacsomag közül választhatnak, a szerz?d? villamosenergia-felhasználásának 25, 50 illetve 100%-át (valamint a zöldbázis csomag esetén csak a székhelyén történ? villamosenergia-felhasználást) fedezheti megújuló energiaforrásból, egy magyarországi biomassza–er?m?ben megtermelt energiából.
A környezettudatos fogyasztói magatartás nincs ingyen, azoknak, akik az említett szolgáltatásokat választják, bizonyos mérték? felárral kell számolniuk. Az Öko Tarifa esetében ennek mértéke 5%, a Zöld Tarifa esetében pedig 10%. Az MVM zöldáram–szolgáltatásának díjszabása valamivel összetettebb, de itt is van pár forint eltérés a hagyományos tarifákhoz képest.
Azt mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy az említett szolgáltatások keretében a fogyasztók nem az egyetemes szolgáltatás hatálya alatt, hanem a versenypiaci el?írásoknak megfelel? szabályozási háttérrel vásárolják a villamos energiát. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Energia Hivatal a zöldáram-csomagok tarifáit nem ellen?rzi, mivel csak az egyetemes szolgáltatás hatálya alá tartozó árakat szabályozza, a versenypiaci tarifákat nem.
A zöldáram-tarifát kínáló villamosenergia-keresked?k felismerték a környezettudatosság presztízsértékét, és a szolgáltatást választó vállalkozások részére tanúsítványt, illetve oklevelet állítanak ki, amelyet azok marketingcélokra felhasználhatnak. Az E.ON kifejezetten olyan vállalkozásoknak ajánlja termékét, amelyek „fontosnak tartják, hogy üzleti környezetük felel?sségteljes partnerként tekintsen rájuk”.
Azzal nincs is semmi probléma, hogy a villamosenergia-szolgáltatók kihasználják a megújuló energiaforrások PR-értékét, de felmerül a kérdés, hogy az említett szolgáltatások választásával a fogyasztó valóban hozzájárul-e ahhoz, hogy több megújuló energiaforrást hasznosítsunk?
A fels?dobszai vízer?m? immár száz éve m?ködik, a Zöld Tarifa bevezetésével csupán annyi változott, hogy a szolgáltató immár nem a KÁT-mérlegkörben, hanem a versenypiacon értékesíti a megtermelt energiát. Az MVM Partner a Zöldáram csomagok keretében szintén egy KÁT-ból kikerül? er?m? által megtermelt villamos energiát értékesíti. Az említett szolgáltatások tehát ahhoz járulnak hozzá, hogy a kötelez? átvételi id?szak lejártával is életképesek legyenek az említett er?m?vek. Az E.ON Öko Tarifa esetében ráadásul nem is a magyar, hanem a német és norvég er?m?vek termelésének fenntarthatóságát biztosítjuk.
Pedig a zöldáram tarifák ösztönözhetnék, hogy új megújulós kapacitások épüljenek Magyarországon, és közelebb kerüljünk az Európai Unió felé tett, 13%-os megújuló energia részarány vállalásunkhoz, illetve enyhüljön az energiaimport-függ?ségünk. Ehhez azonban Magyarországon jelenleg – megfelel? szabályok és ellen?rzés hiányában – nem adottak a feltételek.
Célszer? lenne a nemzetközi tapasztalatokat is felhasználva kidolgozni a tarifák ellen?rzésének menetét. Nagy-Britanniában például a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Tanács 2006-os jelentése világított rá, hogy számos zöldtarifa nem hozza azt a környezetvédelmi el?nyt, amit ígér. A brit energiahivatal, az OFGEM ezt követ?en 2010 februárjában fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi szervezetekkel együttm?ködve vezette be a „green energy supply certification scheme”-t. Az egyes tarifák különböz? kritériumoknak való megfelel?ségét egy független vizsgálóbizottság ellen?rzi. Fontos szempont, hogy a zöldtarifa addicionális környezetvédelmi hasznot, vagyis a megújuló energiaforrásokkal termelt áram iránti keresletnövekedést hozzon, azaz a jogszabályokban (Renewables Obligation) rögzített kötelez? megújulóenergia-beszerzés nem értékesíthet? ennek keretében. Németországban a zöldáram tarifákra vonatkozó „ok-power”tanúsítvány megszerzéséhez szintén szigorú kritériumrendszernek kell, hogy megfeleljen a villamosenergia-keresked?. A címke feltétele például, hogy a szolgáltatás keretében értékesített villamos energia egyharmada új (6 évnél fiatalabb) er?m?b?l származzon.
A zöld tarifák bevezetése illeszkedik az uniós szakpolitika irányvonalaihoz, de ahhoz, hogy ne csupán marketingelem, hanem valóban a megújuló energiaforrások elterjedésének eszköze lehessen, a vonatkozó szabályozás megfelel? kialakítására van szükség. Az átláthatóság és a fogyasztók védelmének érdekében elengedhetetlen, hogy a kormány kijelölje a díjszabás és az eredetigazolás ellen?rzéséért felel?s intézményt, illetve megteremtse a zöld tarifa alkalmazásának jogszabályi keretrendszerét.
Csanaky Lilla
(a Tudatos Vásárlók Egyesülete honlapján megjelent írás átdolgozása)
Forrás: Energiaklub.hu
