Soha nem látott mennyiségű tőke áramlott tavaly az energiaátállást támogató területekre – derül ki egy jelentésből. A teljes összeg elérte a 755 milliárd dollárt, de a következő években ennél is sokkal több pénzre lesz szükség.
Tavaly összesen 755 milliárd dollárnyi tőke áramlott a globális energiaátállással összefüggő területekre – írja a Mining.com a BloombergNEF összesítése alapján. A kutatás szerint szinte minden szektorban nőttek a befektetések, beleértve a megújuló energiaforrásokat, az energiatárolást, az elektromos közlekedést, az elektromos fűtést, az atomenergiát, a hidrogént, valamint a fenntartható nyersanyagtermelést is.
EGYEDÜL A SZÉN-DIOXID LEVÁLASZTÁSÁVAL ÉS TÁROLÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TERÜLETEK REGISZTRÁLTAK CSÖKKENÉST 2021-BEN, ANNAK ELLENÉRE IS, HOGY AZ ÉV SORÁN SZÁMOS ÚJ PROJEKT JELENT MEG A SZEKTORBAN.
Az élen a megújuló energiaforrások álltak, összesen 366 milliárd dollárnyi beáramló tőkével. Ez 6,5 százalékos növekedés volt a megelőző évhez képest, és új csúcsot is jelentett az iparág történetében.
A második legnagyobb szektor az elektromos közlekedés volt, 273 milliárd dollárral. Ide tartoznak az elektromos autók, és a hozzájuk köthető infrastruktúra is. Ráadásul az elektromos autók eladásának dinamikus növekedésével az iparág elképesztő, 77 százalékos növekedést produkált 2021-ben, és a befektetései (dollárban számítva) idén meg is előzhetik a megújuló energiába áramló tőkemennyiséget – teszi hozzá a jelentés.
A 2021-es adatok arra utalnak, hogy még az energia- és nyersanyagpiaci nehézségek ellenére is jelentős mennyiségű friss tőke támogatta az energiaátállást, ami azt jelenti, hogy a vállalkozások, a befektetők és a kormányok elkötelezettek az átállás mellett – mondta Albert Cheung, a BloombergNEF vezető elemzője.
Az egyes földrajzi régiókat tekintve, az ázsiai csendes-óceáni térségben realizálták az új energiaszektorok a legnagyobb befektetéseket, összesen 368 milliárd dollárral – vagyis a globális befektetések közel felét itt hajtották végre. Ez a térség adta a legnagyobb éves növekedést is, 38 százalékkal. Európa, a Közel-Kelet és Afrika összevont régiójában tavaly 16 százalékos volt a növekedés (236 milliárd dollár), míg az amerikai kontinenseken 150 milliárd dollárnyi befektetés 21 százalékos növekedést jelentett.
AZ EGYES ORSZÁGOKAT ÖSSZEHASONLÍTVA, KÍNA ÁLLT AZ ÉLEN 266 MILLIÁRD DOLLÁRRAL, MÍG A MÁSODIK HELYRE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK FUTOTT BE 114 MILLIÁRDDAL. AZ EURÓPAI UNIÓ EGÉSZE VISZONT MEGELŐZTE AZ USA-T, 154 MILLIÁRD DOLLÁRNYI BEFEKTETETT TŐKÉVEL.
Az ázsiai dominanciát jól mutatja, hogy az országok listáján a top10-be 4 ázsiai állam is bekerült: Kína, Japán, India, valamint Dél-Korea.
A tavalyi rekord növekedés azonban még messze nem jelenti azt, hogy ne kellene tovább gyorsítani a globális energiapiaci átállást – hangsúlyozta a jelentés. A számítások szerint ugyanis a befektetési és beruházási szinteknek durván meg kellene triplázódniuk 2022 és 2025 között, hogy a világ el tudja érni 2050-re a nettó nullás szén-dioxid-kibocsátást.VAGYIS EBBEN AZ IDŐSZAKBAN ÉVENTE ÁTLAGOSAN 2100 MILLIÁRD DOLLÁRNYI TŐKÉRE VOLNA SZÜKSÉG AZ ÁTÁLLÁS MEGFELELŐ TELJESÍTÉSÉHEZ.
Ha pedig ez sikerülne, akkor 2026 és 2030 között még ezt a számot is meg kellene duplázni (elérve az évi átlagos 4200 milliárd dollárt), hogy teljesíthetők legyenek a párizsi klímaegyezmény célkitűzései.
