A kormány a felmerült fogyasztóvédelmi tapasztalatok alapján további határozott lépéseket tesz annak érdekében, hogy csökkenjenek a magyar családokra háruló – energetikai szolgáltatók er?fölényére visszavezethet? – adminisztratív és anyagi terhek – mondta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a közm?szolgáltatásokról tartott vitanapon csütörtökön az Országgy?lésben.
„Az államtitkár – a fideszes kezdeményezésre tartott vita indításaként elmondott felszólalásában – azt mondta: a mostani kormányzati ciklust megel?z? nyolc év „hiányos, ellentmondásos és egyoldalúan szolgáltatóbarát szemlélet?” energetikai szabályozása, illetve a gazdasági világválság nyomán fellép? pénzügyi problémák együttes hatására az elmúlt években gyors ütemben n?tt a magyar családok, háztartások rezsikiadása.
Amikor a közm?számlák kiegyenlítése sok családnak mindennapi gondot jelent, akkor megengedhetetlen a közszolgáltatást nyújtó cégek extra méreteket ölt? profittermelése – hangsúlyozta.
Rétvári Bence grafikonokat felmutatva arra hívta fel a figyelmet, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok id?szakában jóval nagyobb mértékben drágultak a rezsiköltségek, mint a mostani Orbán-kormány id?szaka alatt. Közölte: a villamos energia ára az el?z? szocialista és szabad demokrata kormányok alatt több mint 97 százalékkal, 2010-t?l napjainkig ugyanakkor mindössze 2,5 százalékkal emelkedett. Hozzátette, a földgáz ára az el?z? kormányzati ciklusban 200 százalékot meghaladóan n?tt, míg az Orbán-kormány intézkedéseinek hatására a fogyasztók az elmúlt két évben több mint 400 milliárd forintot takarítottak meg.
A kormány eddigi intézkedéseir?l szólva emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány a távh? árát a 2011. március 31-i szinten rögzítette, és bár a rendszer további optimális m?ködése és a fogyasztók zavartalan téli ellátása érdekében 2012. január 1-jét?l szükséges volt minimális áremelést végrehajtani, összességében a végfogyasztói árak az inflációt meg nem haladó mértékben növekedtek.
Hangsúlyozta azt is, hogy a kormány közbelépése eredményeként 2010. áprilisa és 2011. decembere között a földgáz és a villamos energia végfogyasztói árai mindössze egy-egy alkalommal emelkedtek. Emellett az adminisztratív kötelezettségek visszaszorítását szolgálta a villamos- és a gázmér?órák átírásával kapcsolatos jogszabály-módosítás, amely jöv? január 1-jén lép majd hatályba – tette hozzá.
Az államtitkár szerint az kormány az elmúlt id?ben minden lehet?séget megragadott, hogy az emberek hétköznapi nehézségeit csökkentse és a jöv?ben is mindent megtesz annak érdekében, hogy az energiaárak a lakosság tehervisel? képességéhez illeszked? módon és mértékben alakuljanak, a háztartások jövedelméb?l energetikai kiadásokra fordított összegek csak a lehet? legindokoltabb esetekben növekedjenek.
Rétvári Bence a még megoldandó kérdések közé sorolta a számlaképek felülvizsgálatát, illetve annak áttekintését, hogy megfelel? számú ügyfélszolgálat és panaszkezelési fórum áll-e rendelkezésre a fogyasztók számára. Szerinte elemezni kell a jelenleg díjfizetés mellett igénybe vehet? többletszolgáltatások körét, és az indokolatlan tételeket ingyenessé kell tenni, valamint meg kell vizsgálni a leolvasással, méréssel és díjfizetéssel kapcsolatos rendelkezéseket.
Az államtitkár hangsúlyozta: a szabálytalan vételezést és az energialopást törvényes eszközökkel vissza kell szorítani, a szolgáltatói túlkapások azonban nem megengedhet?ek. A tisztességes, becsületes fogyasztók védelme alapvet? feladat – rögzítette.”
forrás: portfolio.hu
A kormány a felmerült fogyasztóvédelmi tapasztalatok alapján további határozott lépéseket tesz annak érdekében, hogy csökkenjenek a magyar családokra háruló – energetikai szolgáltatók er?fölényére visszavezethet? – adminisztratív és anyagi terhek – mondta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a közm?szolgáltatásokról tartott vitanapon csütörtökön az Országgy?lésben.
„Az államtitkár – a fideszes kezdeményezésre tartott vita indításaként elmondott felszólalásában – azt mondta: a mostani kormányzati ciklust megel?z? nyolc év „hiányos, ellentmondásos és egyoldalúan szolgáltatóbarát szemlélet?” energetikai szabályozása, illetve a gazdasági világválság nyomán fellép? pénzügyi problémák együttes hatására az elmúlt években gyors ütemben n?tt a magyar családok, háztartások rezsikiadása.
Amikor a közm?számlák kiegyenlítése sok családnak mindennapi gondot jelent, akkor megengedhetetlen a közszolgáltatást nyújtó cégek extra méreteket ölt? profittermelése – hangsúlyozta.
Rétvári Bence grafikonokat felmutatva arra hívta fel a figyelmet, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok id?szakában jóval nagyobb mértékben drágultak a rezsiköltségek, mint a mostani Orbán-kormány id?szaka alatt. Közölte: a villamos energia ára az el?z? szocialista és szabad demokrata kormányok alatt több mint 97 százalékkal, 2010-t?l napjainkig ugyanakkor mindössze 2,5 százalékkal emelkedett. Hozzátette, a földgáz ára az el?z? kormányzati ciklusban 200 százalékot meghaladóan n?tt, míg az Orbán-kormány intézkedéseinek hatására a fogyasztók az elmúlt két évben több mint 400 milliárd forintot takarítottak meg.
A kormány eddigi intézkedéseir?l szólva emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány a távh? árát a 2011. március 31-i szinten rögzítette, és bár a rendszer további optimális m?ködése és a fogyasztók zavartalan téli ellátása érdekében 2012. január 1-jét?l szükséges volt minimális áremelést végrehajtani, összességében a végfogyasztói árak az inflációt meg nem haladó mértékben növekedtek.
Hangsúlyozta azt is, hogy a kormány közbelépése eredményeként 2010. áprilisa és 2011. decembere között a földgáz és a villamos energia végfogyasztói árai mindössze egy-egy alkalommal emelkedtek. Emellett az adminisztratív kötelezettségek visszaszorítását szolgálta a villamos- és a gázmér?órák átírásával kapcsolatos jogszabály-módosítás, amely jöv? január 1-jén lép majd hatályba – tette hozzá.
Az államtitkár szerint az kormány az elmúlt id?ben minden lehet?séget megragadott, hogy az emberek hétköznapi nehézségeit csökkentse és a jöv?ben is mindent megtesz annak érdekében, hogy az energiaárak a lakosság tehervisel? képességéhez illeszked? módon és mértékben alakuljanak, a háztartások jövedelméb?l energetikai kiadásokra fordított összegek csak a lehet? legindokoltabb esetekben növekedjenek.
Rétvári Bence a még megoldandó kérdések közé sorolta a számlaképek felülvizsgálatát, illetve annak áttekintését, hogy megfelel? számú ügyfélszolgálat és panaszkezelési fórum áll-e rendelkezésre a fogyasztók számára. Szerinte elemezni kell a jelenleg díjfizetés mellett igénybe vehet? többletszolgáltatások körét, és az indokolatlan tételeket ingyenessé kell tenni, valamint meg kell vizsgálni a leolvasással, méréssel és díjfizetéssel kapcsolatos rendelkezéseket.
Az államtitkár hangsúlyozta: a szabálytalan vételezést és az energialopást törvényes eszközökkel vissza kell szorítani, a szolgáltatói túlkapások azonban nem megengedhet?ek. A tisztességes, becsületes fogyasztók védelme alapvet? feladat – rögzítette.”
forrás: portfolio.hu
Az Európai Bizottság büntet?,
dömpingellenes vámokat rótt ki a kínai napelemek Európába történ? importjára kedden, annak ellenére, hogy ezt az iparág jelent?s része ellenezte. Az ipar néhány képvisel?je kifejezték véleményüket a PV magazinnak.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a büntet? vámok szakaszos bevezetését a kínai napelemek európai importjára egy közelg? kereskedelmi háború egyre növekv? fenyegetése, valamint az EU tagállamok többségének és az európai PV ipar hangos ellenállásának ellenére.
Az Európai Bizottság 11,8 %-os kezdeti vámokat vetett ki az összes kínai szolár termékre, mellyel ez lett a valaha volt legnagyobb dömpingellenes ügy, melyet a Bizottság kivetett– 2011-ben a kínai napelemek importja az EU-ba összesítve 21 milliárd € volt.
Az átmeneti tarifák, melyek június 6. és augusztus 6. között lesznek hatályban, hatással lesznek a kínai gyártmányú napelemekre, cellákra és wafferekre is. Ezek a vámok augusztus 6-ig lesznek felállítva, ezután 47,6 %-ra fognak felemelkedni, ami a Bizottság szerint „a szükséges szint ahhoz, hogy hatástalanítsák a kárt, amit a dömping az európai ipar számára okozott.”
A Bizottság ismét elmondta, hogy kész folytatni a tárgyalásokat a kínai export?rökkel és a Kínai Kereskedelmi Kamarával annak érdekében, hogy összhangban az európai kereskedelmi szabályokkal megoldást találjanak.
Kedden Brüsszelben egy sajtókonferencián az európai kereskedelmi biztos Karel de Gucht azt mondta, „Ez nem véd?vámrendszer”, hozzátéve, hogy az EB egyszer?en csak nemzetközi kereskedelmi szabályokat alkalmaz – „ugyanazok a kereskedelmi szabályok, melyekhez muszáj ragaszkodnunk.”
De Gucht kihangsúlyozta, hogy a tarifák „egyértelm?en tárgyalásokra ösztönöznek. A labda most a kínai bíróságnál van.”
Kínának augusztus 6-ig gondoskodnia kell egy megoldásról, tette hozzá de Gucht.
„Ez egy 60 napig érvényes lehet?ség. Azonban 60 nap után ez a kiskapu be fog záródni.”
Azok a kínai vállalatok, melyek együttm?ködnek, alacsonyabb tarifákkal számolhatnának, miközben azok, melyek nem m?ködnek együtt, magasabb tarifákra számíthatnának, mondta de Gucht.
A vámok 2 hónap után folyamatosan emelkedni fognak és akár el is érhetik a 47,6%-ot. Ugyanis ezzel az értékkel fenyegetett eredetileg az Európai Bizottság, de ilyen magas vámmal gyakorlatilag kizárnák a kínai versenytársakat az EU piacáról.
Miközben a változás segítene az európai napelem gyártóknak, az ipar nagy része attól fél, hogy ez általánosságban árthat az európai üzletnek, beleértve a szerel?ket és a gyártókat is.
Az AFASE arra figyelmeztetett, hogy a dömpingellenes vámoknak káros hatásuk lenne az európai szolár iparra és akár 250.000 munkahelybe is kerülhetnek az EU egész területén.
Az AFASE-nek nem tetszett az EB döntése, mondván a Bizottság „figyelmen kívül hagyta az EU tagállamok többségének helyzetét.”
A bizottság döntése nagyon kevés id?t ad az EU-nak és Kínának, hogy tárgyalások útján megoldást találjanak. Ezért arra kérjük mindkét oldalt, hogy találjanak közös nevez?t, hogy elkerüljük az áremeléseket, és hogy vegyék figyelembe az egész európai szolár ipar érdekeit,” mondta Thorsten Preugschas, a német Soventix Kft. vezérigazgatója és az AFASE elnöke, hozzátéve, hogy figyelembe véve a jelenlegi piaci helyzetet, az ipar nem tudná elviselni az árnövekedéseket. Arra figyelmeztetett, hogy a 11 %-os tarifák meg fogják szüntetni az új napelemes projektek fejl?dését az EU-ban és súlyos károkat fognak okozni az egész értékláncolatban.
A német kancellár, Angela Merkel is ellenzi a vámokat és tárgyalásokat kér a probléma elrendezésére.
„A véd?vámrendszer alapvet?en negatív hatással van az üzletünkre és a többi európai PV ipari képvisel?nek sem segít” mondta Ralf Lüdemann a német alapú készülékgyártó, a Schmid m?szaki igazgatója a PV-magazinnak.
De ha vámokkal kapcsolatos politikai döntést hoznak, akkor jobb ha ezek enyhébbek és a fennáll a további tárgyalások lehet?sége, mint hogy egyb?l olyan magas mércére helyezik ?ket, ami teljesen kizárná a kínaikat az európai piacról. Ami valóban szükségszer? lenne az európai PV ipar támogatásához, az egy pozitív politikai jelzés és egy megfelel?, pozitív politikai keretrendszer a PV ipar számára inkább, mint a büntet? vám-intézkedés.”
Paul Barwell, az angliai Szolár Kereskedelmi Szövetség (STA) vezérigazgatója, mely ellenezte a vámokat, nyilatkozatában azt mondta: „Ezek a jelentések biztatóak. Örömünkre szolgál, hogy Karel de Gucht meghallgatta az európai szolár ipar és a tagállamok többségének aggodalmait. Azonban az ördög a részletekben rejlik és fenn kell tartanunk a nyomást.
„A vámok bármilyen formája nem jó hír” tette hozzá Barwell. ” Az iparnak egy 2 hónapos átmeneti könnyítést engedélyezve a 11 %-os vámokkal, csapdák nélkül,
lélegzetnyi teret engedhetnek az ipar számára. Azonban az európai szállítási átfutási id? akár 10 hét is lehet és akár a rendelkezésre álló készlett?l is függhet majd.”
