A Güstrow ügy kirobbanása óta, sajnos naponta jönnek újabb és újabb hírek, „munkaszerz?dés”-nek nevezett, jogilag teljesen megalapozatlan megállapodások és információk szövetségünkhöz, hogyan próbálják kihasználni, kisemmizni a hazai munkavállalókat, kalandor „vállalkozó” – sajnos gyakran – honfitársaink! Ezért Michael Debreceni kollégánk, a szövetségünk tagja összegy?jtötte a legf?bb tudnivalókat, mire kell ügyelni, és milyen szabályok hatályosak, ha külföldön szeretnénk munkát vállalni. Kérjük tanulmányozzák sorainkat mindazok aki munkát kívánnak vállalni külföldön, hogy ne élhessenek vissza a közvetít?k, a csaló gazemberek a  helyzeti el?nyükkel! 

 

Kirendelés, kiküldetés jogi szabályozása

Törvényi szabályozás a kiküldetés több fajtáját is megkülönbözteti: belföldi és külföldi kiküldetés, illetve meg kell különböztetni az ideiglenes- és az állandó jelleg? külföldi kiküldetést is. Fontos továbbá, hogy sem a kiküldetés, sem a kirendelés nem összekeverend? az átirányítással. Átirányítás során ugyanis a munkáltató nem a munkavégzés helyét módosítja egyoldalúan, hanem a munkavállaló munkakörét. Igaz, a kett? egy id?ben is megtörténhet, de eseteit akkor is külön-külön kell vizsgálni.

Munkavállalás magyar állampolgárként az EU más tagállamaiban

A munkavállalás általános szabályai

A személyek szabad mozgása a magyar állampolgárok számára a gyakorlatban azt jelenti, hogy valamennyi magyar állampolgár szabadon kereshet és vállalhat munkát az EU valamennyi tagállamában, ehhez nincsen szüksége munkavállalási engedély beszerzésére, vagy a munkaer?-piaci helyzet el?zetes vizsgálatára. Amennyiben egy magyar állampolgár munkát talál egy másik tagállamban, ott ugyanolyan feltételekkel dolgozhat, mint az adott ország állampolgárai. 

A tartózkodás általános szabályai az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban

A személyek szabad mozgása alapelvének fontos részjogosítványa, hogy a magyar állampolgárok (és tekintet nélkül állampolgárságukra családtagjaik is) szabadon mozoghatnak, illetve tartózkodhatnak az Európai Unió tagállamaiban, illetve Izland, Liechtenstein és Norvégia (EGT tagállamok) területén.

A 2004/38/EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban (természetesen személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges).

Az uniós polgárok három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási vagy letelepedési engedély ekkor sem kell, a bejelentésr?l az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki.

Három hónapot meghaladó tartózkodásra azonban csak az jogosult, aki elegend? forrással rendelkezik ahhoz, hogy tartózkodása ne jelentsen indokolatlan terhet az adott ország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetér?l maga gondoskodik. A három hónapot meghaladó tartózkodást regisztráltatni kell az illetékes tagállami hatóságnál, amely szerv igazolást állít ki.

A tartózkodás általános szabályairól az Európai Bizottság alábbi oldalán, illetve annak kiadványában található további hasznos információ.

Kijelentkezési kötelezettség Magyarországon

Amennyiben egy magyar állampolgár három hónapot meghaladóan egy másik tagállamban tartózkodik, a kiutazás/kiköltözés tényét be kell jelenteni az illetékes magyar települési önkormányzat népesség-nyilvántartó irodájánál (okmányiroda).

Err?l b?vebben ezen linken található információ.

Külföldi kiküldetés

A külföldi kiküldetés id?keretét a munkáltató jogosult meghatározni. A kiküldetés történhet ideiglenesen, maximum három hónapra, illetve három hónapot meghaladó id?intervallumra is, amit állandó jelleg? külföldi kiküldetésnek kell tekinteni. A belföldi kiküldetéssel ellentétben, külföldi kiküldetés esetén az utazási id?re a munkavállalót nem illeti meg többletdíjazás. Ebben az esetben ugyanis az utazási id? beleszámít a munkaid?be. Az utazási költségeket és a felmerült költségeket azonban az adott ország pénznemében kell többletdíjként kifizetni a munkavállaló részére.

Ha a munkavállaló a kiküldetés vagy a kirendelés során, részben vagy egészben, munkakörébe nem tartozó feladatokat lát el, tehát átirányításra kerül, vagy helyettesít, akkor a munkavállalót megillet? munkabér megállapítása tekintetében az átirányításra, illetve a helyettesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelel?en alkalmazni, de az átirányítás és a helyettesítés további szabályai sem változhatnak kiküldetés, kirendelés alkalmával.

A külföldi kiküldetéssel, munkavégzéssel összefüggésben a következ? költségek merülhetnek fel a társaságoknál, amelyekre eltér? adózási szabályokat kell alkalmazni: egyrészt az utazással, szállással kapcsolatos kiadások, másrészt a kiküldött alkalmazott, tag, megbízott magánszemély napidíja, végül a munkavégzés során felmerül? egyéb kiadások.

Utazás, szállás

Ha a kiküldetés a cég gazdasági tevékenysége érdekében vált szükségessé, az utazás költségei a társaság ráfordításai között szerepelnek. A kiküldöttnél a költségtérítés – f?szabályként – akkor sem tekinthet? bevételnek, ha a cég az utazást a magánszemély bevonásával finanszírozza. A repül?-, a vonat- vagy autóbuszjegy számviteli elszámolása a társaság nevére szóló számla alapján történik. Ha a kiküldött a cég autójával utazik külföldre, a felmerült üzemanyagköltséget számlával kell igazolni. Más költségelszámolási szabályok érvényesülnek akkor, ha a magánszemély saját autóját használja a kiküldetés során. A költségeket az adott utazáshoz köt?d?en esetenként vagy havi átalány formájában lehet megtéríteni. Azt, hogy a költségek igazolásához kell-e, lehet-e külföldi benzinszámlát kérni, az a körülmény dönti el, hogy a költségtérítéssel szemben a kiküldött milyen elszámolási módszert választott.

Ha a gépjárm?-költségtérítést a konkrét külföldi utazáshoz kapja, választhatja azt a megoldást, hogy a NAV-árral vagy a benzinszámlában feltüntetett árral számol. (A döntés egész negyedévre szól, az összes utazásra ugyanazt a költségtérítési módszert kell alkalmazni.) Amennyiben a külföldi utazás megtérítése címén kapott összeg része a belföldön kapott költségtérítésnek, az üzemanyag-felhasználást – az adott negyedéven belül – a külföldi útszakaszra is a belföldivel azonos módon kell elszámolni.

Ha a külföldi utazás üzleti célú, a szálloda, a lakásbérlet költsége a társaság elismert kiadása. A felmerült kiadásokról a cég nevére szólóan kell a számlát kiállíttatni, a magánszemélynél ezzel összefüggésben bevétel nem keletkezik.

Egészségügyi ellátás az Európai Unióban

Az egészségbiztosításnak folytonosnak kell lenni illetve igazolni kell azt.

Szerintem hiányzik pl. az E101 nyomtatvány:

Kérelem az illetékes hatóságok megegyezése iránt a magyar társadalombiztosítási jogszabályok további alkalmazásáról (17. cikk).

