Nem csak a légkör és polgárai egészségének védelme érdekében, de az esetleges jövőbeli természeti csapásokra való felkészülés céljával is szorgalmazza az elektromos autók minél szélesebb körű használatát Japán. Az ország nem ritkán szenved földrengésektől, szökőártól, tájfuntól és más természeti csapásoktól, amelyek gyakran megbénítják az energiaellátást. Japán igyekszik egyéb eszközöket is bevetni a rendszer stabilitásának fokozására, így jelentős szerepet szánna az elektromos autók akkumulátorainak is a jövőben bekövetkezendő katasztrófahelyzetekben, egyfajta kerekeken gördülő akkumulátorként, avagy vészhelyzeti tartalék áramforrásként.
Az elképzelés kézenfekvőnek tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy az energiahordozóban szegény ország villamosenergia átviteli hálózata nem egységes, és bár áramtermelő kapacitásokkal bőségesen el van látva, a természeti katasztrófák a hálózatban és az erőművek működésében is gyakran okoznak kisebb-nagyobb zavarokat.
A 2011-es, pusztító erejű földrengés és szökőár, majd az ennek nyomán bekövetkező fukusimai nukleáris katasztrófa után valami megváltozott az országban. A baleset után leállították az ország összes, 48 nukleáris reaktorát, és bár tavaly a hatóság kiadta az első újraindulási engedélyt a katasztrófa óta, valamint számos további atomerőmű üzembe állítását is tervezik, a bizalom érzékelhetően megrendült a hagyományos centralizált energiatermeléssel és a hálózattal szemben.
Mindezt elsősorban a rendszeres természeti katasztrófákra történő felkészülés és energiaellátás vészhelyzeti biztosítása érdekében.
A decentralizáció a globális energiarendszert formáló egyik legfontosabb trend napjainkban, amelyet elsősorban a nap és a szélenergia, illetve más megújuló technológiák fejlődése tett lehetővé. Az autonóm energiaellátás kiépítése a szén-dioxid-kibocsátás és a költségek csökkentése mellett a természeti csapásokkal szembeni sérülékenység csökkentését is szolgálhatja, ahogyan világszerte egyre több országban, nem ritkán szigeten is ez utóbbi okból döntenek mellette.
Ennek a trendnek az eredménye például a háztartási, tetőre telepített naperőművek terjedése is, amihez egyre több társaság kínál energiatárolót – egy akkumulátort, ami akár az elektromos autóé is lehet – és egyéb okos megoldásokat egységes, kifejezetten a háztartások számára kidolgozott csomagok keretében. Ezen a piacon nem csak energiavállalatok tevékenykednek, mint például az E.On, de mind nagyobb számban egyéb ágazatokból érkező társaságok, például autógyártók is, mint a Tesla vagy a legutóbb ilyen értelmű bejelentést tevő Volkswagen.
Ha nem is pontosan ilyen, de valami hasonló extra funkciót szánnak az elektromos autóknak Japánban is. A helyi média beszámolója szerint számos önkormányzat egyfajta guruló akkumulátor szerepet szánna az elektromos autóknak, illetve plug-in hibrideknek természeti katasztrófák eshetőségére. Ezért egyre több település köt megállapodást autógyártókkal, amelyek értelmében az elektromos autókat vészhelyzetben ingyen rendelkezésre bocsátják.
Ilyen megállapodást kötött a Nissan Motor Tokió egyik kerületével és Jokoszuka városával tavaly ősszel.
A Mitsubishi már 2012-ben kötött egy hasonló megegyezést a kiotói prefektúrával. Egy 2016-os és 2018-as nagy földrengést követően pedig a társaság elektromos autókat juttatott az érintett területek, Kumamotó prefektúra és Hokkaidó számára. Az autógyártók proaktivitása mellett a helyi kormányzatok is aktívak az ügyben, például regisztrációs rendszereket hoznak létre, amelybe a helyi villanyautó-tulajdonosoknak kell felvinniük vészhelyzet esetén még jobban felértékelődő járművük adatait, amelyeket aztán alkalomadtán ingyenesen kölcsön kell adniuk a rászorulóknak.
A korábbi elektromos modellek némelyike már a 2011-es nagy földrengés és szökőár idején jó szolgálatot tett, amikor számos elektromos járművet az elsősegélynyújtó helyeken alkalmazták áramforrásként és menedékként, míg a benzines autóknak hosszú sorokban kellett várakozniuk a töltőállomásokon, míg üzemanyaghoz jutottak. A katasztrófa széleskörű áramkimaradásokhoz vezetett, az elektromos autók korábban feltöltött akkumulátorai pedig értékes áramforrást képeztek, kielégítve az emberek legalapvetőbb áramigényeit.
Egy nagyobb esetleges közeljövőbeli vészhelyzetben azonban egyelőre csak korlátozott szerepet lehetne az elektromos autókra bízni. A japán elektromos autók 2017-ben a teljes újautó piacnak mindössze 1 százalékát, 2018-ban pedig a teljes személyautó-állománynak csupán 0,2 százalékát tették ki a helyi autógyártói (JAMA) szervezet adatai szerint. Az eladások bővülését a világ más pontjaihoz hasonlóan itt is elsősorban a magas ár fékezi, és az is kérdéses, hogy egy mégoly szabálykövető társadalomban nem riasztja-e el a potenciális vásárlókat, hogy méregdrága elektromos autójukat a megfelelő időben majd ingyen át kell adniuk a rászorulóknak. A töltőinfrastruktúra hiánya már aligha képezhet akadályt a japán elektromobilitás terjedése előtt, miután az országban már több elektromos töltő működik, mint benzinkút.
Forrás: portfolio.hu