Az IHS elemz?je, Henning Wicht elmondta a PV-magazinnak, hogy kiegyensúlyozatlanságot lát a kínai és az európai piac, valamint finanszírozási feltételek között, de hozzátette, hogy ? nem úgy látja a vámokat, mint egy okos út a problémamegoldásához, mert ellentétes intézkedéseket fognak eredményezni és tárgyalások lesznek szükségesek Európa és Kína számára, hogy egy hosszan tartó megoldást találjanak még a játékterületen kívül is.
Wicht úgy írta körül az EB vámjait „mint egy állj- és-gyerünk intézkedés, ami nem biztosítja a szükséges stabilitást az ipar számára és nem segít a piacnak.”
Forrás: pv-magazine.com
Dunaújváros-Pálhalma, 2012. november 30., péntek (MTI) – Napenergia-hasznosító rendszer biztosítja a melegvízigény részleges kielégítését a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben, a 150 millió forintos európai uniós támogatással megvalósult beruházást pénteken adták át az intézményben.
Tóth László, a Belügyminisztérium (BM) gazdasági és informatikai helyettes államtitkára elmondta: a fejlesztés egyik fontos célja az volt, hogy a hagyományos energiahordozókat megújuló energiaforrásokra cseréljék. Szintén kiemelt célnak nevezte a fogvatartottak foglalkoztatását, ami megvalósulhatott a rendszer telepítésekor.
Úgy fogalmazott, hogy a börtönbüntetésüket tölt?k megismerhettek egy új technológiát, amely segítheti ?ket a visszailleszkedésben és segíthet nekik visszatalálni a munka világába. Hozzátette: a fogvatartottak egyre növekv? mérték? munkavégzésükkel nemcsak a börtönök m?ködtetési költségeinek a lefaragásához, hanem a büntetés-végrehajtás jobb megítéléséhez is hozzájárulnak.
Balázs Péter ezredes, a pálhalmai büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka közölte, hogy az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében nyertek el 150 millió forint, vissza nem térítend? támogatást a meleg víz el?állítását segít? napkollektorrendszer kiépítésére. A beruházás révén az intézet mélykúti, bernátkúti, sándorházi objektumaiban tíz épületre került összesen 650 négyzetméter felület? napkollektor.
A jelenleg elérhet? legmodernebb napkollektorok mellett tizennyolc új melegvíztárolót telepítettek, összesen mintegy 16 ezer liter kapacitással. Az intézmény melegvíztermelésre fordított költségének felét az új napkollektoros rendszer fedezi, ez éves szinten nyolcmillió forint megtakarítást jelent.
Dunaújváros-Pálhalma, 2012. november 30., péntek (MTI) – Napenergia-hasznosító rendszer biztosítja a melegvízigény részleges kielégítését a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben, a 150 millió forintos európai uniós támogatással megvalósult beruházást pénteken adták át az intézményben.
Tóth László, a Belügyminisztérium (BM) gazdasági és informatikai helyettes államtitkára elmondta: a fejlesztés egyik fontos célja az volt, hogy a hagyományos energiahordozókat megújuló energiaforrásokra cseréljék. Szintén kiemelt célnak nevezte a fogvatartottak foglalkoztatását, ami megvalósulhatott a rendszer telepítésekor.
Úgy fogalmazott, hogy a börtönbüntetésüket tölt?k megismerhettek egy új technológiát, amely segítheti ?ket a visszailleszkedésben és segíthet nekik visszatalálni a munka világába. Hozzátette: a fogvatartottak egyre növekv? mérték? munkavégzésükkel nemcsak a börtönök m?ködtetési költségeinek a lefaragásához, hanem a büntetés-végrehajtás jobb megítéléséhez is hozzájárulnak.
Balázs Péter ezredes, a pálhalmai büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka közölte, hogy az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében nyertek el 150 millió forint, vissza nem térítend? támogatást a meleg víz el?állítását segít? napkollektorrendszer kiépítésére. A beruházás révén az intézet mélykúti, bernátkúti, sándorházi objektumaiban tíz épületre került összesen 650 négyzetméter felület? napkollektor.
A jelenleg elérhet? legmodernebb napkollektorok mellett tizennyolc új melegvíztárolót telepítettek, összesen mintegy 16 ezer liter kapacitással. Az intézmény melegvíztermelésre fordított költségének felét az új napkollektoros rendszer fedezi, ez éves szinten nyolcmillió forint megtakarítást jelent.
Téglás, 2012. november 30., péntek (MTI) – Németország után Franciaországban is szervizhálózatot létesített a HAJDU Zrt. – tájékoztatta Novotni István, a téglási központú cég vezérigazgatója az MTI-t.
A f?ként háztartási készülékeket – hagyományos forróvíztárolókat, megújuló energiát hasznosító berendezéseket – gyártó vállalkozás évi 6 milliárd forintos árbevételének fele exportból származik – tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy termékeik nagy részét nyugat-európai országokba szállítják: Belgiumba 24-25 ezer, Franciaországba 22-23 ezer forróvíztárolót exportálnak évente, de jelent?s piacuk Németország, Spanyolország, Svájc és a skandináv államok is.
Novotni István tájékoztatása szerint a közelmúltban országos szervizhálózatot létesítettek Franciaországban termékeik rendszeres karbantartására. Mivel a forróvíztárolók eladása jelent?sen megn?tt az utóbbi id?ben, a vállalat úgy döntött, hogy a németországi – 11 éve kialakított, szintén országos lefedettség? – szervizhálózat után immár a második nyugat-európai alvállalkozói szervizhálózatot is létrehozza közel kétszáz helyi alkalmazottal, országos call centerrel, szervizpontokkal, szervizkocsival.
Hozzátette: a HAJDU termékek reklamációja csekély, azonban a külföldön meghibásodott termékekre gazdaságosabb kinti szervizekkel együttm?ködve létrehozni hálózatot, semmint hazai szerel?ket utaztatni a garanciális, vagy azon túli meghibásodások javítására.
Téglás,
2012. november 30., péntek (MTI) – Németország után Franciaországban is szervizhálózatot létesített a HAJDU Zrt. – tájékoztatta Novotni István, a téglási központú cég vezérigazgatója az MTI-t.
A f?ként háztartási készülékeket – hagyományos forróvíztárolókat, megújuló energiát hasznosító berendezéseket – gyártó vállalkozás évi 6 milliárd forintos árbevételének fele exportból származik – tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy termékeik nagy részét nyugat-európai országokba szállítják: Belgiumba 24-25 ezer, Franciaországba 22-23 ezer forróvíztárolót exportálnak évente, de jelent?s piacuk Németország, Spanyolország, Svájc és a skandináv államok is.
Novotni István tájékoztatása szerint a közelmúltban országos szervizhálózatot létesítettek Franciaországban termékeik rendszeres karbantartására. Mivel a forróvíztárolók eladása jelent?sen megn?tt az utóbbi id?ben, a vállalat úgy döntött, hogy a németországi – 11 éve kialakított, szintén országos lefedettség? – szervizhálózat után immár a második nyugat-európai alvállalkozói szervizhálózatot is létrehozza közel kétszáz helyi alkalmazottal, országos call centerrel, szervizpontokkal, szervizkocsival.
Hozzátette: a HAJDU termékek reklamációja csekély, azonban a külföldön meghibásodott termékekre gazdaságosabb kinti szervizekkel együttm?ködve létrehozni hálózatot, semmint hazai szerel?ket utaztatni a garanciális, vagy azon túli meghibásodások javítására.
Budapest, 2012. november 30.,
péntek (MTI) – Az uniós programozási periódus 2015. végi tényleges zárásáig minden rendelkezésre álló forrást képes lesz lehívni Magyarország, ami az EU-ban egyedülálló teljesítmény lenne. A rendelkezésére álló uniós források 95 százalékát már meghirdették, és tervek szerint pár hónapon belül a teljes uniós keret elérhet? lesz; a forrásoknak több mint 80 százalékát támogatási döntéssel már le is kötötték – áll Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Nemény András szocialista országgy?lési képvisel? írásbeli kérdésére adott válaszában.
A kormány a 2007-2013-as programozási id?szak végéhez közeledve minden fejlesztéspolitikai intézkedését ahhoz a nemzeti célhoz igazítja, hogy Magyarország forrásvesztés nélkül használhassa fel a rendelkezésre álló uniós támogatásokat – írta a miniszter az országgy?lési képvisel? „Mikorra várható, hogy valóban felgyorsul a pályázati elbírálás?” cím? írásbeli kérdésére.
A parlament honlapján közzétett miniszteri válaszban Németh Lászlóné hangsúlyozza: a kabinet kiemelt feladatának tekinti az uniós pályázatok meghirdetésének, végrehajtásának és kifizetésének felgyorsítását.
Ennek érdekében egységes eljárásrendet alkottak, központosított rendszert vezettek be a közbeszerzéseknél, a közrem?köd? szervezetek számának csökkentésével átláthatóvá tették az intézményrendszert. Egyszer?sítették a pályáztatást, rövidült a kifizetések el?írt határid?, egyszer?bbek lettek a kiemelt projektek el?készítésére vonatkozó szabályok, bevezették a kifizetési folyamatba iktatott elektronikus aláírást.
Mindezek eredményeképpen a formai hibák miatt elutasított pályázatok aránya a korábbi 70 százalékos aránnyal szemben 15 százalékra csökkent. A kormányváltáskor 5,5 milliárd forint volt a kifizetések heti átlaga, ugyanez a mutató csak az utolsó hetek kifizetéseit tekintve 32 milliárd forint.
Budapest,
2012. november 30., péntek (MTI) – Az uniós programozási periódus 2015. végi tényleges zárásáig minden rendelkezésre álló forrást képes lesz lehívni Magyarország, ami az EU-ban egyedülálló teljesítmény lenne. A rendelkezésére álló uniós források 95 százalékát már meghirdették, és tervek szerint pár hónapon belül a teljes uniós keret elérhet? lesz; a forrásoknak több mint 80 százalékát támogatási döntéssel már le is kötötték – áll Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Nemény András szocialista országgy?lési képvisel? írásbeli kérdésére adott válaszában.
A kormány a 2007-2013-as programozási id?szak végéhez közeledve minden fejlesztéspolitikai intézkedését ahhoz a nemzeti célhoz igazítja, hogy Magyarország forrásvesztés nélkül használhassa fel a rendelkezésre álló uniós támogatásokat – írta a miniszter az országgy?lési képvisel? „Mikorra várható, hogy valóban felgyorsul a pályázati elbírálás?” cím? írásbeli kérdésére.
A parlament honlapján közzétett miniszteri válaszban Németh Lászlóné hangsúlyozza: a kabinet kiemelt feladatának tekinti az uniós pályázatok meghirdetésének, végrehajtásának és kifizetésének felgyorsítását.
Ennek érdekében egységes eljárásrendet alkottak, központosított rendszert vezettek be a közbeszerzéseknél, a közrem?köd? szervezetek számának csökkentésével átláthatóvá tették az intézményrendszert. Egyszer?sítették a pályáztatást, rövidült a kifizetések el?írt határid?, egyszer?bbek lettek a kiemelt projektek el?készítésére vonatkozó szabályok, bevezették a kifizetési folyamatba iktatott elektronikus aláírást.
Mindezek eredményeképpen a formai hibák miatt elutasított pályázatok aránya a korábbi 70 százalékos aránnyal szemben 15 százalékra csökkent. A kormányváltáskor 5,5 milliárd forint volt a kifizetések heti átlaga, ugyanez a mutató csak az utolsó hetek kifizetéseit tekintve 32 milliárd forint.
Budapest, 2012. november 30.,
péntek (MTI) – Az uniós programozási periódus 2015. végi tényleges zárásáig minden rendelkezésre álló forrást képes lesz lehívni Magyarország, ami az EU-ban egyedülálló teljesítmény lenne. A rendelkezésére álló uniós források 95 százalékát már meghirdették, és tervek szerint pár hónapon belül a teljes uniós keret elérhet? lesz; a forrásoknak több mint 80 százalékát támogatási döntéssel már le is kötötték – áll Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Nemény András szocialista országgy?lési képvisel? írásbeli kérdésére adott válaszában.
A kormány a 2007-2013-as programozási id?szak végéhez közeledve minden fejlesztéspolitikai intézkedését ahhoz a nemzeti célhoz igazítja, hogy Magyarország forrásvesztés nélkül használhassa fel a rendelkezésre álló uniós támogatásokat – írta a miniszter az országgy?lési képvisel? „Mikorra várható, hogy valóban felgyorsul a pályázati elbírálás?” cím? írásbeli kérdésére.
A parlament honlapján közzétett miniszteri válaszban Németh Lászlóné hangsúlyozza: a kabinet kiemelt feladatának tekinti az uniós pályázatok meghirdetésének, végrehajtásának és kifizetésének felgyorsítását.
Ennek érdekében egységes eljárásrendet alkottak, központosított rendszert vezettek be a közbeszerzéseknél, a közrem?köd? szervezetek számának csökkentésével átláthatóvá tették az intézményrendszert. Egyszer?sítették a pályáztatást, rövidült a kifizetések el?írt határid?, egyszer?bbek lettek a kiemelt projektek el?készítésére vonatkozó szabályok, bevezették a kifizetési folyamatba iktatott elektronikus aláírást.
Mindezek eredményeképpen a formai hibák miatt elutasított pályázatok aránya a korábbi 70 százalékos aránnyal szemben 15 százalékra csökkent. A kormányváltáskor 5,5 milliárd forint volt a kifizetések heti átlaga, ugyanez a mutató csak az utolsó hetek kifizetéseit tekintve 32 milliárd forint.
Budapest, 2012. november 30., péntek (MTI) – Az E.ON magyarországi földgázipari érdekeltségeinek állami megvásárlása valószín?leg nem hoz gázár-csökkenést, de aföldgáz tárolási kapacitások jelent?sége felértékel?dhet a jöv?ben – vélekedett az MTI érdekl?désére a GKI Energiakutató Kft. és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezet?je.
Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója pénteken szándéknyilatkozatot írt alá az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek átruházásáról az MVM-re. Az ügyletre egy, az idén december 15-ig véglegesítend? és legkés?bb 2013. január 31-ig aláírandó részvény-adásvételi szerz?dés keretében kerül sor.
A tulajdonváltás önmagában nem teremt nagy fordulatot, f?ként nem jelenti azt, hogy emiatt a gáz ára jelent?sen csökkenni fog a következ? id?szakban – mondta Heged?s Miklós, GKI Energiakutató Kft. ügyvezet? igazgatója. Hozzátette: a kormánynak az árhatóságon keresztül eddig is megvolt a lehet?sége, hogy csak a feltétlenül szükséges, a lakosság teherbíró képességével arányos áremeléseket engedje.
Heged?s Miklós szerint nem lesz több lehet?sége a kormánynak a tulajdonváltás után; az árképletet rögzít?, jelenleg érvényes hosszú távú orosz gázvásárlási szerz?dés 2015-ben jár le. A szakember közölte: kérdésesnek tartja azt, hogy a 2015 utáni hosszú távú szerz?dés megkötésénél az államnak er?sebb pozíciója lesz-e, mint az E.ON-nak lenne.
Az energiaszektor további államosítása van napirenden, ami kifejezi a kormány piaccal szemben fenntartásait – fogalmazott az energiakutató igazgatója. Hozzátette ugyanakkor: lehetnek el?nyei annak, ha az állami cég megpróbálja kihasználni azokat a piaci el?nyöket, amelyek a villamos energia és a földgáz együttes állami kézben tartásából adódnak. Ám ha a világpiaci árak n?nek, viszont a lakosság helyzete miatt nem emelik az árakat, akkor azt más forrásból, például a költségvetésb?l mindenképpen meg kell fizetni – mondta Heged?s Miklós.
Fürjes Balázs Zoltán, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: az állam az E.ON nagykereskedelmi és tárolási üzletágát veszi át. Az utóbbi a szakért? szerint a jöv?ben rendkívüli módon felértékel?dhet a Magyarországon keresztülfutó vagy építend? gázvezetékek miatt.
Válságban – mivel nincs akkora kereslet a gáz iránt – az üzlet értéke is kisebb, jó áron lehet venni. A fellendüléssel azonban n?het a kereslet, és még inkább felértékel?dhetnek a tárolási kapacitások – mutatott rá Fürjes Balázs Zoltán.
A nagykereskedelmi üzletág állami megvásárlását gazdaságpolitikai stratégiai döntésnek min?sítette a vezérigazgató. Kifejtette: az E.ON nemzetközi portfóliójával, a méretgazdaságosság el?nyeit kihasználva érhetett el kedvez? gázárat az Oroszországból érkez? gázra, ugyanakkor sokszor vita tárgya volt, hogy Magyarország valóban a legkedvez?bb áron kapja-e a földgázt. Az Európai Bizottság például ez ügyben versenyfelügyeleti vizsgálatot is indított a Gazprom ellen.
Fürjes Balázs Zoltán szerint a gázüzletág állami kézbe kerülése esetén az állam a magyar gazdasági érdekekkel tudja „összecsomagolni” a többi, Oroszországgal a tárgyalóasztalra kerül? témát, így például a paksi b?vítést, és így elképzelhet?, hogy jobb esélyekre számítanak a gázszerz?dések újratárgyalásánál.
Budapest, 2012. november 30., péntek (MTI) – Az E.ON magyarországi földgázipari érdekeltségeinek állami megvásárlása valószín?leg nem hoz gázár-csökkenést, de aföldgáz tárolási kapacitások jelent?sége felértékel?dhet a jöv?ben – vélekedett az MTI érdekl?désére a GKI Energiakutató Kft. és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezet?je.
Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója pénteken szándéknyilatkozatot írt alá az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek átruházásáról az MVM-re. Az ügyletre egy, az idén december 15-ig véglegesítend? és legkés?bb 2013. január 31-ig aláírandó részvény-adásvételi szerz?dés keretében kerül sor.
A tulajdonváltás önmagában nem teremt nagy fordulatot, f?ként nem jelenti azt, hogy emiatt a gáz ára jelent?sen csökkenni fog a következ? id?szakban – mondta Heged?s Miklós, GKI Energiakutató Kft. ügyvezet? igazgatója. Hozzátette: a kormánynak az árhatóságon keresztül eddig is megvolt a lehet?sége, hogy csak a feltétlenül szükséges, a lakosság teherbíró képességével arányos áremeléseket engedje.
Heged?s Miklós szerint nem lesz több lehet?sége a kormánynak a tulajdonváltás után; az árképletet rögzít?, jelenleg érvényes hosszú távú orosz gázvásárlási szerz?dés 2015-ben jár le. A szakember közölte: kérdésesnek tartja azt, hogy a 2015 utáni hosszú távú szerz?dés megkötésénél az államnak er?sebb pozíciója lesz-e, mint az E.ON-nak lenne.
Az energiaszektor további államosítása van napirenden, ami kifejezi a kormány piaccal szemben fenntartásait – fogalmazott az energiakutató igazgatója. Hozzátette ugyanakkor: lehetnek el?nyei annak, ha az állami cég megpróbálja kihasználni azokat a piaci el?nyöket, amelyek a villamos energia és a földgáz együttes állami kézben tartásából adódnak. Ám ha a világpiaci árak n?nek, viszont a lakosság helyzete miatt nem emelik az árakat, akkor azt más forrásból, például a költségvetésb?l mindenképpen meg kell fizetni – mondta Heged?s Miklós.
Fürjes Balázs Zoltán, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: az állam az E.ON nagykereskedelmi és tárolási üzletágát veszi át. Az utóbbi a szakért? szerint a jöv?ben rendkívüli módon felértékel?dhet a Magyarországon keresztülfutó vagy építend? gázvezetékek miatt.
Válságban – mivel nincs akkora kereslet a gáz iránt – az üzlet értéke is kisebb, jó áron lehet venni. A fellendüléssel azonban n?het a kereslet, és még inkább felértékel?dhetnek a tárolási kapacitások – mutatott rá Fürjes Balázs Zoltán.
A nagykereskedelmi üzletág állami megvásárlását gazdaságpolitikai stratégiai döntésnek min?sítette a vezérigazgató. Kifejtette: az E.ON nemzetközi portfóliójával, a méretgazdaságosság el?nyeit kihasználva érhetett el kedvez? gázárat az Oroszországból érkez? gázra, ugyanakkor sokszor vita tárgya volt, hogy Magyarország valóban a legkedvez?bb áron kapja-e a földgázt. Az Európai Bizottság például ez ügyben versenyfelügyeleti vizsgálatot is indított a Gazprom ellen.
Fürjes Balázs Zoltán szerint a gázüzletág állami kézbe kerülése esetén az állam a magyar gazdasági érdekekkel tudja „összecsomagolni” a többi, Oroszországgal a tárgyalóasztalra kerül? témát, így például a paksi b?vítést, és így elképzelhet?, hogy jobb esélyekre számítanak a gázszerz?dések újratárgyalásánál.
Budapest, 2012. november 30., péntek (MTI) – Az E.ON magyarországi földgázipari érdekeltségeinek állami megvásárlása valószín?leg nem hoz gázár-csökkenést, de aföldgáz tárolási kapacitások jelent?sége felértékel?dhet a jöv?ben – vélekedett az MTI érdekl?désére a GKI Energiakutató Kft. és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezet?je.
Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója pénteken szándéknyilatkozatot írt alá az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek átruházásáról az MVM-re. Az ügyletre egy, az idén december 15-ig véglegesítend? és legkés?bb 2013. január 31-ig aláírandó részvény-adásvételi szerz?dés keretében kerül sor.
A tulajdonváltás önmagában nem teremt nagy fordulatot, f?ként nem jelenti azt, hogy emiatt a gáz ára jelent?sen csökkenni fog a következ? id?szakban – mondta Heged?s Miklós, GKI Energiakutató Kft. ügyvezet? igazgatója. Hozzátette: a kormánynak az árhatóságon keresztül eddig is megvolt a lehet?sége, hogy csak a feltétlenül szükséges, a lakosság teherbíró képességével arányos áremeléseket engedje.
Heged?s Miklós szerint nem lesz több lehet?sége a kormánynak a tulajdonváltás után; az árképletet rögzít?, jelenleg érvényes hosszú távú orosz gázvásárlási szerz?dés 2015-ben jár le. A szakember közölte: kérdésesnek tartja azt, hogy a 2015 utáni hosszú távú szerz?dés megkötésénél az államnak er?sebb pozíciója lesz-e, mint az E.ON-nak lenne.
Az energiaszektor további államosítása van napirenden, ami kifejezi a kormány piaccal szemben fenntartásait – fogalmazott az energiakutató igazgatója. Hozzátette ugyanakkor: lehetnek el?nyei annak, ha az állami cég megpróbálja kihasználni azokat a piaci el?nyöket, amelyek a villamos energia és a földgáz együttes állami kézben tartásából adódnak. Ám ha a világpiaci árak n?nek, viszont a lakosság helyzete miatt nem emelik az árakat, akkor azt más forrásból, például a költségvetésb?l mindenképpen meg kell fizetni – mondta Heged?s Miklós.
Fürjes Balázs Zoltán, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: az állam az E.ON nagykereskedelmi és tárolási üzletágát veszi át. Az utóbbi a szakért? szerint a jöv?ben rendkívüli módon felértékel?dhet a Magyarországon keresztülfutó vagy építend? gázvezetékek miatt.
Válságban – mivel nincs akkora kereslet a gáz iránt – az üzlet értéke is kisebb, jó áron lehet venni. A fellendüléssel azonban n?het a kereslet, és még inkább felértékel?dhetnek a tárolási kapacitások – mutatott rá Fürjes Balázs Zoltán.
A nagykereskedelmi üzletág állami megvásárlását gazdaságpolitikai stratégiai döntésnek min?sítette a vezérigazgató. Kifejtette: az E.ON nemzetközi portfóliójával, a méretgazdaságosság el?nyeit kihasználva érhetett el kedvez? gázárat az Oroszországból érkez? gázra, ugyanakkor sokszor vita tárgya volt, hogy Magyarország valóban a legkedvez?bb áron kapja-e a földgázt. Az Európai Bizottság például ez ügyben versenyfelügyeleti vizsgálatot is indított a Gazprom ellen.
Fürjes Balázs Zoltán szerint a gázüzletág állami kézbe kerülése esetén az állam a magyar gazdasági érdekekkel tudja „összecsomagolni” a többi, Oroszországgal a tárgyalóasztalra kerül? témát, így például a paksi b?vítést, és így elképzelhet?, hogy jobb esélyekre számítanak a gázszerz?dések újratárgyalásánál.
Decemberben 2,
5 millió európai szén-dioxid-kvótát ad el a lipcsei t?zsdén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), de még ennek többszöröse van a párnacihában. Arra egyébként nincs magyarázat, hogy miért most és ennyit dob piacra az állam. Ahogy arra se, hogy eddig miért hezitált ennyit.
|
|
Néhány napja jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), hogy a lipcsei székhely? Európai Energiat?zsdén (EEX) magyar kibocsátási egységeket fog értékesíteni. Az összesen 2,5 millió darab egységet egy hét különbséggel dobják piacra, és darabjáért 7-8 eurót remél a magyar kormány, amib?l összesen 4,5-5 milliárd forint bevételre tehet szert. Ez nem rossz,de azt is hozá kell tenni, hogy az eladásra kínált mennyiség többszörösével továbbra sem csinál semmit az állam.
„Pedig azt a mennyiséget pénzzé kell tenni, mert ha nem adja el az állam 2013 áprilisáig, akkor ez a pénz elvész. Ezért az államnak ett?l a kvótamennyiségt?l egyszer?en meg kell szabadulnia – mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEIT) vezet?je. A szervezetnél úgy számolnak, hogy mintegy 8 millió egység vár még eladásra, de napra kész adat nincs. Bart úgy látja, hogy ezt a t?zsdén korábban is el lehettt volna adni.
 |
| Csupa romantikaFotó: AP |
Nem lehet tudni, miért ültünk rajta
Magyarországon azonban nem bukkantak fel új gyárak, melyek kibocsátása csökkentette volna az egységek menyiségét. S?t, olyan nagy CO2 kibocsátó vállakozásokat számoltak fel és adták vissza a fel nem haszánált kvótáikat, mint a tiszapalkonyai vagy a bánhidai er?m?. És bár az állami légiforgalomhoz tartozó kvótákat külö soron kezelik, a Malév bed?lése is a kvóták értékesítését indokolta volna.
Az EUA-nak van napi piaci ára, amit a t?zsdén bármikor pénzzé lehet teheti. Az aukciónak – akárcsak az állampapír esetében – csak az eladó kényelmi szempontjából van értelme, mert Lipcse egyébként gond nélkül felszívná a teljes magyar kvótamenniységet, „csak ki kellene dobni a placcra”. Az EEX-en ugyanis évente mintegy kétmilliárd kvótás forgalom zajlik. Az aukció, mint eladási forma azonban az utóbbi id?ben népszer? lett azok körében, akik nem néhány száz vagy ezer, hanem nagyobb kvóta mennyiségt?l szeretnének megválni. Így kiszámíthatóbb a forgalmazási id?, és a napi ereszkedést el?re be lehet kalkulálni. Tegnap a napi forgalom meghaladta a 8 millió kvótát, a kibocsátási egységek 6,65 eurós átlagérték környékén táncoltva keltek el.
| A kibocsátáskereskedelemr?l röviden |
| A szén-dioxid-kibocsátás kereteit els?ként a kiotói jegyz?könyv határozta meg. A jegyz?könyv 2005 elején lépett hatályba, és minden ENSZ-tagország kapott bizonyos mennyiség? kibocsátási egységet. Ezek a kiotói szén-dioxid-kvóták (melyeknek több típusa van) szabják meg, hogy egy állam összességében mennyi szén-dioxidot engedhet a leveg?be. Egy egység egy tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg, és az egymást követ? teljesítési id?szakokban ezeket fokozatosan csökkentik. A fel nem használt kiotói egységek egyes típusai az energiat?zsdéken áruba bocsáthatók, míg más típusok jellemz?en a többlettel rendelkez? államok és nagy cégek megállapodásaiban cserélnek gazdát A második kiotói id?szak 2008-tól 2012-ig tartott, és jelenleg nem tudni, lesz-e 2013 utáni id?szak.