A szociális biztonsági rendszerek közösségen belüli koordinációjáról szóló 1408/71/EGK rendelet 14. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében, amennyiben egy munkáltató munkavállalóját egy másik tagállam területére munkavégzés céljából küldi ki, akkor a másik tagállamban történ? munkavégzés ellenére a dolgozó továbbra is a kiküld? állam jogszabályai szerint marad biztosított úgy, mintha továbbra is ennek a területén dolgozna.

A kiküldetés igazolására szolgáló nyomtatvány (E 101) igazolja a munkavégzés helye szerinti ország hatóságai számára, hogy az adott dolgozó továbbra is abban az államban marad biztosított, amelyb?l kiküldték továbbá, hogy a munkavégzés helye szerinti országban mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól. ( Egyéb hatósághoz
történ? bejelentésre – pl. NAV – nincsen szükség.) A Magyarországon biztosított és állandó lakóhellyel Magyarországon rendelkez? kiküldött személy külföldi munkavégzése ideje alatt a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár kirendeltsége által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával (vagy az azt helyettesít? nyomtatvánnyal) veheti igénybe az adott államban való tartózkodása során szükségessé váló egészségügyi szolgáltatásokat, ugyan olyan módon és feltételekkel, mintha ott lenne biztosított.

Arra érdemes azonban odafigyelni, hogy az orvosok közül többen magánpraxisban m?ködnek, illet?leg el?fordulhat, hogy a magyarországinál sz?kebb a társadalombiztosítás keretében igénybe vehet? szolgáltatások köre, továbbá egy külföldön elszenvedett baleset esetén a hazaszállítást csak kivételes esetben fedezi a kötelez? egészségbiztosítás, ezért mindenképpen ajánlatos megfontolni utasbiztosítás megkötését is.

A társadalombiztosításra (egészségbiztosításra) jogosultak, illet?leg az igénybe vehet? ellátások körének meghatározására alapvet?en minden tagállamban továbbra is a nemzeti jogszabályok érvényesek, a társadalombiztosítási rendszerek tagállamonként eltérnek. Az EU ezen a területen koordinációra törekszik.

Az uniós szabályok, pontosabban a 883/04/EK rendelet 11. cikke rögzíti, hogy egy uniós munkavállalóra kizárólag annak a tagállamnak a szociális biztonsági jogszabályai vonatkoznak, ahol a keres? tevékenységét végzi (egy jogállam elve), kizárólag ott köteles járulékfizetésre és f?szabály szerint abban a tagállamban lehet biztosított.

 
Azért, hogy az uniós rendeletnek megfeleljen, a magyar jogszabály kimondja, hogy abban az esetben, ha a belföldi személy valamely EGT tagállamban rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége alól, illetve nem is fizethet? ilyenkor az egészségügyi szolgáltatási járulék Magyarországon. Azt, hogy valaki külföldön rendelkezik biztosítással, 2009. április 1-jét?l kötelez? bejelenteni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. A bejelentéshez szükséges nyomtatvány az err?l az oldalról tölthet? le és a magyarországi lakóhely szerinti regionális egészségbiztosítási pénztárhoz kell kitöltve eljuttatni.

Amennyiben Ön munkaviszonyt létesít valamelyik másik tagállamban, be kell jelentenie, hogy egy másik tagállamban rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Err?l b?vebben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztató kiadványában olvashat.

További információval a kérdésben illetékes magyar hatóság, az OEP szolgálhat.

Tájékoztatási kötelezettség belföldön/külföldön történ? munkavégzéskor

Tisztázni kell, hogy a munkáltatónál munkaer?ként, vagy egyéni vállalkozóként végeznek-e munkát.

Külföldön történ? munkavégzés esetén – a belföldi munkavégzésnél kötelez? információkon túlmen?en – a munkavállalót írásban tájékoztatni kell

• a külföldi munkavégzés helyér?l, illetve id?tartamáról,
• a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról,
• a díjazás és egyéb juttatás pénznemér?l, továbbá
• a hazatérésre irányadó szabályokról is.

Próbaid?

A próbaid? tartama 30 nap, a kollektív szerz?dés, valamint a felek azonban ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb 3 hónapig terjed? próbaid?ben is megállapodhatnak. Az id?tartamot meghosszabbítani nem lehet. Amennyiben a munkaszerz?désben ugyan kikötik a próbaid?t, de tartamában nem állapodnak meg, akkor az 30 napnál hosszabb nem lehet.

Amennyiben a felek által a munkaviszony létesítésekor megkötött munkaszerz?désben kikötött próbaid? letelt, azt követ?en a munkaviszonyt egyik fél által sem szüntetheti meg indokolás nélkül és azonnali hatállyal.

Próbaid? alatt a munkaviszony azonnali hatállyal szüntethet? meg. Mt.87.§

Mi is az a feketemunka?

Feketemunka tulajdonképpen minden olyan munkavégzés alapjául szolgáló jogviszony, amelynek valamely vagy minden körülményét elleplezik a hatóságok el?tt a jogviszonyhoz, illetve az ex lege keletkez? másodlagos jogviszonyokhoz kapcsolódó adó- és járulékfizetési, valamint nyilvántartási kötelezettségek alóli teljes vagy részleges kibújás szándékával.

Ez köznapi értelemben azt jelenti, hogy feketemunkának min?sül

• a munkavállaló írásos szerz?dés nélküli vagy
• színlelt szerz?dés alapján való foglalkoztatása, illetve
• külföldi állampolgárok engedély nélküli alkalmazása.

A feketemunka „területei”

A színlelt szerz?déssel, illetve munkaszerz?dés nélkül való foglalkoztatás leginkább a személy- és vagyonvédelem, a kereskedelem, az élelmiszeripar, a mez?gazdaság, a vendéglátóipar és az épít?ipar területén jellemz?. Külföldiek szabálytalan foglalkoztatásában pedig élen jár a mez?gazdaság, a vendéglátóipar és az épít?ipar.

Munkavégzés közben járó pihen?id?

A pihen?id? a munkaid? ellentéte, tehát az az id?, amit a munkaviszonyban álló munkavállaló nem munkavégzéssel tölt. Pihen?id? tehát a munkavégzés során kiadott szünet (munkaközi szünet), valamint az adott napi munka befejezése és a következ? munkanapi munkakezdés között eltelt id?.

Legalább húsz perc legfeljebb egy óra egybefügg? munkaközi szünetet kell biztosítani, ha a beosztás szerinti napi munkaid? vagy a rendkívüli munkavégzés id?tartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére – a munkavégzés megszakításával. Ha napi munkaid? alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes id?tartama az egy órát nem haladhatja meg.

A munkaközi szünet id?tartam alapesetben nem számít bele a munkaid?-beosztás szerinti munkaid?be, így annak id?tartamára bér sem jár. Ett?l a munkaszerz?désben a felek, vagy a saját döntése alapján a munkáltató eltérhet, tehát fizethet rá munkabért.

Saját munkaeszközök használata külföldi munkavégzés esetében

A költségek megtérítése

153. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató el?zetesen hozzájárult.

(2) A munkába járással összefügg? költségeket külön jogszabály szerint kell megtéríteni.

A munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során költségek merülhetnek fel, melyet a munkáltató köteles megtéríteni, ha a munkavállalónál szükségszer?en és indokoltan merült fel.

A törvény nem nevesíti ezen költségeket azok sokfélesége miatt. Annak eldöntése, hogy szükséges és indokolt volt-e, mindig az adott körülményeket kell mérlegelni. Vannak olyan költségek pl. étkezési, szállás, utazási, tanfolyamokon való részvétel, vizsgadíj, melyek több munkavállaló esetében el?fordulhatnak. Ezek megtérítése módjáról, mértékér?l célszer? a kollektív szerz?désben, bels? szabályzatban rendelkezni.

