Éppen tegnapi európai körképünkben mutattuk be, hogy az öt legnagyobb gazdaságban eddig milyen kormányzati intézkedések születtek és amint jeleztük: a brit kormány eddig eléggé fukar volt, jórészt rábízták a piaci erőkre az energiaárak kérdését, de a Financial Times friss információja ebben radikális változást sugall.
A cikk szerint az energiaszolgáltatók egy olyan tervvel keresték meg a brit kormányt, hogy ha egy bizonyos szint fölé ugrik a piacon a gázár, akkor az árampiacon a kormány adjon támogatást a szolgáltatóknak, hogy ne kelljen az áram árának emelését a lakosságra hárítaniuk (a piaci gázárak durván befolyásolják az áramárakat). Több éves távon akár önfinanszírozó is lehetne ez a rendszer, mert ha majd később csökkennek a gázárak a meghatározott szint alá, akkor az energiaszolgáltatók visszafizetnék a kapott támogatást a kormánynak és így a lakosság védve lenne a hektikus gázpiaci mozgásoktól és az ebből fakadó áremelési kényszertől.
A lap információi szerint a brit kormány szakértői ésszerűnek, elfogadhatónak tekintik a javaslatot, és Rishi Sunak pénzügyminiszter is hasonlóan gondolja, de azt is látja, hogy ha tartósan magasan maradnának a gázárak, ahogy azt egy szakértő pont tegnap jósolta a Portfolio hasábjain, akkor a brit kormánynak tartósan jelentős adófizetői pénzt kellene áldoznia erre az új rendszerre, ami kockázat. A másik oldalon viszont ott a politikai kockázat (a megtépázott népszerűségű Boris Johnson pártja május 5-én helyi választásokkal néz szembe), ami miatt a brit kormány az emberek megélhetési költségeinek korlátozását mérlegeli.
A lap szerint az átlagos brit családok rezsiköltsége az 1277 fontos eddig szintről 1900 font körülre is ugorhat áprilistól, pont akkortól, amikor bizonyos, már bejelentett adóemelések is hatályba lépnek. Aztán októbertől újabb áremelés is jöhet, ami a lap által jelzett szakértők szerint 2100-2400 fontos sávban szóródhat a tényleges piaci mozgások tükrében (a briteknél félévente engedélyezi a hatóság az árváltozást).
Forrás/bővebben: portfolio.hu