Mivel 2000 után úgy t?nt, hogy a Kiotói Jegyz?könyv ratifikálása megakadt, az Európai Unió saját kibocsátásjog-kereskedelmet vezetett be. Ez lett az Európai Kibocsátásjog-kereskedelmi Rendszer (EU-ETS), az alapegysége pedig az európai kibocsátási egység (EU Allowance, EUA) lett, amely a kiotóival azonosan egy tonna szén-dioxid kibocsátására ad engedélyt. A 2005-2007 közötti próbaid?szak után az uniós kibocsátáskereskedelem második periódusa párhuzamosan futott a kiotói 2008-12 közötti teljesítési id?szakkal. |
Itt is sereghajtók vagyunk
Az EU tagországoknak eredetileg összesen 576 millió kvótája volt. Ebb?l 386,9 millió a cégeknek kioszott mennyiség, 68,8 milliót pedig az államok maguk árvereztek el. Magyarországtól eltér?en a legtöbb európai ország már rég túladott a maga európai kibocsátási egységein (EUA).
 |
| A Malév-leállás is az értékesítést indokolnáFotó: MTI/Lakatos Péter |
A durván 8 millió darab egységünknél többet csak Portugáliában találni. igaz, ott úgy maradt meg a keretnek kb. a fele (13,7 millió), hogy a magyar eladási szintnek több mint háromszorosától már megszabadultak.Az EU országok zöme már rég kiosztotta a cégeinek (vagy a t?zsdén túladott) a kvótái zömén. Hollandia a 31,8 millióból 31,6 millió kvótát cégeknek osztott ki, Olaszország mind a 84 milliót. Nagy-Britannia a 81,6 millióból 54,7 millió egységet a cégeknek adott, a maradék 26,9 milliót viszont már elárvereszte. A briteken kívül nagyobb mennyiséget csak a görögök és a litvánok árvereztek.
Az utóbbi években Magyaroroszágon a kvótakereskedelem leginkább az elszalasztott lehet?ségekr?l szólt. A decemberi értékesítés egyébként nem az els? az idén: májusban és júniusban is összesen 2,5 millió szén-dioxid-kvótán adtunk túl, a 6,73 eurós átlagáron kötött üzletet akkor egy angol brókeren kereszül ütötte nyélbe az NFM.
Decemberben 2, 5 millió európai szén-dioxid-kvótát ad el a lipcsei t?zsdén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), de még ennek többszöröse van a párnacihában. Arra egyébként nincs magyarázat, hogy miért most és ennyit dob piacra az állam. Ahogy arra se, hogy eddig miért hezitált ennyit.
|
Néhány napja jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), hogy a lipcsei székhely? Európai Energiat?zsdén (EEX) magyar kibocsátási egységeket fog értékesíteni. Az összesen 2,5 millió darab egységet egy hét különbséggel dobják piacra, és darabjáért 7-8 eurót remél a magyar kormány, amib?l összesen 4,5-5 milliárd forint bevételre tehet szert. Ez nem rossz,de azt is hozá kell tenni, hogy az eladásra kínált mennyiség többszörösével továbbra sem csinál semmit az állam.
„Pedig azt a mennyiséget pénzzé kell tenni, mert ha nem adja el az állam 2013 áprilisáig, akkor ez a pénz elvész. Ezért az államnak ett?l a kvótamennyiségt?l egyszer?en meg kell szabadulnia – mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEIT) vezet?je. A szervezetnél úgy számolnak, hogy mintegy 8 millió egység vár még eladásra, de napra kész adat nincs. Bart úgy látja, hogy ezt a t?zsdén korábban is el lehettt volna adni.
|
| Csupa romantika
Fotó: AP |
Nem lehet tudni, miért ültünk rajta
Magyarországon azonban nem bukkantak fel új gyárak, melyek kibocsátása csökkentette volna az egységek menyiségét. S?t, olyan nagy CO2 kibocsátó vállakozásokat számoltak fel és adták vissza a fel nem haszánált kvótáikat, mint a tiszapalkonyai vagy a bánhidai er?m?. És bár az állami légiforgalomhoz tartozó kvótákat külö soron kezelik, a Malév bed?lése is a kvóták értékesítését indokolta volna.
Az EUA-nak van napi piaci ára, amit a t?zsdén bármikor pénzzé lehet teheti. Az aukciónak – akárcsak az állampapír esetében – csak az eladó kényelmi szempontjából van értelme, mert Lipcse egyébként gond nélkül felszívná a teljes magyar kvótamenniységet, „csak ki kellene dobni a placcra”. Az EEX-en ugyanis évente mintegy kétmilliárd kvótás forgalom zajlik. Az aukció, mint eladási forma azonban az utóbbi id?ben népszer? lett azok körében, akik nem néhány száz vagy ezer, hanem nagyobb kvóta mennyiségt?l szeretnének megválni. Így kiszámíthatóbb a forgalmazási id?, és a napi ereszkedést el?re be lehet kalkulálni. Tegnap a napi forgalom meghaladta a 8 millió kvótát, a kibocsátási egységek 6,65 eurós átlagérték környékén táncoltva keltek el.
| A kibocsátáskereskedelemr?l röviden |
| A szén-dioxid-kibocsátás kereteit els?ként a kiotói jegyz?könyv határozta meg. A jegyz?könyv 2005 elején lépett hatályba, és minden ENSZ-tagország kapott bizonyos mennyiség? kibocsátási egységet. Ezek a kiotói szén-dioxid-kvóták (melyeknek több típusa van) szabják meg, hogy egy állam összességében mennyi szén-dioxidot engedhet a leveg?be. Egy egység egy tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg, és az egymást követ? teljesítési id?szakokban ezeket fokozatosan csökkentik. A fel nem használt kiotói egységek egyes típusai az energiat?zsdéken áruba bocsáthatók, míg más típusok jellemz?en a többlettel rendelkez? államok és nagy cégek megállapodásaiban cserélnek gazdát A második kiotói id?szak 2008-tól 2012-ig tartott, és jelenleg nem tudni, lesz-e 2013 utáni id?szak.
Mivel 2000 után úgy t?nt, hogy a Kiotói Jegyz?könyv ratifikálása megakadt, az Európai Unió saját kibocsátásjog-kereskedelmet vezetett be. Ez lett az Európai Kibocsátásjog-kereskedelmi Rendszer (EU-ETS), az alapegysége pedig az európai kibocsátási egység (EU Allowance, EUA) lett, amely a kiotóival azonosan egy tonna szén-dioxid kibocsátására ad engedélyt. A 2005-2007 közötti próbaid?szak után az uniós kibocsátáskereskedelem második periódusa párhuzamosan futott a kiotói 2008-12 közötti teljesítési id?szakkal. |
Itt is sereghajtók vagyunk
Az EU tagországoknak eredetileg összesen 576 millió kvótája volt. Ebb?l 386,9 millió a cégeknek kioszott mennyiség, 68,8 milliót pedig az államok maguk árvereztek el. Magyarországtól eltér?en a legtöbb európai ország már rég túladott a maga európai kibocsátási egységein (EUA).
|
| A Malév-leállás is az értékesítést indokolná
Fotó: MTI/Lakatos Péter |
A durván 8 millió darab egységünknél többet csak Portugáliában találni. igaz, ott úgy maradt meg a keretnek kb. a fele (13,7 millió), hogy a magyar eladási szintnek több mint háromszorosától már megszabadultak.Az EU országok zöme már rég kiosztotta a cégeinek (vagy a t?zsdén túladott) a kvótái zömén. Hollandia a 31,8 millióból 31,6 millió kvótát cégeknek osztott ki, Olaszország mind a 84 milliót. Nagy-Britannia a 81,6 millióból 54,7 millió egységet a cégeknek adott, a maradék 26,9 milliót viszont már elárvereszte. A briteken kívül nagyobb mennyiséget csak a görögök és a litvánok árvereztek.
Az utóbbi években Magyaroroszágon a kvótakereskedelem leginkább az elszalasztott lehet?ségekr?l szólt. A decemberi értékesítés egyébként nem az els? az idén: májusban és júniusban is összesen 2,5 millió szén-dioxid-kvótán adtunk túl, a 6,73 eurós átlagáron kötött üzletet akkor egy angol brókeren kereszül ütötte nyélbe az NFM.
Decemberben 2,
5 millió európai szén-dioxid-kvótát ad el a lipcsei t?zsdén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), de még ennek többszöröse van a párnacihában. Arra egyébként nincs magyarázat, hogy miért most és ennyit dob piacra az állam. Ahogy arra se, hogy eddig miért hezitált ennyit.
|
|
Néhány napja jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), hogy a lipcsei székhely? Európai Energiat?zsdén (EEX) magyar kibocsátási egységeket fog értékesíteni. Az összesen 2,5 millió darab egységet egy hét különbséggel dobják piacra, és darabjáért 7-8 eurót remél a magyar kormány, amib?l összesen 4,5-5 milliárd forint bevételre tehet szert. Ez nem rossz,de azt is hozá kell tenni, hogy az eladásra kínált mennyiség többszörösével továbbra sem csinál semmit az állam.
„Pedig azt a mennyiséget pénzzé kell tenni, mert ha nem adja el az állam 2013 áprilisáig, akkor ez a pénz elvész. Ezért az államnak ett?l a kvótamennyiségt?l egyszer?en meg kell szabadulnia – mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEIT) vezet?je. A szervezetnél úgy számolnak, hogy mintegy 8 millió egység vár még eladásra, de napra kész adat nincs. Bart úgy látja, hogy ezt a t?zsdén korábban is el lehettt volna adni.
|
| Csupa romantikaFotó: AP |
Nem lehet tudni, miért ültünk rajta
Magyarországon azonban nem bukkantak fel új gyárak, melyek kibocsátása csökkentette volna az egységek menyiségét. S?t, olyan nagy CO2 kibocsátó vállakozásokat számoltak fel és adták vissza a fel nem haszánált kvótáikat, mint a tiszapalkonyai vagy a bánhidai er?m?. És bár az állami légiforgalomhoz tartozó kvótákat külö soron kezelik, a Malév bed?lése is a kvóták értékesítését indokolta volna.
Az EUA-nak van napi piaci ára, amit a t?zsdén bármikor pénzzé lehet teheti. Az aukciónak – akárcsak az állampapír esetében – csak az eladó kényelmi szempontjából van értelme, mert Lipcse egyébként gond nélkül felszívná a teljes magyar kvótamenniységet, „csak ki kellene dobni a placcra”. Az EEX-en ugyanis évente mintegy kétmilliárd kvótás forgalom zajlik. Az aukció, mint eladási forma azonban az utóbbi id?ben népszer? lett azok körében, akik nem néhány száz vagy ezer, hanem nagyobb kvóta mennyiségt?l szeretnének megválni. Így kiszámíthatóbb a forgalmazási id?, és a napi ereszkedést el?re be lehet kalkulálni. Tegnap a napi forgalom meghaladta a 8 millió kvótát, a kibocsátási egységek 6,65 eurós átlagérték környékén táncoltva keltek el.
| A kibocsátáskereskedelemr?l röviden |
| A szén-dioxid-kibocsátás kereteit els?ként a kiotói jegyz?könyv határozta meg. A jegyz?könyv 2005 elején lépett hatályba, és minden ENSZ-tagország kapott bizonyos mennyiség? kibocsátási egységet. Ezek a kiotói szén-dioxid-kvóták (melyeknek több típusa van) szabják meg, hogy egy állam összességében mennyi szén-dioxidot engedhet a leveg?be. Egy egység egy tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg, és az egymást követ? teljesítési id?szakokban ezeket fokozatosan csökkentik. A fel nem használt kiotói egységek egyes típusai az energiat?zsdéken áruba bocsáthatók, míg más típusok jellemz?en a többlettel rendelkez? államok és nagy cégek megállapodásaiban cserélnek gazdát A második kiotói id?szak 2008-tól 2012-ig tartott, és jelenleg nem tudni, lesz-e 2013 utáni id?szak.Mivel 2000 után úgy t?nt, hogy a Kiotói Jegyz?könyv ratifikálása megakadt, az Európai Unió saját kibocsátásjog-kereskedelmet vezetett be. Ez lett az Európai Kibocsátásjog-kereskedelmi Rendszer (EU-ETS), az alapegysége pedig az európai kibocsátási egység (EU Allowance, EUA) lett, amely a kiotóival azonosan egy tonna szén-dioxid kibocsátására ad engedélyt. A 2005-2007 közötti próbaid?szak után az uniós kibocsátáskereskedelem második periódusa párhuzamosan futott a kiotói 2008-12 közötti teljesítési id?szakkal. |
Itt is sereghajtók vagyunk
Az EU tagországoknak eredetileg összesen 576 millió kvótája volt. Ebb?l 386,9 millió a cégeknek kioszott mennyiség, 68,8 milliót pedig az államok maguk árvereztek el. Magyarországtól eltér?en a legtöbb európai ország már rég túladott a maga európai kibocsátási egységein (EUA).
|
| A Malév-leállás is az értékesítést indokolnáFotó: MTI/Lakatos Péter |
A durván 8 millió darab egységünknél többet csak Portugáliában találni. igaz, ott úgy maradt meg a keretnek kb. a fele (13,7 millió), hogy a magyar eladási szintnek több mint háromszorosától már megszabadultak.Az EU országok zöme már rég kiosztotta a cégeinek (vagy a t?zsdén túladott) a kvótái zömén. Hollandia a 31,8 millióból 31,6 millió kvótát cégeknek osztott ki, Olaszország mind a 84 milliót. Nagy-Britannia a 81,6 millióból 54,7 millió egységet a cégeknek adott, a maradék 26,9 milliót viszont már elárvereszte. A briteken kívül nagyobb mennyiséget csak a görögök és a litvánok árvereztek.