A 278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján mód van arra, hogy a munkáltató a belföldi kiküldetésben lév? munkavállalójának napidíjat számoljon el. A 2006. január 1-jén hatályba lépett szabályok szerint egyszer?sített számlával igazolt összegként, vagy költségátalányként számolható el. Átalányként a munkavállalót (a korábbi 31 Ft helyett) napi 500 Ft napidíj illeti meg. A rendszeresen kiküldetést teljesít? munkavállalónak havi átalány is megállapítható, amely során a napi átalányt és a kiküldetéssel érintett napokat kell figyelembe venni. Nem jár napidíj, ha a kiküldetés id?tartama a napi 6 órát nem éri el, vagy ha a munkáltató biztosítja az étkezést a kiküldetés helyén.

Meg kell továbbá téríteni a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költséget, ha ehhez a munkáltató el?zetesen hozzájárult. Ilyen lehet pl. külföldi vendég vacsora meghívása, taxi költsége, saját munkaeszköz használata, munkaruha tisztítása stb.

A munkába járással kapcsolatos költségek megtérítése

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésr?l szóló kormányrendeletalapján, ha a munkavállaló munkahelye és lakóhelye különböz? közigazgatási területre esik, akkor a munkáltató köteles a munkába járás költségeit megtéríteni.

A költségtérítés fajtái:
– a saját gépjárm?vel történ? munkába járás,
– a bérlettérítés,
– a csoportos személyszállítás.

A Munka Törvénykönyve 76/A§ rendelkezése szerint A külföldön történ? munkavégzés esetén a munkavállalót írásban tájékoztatni kell:

• a munkavégzés helyér?l, illetve tartalmáról,
• a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról, a díjazás és egyéb juttatás pénznemér?l, továbbá a hazatérésre irányadó szabályokró. Tekintettel arra, hogy a Munka Törvénykönyv szabályai kiterjednek a külföldön végzett munkára így az általános szabályokat be kell tartani. Többek között azt, hogy a munkavállaló mmunkáltató érdekében felmerült költségeit me kell téríteni. Nyilvánvaló, hogy az egyszeri ki illetve visszautazás az. A többi utazás megegyezés kérdése.Ha a fentiekben leírt tájékoztatásban szerepl? feltételek Neked nem felelnek meg, akkor nem utazol külföldre. A külf-i kiküld. munkaszerz?dés módosításnak min?sül, vagyis kell hozzá a beleegyezésed.

A magyar kft. köteles az utazás költségeit téríteni. Mt. 105.§ (8) Kiküldetés esetén a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmen?en a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerül? szükséges és igazolt többletköltségeket.

Titoktartási kötelezettség a próbaid? alatt és után

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történ? megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszer? pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

A Polgári Törvénykönyv emellett azt is próbálja körülhatárolni, hogy mi nem min?sül üzleti titoknak, ezt természetesen a munkáltatónak is figyelembe kell vennie

A titoktartási kötelezettség a munkaviszony megsz?nését követ?en csak megfelel? ellenérték fejében kötött megállapodás alapján terheli a munkavállalót.

Ez a kötelezettségvállalás a jogosult terhére módosítható vagy azonnali hatállyal felmondható, ha a jognyilatkozatot tev? körülményeiben a közlést követ?en olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.

Lásd még:

http://www.workshop-hr.com/jogi_hatter_mv.php

http://blog.xfree.hu/keres.tvn?mit=m%FBszakp%F3tl%E9k%20m%E9rt%E9ke

http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,35358&_dad=portal&_schema=PORTAL

http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/LAKOSSAG/OEPHULAK_EBELLAT/EUELLATASOK/BIZT_K%C3%96T.PDF

http://pavogy.web.elte.hu/FDSz/KollSzer/Mun_Tor/MT_141_165_sz.html

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_munkavallalas&id=48

„A törvény nem ismerete nem mentesít a felel?sség alól„

vagy

„A jog nem ismerete nem mentesít a felel?sség alól”

A Güstrow ügy kirobbanása óta, sajnos naponta jönnek újabb és újabb hírek, „munkaszerz?dés”-nek nevezett, jogilag teljesen megalapozatlan megállapodások és információk szövetségünkhöz, hogyan próbálják kihasználni, kisemmizni a hazai munkavállalókat, kalandor „vállalkozó” – sajnos gyakran – honfitársaink! Ezért Michael Debreceni kollégánk, a szövetségünk tagja összegy?jtötte a legf?bb tudnivalókat, mire kell ügyelni, és milyen szabályok hatályosak, ha külföldön szeretnénk munkát vállalni. Kérjük tanulmányozzák sorainkat mindazok aki munkát kívánnak vállalni külföldön, hogy ne élhessenek vissza a közvetít?k, a csaló gazemberek a  helyzeti el?nyükkel! 

 

Kirendelés, kiküldetés jogi szabályozása

Törvényi szabályozás a kiküldetés több fajtáját is megkülönbözteti: belföldi és külföldi kiküldetés, illetve meg kell különböztetni az ideiglenes- és az állandó jelleg? külföldi kiküldetést is. Fontos továbbá, hogy sem a kiküldetés, sem a kirendelés nem összekeverend? az átirányítással. Átirányítás során ugyanis a munkáltató nem a munkavégzés helyét módosítja egyoldalúan, hanem a munkavállaló munkakörét. Igaz, a kett? egy id?ben is megtörténhet, de eseteit akkor is külön-külön kell vizsgálni.

Munkavállalás magyar állampolgárként az EU más tagállamaiban

A munkavállalás általános szabályai

A személyek szabad mozgása a magyar állampolgárok számára a gyakorlatban azt jelenti, hogy valamennyi magyar állampolgár szabadon kereshet és vállalhat munkát az EU valamennyi tagállamában, ehhez nincsen szüksége munkavállalási engedély beszerzésére, vagy a munkaer?-piaci helyzet el?zetes vizsgálatára. Amennyiben egy magyar állampolgár munkát talál egy másik tagállamban, ott ugyanolyan feltételekkel dolgozhat, mint az adott ország állampolgárai. 

A tartózkodás általános szabályai az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban

A személyek szabad mozgása alapelvének fontos részjogosítványa, hogy a magyar állampolgárok (és tekintet nélkül állampolgárságukra családtagjaik is) szabadon mozoghatnak, illetve tartózkodhatnak az Európai Unió tagállamaiban, illetve Izland, Liechtenstein és Norvégia (EGT tagállamok) területén.

A 2004/38/EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban (természetesen személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges).

Az uniós polgárok három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási vagy letelepedési engedély ekkor sem kell, a bejelentésr?l az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki.

Három hónapot meghaladó tartózkodásra azonban csak az jogosult, aki elegend? forrással rendelkezik ahhoz, hogy tartózkodása ne jelentsen indokolatlan terhet az adott ország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetér?l maga gondoskodik. A három hónapot meghaladó tartózkodást regisztráltatni kell az illetékes tagállami hatóságnál, amely szerv igazolást állít ki.

A tartózkodás általános szabályairól az Európai Bizottság alábbi oldalán, illetve annak kiadványában található további hasznos információ.

Kijelentkezési kötelezettség Magyarországon

Amennyiben egy magyar állampolgár három hónapot meghaladóan egy másik tagállamban tartózkodik, a kiutazás/kiköltözés tényét be kell jelenteni az illetékes magyar települési önkormányzat népesség-nyilvántartó irodájánál (okmányiroda).

Err?l b?vebben ezen linken található információ.

Külföldi kiküldetés

A külföldi kiküldetés id?keretét a munkáltató jogosult meghatározni. A kiküldetés történhet ideiglenesen, maximum három hónapra, illetve három hónapot meghaladó id?intervallumra is, amit állandó jelleg? külföldi kiküldetésnek kell tekinteni. A belföldi kiküldetéssel ellentétben, külföldi kiküldetés esetén az utazási id?re a munkavállalót nem illeti meg többletdíjazás. Ebben az esetben ugyanis az utazási id? beleszámít a munkaid?be. Az utazási költségeket és a felmerült költségeket azonban az adott ország pénznemében kell többletdíjként kifizetni a munkavállaló részére.

Ha a munkavállaló a kiküldetés vagy a kirendelés során, részben vagy egészben, munkakörébe nem tartozó feladatokat lát el, tehát átirányításra kerül, vagy helyettesít, akkor a munkavállalót megillet? munkabér megállapítása tekintetében az átirányításra, illetve a helyettesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelel?en alkalmazni, de az átirányítás és a helyettesítés további szabályai sem változhatnak kiküldetés, kirendelés alkalmával.

A külföldi kiküldetéssel, munkavégzéssel összefüggésben a következ? költségek merülhetnek fel a társaságoknál, amelyekre eltér? adózási szabályokat kell alkalmazni: egyrészt az utazással, szállással kapcsolatos kiadások, másrészt a kiküldött alkalmazott, tag, megbízott magánszemély napidíja, végül a munkavégzés során felmerül? egyéb kiadások.

Utazás, szállás

Ha a kiküldetés a cég gazdasági tevékenysége érdekében vált szükségessé, az utazás költségei a társaság ráfordításai között szerepelnek. A kiküldöttnél a költségtérítés – f?szabályként – akkor sem tekinthet? bevételnek, ha a cég az utazást a magánszemély bevonásával finanszírozza. A repül?-, a vonat- vagy autóbuszjegy számviteli elszámolása a társaság nevére szóló számla alapján történik. Ha a kiküldött a cég autójával utazik külföldre, a felmerült üzemanyagköltséget számlával kell igazolni. Más költségelszámolási szabályok érvényesülnek akkor, ha a magánszemély saját autóját használja a kiküldetés során. A költségeket az adott utazáshoz köt?d?en esetenként vagy havi átalány formájában lehet megtéríteni. Azt, hogy a költségek igazolásához kell-e, lehet-e külföldi benzinszámlát kérni, az a körülmény dönti el, hogy a költségtérítéssel szemben a kiküldött milyen elszámolási módszert választott.

Ha a gépjárm?-költségtérítést a konkrét külföldi utazáshoz kapja, választhatja azt a megoldást, hogy a NAV-árral vagy a benzinszámlában feltüntetett árral számol. (A döntés egész negyedévre szól, az összes utazásra ugyanazt a költségtérítési módszert kell alkalmazni.) Amennyiben a külföldi utazás megtérítése címén kapott összeg része a belföldön kapott költségtérítésnek, az üzemanyag-felhasználást – az adott negyedéven belül – a külföldi útszakaszra is a belföldivel azonos módon kell elszámolni.

Ha a külföldi utazás üzleti célú, a szálloda, a lakásbérlet költsége a társaság elismert kiadása. A felmerült kiadásokról a cég nevére szólóan kell a számlát kiállíttatni, a magánszemélynél ezzel összefüggésben bevétel nem keletkezik.

Egészségügyi ellátás az Európai Unióban

Az egészségbiztosításnak folytonosnak kell lenni illetve igazolni kell azt.

Szerintem hiányzik pl. az E101 nyomtatvány:

Kérelem az illetékes hatóságok megegyezése iránt a magyar társadalombiztosítási jogszabályok további alkalmazásáról (17. cikk).

A szociális biztonsági rendszerek közösségen belüli koordinációjáról szóló 1408/71/EGK rendelet 14. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében, amennyiben egy munkáltató munkavállalóját egy másik tagállam területére munkavégzés céljából küldi ki, akkor a másik tagállamban történ? munkavégzés ellenére a dolgozó továbbra is a kiküld? állam jogszabályai szerint marad biztosított úgy, mintha továbbra is ennek a területén dolgozna.

A kiküldetés igazolására szolgáló nyomtatvány (E 101) igazolja a munkavégzés helye szerinti ország hatóságai számára, hogy az adott dolgozó továbbra is abban az államban marad biztosított, amelyb?l kiküldték továbbá, hogy a munkavégzés helye szerinti országban mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól. ( Egyéb hatósághoz
történ? bejelentésre – pl. NAV – nincsen szükség.) A Magyarországon biztosított és állandó lakóhellyel Magyarországon rendelkez? kiküldött személy külföldi munkavégzése ideje alatt a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár kirendeltsége által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával (vagy az azt helyettesít? nyomtatvánnyal) veheti igénybe az adott államban való tartózkodása során szükségessé váló egészségügyi szolgáltatásokat, ugyan olyan módon és feltételekkel, mintha ott lenne biztosított.

Arra érdemes azonban odafigyelni, hogy az orvosok közül többen magánpraxisban m?ködnek, illet?leg el?fordulhat, hogy a magyarországinál sz?kebb a társadalombiztosítás keretében igénybe vehet? szolgáltatások köre, továbbá egy külföldön elszenvedett baleset esetén a hazaszállítást csak kivételes esetben fedezi a kötelez? egészségbiztosítás, ezért mindenképpen ajánlatos megfontolni utasbiztosítás megkötését is.

A társadalombiztosításra (egészségbiztosításra) jogosultak, illet?leg az igénybe vehet? ellátások körének meghatározására alapvet?en minden tagállamban továbbra is a nemzeti jogszabályok érvényesek, a társadalombiztosítási rendszerek tagállamonként eltérnek. Az EU ezen a területen koordinációra törekszik.

Az uniós szabályok, pontosabban a 883/04/EK rendelet 11. cikke rögzíti, hogy egy uniós munkavállalóra kizárólag annak a tagállamnak a szociális biztonsági jogszabályai vonatkoznak, ahol a keres? tevékenységét végzi (egy jogállam elve), kizárólag ott köteles járulékfizetésre és f?szabály szerint abban a tagállamban lehet biztosított.

 
Azért, hogy az uniós rendeletnek megfeleljen, a magyar jogszabály kimondja, hogy abban az esetben, ha a belföldi személy valamely EGT tagállamban rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége alól, illetve nem is fizethet? ilyenkor az egészségügyi szolgáltatási járulék Magyarországon. Azt, hogy valaki külföldön rendelkezik biztosítással, 2009. április 1-jét?l kötelez? bejelenteni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. A bejelentéshez szükséges nyomtatvány az err?l az oldalról tölthet? le és a magyarországi lakóhely szerinti regionális egészségbiztosítási pénztárhoz kell kitöltve eljuttatni.

Amennyiben Ön munkaviszonyt létesít valamelyik másik tagállamban, be kell jelentenie, hogy egy másik tagállamban rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Err?l b?vebben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztató kiadványában olvashat.

További információval a kérdésben illetékes magyar hatóság, az OEP szolgálhat.