Az utóbbi években Magyaroroszágon a kvótakereskedelem leginkább az elszalasztott lehet?ségekr?l szólt. A decemberi értékesítés egyébként nem az els? az idén: májusban és júniusban is összesen 2,5 millió szén-dioxid-kvótán adtunk túl, a 6,73 eurós átlagáron kötött üzletet akkor egy angol brókeren kereszül ütötte nyélbe az NFM.
Úgy t?nik, nem lesz gázáremelés a közeljöv?ben, ami jó hír a lakosságnak. Az itteni árak a statisztikák szerint nagyjából megfelelnek az európai átlagnak, vannak nálunk jóval alacsonyabbak és magasabbak is – más a helyzet azonban a bérekhez viszonyítva. Akkor egyb?l az élvonalba, a drágább országok közé kerülünk – van, ahol csak a fizetésnek csak negyedakkora részét kell gázra vagy áramra fordítani, mint nálunk.
Itt van a tél, itt van újra – és ez, legalábbis január 1-t?l, általában hatósági áremelésekkel szokott együtt járni, amik közül az egyik leginkább húsba vágó a f?tési szezonban az energiaárak emelése szokott lenni. Egyel?re úgy látszik, Magyarország lakossága megúszhatja a gázárak emelését, legalábbis Orbán Viktor miniszterelnök kimondta: „nem lesz gázáremelés”.
Abszolút árszintben a középmez?nyben
De mennyire is drága nálunk a gáz és az elektromos áram? Vajon más országokban is annyira felszisszennek a polgárok, amikor készhez kapják a számlát, és hasonlóan hónapról hónapra ezrével n? a számláit fizetni nem tudó polgárok száma? A statisztikai adatok választ adnak a kérdésre.
Az EU statisztikai szervezete, az Eurostat adatai szerint tavaly év végén egy kilowattóra áram 11,97 centbe, egy kilowattórának megfelel? mennyiség? gáz pedig 4,56 centbe került Magyarországon. (ÁFA nélkül, 2500-5000 kWh, illetve 20-200 GJ közötti fogyasztású kisfogyasztók esetében.) Mi persze még nem kilowattórában számoljuk a gázt, de az országok közötti összehasonlításból kiderül, hogy ezzel az ország nagyjából a középmez?nyben helyezkedik el: gázárban az EU 23 országa, plusz Törökország és Horvátország közül a 16. helyen állunk, elektromos áram terén pedig 27 országból a 14-en.
Fizethetnek a svédek
A gázért egyébként Svédország, Portugália és Szlovénia fizeti a legtöbbet, a mieink mintegy másfélszeresét, 6,0-6,5 centet kilowattóránként, a legolcsóbbak, Horvátország, Törökország és Románia, csak 1,5-3,0 centet, felét-harmadát az itteninek. Az elektromos áram Írországban, Nagy-Britanniában és Belgiumban a miénknek mintegy másfélszerese, Románia, Észtország és Bulgária polgárai viszont csak 7-8 centet fizettek a mi 12 centünkkel szemben tavaly év végén.
Mindez szép, szép, csak hát itt a fizetések – sóhajtanak fel sokan, amikor ilyen téma szóba kerül. Ezért megnéztük azt is, mi történik, ha az árakat a bérekhez viszonyítjuk. Elosztva 100 kWh áram és 100 kWh energiatartalmú gáz árát a havi nettó átlagbérrel, megkapjuk, hogy az átlagbér hány százalékát kell arra fordítanunk, hogy 100 kWh enerigát kifizessünk. (A béradatok is az Eurostat adatai, euróban, a magyar érték, 503 euró – az alkalmazott devizaárfolyamtól függ?en – nagyjából megfelel a KSH által közzétett 141 200 forintos havi nettó átlagbérnek.)
A fizetésekhez képest elöl vagyunk
Ennek alapján a gázból 100 kWh nálunk 0,91 százaléka az átlagbérnek, az áramból ugyanennyi pedig 2,38 százalék. Hogy sok-e ez vagy kevés, megint a nemzetközi összehasonlítás ad rá választ, ezt látni grafikonjainkon. Ennek alapján földgáz tekintetében a negyedik helyen vagyunk Európában, Bulgária és Litvánia komolyabban, Lengyelország csak alig mérhet?en, egy paraszthajszállal el?z meg bennünket. A román polgárok is az itteninek csak alig több, mint a felét, a bérük 0,48 százalékát fordítják 100 kWh gázra, olyan fejlett nyugati országok, mint Németország, Ausztria vagy Belgium, csak a magyar szint negyedét-harmadát, azaz 0,22-0,28 százalékát a fizetésüknek.
Áram terén is hasonló, de kicsit jobb a helyzet, ott hetedikek vagyunk a névsorban, el?ttünk csupa közép-kelet-európai ország Bulgáriától Lengyelországig. Nálunk az átlagbér 2,38 százalékába került a 100 kWh áram, a sor végén álló fejlett országokban ennek csak kevesebb, mint a negyedébe,a bér mintegy fél százalékába.
Az áfa tovább rontja a helyzetet
Ez azonban még mindig nem minden, hiszen amint jeleztük, az árak áfa nélkül értend?k. Márpedig nálunk, mint tudjuk, Európa legmagasabb áfáját nyögjük 27 százalékkal, és ugyanez vonatkozik a gáz- és áramárakra is. Adatok híján az adóval növelt árakat nem tudjuk összehasonlítani, de az adóteherrel együtt Magyarország biztosan el?rébb lép valamennyit a sorban.
A gázár terén biztosan feljebb kerülünk a – fizetéshez mérten – legdrágább országok sorában a negyedikr?l a harmadik helyre (megel?zve Lengyelországot), de az áramár terén is valószín?leg el?relépnénk így a hetedikr?l pár helyezést. (Ráadásul Szlovéniában, Lettországban, Litvániában és Bulgáriában frissebb adatok híján a 2010-es béreket vettük alapul, ami szinte biztosan hátrányosabb képet fest a helyzetükr?l, mint a 2011-es.)
Rosszabbul élünk, mint öt éve?
Az sem mellékes, hogyan változtak az árak az utóbbi id?ben. Az Eurostat adatai 2007 végéig mennek vissza, ami öt éves id?szakot ölel fel. Ez id? alatt euróban számolva a földgáz ára Magyarországon 45 százalékkal, az elektromos áramé 25 százalékkal emelkedett. Az emelkedések egyszer? számtani átlaga az EU-ban 29, illetve 20 százalék volt, tehát nálunk mindkett? átlagon felül drágult.
Csakhogy közben fizet?eszközünk is is gyengült, így forintban szomorúbb a kép. A KSH adatai szerint a vezetékes gáz fogyasztói ára ebben az id?szakban 68, az áramé 22, az olcsóbb éjszakai áramé viszont már 32 százalékkal emelkedett.
Amott jut is, marad is
Amint láttuk tehát, nem els?sorban az a baj nálunk, hogy az árak nagyon magasak lennének, azok az európai átlagba illenek, inkább a bérek nagyon alacsonyak. A másik oldalról pedig, a fejlett nyugati országoknak nemcsak az a hatalmas el?nye, hogy az átlagbérek színvonala magasabb, sokszor az itteninek négy-hatszorosa is. Hanem az is, hogy az árak, ha magasabbak is, nem annyival vannak feljebb, mint a bérek. Az energiaárak legalábbis ezt mutatják. Nyugaton a létfontosságú megélhetési költségek kifizetése után sokkal több marad tartós cikkekbe való beruházásra, megtakarításra, szórakozásra.
Bár a lakosság terheinek csökkentése vagy legalább a növekedés elmaradása örvendetes, azt azért érdemes megjegyezni, hogy a közszolgáltatók megadóztatása, áremeléseik betiltása hosszú távon visszaüthet az egész országra. Közgazdászok újra és újra emlékeztetnek arra, hogy ha a szolgáltatók nem tudnak profitot termelni, akkor a felújítások, karbantartások elmaradása várható. Ebb?l következ?en pedig hosszú távon üzemzavarok, például áramkimaradások jöhetnek, romolhat a szolgáltatások, ügyfélszolgálatok színvonala, aminek már vannak is jelei.
Lehet más az adókulcs
Van, aki már odáig megy, hogy javasolja áramtermel? aggregátor beszerzését a közeljöv?ben annak, aki teheti. A mindenkinek legjobb megoldást a problémára nyilván egy tartós, a reálbéreket er?sen megemel? gazdasági növekedés lehetne, illetve az adók csökkentése.
Rövid távon az állam tehetne legtöbbet az alacsonyabb árakért, nem szocialista típusú árszabályozással, bonyolult árképzéssel és a szolgáltatók, a lakosság agyonadóztatásával, hanem azzal, ha csökkentené a világbajnok áfát. Ez nyilván jelent?s terhet rakna a költségvetésre, de komolyan tehermentesítené a lakosságot, f?leg az alacsony jövedelm?eket.
Hasonló összehasonlító cikkeink voltak:
Rosszabbul élünk, mint négy éve? Nagyon rezeg a léc
Itt vannak a számok: a bérünkhöz képest piszok drága a budapesti és a miskolci bérlet
Forrás: privatbankar.hu
| Földgáz (EUR/kWh) | Lakossági elektromos áram (EUR/kWh) | Bérek/hó | Gáz/bér | Áram/Bér | |||||
| 2007 | 2011 | 2011/2007 | 2007 | 2011 | 2011/2007 | (2011, EUR) | (100 kWh) | (100 kWh) | |
| Belgium | 0,0401 | 0,0586 | 0,4613 | 0,1286 | 0,1590 | 0,2364 | 2212 | 0,26% | 0,72% |
| Bulgaria | 0,0269 | 0,0393 | 0,4610 | 0,0603 | 0,0706 | 0,1708 | 190 | 2,07% | 3,72% |
| Czech Republic | 0,0304 | 0,0496 | 0,6316 | 0,0895 | 0,1235 | 0,3799 | 660 | 0,75% | 1,87% |
| Denmark | 0,0587 | 0,0538 | -0,0835 | 0,1027 | 0,1314 | 0,2795 | 2141 | 0,25% | 0,61% |
| Germany | 0,0456 | 0,0478 | 0,0482 | 0,1279 | 0,1441 | 0,1267 | 2188 | 0,22% | 0,66% |
| Estonia | 0,0222 | 0,0342 | 0,5405 | 0,0652 | 0,0771 | 0,1825 | 555 | 0,62% | 1,39% |
| Ireland | 0,0534 | 0,0517 | -0,0318 | 0,1690 | 0,1845 | 0,0917 | 1485 | 0,35% | 1,24% |
| Greece | – | – | – | 0,0900 | 0,1065 | 0,1833 | 843 | – | 1,26% |
| Spain | 0,0501 | 0,0458 | -0,0858 | 0,1152 | 0,1469 | 0,2752 | 1365 | 0,34% | 1,08% |
| France | 0,0439 | 0,0538 | 0,2255 | 0,0924 | 0,0986 | 0,0671 | 1827 | 0,29% | 0,54% |
| Italy | 0,0401 | 0,0562 | 0,4015 | – | 0,1485 | – | 1598 | 0,35% | 0,93% |
| Latvia | 0,0264 | 0,0357 | 0,3523 | 0,0695 | 0,1138 | 0,6374 | 425 | 0,84% | 2,68% |
| Lithuania | 0,0199 | 0,0446 | 1,2412 | 0,0737 | 0,1042 | 0,4138 | 370 | 1,21% | 2,82% |
| Luxembourg | 0,0314 | 0,0524 | 0,6688 | 0,1442 | 0,1468 | 0,0180 | 2335 | 0,22% | 0,63% |
| Hungary | 0,0319 | 0,0456 | 0,4295 | 0,0957 | 0,1197 | 0,2508 | 503 | 0,91% | 2,38% |
| Netherlands | 0,0437 | 0,0486 | 0,1121 | 0,1289 | 0,1317 | 0,0217 | 2081 | 0,23% | 0,63% |
| Austria | 0,0446 | 0,0534 | 0,1973 | 0,1255 | 0,1433 | 0,1418 | 2112 | 0,25% | 0,68% |
| Poland | 0,0329 | 0,0407 | 0,2371 | 0,1069 | 0,1106 | 0,0346 | 448 | 0,91% | 2,47% |
| Portugal | 0,0622 | 0,0643 | 0,0338 | 0,1206 | 0,1105 | -0,0837 | 907 | 0,71% | 1,22% |
| Romania | 0,0227 | 0,0144 | -0,3656 | 0,0954 | 0,0795 | -0,1667 | 297 | 0,48% | 2,67% |
| Slovenia | 0,0396 | 0,0616 | 0,5556 | 0,0861 | 0,1193 | 0,3856 | 826 | 0,75% | 1,44% |
| Slovakia | 0,0348 | 0,0427 | 0,2270 | 0,1152 | 0,1400 | 0,2153 | 508 | 0,84% | 2,76% |
| Finland | – | – | – | 0,0868 | 0,1089 | 0,2546 | 2115 | – | 0,51% |
| Sweden | 0,0518 | 0,0649 | 0,2529 | 0,1013 | 0,1312 | 0,2952 | 2277 | 0,29% | 0,58% |
| United Kingdom | 0,0340 | 0,0498 | 0,4647 | 0,1411 | 0,1603 | 0,1361 | 1780 | 0,28% | 0,90% |
| Croatia | 0,0213 | 0,0302 | 0,4178 | 0,0793 | 0,0965 | 0,2169 | – | – | – |
| Turkey | 0,0268 | 0,0240 | -0,1045 | 0,0706 | 0,1050 | 0,4873 | 470 | 0,51% | 2,23% |
| Átlag: | 0,2915 | 0,2020 | |||||||
Az EU tagországaiban az összes megújuló forrásból származó energia mennyiségének csaknem felét a fa illetve a fahulladék adja. Európa keleti felében és a balti államokban még magasabb az arány – derül ki az Eurostat felméréséb?l.