Tájékoztatási kötelezettség belföldön/külföldön történ? munkavégzéskor

Tisztázni kell, hogy a munkáltatónál munkaer?ként, vagy egyéni vállalkozóként végeznek-e munkát.

Külföldön történ? munkavégzés esetén – a belföldi munkavégzésnél kötelez? információkon túlmen?en – a munkavállalót írásban tájékoztatni kell

• a külföldi munkavégzés helyér?l, illetve id?tartamáról,
• a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról,
• a díjazás és egyéb juttatás pénznemér?l, továbbá
• a hazatérésre irányadó szabályokról is.

Próbaid?

A próbaid? tartama 30 nap, a kollektív szerz?dés, valamint a felek azonban ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb 3 hónapig terjed? próbaid?ben is megállapodhatnak. Az id?tartamot meghosszabbítani nem lehet. Amennyiben a munkaszerz?désben ugyan kikötik a próbaid?t, de tartamában nem állapodnak meg, akkor az 30 napnál hosszabb nem lehet.

Amennyiben a felek által a munkaviszony létesítésekor megkötött munkaszerz?désben kikötött próbaid? letelt, azt követ?en a munkaviszonyt egyik fél által sem szüntetheti meg indokolás nélkül és azonnali hatállyal.

Próbaid? alatt a munkaviszony azonnali hatállyal szüntethet? meg. Mt.87.§

Mi is az a feketemunka?

Feketemunka tulajdonképpen minden olyan munkavégzés alapjául szolgáló jogviszony, amelynek valamely vagy minden körülményét elleplezik a hatóságok el?tt a jogviszonyhoz, illetve az ex lege keletkez? másodlagos jogviszonyokhoz kapcsolódó adó- és járulékfizetési, valamint nyilvántartási kötelezettségek alóli teljes vagy részleges kibújás szándékával.

Ez köznapi értelemben azt jelenti, hogy feketemunkának min?sül

• a munkavállaló írásos szerz?dés nélküli vagy
• színlelt szerz?dés alapján való foglalkoztatása, illetve
• külföldi állampolgárok engedély nélküli alkalmazása.

A feketemunka „területei”

A színlelt szerz?déssel, illetve munkaszerz?dés nélkül való foglalkoztatás leginkább a személy- és vagyonvédelem, a kereskedelem, az élelmiszeripar, a mez?gazdaság, a vendéglátóipar és az épít?ipar területén jellemz?. Külföldiek szabálytalan foglalkoztatásában pedig élen jár a mez?gazdaság, a vendéglátóipar és az épít?ipar.

Munkavégzés közben járó pihen?id?

A pihen?id? a munkaid? ellentéte, tehát az az id?, amit a munkaviszonyban álló munkavállaló nem munkavégzéssel tölt. Pihen?id? tehát a munkavégzés során kiadott szünet (munkaközi szünet), valamint az adott napi munka befejezése és a következ? munkanapi munkakezdés között eltelt id?.

Legalább húsz perc legfeljebb egy óra egybefügg? munkaközi szünetet kell biztosítani, ha a beosztás szerinti napi munkaid? vagy a rendkívüli munkavégzés id?tartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére – a munkavégzés megszakításával. Ha napi munkaid? alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes id?tartama az egy órát nem haladhatja meg.

A munkaközi szünet id?tartam alapesetben nem számít bele a munkaid?-beosztás szerinti munkaid?be, így annak id?tartamára bér sem jár. Ett?l a munkaszerz?désben a felek, vagy a saját döntése alapján a munkáltató eltérhet, tehát fizethet rá munkabért.

Saját munkaeszközök használata külföldi munkavégzés esetében

A költségek megtérítése

153. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató el?zetesen hozzájárult.

(2) A munkába járással összefügg? költségeket külön jogszabály szerint kell megtéríteni.

A munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során költségek merülhetnek fel, melyet a munkáltató köteles megtéríteni, ha a munkavállalónál szükségszer?en és indokoltan merült fel.

A törvény nem nevesíti ezen költségeket azok sokfélesége miatt. Annak eldöntése, hogy szükséges és indokolt volt-e, mindig az adott körülményeket kell mérlegelni. Vannak olyan költségek pl. étkezési, szállás, utazási, tanfolyamokon való részvétel, vizsgadíj, melyek több munkavállaló esetében el?fordulhatnak. Ezek megtérítése módjáról, mértékér?l célszer? a kollektív szerz?désben, bels? szabályzatban rendelkezni.

A 278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján mód van arra, hogy a munkáltató a belföldi kiküldetésben lév? munkavállalójának napidíjat számoljon el. A 2006. január 1-jén hatályba lépett szabályok szerint egyszer?sített számlával igazolt összegként, vagy költségátalányként számolható el. Átalányként a munkavállalót (a korábbi 31 Ft helyett) napi 500 Ft napidíj illeti meg. A rendszeresen kiküldetést teljesít? munkavállalónak havi átalány is megállapítható, amely során a napi átalányt és a kiküldetéssel érintett napokat kell figyelembe venni. Nem jár napidíj, ha a kiküldetés id?tartama a napi 6 órát nem éri el, vagy ha a munkáltató biztosítja az étkezést a kiküldetés helyén.

Meg kell továbbá téríteni a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költséget, ha ehhez a munkáltató el?zetesen hozzájárult. Ilyen lehet pl. külföldi vendég vacsora meghívása, taxi költsége, saját munkaeszköz használata, munkaruha tisztítása stb.

A munkába járással kapcsolatos költségek megtérítése

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésr?l szóló kormányrendeletalapján, ha a munkavállaló munkahelye és lakóhelye különböz? közigazgatási területre esik, akkor a munkáltató köteles a munkába járás költségeit megtéríteni.

A költségtérítés fajtái:
– a saját gépjárm?vel történ? munkába járás,
– a bérlettérítés,
– a csoportos személyszállítás.

A Munka Törvénykönyve 76/A§ rendelkezése szerint A külföldön történ? munkavégzés esetén a munkavállalót írásban tájékoztatni kell:

• a munkavégzés helyér?l, illetve tartalmáról,
• a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról, a díjazás és egyéb juttatás pénznemér?l, továbbá a hazatérésre irányadó szabályokró. Tekintettel arra, hogy a Munka Törvénykönyv szabályai kiterjednek a külföldön végzett munkára így az általános szabályokat be kell tartani. Többek között azt, hogy a munkavállaló mmunkáltató érdekében felmerült költségeit me kell téríteni. Nyilvánvaló, hogy az egyszeri ki illetve visszautazás az. A többi utazás megegyezés kérdése.Ha a fentiekben leírt tájékoztatásban szerepl? feltételek Neked nem felelnek meg, akkor nem utazol külföldre. A külf-i kiküld. munkaszerz?dés módosításnak min?sül, vagyis kell hozzá a beleegyezésed.

A magyar kft. köteles az utazás költségeit téríteni. Mt. 105.§ (8) Kiküldetés esetén a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmen?en a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerül? szükséges és igazolt többletköltségeket.

Titoktartási kötelezettség a próbaid? alatt és után

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történ? megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszer? pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

A Polgári Törvénykönyv emellett azt is próbálja körülhatárolni, hogy mi nem min?sül üzleti titoknak, ezt természetesen a munkáltatónak is figyelembe kell vennie

A titoktartási kötelezettség a munkaviszony megsz?nését követ?en csak megfelel? ellenérték fejében kötött megállapodás alapján terheli a munkavállalót.

Ez a kötelezettségvállalás a jogosult terhére módosítható vagy azonnali hatállyal felmondható, ha a jognyilatkozatot tev? körülményeiben a közlést követ?en olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.

Lásd még:

http://www.workshop-hr.com/jogi_hatter_mv.php

http://blog.xfree.hu/keres.tvn?mit=m%FBszakp%F3tl%E9k%20m%E9rt%E9ke

http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,35358&_dad=portal&_schema=PORTAL

http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/LAKOSSAG/OEPHULAK_EBELLAT/EUELLATASOK/BIZT_K%C3%96T.PDF

http://pavogy.web.elte.hu/FDSz/KollSzer/Mun_Tor/MT_141_165_sz.html

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_munkavallalas&id=48

„A törvény nem ismerete nem mentesít a felel?sség alól„

vagy

„A jog nem ismerete nem mentesít a felel?sség alól”

A Güstrow ügy kirobbanása óta, sajnos naponta jönnek újabb és újabb hírek, „munkaszerz?dés”-nek nevezett, jogilag teljesen megalapozatlan megállapodások és információk szövetségünkhöz, hogyan próbálják kihasználni, kisemmizni a hazai munkavállalókat, kalandor „vállalkozó” – sajnos gyakran – honfitársaink! Ezért Michael Debreceni kollégánk, a szövetségünk tagja összegy?jtötte a legf?bb tudnivalókat, mire kell ügyelni, és milyen szabályok hatályosak, ha külföldön szeretnénk munkát vállalni. Kérjük tanulmányozzák sorainkat mindazok aki munkát kívánnak vállalni külföldön, hogy ne élhessenek vissza a közvetít?k, a csaló gazemberek a  helyzeti el?nyükkel! 

 

Kirendelés, kiküldetés jogi szabályozása

Törvényi szabályozás a kiküldetés több fajtáját is megkülönbözteti: belföldi és külföldi kiküldetés, illetve meg kell különböztetni az ideiglenes- és az állandó jelleg? külföldi kiküldetést is. Fontos továbbá, hogy sem a kiküldetés, sem a kirendelés nem összekeverend? az átirányítással. Átirányítás során ugyanis a munkáltató nem a munkavégzés helyét módosítja egyoldalúan, hanem a munkavállaló munkakörét. Igaz, a kett? egy id?ben is megtörténhet, de eseteit akkor is külön-külön kell vizsgálni.

Munkavállalás magyar állampolgárként az EU más tagállamaiban

A munkavállalás általános szabályai

A személyek szabad mozgása a magyar állampolgárok számára a gyakorlatban azt jelenti, hogy valamennyi magyar állampolgár szabadon kereshet és vállalhat munkát az EU valamennyi tagállamában, ehhez nincsen szüksége munkavállalási engedély beszerzésére, vagy a munkaer?-piaci helyzet el?zetes vizsgálatára. Amennyiben egy magyar állampolgár munkát talál egy másik tagállamban, ott ugyanolyan feltételekkel dolgozhat, mint az adott ország állampolgárai. 

A tartózkodás általános szabályai az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban

A személyek szabad mozgása alapelvének fontos részjogosítványa, hogy a magyar állampolgárok (és tekintet nélkül állampolgárságukra családtagjaik is) szabadon mozoghatnak, illetve tartózkodhatnak az Európai Unió tagállamaiban, illetve Izland, Liechtenstein és Norvégia (EGT tagállamok) területén.

A 2004/38/EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban (természetesen személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges).

Az uniós polgárok három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási vagy letelepedési engedély ekkor sem kell, a bejelentésr?l az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki.

Három hónapot meghaladó tartózkodásra azonban csak az jogosult, aki elegend? forrással rendelkezik ahhoz, hogy tartózkodása ne jelentsen indokolatlan terhet az adott ország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetér?l maga gondoskodik. A három hónapot meghaladó tartózkodást regisztráltatni kell az illetékes tagállami hatóságnál, amely szerv igazolást állít ki.

A tartózkodás általános szabályairól az Európai Bizottság alábbi oldalán, illetve annak kiadványában található további hasznos információ.

Kijelentkezési kötelezettség Magyarországon

Amennyiben egy magyar állampolgár három hónapot meghaladóan egy másik tagállamban tartózkodik, a kiutazás/kiköltözés tényét be kell jelenteni az illetékes magyar települési önkormányzat népesség-nyilvántartó irodájánál (okmányiroda).

Err?l b?vebben ezen linken található információ.

Külföldi kiküldetés

A külföldi kiküldetés id?keretét a munkáltató jogosult meghatározni. A kiküldetés történhet ideiglenesen, maximum három hónapra, illetve három hónapot meghaladó id?intervallumra is, amit állandó jelleg? külföldi kiküldetésnek kell tekinteni. A belföldi kiküldetéssel ellentétben, külföldi kiküldetés esetén az utazási id?re a munkavállalót nem illeti meg többletdíjazás. Ebben az esetben ugyanis az utazási id? beleszámít a munkaid?be. Az utazási költségeket és a felmerült költségeket azonban az adott ország pénznemében kell többletdíjként kifizetni a munkavállaló részére.

Ha a munkavállaló a kiküldetés vagy a kirendelés során, részben vagy egészben, munkakörébe nem tartozó feladatokat lát el, tehát átirányításra kerül, vagy helyettesít, akkor a munkavállalót megillet? munkabér megállapítása tekintetében az átirányításra, illetve a helyettesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelel?en alkalmazni, de az átirányítás és a helyettesítés további szabályai sem változhatnak kiküldetés, kirendelés alkalmával.

A külföldi kiküldetéssel, munkavégzéssel összefüggésben a következ? költségek merülhetnek fel a társaságoknál, amelyekre eltér? adózási szabályokat kell alkalmazni: egyrészt az utazással, szállással kapcsolatos kiadások, másrészt a kiküldött alkalmazott, tag, megbízott magánszemély napidíja, végül a munkavégzés során felmerül? egyéb kiadások.

Utazás, szállás

Ha a kiküldetés a cég gazdasági tevékenysége érdekében vált szükségessé, az utazás költségei a társaság ráfordításai között szerepelnek. A kiküldöttnél a költségtérítés – f?szabályként – akkor sem tekinthet? bevételnek, ha a cég az utazást a magánszemély bevonásával finanszírozza. A repül?-, a vonat- vagy autóbuszjegy számviteli elszámolása a társaság nevére szóló számla alapján történik. Ha a kiküldött a cég autójával utazik külföldre, a felmerült üzemanyagköltséget számlával kell igazolni. Más költségelszámolási szabályok érvényesülnek akkor, ha a magánszemély saját autóját használja a kiküldetés során. A költségeket az adott utazáshoz köt?d?en esetenként vagy havi átalány formájában lehet megtéríteni. Azt, hogy a költségek igazolásához kell-e, lehet-e külföldi benzinszámlát kérni, az a körülmény dönti el, hogy a költségtérítéssel szemben a kiküldött milyen elszámolási módszert választott.

Ha a gépjárm?-költségtérítést a konkrét külföldi utazáshoz kapja, választhatja azt a megoldást, hogy a NAV-árral vagy a benzinszámlában feltüntetett árral számol. (A döntés egész negyedévre szól, az összes utazásra ugyanazt a költségtérítési módszert kell alkalmazni.) Amennyiben a külföldi utazás megtérítése címén kapott összeg része a belföldön kapott költségtérítésnek, az üzemanyag-felhasználást – az adott negyedéven belül – a külföldi útszakaszra is a belföldivel azonos módon kell elszámolni.