Hagyományosan a fa illetve a fa hulladék nem alkot külön kategóriát a megújuló energiaforrások között,
a biomassza fogalma által felölelt terület egy részét adja. Klasszikusan ide tartoznak a célirányosan termelt energianövények, mint például a nyárfa vagy az energiaf?z, továbbá az iparból vagy mez?gazdaságból kikerül? fahulladékok. Az Eurostat legfrissebb, 2010-es évet vizsgáló felmérése szerint a teljes belföldi energiaszükséglet kielégítéséhez átlagosan 5 százalékkal járult hozzá a kifejezetten fából nyert energia. Csak a megújulók kategóriáját nézve azt láthatjuk, hogy az Európa ilyen forrásokból nyert energiájának átlagban a fele származott fából illetve fahulladékból, keletre és északra haladva pedig még nagyobb hányadot tesznek ki. A lista élén Észtország áll 96 százalékkal, ?t Litvánia (88%), Finnország (85%), Lengyelország (81%), Lettország (78%) és Magyarország (77%). Hazánk a teljes energiaszükségletb?l történ? részesedés szempontjából is meghaladta 2010-ben az uniós átlagot, mindösszesen 5,9 százalékát tették ki a fából és fahulladékból származó források a teljes energiafelhasználásnak.
Az uniós tagállamokban tavaly mintegy 429 millió köbméterre rúgott a fakitermelés, melynek 21 százalékát tette ki a kifejezetten energiacélú mennyiség. Európában jellemz? módon fenntarthatósági elveket követ a fagazdálkodás, azaz lényegesen nagyobb, közel másfélszeres mérték? a visszapótlás, mint amennyit energia vagy ipari célzattal kivágnak. Ezen adatok egyben arra is rávilágítanak, hogy az sem okozna gondot, ha az energiacélú kereslet nagyobb mértékben megugrana a közeljöv?ben.
Az ipari és energiacélokra szánt fafelhasználás arányát általában el?bbi dominanciája jellemzi, Írország, Luxemburg, Portugália és Szlovákia területén 93 százalékát szívta fel az ipar a teljes fakitermelésnek. Egyedül három tagállamban volt fordított az arány, Olaszországban 74 százalékot, Görögországban 72 százalékot tett ki az energiacélú felhasználás, míg Magyarországon kiegyensúlyozottabb a helyzet, nálunk 48-52 százalékban arányul egymáshoz az ipari illetve az energiacélú termelés.
Az EU tagországaiban az összes megújuló forrásból származó energia mennyiségének csaknem felét a fa illetve a fahulladék adja. Európa keleti felében és a balti államokban még magasabb az arány – derül ki az Eurostat felméréséb?l.
Hagyományosan a fa illetve a fa hulladék nem alkot külön kategóriát a megújuló energiaforrások között,
a biomassza fogalma által felölelt terület egy részét adja. Klasszikusan ide tartoznak a célirányosan termelt energianövények, mint például a nyárfa vagy az energiaf?z, továbbá az iparból vagy mez?gazdaságból kikerül? fahulladékok. Az Eurostat legfrissebb, 2010-es évet vizsgáló felmérése szerint a teljes belföldi energiaszükséglet kielégítéséhez átlagosan 5 százalékkal járult hozzá a kifejezetten fából nyert energia. Csak a megújulók kategóriáját nézve azt láthatjuk, hogy az Európa ilyen forrásokból nyert energiájának átlagban a fele származott fából illetve fahulladékból, keletre és északra haladva pedig még nagyobb hányadot tesznek ki. A lista élén Észtország áll 96 százalékkal, ?t Litvánia (88%), Finnország (85%), Lengyelország (81%), Lettország (78%) és Magyarország (77%). Hazánk a teljes energiaszükségletb?l történ? részesedés szempontjából is meghaladta 2010-ben az uniós átlagot, mindösszesen 5,9 százalékát tették ki a fából és fahulladékból származó források a teljes energiafelhasználásnak.
Az uniós tagállamokban tavaly mintegy 429 millió köbméterre rúgott a fakitermelés, melynek 21 százalékát tette ki a kifejezetten energiacélú mennyiség. Európában jellemz? módon fenntarthatósági elveket követ a fagazdálkodás, azaz lényegesen nagyobb, közel másfélszeres mérték? a visszapótlás, mint amennyit energia vagy ipari célzattal kivágnak. Ezen adatok egyben arra is rávilágítanak, hogy az sem okozna gondot, ha az energiacélú kereslet nagyobb mértékben megugrana a közeljöv?ben.
Az ipari és energiacélokra szánt fafelhasználás arányát általában el?bbi dominanciája jellemzi, Írország, Luxemburg, Portugália és Szlovákia területén 93 százalékát szívta fel az ipar a teljes fakitermelésnek. Egyedül három tagállamban volt fordított az arány, Olaszországban 74 százalékot, Görögországban 72 százalékot tett ki az energiacélú felhasználás, míg Magyarországon kiegyensúlyozottabb a helyzet, nálunk 48-52 százalékban arányul egymáshoz az ipari illetve az energiacélú termelés.
Decemberben 2, 5 millió európai szén-dioxid-kvótát ad el a lipcsei t?zsdén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), de még ennek többszöröse van a párnacihában. Arra egyébként nincs magyarázat, hogy miért most és ennyit dob piacra az állam. Ahogy arra se, hogy eddig miért hezitált ennyit.
|
Néhány napja jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), hogy a lipcsei székhely? Európai Energiat?zsdén (EEX) magyar kibocsátási egységeket fog értékesíteni. Az összesen 2,5 millió darab egységet egy hét különbséggel dobják piacra, és darabjáért 7-8 eurót remél a magyar kormány, amib?l összesen 4,5-5 milliárd forint bevételre tehet szert. Ez nem rossz,de azt is hozá kell tenni, hogy az eladásra kínált mennyiség többszörösével továbbra sem csinál semmit az állam.
„Pedig azt a mennyiséget pénzzé kell tenni, mert ha nem adja el az állam 2013 áprilisáig, akkor ez a pénz elvész. Ezért az államnak ett?l a kvótamennyiségt?l egyszer?en meg kell szabadulnia – mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEIT) vezet?je. A szervezetnél úgy számolnak, hogy mintegy 8 millió egység vár még eladásra, de napra kész adat nincs. Bart úgy látja, hogy ezt a t?zsdén korábban is el lehettt volna adni.
|
| Csupa romantika
Fotó: AP |
Nem lehet tudni, miért ültünk rajta
Magyarországon azonban nem bukkantak fel új gyárak, melyek kibocsátása csökkentette volna az egységek menyiségét. S?t, olyan nagy CO2 kibocsátó vállakozásokat számoltak fel és adták vissza a fel nem haszánált kvótáikat, mint a tiszapalkonyai vagy a bánhidai er?m?. És bár az állami légiforgalomhoz tartozó kvótákat külö soron kezelik, a Malév bed?lése is a kvóták értékesítését indokolta volna.
Az EUA-nak van napi piaci ára, amit a t?zsdén bármikor pénzzé lehet teheti. Az aukciónak – akárcsak az állampapír esetében – csak az eladó kényelmi szempontjából van értelme, mert Lipcse egyébként gond nélkül felszívná a teljes magyar kvótamenniységet, „csak ki kellene dobni a placcra”. Az EEX-en ugyanis évente mintegy kétmilliárd kvótás forgalom zajlik. Az aukció, mint eladási forma azonban az utóbbi id?ben népszer? lett azok körében, akik nem néhány száz vagy ezer, hanem nagyobb kvóta mennyiségt?l szeretnének megválni. Így kiszámíthatóbb a forgalmazási id?, és a napi ereszkedést el?re be lehet kalkulálni. Tegnap a napi forgalom meghaladta a 8 millió kvótát, a kibocsátási egységek 6,65 eurós átlagérték környékén táncoltva keltek el.
| A kibocsátáskereskedelemr?l röviden |
| A szén-dioxid-kibocsátás kereteit els?ként a kiotói jegyz?könyv határozta meg. A jegyz?könyv 2005 elején lépett hatályba, és minden ENSZ-tagország kapott bizonyos mennyiség? kibocsátási egységet. Ezek a kiotói szén-dioxid-kvóták (melyeknek több típusa van) szabják meg, hogy egy állam összességében mennyi szén-dioxidot engedhet a leveg?be. Egy egység egy tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg, és az egymást követ? teljesítési id?szakokban ezeket fokozatosan csökkentik. A fel nem használt kiotói egységek egyes típusai az energiat?zsdéken áruba bocsáthatók, míg más típusok jellemz?en a többlettel rendelkez? államok és nagy cégek megállapodásaiban cserélnek gazdát A második kiotói id?szak 2008-tól 2012-ig tartott, és jelenleg nem tudni, lesz-e 2013 utáni id?szak.
Mivel 2000 után úgy t?nt, hogy a Kiotói Jegyz?könyv ratifikálása megakadt, az Európai Unió saját kibocsátásjog-kereskedelmet vezetett be. Ez lett az Európai Kibocsátásjog-kereskedelmi Rendszer (EU-ETS), az alapegysége pedig az európai kibocsátási egység (EU Allowance, EUA) lett, amely a kiotóival azonosan egy tonna szén-dioxid kibocsátására ad engedélyt. A 2005-2007 közötti próbaid?szak után az uniós kibocsátáskereskedelem második periódusa párhuzamosan futott a kiotói 2008-12 közötti teljesítési id?szakkal. |
Itt is sereghajtók vagyunk
Az EU tagországoknak eredetileg összesen 576 millió kvótája volt. Ebb?l 386,9 millió a cégeknek kioszott mennyiség, 68,8 milliót pedig az államok maguk árvereztek el. Magyarországtól eltér?en a legtöbb európai ország már rég túladott a maga európai kibocsátási egységein (EUA).
|
| A Malév-leállás is az értékesítést indokolná
Fotó: MTI/Lakatos Péter |
A durván 8 millió darab egységünknél többet csak Portugáliában találni. igaz, ott úgy maradt meg a keretnek kb. a fele (13,7 millió), hogy a magyar eladási szintnek több mint háromszorosától már megszabadultak.Az EU országok zöme már rég kiosztotta a cégeinek (vagy a t?zsdén túladott) a kvótái zömén. Hollandia a 31,8 millióból 31,6 millió kvótát cégeknek osztott ki, Olaszország mind a 84 milliót. Nagy-Britannia a 81,6 millióból 54,7 millió egységet a cégeknek adott, a maradék 26,9 milliót viszont már elárvereszte. A briteken kívül nagyobb mennyiséget csak a görögök és a litvánok árvereztek.
Az utóbbi években Magyaroroszágon a kvótakereskedelem leginkább az elszalasztott lehet?ségekr?l szólt. A decemberi értékesítés egyébként nem az els? az idén: májusban és júniusban is összesen 2,5 millió szén-dioxid-kvótán adtunk túl, a 6,73 eurós átlagáron kötött üzletet akkor egy angol brókeren kereszül ütötte nyélbe az NFM.
Úgy t?nik,
nem lesz gázáremelés a közeljöv?ben, ami jó hír a lakosságnak. Az itteni árak a statisztikák szerint nagyjából megfelelnek az európai átlagnak, vannak nálunk jóval alacsonyabbak és magasabbak is – más a helyzet azonban a bérekhez viszonyítva. Akkor egyb?l az élvonalba, a drágább országok közé kerülünk – van, ahol csak a fizetésnek csak negyedakkora részét kell gázra vagy áramra fordítani, mint nálunk.
Itt van a tél, itt van újra – és ez, legalábbis január 1-t?l, általában hatósági áremelésekkel szokott együtt járni, amik közül az egyik leginkább húsba vágó a f?tési szezonban az energiaárak emelése szokott lenni. Egyel?re úgy látszik, Magyarország lakossága megúszhatja a gázárak emelését, legalábbis Orbán Viktor miniszterelnök kimondta: „nem lesz gázáremelés”.
Abszolút árszintben a középmez?nyben
De mennyire is drága nálunk a gáz és az elektromos áram? Vajon más országokban is annyira felszisszennek a polgárok, amikor készhez kapják a számlát, és hasonlóan hónapról hónapra ezrével n? a számláit fizetni nem tudó polgárok száma? A statisztikai adatok választ adnak a kérdésre.
Az EU statisztikai szervezete, az Eurostat adatai szerint tavaly év végén egy kilowattóra áram 11,97 centbe, egy kilowattórának megfelel? mennyiség? gáz pedig 4,56 centbe került Magyarországon. (ÁFA nélkül, 2500-5000 kWh, illetve 20-200 GJ közötti fogyasztású kisfogyasztók esetében.) Mi persze még nem kilowattórában számoljuk a gázt, de az országok közötti összehasonlításból kiderül, hogy ezzel az ország nagyjából a középmez?nyben helyezkedik el: gázárban az EU 23 országa, plusz Törökország és Horvátország közül a 16. helyen állunk, elektromos áram terén pedig 27 országból a 14-en.
Fizethetnek a svédek
A gázért egyébként Svédország, Portugália és Szlovénia fizeti a legtöbbet, a mieink mintegy másfélszeresét, 6,0-6,5 centet kilowattóránként, a legolcsóbbak, Horvátország, Törökország és Románia, csak 1,5-3,0 centet, felét-harmadát az itteninek. Az elektromos áram Írországban, Nagy-Britanniában és Belgiumban a miénknek mintegy másfélszerese, Románia, Észtország és Bulgária polgárai viszont csak 7-8 centet fizettek a mi 12 centünkkel szemben tavaly év végén.
Mindez szép, szép, csak hát itt a fizetések – sóhajtanak fel sokan, amikor ilyen téma szóba kerül. Ezért megnéztük azt is, mi történik, ha az árakat a bérekhez viszonyítjuk. Elosztva 100 kWh áram és 100 kWh energiatartalmú gáz árát a havi nettó átlagbérrel, megkapjuk, hogy az átlagbér hány százalékát kell arra fordítanunk, hogy 100 kWh enerigát kifizessünk. (A béradatok is az Eurostat adatai, euróban, a magyar érték, 503 euró – az alkalmazott devizaárfolyamtól függ?en – nagyjából megfelel a KSH által közzétett 141 200 forintos havi nettó átlagbérnek.)
A fizetésekhez képest elöl vagyunk
Ennek alapján a gázból 100 kWh nálunk 0,91 százaléka az átlagbérnek, az áramból ugyanennyi pedig 2,38 százalék. Hogy sok-e ez vagy kevés, megint a nemzetközi összehasonlítás ad rá választ, ezt látni grafikonjainkon. Ennek alapján földgáz tekintetében a negyedik helyen vagyunk Európában, Bulgária és Litvánia komolyabban, Lengyelország csak alig mérhet?en, egy paraszthajszállal el?z meg bennünket. A román polgárok is az itteninek csak alig több, mint a felét, a bérük 0,48 százalékát fordítják 100 kWh gázra, olyan fejlett nyugati országok, mint Németország, Ausztria vagy Belgium, csak a magyar szint negyedét-harmadát, azaz 0,22-0,28 százalékát a fizetésüknek.
Áram terén is hasonló, de kicsit jobb a helyzet, ott hetedikek vagyunk a névsorban, el?ttünk csupa közép-kelet-európai ország Bulgáriától Lengyelországig. Nálunk az átlagbér 2,38 százalékába került a 100 kWh áram, a sor végén álló fejlett országokban ennek csak kevesebb, mint a negyedébe,a bér mintegy fél százalékába.
Az áfa tovább rontja a helyzetet
Ez azonban még mindig nem minden, hiszen amint jeleztük, az árak áfa nélkül értend?k. Márpedig nálunk, mint tudjuk, Európa legmagasabb áfáját nyögjük 27 százalékkal, és ugyanez vonatkozik a gáz- és áramárakra is. Adatok híján az adóval növelt árakat nem tudjuk összehasonlítani, de az adóteherrel együtt Magyarország biztosan el?rébb lép valamennyit a sorban.
A gázár terén biztosan feljebb kerülünk a – fizetéshez mérten – legdrágább országok sorában a negyedikr?l a harmadik helyre (megel?zve Lengyelországot), de az áramár terén is valószín?leg el?relépnénk így a hetedikr?l pár helyezést. (Ráadásul Szlovéniában, Lettországban, Litvániában és Bulgáriában frissebb adatok híján a 2010-es béreket vettük alapul, ami szinte biztosan hátrányosabb képet fest a helyzetükr?l, mint a 2011-es.)
Rosszabbul élünk, mint öt éve?
Az sem mellékes, hogyan változtak az árak az utóbbi id?ben. Az Eurostat adatai 2007 végéig mennek vissza, ami öt éves id?szakot ölel fel. Ez id? alatt euróban számolva a földgáz ára Magyarországon 45 százalékkal, az elektromos áramé 25 százalékkal emelkedett. Az emelkedések egyszer? számtani átlaga az EU-ban 29, illetve 20 százalék volt, tehát nálunk mindkett? átlagon felül drágult.
Csakhogy közben fizet?eszközünk is is gyengült, így forintban szomorúbb a kép. A KSH adatai szerint a vezetékes gáz fogyasztói ára ebben az id?szakban 68, az áramé 22, az olcsóbb éjszakai áramé viszont már 32 százalékkal emelkedett.
Amott jut is, marad is
Amint láttuk tehát, nem els?sorban az a baj nálunk, hogy az árak nagyon magasak lennének, azok az európai átlagba illenek, inkább a bérek nagyon alacsonyak. A másik oldalról pedig, a fejlett nyugati országoknak nemcsak az a hatalmas el?nye, hogy az átlagbérek színvonala magasabb, sokszor az itteninek négy-hatszorosa is. Hanem az is, hogy az árak, ha magasabbak is, nem annyival vannak feljebb, mint a bérek. Az energiaárak legalábbis ezt mutatják. Nyugaton a létfontosságú megélhetési költségek kifizetése után sokkal több marad tartós cikkekbe való beruházásra, megtakarításra, szórakozásra.
Bár a lakosság terheinek csökkentése vagy legalább a növekedés elmaradása örvendetes, azt azért érdemes megjegyezni, hogy a közszolgáltatók megadóztatása, áremeléseik betiltása hosszú távon visszaüthet az egész országra. Közgazdászok újra és újra emlékeztetnek arra, hogy ha a szolgáltatók nem tudnak profitot termelni, akkor a felújítások, karbantartások elmaradása várható. Ebb?l következ?en pedig hosszú távon üzemzavarok, például áramkimaradások jöhetnek, romolhat a szolgáltatások, ügyfélszolgálatok színvonala, aminek már vannak is jelei.
Lehet más az adókulcs
Van, aki már odáig megy, hogy javasolja áramtermel? aggregátor beszerzését a közeljöv?ben annak, aki teheti. A mindenkinek legjobb megoldást a problémára nyilván egy tartós, a reálbéreket er?sen megemel? gazdasági növekedés lehetne, illetve az adók csökkentése.
Rövid távon az állam tehetne legtöbbet az alacsonyabb árakért, nem szocialista típusú árszabályozással, bonyolult árképzéssel és a szolgáltatók, a lakosság agyonadóztatásával, hanem azzal, ha csökkentené a világbajnok áfát. Ez nyilván jelent?s terhet rakna a költségvetésre, de komolyan tehermentesítené a lakosságot, f?leg az alacsony jövedelm?eket.
Hasonló összehasonlító cikkeink voltak:
Rosszabbul élünk, mint négy éve? Nagyon rezeg a léc
Itt vannak a számok: a bérünkhöz képest piszok drága a budapesti és a miskolci bérlet
Forrás: privatbankar.hu
| Földgáz (EUR/kWh) | Lakossági elektromos áram (EUR/kWh) | Bérek/hó | Gáz/bér | Áram/Bér | |||||
| 2007 | 2011 | 2011/2007 | 2007 | 2011 | 2011/2007 | (2011, EUR) | (100 kWh) | (100 kWh) | |
| Belgium | 0,0401 | 0,0586 | 0,4613 | 0,1286 | 0,1590 | 0,2364 | 2212 | 0,26% | 0,72% |
| Bulgaria | 0,0269 | 0,0393 | 0,4610 | 0,0603 | 0,0706 | 0,1708 | 190 | 2,07% | 3,72% |
| Czech Republic | 0,0304 | 0,0496 | 0,6316 | 0,0895 | 0,1235 | 0,3799 | 660 | 0,75% | 1,87% |
| Denmark | 0,0587 | 0,0538 | -0,0835 | 0,1027 | 0,1314 | 0,2795 | 2141 | 0,25% | 0,61% |
| Germany | 0,0456 | 0,0478 | 0,0482 | 0,1279 | 0,1441 | 0,1267 | 2188 | 0,22% | 0,66% |
| Estonia | 0,0222 | 0,0342 | 0,5405 | 0,0652 | 0,0771 | 0,1825 | 555 | 0,62% | 1,39% |
| Ireland | 0,0534 | 0,0517 | -0,0318 | 0,1690 | 0,1845 | 0,0917 | 1485 | 0,35% | 1,24% |
| Greece | – | – | – | 0,0900 | 0,1065 | 0,1833 | 843 | – | 1,26% |
| Spain | 0,0501 | 0,0458 | -0,0858 | 0,1152 | 0,1469 | 0,2752 | 1365 | 0,34% | 1,08% |
| France | 0,0439 | 0,0538 | 0,2255 | 0,0924 | 0,0986 | 0,0671 | 1827 | 0,29% | 0,54% |
| Italy | 0,0401 | 0,0562 | 0,4015 | – | 0,1485 | – | 1598 | 0,35% | 0,93% |
| Latvia | 0,0264 | 0,0357 | 0,3523 | 0,0695 | 0,1138 | 0,6374 | 425 | 0,84% | 2,68% |
| Lithuania | 0,0199 | 0,0446 | 1,2412 | 0,0737 | 0,1042 | 0,4138 | 370 | 1,21% | 2,82% |
| Luxembourg | 0,0314 | 0,0524 | 0,6688 | 0,1442 | 0,1468 | 0,0180 | 2335 | 0,22% | 0,63% |
| Hungary | 0,0319 | 0,0456 | 0,4295 | 0,0957 | 0,1197 | 0,2508 | 503 | 0,91% | 2,38% |
| Netherlands | 0,0437 | 0,0486 | 0,1121 | 0,1289 | 0,1317 | 0,0217 | 2081 | 0,23% | 0,63% |
| Austria | 0,0446 | 0,0534 | 0,1973 | 0,1255 | 0,1433 | 0,1418 | 2112 | 0,25% | 0,68% |
| Poland | 0,0329 | 0,0407 | 0,2371 | 0,1069 | 0,1106 | 0,0346 | 448 | 0,91% | 2,47% |
| Portugal | 0,0622 | 0,0643 | 0,0338 | 0,1206 | 0,1105 | -0,0837 | 907 | 0,71% | 1,22% |
| Romania | 0,0227 | 0,0144 | -0,3656 | 0,0954 | 0,0795 | -0,1667 | 297 | 0,48% | 2,67% |
| Slovenia | 0,0396 | 0,0616 | 0,5556 | 0,0861 | 0,1193 | 0,3856 | 826 | 0,75% | 1,44% |
| Slovakia | 0,0348 | 0,0427 | 0,2270 | 0,1152 | 0,1400 | 0,2153 | 508 | 0,84% | 2,76% |
| Finland | – | – | – | 0,0868 | 0,1089 | 0,2546 | 2115 | – | 0,51% |
| Sweden | 0,0518 | 0,0649 | 0,2529 | 0,1013 | 0,1312 | 0,2952 | 2277 | 0,29% | 0,58% |
| United Kingdom | 0,0340 | 0,0498 | 0,4647 | 0,1411 | 0,1603 | 0,1361 | 1780 | 0,28% | 0,90% |
| Croatia | 0,0213 | 0,0302 | 0,4178 | 0,0793 | 0,0965 | 0,2169 | – | – | – |
| Turkey | 0,0268 | 0,0240 | -0,1045 | 0,0706 | 0,1050 | 0,4873 | 470 | 0,51% | 2,23% |
| Átlag: | 0,2915 | 0,2020 | |||||||
Úgy t?nik, nem lesz gázáremelés a közeljöv?ben, ami jó hír a lakosságnak. Az itteni árak a statisztikák szerint nagyjából megfelelnek az európai átlagnak, vannak nálunk jóval alacsonyabbak és magasabbak is – más a helyzet azonban a bérekhez viszonyítva. Akkor egyb?l az élvonalba, a drágább országok közé kerülünk – van, ahol csak a fizetésnek csak negyedakkora részét kell gázra vagy áramra fordítani, mint nálunk.
Itt van a tél, itt van újra – és ez, legalábbis január 1-t?l, általában hatósági áremelésekkel szokott együtt járni, amik közül az egyik leginkább húsba vágó a f?tési szezonban az energiaárak emelése szokott lenni. Egyel?re úgy látszik, Magyarország lakossága megúszhatja a gázárak emelését, legalábbis Orbán Viktor miniszterelnök kimondta: „nem lesz gázáremelés”.
Abszolút árszintben a középmez?nyben
De mennyire is drága nálunk a gáz és az elektromos áram? Vajon más országokban is annyira felszisszennek a polgárok, amikor készhez kapják a számlát, és hasonlóan hónapról hónapra ezrével n? a számláit fizetni nem tudó polgárok száma? A statisztikai adatok választ adnak a kérdésre.
Az EU statisztikai szervezete, az Eurostat adatai szerint tavaly év végén egy kilowattóra áram 11,97 centbe, egy kilowattórának megfelel? mennyiség? gáz pedig 4,56 centbe került Magyarországon. (ÁFA nélkül, 2500-5000 kWh, illetve 20-200 GJ közötti fogyasztású kisfogyasztók esetében.) Mi persze még nem kilowattórában számoljuk a gázt, de az országok közötti összehasonlításból kiderül, hogy ezzel az ország nagyjából a középmez?nyben helyezkedik el: gázárban az EU 23 országa, plusz Törökország és Horvátország közül a 16. helyen állunk, elektromos áram terén pedig 27 országból a 14-en.
Fizethetnek a svédek
A gázért egyébként Svédország, Portugália és Szlovénia fizeti a legtöbbet, a mieink mintegy másfélszeresét, 6,0-6,5 centet kilowattóránként, a legolcsóbbak, Horvátország, Törökország és Románia, csak 1,5-3,0 centet, felét-harmadát az itteninek. Az elektromos áram Írországban, Nagy-Britanniában és Belgiumban a miénknek mintegy másfélszerese, Románia, Észtország és Bulgária polgárai viszont csak 7-8 centet fizettek a mi 12 centünkkel szemben tavaly év végén.