Ha a külföldi utazás üzleti célú, a szálloda, a lakásbérlet költsége a társaság elismert kiadása. A felmerült kiadásokról a cég nevére szólóan kell a számlát kiállíttatni, a magánszemélynél ezzel összefüggésben bevétel nem keletkezik.

Egészségügyi ellátás az Európai Unióban

Az egészségbiztosításnak folytonosnak kell lenni illetve igazolni kell azt.

Szerintem hiányzik pl. az E101 nyomtatvány:

Kérelem az illetékes hatóságok megegyezése iránt a magyar társadalombiztosítási jogszabályok további alkalmazásáról (17. cikk).

A szociális biztonsági rendszerek közösségen belüli koordinációjáról szóló 1408/71/EGK rendelet 14. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében, amennyiben egy munkáltató munkavállalóját egy másik tagállam területére munkavégzés céljából küldi ki, akkor a másik tagállamban történ? munkavégzés ellenére a dolgozó továbbra is a kiküld? állam jogszabályai szerint marad biztosított úgy, mintha továbbra is ennek a területén dolgozna.

A kiküldetés igazolására szolgáló nyomtatvány (E 101) igazolja a munkavégzés helye szerinti ország hatóságai számára, hogy az adott dolgozó továbbra is abban az államban marad biztosított, amelyb?l kiküldték továbbá, hogy a munkavégzés helye szerinti országban mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól. ( Egyéb hatósághoz
történ? bejelentésre – pl. NAV – nincsen szükség.) A Magyarországon biztosított és állandó lakóhellyel Magyarországon rendelkez? kiküldött személy külföldi munkavégzése ideje alatt a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár kirendeltsége által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával (vagy az azt helyettesít? nyomtatvánnyal) veheti igénybe az adott államban való tartózkodása során szükségessé váló egészségügyi szolgáltatásokat, ugyan olyan módon és feltételekkel, mintha ott lenne biztosított.

Arra érdemes azonban odafigyelni, hogy az orvosok közül többen magánpraxisban m?ködnek, illet?leg el?fordulhat, hogy a magyarországinál sz?kebb a társadalombiztosítás keretében igénybe vehet? szolgáltatások köre, továbbá egy külföldön elszenvedett baleset esetén a hazaszállítást csak kivételes esetben fedezi a kötelez? egészségbiztosítás, ezért mindenképpen ajánlatos megfontolni utasbiztosítás megkötését is.

A társadalombiztosításra (egészségbiztosításra) jogosultak, illet?leg az igénybe vehet? ellátások körének meghatározására alapvet?en minden tagállamban továbbra is a nemzeti jogszabályok érvényesek, a társadalombiztosítási rendszerek tagállamonként eltérnek. Az EU ezen a területen koordinációra törekszik.

Az uniós szabályok, pontosabban a 883/04/EK rendelet 11. cikke rögzíti, hogy egy uniós munkavállalóra kizárólag annak a tagállamnak a szociális biztonsági jogszabályai vonatkoznak, ahol a keres? tevékenységét végzi (egy jogállam elve), kizárólag ott köteles járulékfizetésre és f?szabály szerint abban a tagállamban lehet biztosított.

 
Azért, hogy az uniós rendeletnek megfeleljen, a magyar jogszabály kimondja, hogy abban az esetben, ha a belföldi személy valamely EGT tagállamban rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége alól, illetve nem is fizethet? ilyenkor az egészségügyi szolgáltatási járulék Magyarországon. Azt, hogy valaki külföldön rendelkezik biztosítással, 2009. április 1-jét?l kötelez? bejelenteni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. A bejelentéshez szükséges nyomtatvány az err?l az oldalról tölthet? le és a magyarországi lakóhely szerinti regionális egészségbiztosítási pénztárhoz kell kitöltve eljuttatni.

Amennyiben Ön munkaviszonyt létesít valamelyik másik tagállamban, be kell jelentenie, hogy egy másik tagállamban rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Err?l b?vebben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztató kiadványában olvashat.

További információval a kérdésben illetékes magyar hatóság, az OEP szolgálhat.

Tájékoztatási kötelezettség belföldön/külföldön történ? munkavégzéskor

Tisztázni kell, hogy a munkáltatónál munkaer?ként, vagy egyéni vállalkozóként végeznek-e munkát.

Külföldön történ? munkavégzés esetén – a belföldi munkavégzésnél kötelez? információkon túlmen?en – a munkavállalót írásban tájékoztatni kell

• a külföldi munkavégzés helyér?l, illetve id?tartamáról,
• a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról,
• a díjazás és egyéb juttatás pénznemér?l, továbbá
• a hazatérésre irányadó szabályokról is.

Próbaid?

A próbaid? tartama 30 nap, a kollektív szerz?dés, valamint a felek azonban ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb 3 hónapig terjed? próbaid?ben is megállapodhatnak. Az id?tartamot meghosszabbítani nem lehet. Amennyiben a munkaszerz?désben ugyan kikötik a próbaid?t, de tartamában nem állapodnak meg, akkor az 30 napnál hosszabb nem lehet.

Amennyiben a felek által a munkaviszony létesítésekor megkötött munkaszerz?désben kikötött próbaid? letelt, azt követ?en a munkaviszonyt egyik fél által sem szüntetheti meg indokolás nélkül és azonnali hatállyal.

Próbaid? alatt a munkaviszony azonnali hatállyal szüntethet? meg. Mt.87.§

Mi is az a feketemunka?

Feketemunka tulajdonképpen minden olyan munkavégzés alapjául szolgáló jogviszony, amelynek valamely vagy minden körülményét elleplezik a hatóságok el?tt a jogviszonyhoz, illetve az ex lege keletkez? másodlagos jogviszonyokhoz kapcsolódó adó- és járulékfizetési, valamint nyilvántartási kötelezettségek alóli teljes vagy részleges kibújás szándékával.

Ez köznapi értelemben azt jelenti, hogy feketemunkának min?sül

• a munkavállaló írásos szerz?dés nélküli vagy
• színlelt szerz?dés alapján való foglalkoztatása, illetve
• külföldi állampolgárok engedély nélküli alkalmazása.

A feketemunka „területei”

A színlelt szerz?déssel, illetve munkaszerz?dés nélkül való foglalkoztatás leginkább a személy- és vagyonvédelem, a kereskedelem, az élelmiszeripar, a mez?gazdaság, a vendéglátóipar és az épít?ipar területén jellemz?. Külföldiek szabálytalan foglalkoztatásában pedig élen jár a mez?gazdaság, a vendéglátóipar és az épít?ipar.

Munkavégzés közben járó pihen?id?

A pihen?id? a munkaid? ellentéte, tehát az az id?, amit a munkaviszonyban álló munkavállaló nem munkavégzéssel tölt. Pihen?id? tehát a munkavégzés során kiadott szünet (munkaközi szünet), valamint az adott napi munka befejezése és a következ? munkanapi munkakezdés között eltelt id?.

Legalább húsz perc legfeljebb egy óra egybefügg? munkaközi szünetet kell biztosítani, ha a beosztás szerinti napi munkaid? vagy a rendkívüli munkavégzés id?tartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére – a munkavégzés megszakításával. Ha napi munkaid? alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes id?tartama az egy órát nem haladhatja meg.

A munkaközi szünet id?tartam alapesetben nem számít bele a munkaid?-beosztás szerinti munkaid?be, így annak id?tartamára bér sem jár. Ett?l a munkaszerz?désben a felek, vagy a saját döntése alapján a munkáltató eltérhet, tehát fizethet rá munkabért.

Saját munkaeszközök használata külföldi munkavégzés esetében

A költségek megtérítése

153. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató el?zetesen hozzájárult.

(2) A munkába járással összefügg? költségeket külön jogszabály szerint kell megtéríteni.

A munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során költségek merülhetnek fel, melyet a munkáltató köteles megtéríteni, ha a munkavállalónál szükségszer?en és indokoltan merült fel.

A törvény nem nevesíti ezen költségeket azok sokfélesége miatt. Annak eldöntése, hogy szükséges és indokolt volt-e, mindig az adott körülményeket kell mérlegelni. Vannak olyan költségek pl. étkezési, szállás, utazási, tanfolyamokon való részvétel, vizsgadíj, melyek több munkavállaló esetében el?fordulhatnak. Ezek megtérítése módjáról, mértékér?l célszer? a kollektív szerz?désben, bels? szabályzatban rendelkezni.

A 278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján mód van arra, hogy a munkáltató a belföldi kiküldetésben lév? munkavállalójának napidíjat számoljon el. A 2006. január 1-jén hatályba lépett szabályok szerint egyszer?sített számlával igazolt összegként, vagy költségátalányként számolható el. Átalányként a munkavállalót (a korábbi 31 Ft helyett) napi 500 Ft napidíj illeti meg. A rendszeresen kiküldetést teljesít? munkavállalónak havi átalány is megállapítható, amely során a napi átalányt és a kiküldetéssel érintett napokat kell figyelembe venni. Nem jár napidíj, ha a kiküldetés id?tartama a napi 6 órát nem éri el, vagy ha a munkáltató biztosítja az étkezést a kiküldetés helyén.

Meg kell továbbá téríteni a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költséget, ha ehhez a munkáltató el?zetesen hozzájárult. Ilyen lehet pl. külföldi vendég vacsora meghívása, taxi költsége, saját munkaeszköz használata, munkaruha tisztítása stb.

A munkába járással kapcsolatos költségek megtérítése

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésr?l szóló kormányrendeletalapján, ha a munkavállaló munkahelye és lakóhelye különböz? közigazgatási területre esik, akkor a munkáltató köteles a munkába járás költségeit megtéríteni.

A költségtérítés fajtái:
– a saját gépjárm?vel történ? munkába járás,
– a bérlettérítés,
– a csoportos személyszállítás.

A Munka Törvénykönyve 76/A§ rendelkezése szerint A külföldön történ? munkavégzés esetén a munkavállalót írásban tájékoztatni kell:

• a munkavégzés helyér?l, illetve tartalmáról,
• a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról, a díjazás és egyéb juttatás pénznemér?l, továbbá a hazatérésre irányadó szabályokró. Tekintettel arra, hogy a Munka Törvénykönyv szabályai kiterjednek a külföldön végzett munkára így az általános szabályokat be kell tartani. Többek között azt, hogy a munkavállaló mmunkáltató érdekében felmerült költségeit me kell téríteni. Nyilvánvaló, hogy az egyszeri ki illetve visszautazás az. A többi utazás megegyezés kérdése.Ha a fentiekben leírt tájékoztatásban szerepl? feltételek Neked nem felelnek meg, akkor nem utazol külföldre. A külf-i kiküld. munkaszerz?dés módosításnak min?sül, vagyis kell hozzá a beleegyezésed.

A magyar kft. köteles az utazás költségeit téríteni. Mt. 105.§ (8) Kiküldetés esetén a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmen?en a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerül? szükséges és igazolt többletköltségeket.

Titoktartási kötelezettség a próbaid? alatt és után

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történ? megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszer? pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

A Polgári Törvénykönyv emellett azt is próbálja körülhatárolni, hogy mi nem min?sül üzleti titoknak, ezt természetesen a munkáltatónak is figyelembe kell vennie

A titoktartási kötelezettség a munkaviszony megsz?nését követ?en csak megfelel? ellenérték fejében kötött megállapodás alapján terheli a munkavállalót.

Ez a kötelezettségvállalás a jogosult terhére módosítható vagy azonnali hatállyal felmondható, ha a jognyilatkozatot tev? körülményeiben a közlést követ?en olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.

Lásd még:

http://www.workshop-hr.com/jogi_hatter_mv.php

http://blog.xfree.hu/keres.tvn?mit=m%FBszakp%F3tl%E9k%20m%E9rt%E9ke

http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,35358&_dad=portal&_schema=PORTAL

http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/LAKOSSAG/OEPHULAK_EBELLAT/EUELLATASOK/BIZT_K%C3%96T.PDF

http://pavogy.web.elte.hu/FDSz/KollSzer/Mun_Tor/MT_141_165_sz.html

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_munkavallalas&id=48

„A törvény nem ismerete nem mentesít a felel?sség alól„

vagy

„A jog nem ismerete nem mentesít a felel?sség alól”

Szerencsi Ágnes, az MTI tudósítója jelenti:
Sanghaj, 2013. január 17., csütörtök (MTI) – Rekordot döntött az üvegházhatású gázok koncentrációja Kína leveg?jében 2011-ben, amiért els?sorban az emberi tevékenység okolható – jelentette be a kínai meteorológiai hivatal.

    A szervezet hét elején nyilvánosságra hozott adatai szerint a kelet-ázsiai ország szén-dioxid koncentrációja két évvel ezel?tt elérte a 392,2 ppm-et, (0,392 térfogatszázalék). Ez az érték a mérések 1990-es kezdete óta a legmagasabb. Kína nemcsak szén-dioxid, de más üvegházhatású gázok, így a metán vagy a kén-dioxid terén is „felülmúlja” a globális értékeket, s 2011-ben mindegyik értéke rekordmagasságba ugrott – derül ki a kínai statisztikákból.
A magas károsanyag-kibocsátásért els?sorban az emberi tevékenység okolható, mindenek el?tt pedig az ipari üzemek, gyárak és a gépjárm?vek kibocsátása, amelyhez Kínában a jelent?s mérték? szénégetés is hozzájárul, ez télen számos vidéki területen f?t?anyag – írja a tanulmány.
Kína a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátója, az addigi els? Egyesült Államokat 2006-ban el?zte meg, s a becslések szerint 2015-re az USA kibocsátásának másfélszeresét eresztheti a leveg?be. A jelenlegi ötéves terv (2011-2015) célkit?zése, hogy a bruttó hazai termék (GDP) egy egységére jutó károsanyag-kibocsátása az évtized közepéig a 2010-es szinthez képest 17 százalékkal csökkenjen, a nem-hagyományos energiaforrásokból származó energia aránya pedig 11,4 százalékra növekedjen. A központi kormány emellett arra tett ígéretet, hogy a GDP-arányos kibocsátást – a 2005-ös szintet alapul véve – 40-45 százalékkal csökkentse az évtized végéig, emellett pedig a megújuló energiák részarányát a teljes energiaelhasználáson belül 15 százalékra növelje.
A célok teljesítését illet?en ugyanakkor pesszimisták a szakért?k, s maga a kínai vezetés által kiadott egy tavalyi, a globális felmelegedés hatásait és költségeit részletez? jelentés is kiemelte: az ország károsanyag-kibocsátásának érdemi csökkenése 2030-ig nem valószín?síthet?, ami már az évtized közepére élelem- és vízhiányhoz, átlagh?mérséklet emelkedéséhez, valamint gyakori áradásokhoz vezethet.