Mindez szép, szép, csak hát itt a fizetések – sóhajtanak fel sokan, amikor ilyen téma szóba kerül. Ezért megnéztük azt is, mi történik, ha az árakat a bérekhez viszonyítjuk. Elosztva 100 kWh áram és 100 kWh energiatartalmú gáz árát a havi nettó átlagbérrel, megkapjuk, hogy az átlagbér hány százalékát kell arra fordítanunk, hogy 100 kWh enerigát kifizessünk. (A béradatok is az Eurostat adatai, euróban, a magyar érték, 503 euró – az alkalmazott devizaárfolyamtól függ?en – nagyjából megfelel a KSH által közzétett 141 200 forintos havi nettó átlagbérnek.)
A fizetésekhez képest elöl vagyunk
Ennek alapján a gázból 100 kWh nálunk 0,91 százaléka az átlagbérnek, az áramból ugyanennyi pedig 2,38 százalék. Hogy sok-e ez vagy kevés, megint a nemzetközi összehasonlítás ad rá választ, ezt látni grafikonjainkon. Ennek alapján földgáz tekintetében a negyedik helyen vagyunk Európában, Bulgária és Litvánia komolyabban, Lengyelország csak alig mérhet?en, egy paraszthajszállal el?z meg bennünket. A román polgárok is az itteninek csak alig több, mint a felét, a bérük 0,48 százalékát fordítják 100 kWh gázra, olyan fejlett nyugati országok, mint Németország, Ausztria vagy Belgium, csak a magyar szint negyedét-harmadát, azaz 0,22-0,28 százalékát a fizetésüknek.
Áram terén is hasonló, de kicsit jobb a helyzet, ott hetedikek vagyunk a névsorban, el?ttünk csupa közép-kelet-európai ország Bulgáriától Lengyelországig. Nálunk az átlagbér 2,38 százalékába került a 100 kWh áram, a sor végén álló fejlett országokban ennek csak kevesebb, mint a negyedébe,a bér mintegy fél százalékába.
Az áfa tovább rontja a helyzetet
Ez azonban még mindig nem minden, hiszen amint jeleztük, az árak áfa nélkül értend?k. Márpedig nálunk, mint tudjuk, Európa legmagasabb áfáját nyögjük 27 százalékkal, és ugyanez vonatkozik a gáz- és áramárakra is. Adatok híján az adóval növelt árakat nem tudjuk összehasonlítani, de az adóteherrel együtt Magyarország biztosan el?rébb lép valamennyit a sorban.
A gázár terén biztosan feljebb kerülünk a – fizetéshez mérten – legdrágább országok sorában a negyedikr?l a harmadik helyre (megel?zve Lengyelországot), de az áramár terén is valószín?leg el?relépnénk így a hetedikr?l pár helyezést. (Ráadásul Szlovéniában, Lettországban, Litvániában és Bulgáriában frissebb adatok híján a 2010-es béreket vettük alapul, ami szinte biztosan hátrányosabb képet fest a helyzetükr?l, mint a 2011-es.)
Rosszabbul élünk, mint öt éve?
Az sem mellékes, hogyan változtak az árak az utóbbi id?ben. Az Eurostat adatai 2007 végéig mennek vissza, ami öt éves id?szakot ölel fel. Ez id? alatt euróban számolva a földgáz ára Magyarországon 45 százalékkal, az elektromos áramé 25 százalékkal emelkedett. Az emelkedések egyszer? számtani átlaga az EU-ban 29, illetve 20 százalék volt, tehát nálunk mindkett? átlagon felül drágult.
Csakhogy közben fizet?eszközünk is is gyengült, így forintban szomorúbb a kép. A KSH adatai szerint a vezetékes gáz fogyasztói ára ebben az id?szakban 68, az áramé 22, az olcsóbb éjszakai áramé viszont már 32 százalékkal emelkedett.
Amott jut is, marad is
Amint láttuk tehát, nem els?sorban az a baj nálunk, hogy az árak nagyon magasak lennének, azok az európai átlagba illenek, inkább a bérek nagyon alacsonyak. A másik oldalról pedig, a fejlett nyugati országoknak nemcsak az a hatalmas el?nye, hogy az átlagbérek színvonala magasabb, sokszor az itteninek négy-hatszorosa is. Hanem az is, hogy az árak, ha magasabbak is, nem annyival vannak feljebb, mint a bérek. Az energiaárak legalábbis ezt mutatják. Nyugaton a létfontosságú megélhetési költségek kifizetése után sokkal több marad tartós cikkekbe való beruházásra, megtakarításra, szórakozásra.
Bár a lakosság terheinek csökkentése vagy legalább a növekedés elmaradása örvendetes, azt azért érdemes megjegyezni, hogy a közszolgáltatók megadóztatása, áremeléseik betiltása hosszú távon visszaüthet az egész országra. Közgazdászok újra és újra emlékeztetnek arra, hogy ha a szolgáltatók nem tudnak profitot termelni, akkor a felújítások, karbantartások elmaradása várható. Ebb?l következ?en pedig hosszú távon üzemzavarok, például áramkimaradások jöhetnek, romolhat a szolgáltatások, ügyfélszolgálatok színvonala, aminek már vannak is jelei.
Lehet más az adókulcs
Van, aki már odáig megy, hogy javasolja áramtermel? aggregátor beszerzését a közeljöv?ben annak, aki teheti. A mindenkinek legjobb megoldást a problémára nyilván egy tartós, a reálbéreket er?sen megemel? gazdasági növekedés lehetne, illetve az adók csökkentése.
Rövid távon az állam tehetne legtöbbet az alacsonyabb árakért, nem szocialista típusú árszabályozással, bonyolult árképzéssel és a szolgáltatók, a lakosság agyonadóztatásával, hanem azzal, ha csökkentené a világbajnok áfát. Ez nyilván jelent?s terhet rakna a költségvetésre, de komolyan tehermentesítené a lakosságot, f?leg az alacsony jövedelm?eket.
Hasonló összehasonlító cikkeink voltak:
Rosszabbul élünk, mint négy éve? Nagyon rezeg a léc
Itt vannak a számok: a bérünkhöz képest piszok drága a budapesti és a miskolci bérlet
Forrás: privatbankar.hu
| Földgáz (EUR/kWh) | Lakossági elektromos áram (EUR/kWh) | Bérek/hó | Gáz/bér | Áram/Bér | |||||
| 2007 | 2011 | 2011/2007 | 2007 | 2011 | 2011/2007 | (2011, EUR) | (100 kWh) | (100 kWh) | |
| Belgium | 0,0401 | 0,0586 | 0,4613 | 0,1286 | 0,1590 | 0,2364 | 2212 | 0,26% | 0,72% |
| Bulgaria | 0,0269 | 0,0393 | 0,4610 | 0,0603 | 0,0706 | 0,1708 | 190 | 2,07% | 3,72% |
| Czech Republic | 0,0304 | 0,0496 | 0,6316 | 0,0895 | 0,1235 | 0,3799 | 660 | 0,75% | 1,87% |
| Denmark | 0,0587 | 0,0538 | -0,0835 | 0,1027 | 0,1314 | 0,2795 | 2141 | 0,25% | 0,61% |
| Germany | 0,0456 | 0,0478 | 0,0482 | 0,1279 | 0,1441 | 0,1267 | 2188 | 0,22% | 0,66% |
| Estonia | 0,0222 | 0,0342 | 0,5405 | 0,0652 | 0,0771 | 0,1825 | 555 | 0,62% | 1,39% |
| Ireland | 0,0534 | 0,0517 | -0,0318 | 0,1690 | 0,1845 | 0,0917 | 1485 | 0,35% | 1,24% |
| Greece | – | – | – | 0,0900 | 0,1065 | 0,1833 | 843 | – | 1,26% |
| Spain | 0,0501 | 0,0458 | -0,0858 | 0,1152 | 0,1469 | 0,2752 | 1365 | 0,34% | 1,08% |
| France | 0,0439 | 0,0538 | 0,2255 | 0,0924 | 0,0986 | 0,0671 | 1827 | 0,29% | 0,54% |
| Italy | 0,0401 | 0,0562 | 0,4015 | – | 0,1485 | – | 1598 | 0,35% | 0,93% |
| Latvia | 0,0264 | 0,0357 | 0,3523 | 0,0695 | 0,1138 | 0,6374 | 425 | 0,84% | 2,68% |
| Lithuania | 0,0199 | 0,0446 | 1,2412 | 0,0737 | 0,1042 | 0,4138 | 370 | 1,21% | 2,82% |
| Luxembourg | 0,0314 | 0,0524 | 0,6688 | 0,1442 | 0,1468 | 0,0180 | 2335 | 0,22% | 0,63% |
| Hungary | 0,0319 | 0,0456 | 0,4295 | 0,0957 | 0,1197 | 0,2508 | 503 | 0,91% | 2,38% |
| Netherlands | 0,0437 | 0,0486 | 0,1121 | 0,1289 | 0,1317 | 0,0217 | 2081 | 0,23% | 0,63% |
| Austria | 0,0446 | 0,0534 | 0,1973 | 0,1255 | 0,1433 | 0,1418 | 2112 | 0,25% | 0,68% |
| Poland | 0,0329 | 0,0407 | 0,2371 | 0,1069 | 0,1106 | 0,0346 | 448 | 0,91% | 2,47% |
| Portugal | 0,0622 | 0,0643 | 0,0338 | 0,1206 | 0,1105 | -0,0837 | 907 | 0,71% | 1,22% |
| Romania | 0,0227 | 0,0144 | -0,3656 | 0,0954 | 0,0795 | -0,1667 | 297 | 0,48% | 2,67% |
| Slovenia | 0,0396 | 0,0616 | 0,5556 | 0,0861 | 0,1193 | 0,3856 | 826 | 0,75% | 1,44% |
| Slovakia | 0,0348 | 0,0427 | 0,2270 | 0,1152 | 0,1400 | 0,2153 | 508 | 0,84% | 2,76% |
| Finland | – | – | – | 0,0868 | 0,1089 | 0,2546 | 2115 | – | 0,51% |
| Sweden | 0,0518 | 0,0649 | 0,2529 | 0,1013 | 0,1312 | 0,2952 | 2277 | 0,29% | 0,58% |
| United Kingdom | 0,0340 | 0,0498 | 0,4647 | 0,1411 | 0,1603 | 0,1361 | 1780 | 0,28% | 0,90% |
| Croatia | 0,0213 | 0,0302 | 0,4178 | 0,0793 | 0,0965 | 0,2169 | – | – | – |
| Turkey | 0,0268 | 0,0240 | -0,1045 | 0,0706 | 0,1050 | 0,4873 | 470 | 0,51% | 2,23% |
| Átlag: | 0,2915 | 0,2020 | |||||||
Monopolhelyzetbe kerülhet az állam a hazai földgáz-szolgáltatói piacon,
ha pont kerül az E.ON földgáz üzletágának eladásáról szóló tárgyalások végére. A szakért?k eltér?en ítélik meg az átvétel jelent?ségét. Van, aki szerint ezzel a fogyasztóknak nem lesz jobb a helyzetük, más úgy ítéli meg, lehet?ség lesz az árak csökkentésére, és az állam kedvez?bb feltételeket alkudhat ki a 2015-ben lejáró hosszú távú orosz gázszerz?dések újrakötésekor.
Még a karácsonyi ünnepek el?tt felvásárolhatja az állam az E.ON gáz üzletágát, így a Magyar Villamos M?vek (MVM) Zrt. ellen?rzése alá kerülhet az E.ON Földgáz Trade és az E.ON Földgáz Storage is. A Világgazdaság információi szerint a gáznagykeresked? társaság megszerzésével lezárul egy hosszabb ideje fennálló párhuzamosság, amely szerint az E.ON és az MVM is dolgozik a 2015 utáni, hosszú távú gázimportszerz?dés hosszabbításán. A vételár összegér?l még nem született egyezség, a gazdasági napilap azonban úgy tudja: az ár inkább az állami villamos m?vek által korábban ajánlott nyolcszázmillió euróhoz áll közelebb a német fél által korábban kért 1,2 milliárd euróval szemben.
Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutató Központ vezet?je lapunknak elmondta: egyedül attól, hogy a földgáztárolók állami kézbe kerülnek, még nem lesznek kedvez?bb helyzetben a fogyasztók, az árak pillanatnyilag is hatóságilag szabályozottak, áremelést már huzamosabb ideje nem tudott realizálni a társaság. A 2015-ben lejáró hosszú távú szerz?déssel kapcsolatban megjegyezte: nem látni rá garanciát, hogy a magyar állam kedvez?bb tárgyalópozícióban lenne az orosz féllel szemben, mint egy nemzetközi nagyvállalat. Az állam részér?l ugyanakkor jó elképzelésnek tartja, hogy valamilyen módon be akar avatkozni a gázárak alakulásába, de szerinte a monopolhelyzet feltörésével, er?sebb verseny generálásával sokkal jobb eredményeket érhetne el, mint egy állami monopólium létrehozásával. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ezzel szemben pozitív lépésként értékeli az állam tervét. Lapunk kérdésére elmondta: a földgázszolgáltatás államosításával lehet?ség nyílik arra, hogy az állam – ha versenyképességi tényez?ként tekint a gázárra – a profitmaximálás helyett alacsonyabb áron adja a gázt, vagy legalább enyhítse a világpiaci folyamatokból adódó emelkedés mértékét. Szerinte a hosszú távú szerz?dések újrakötésekor is kedvez?bb feltételeket alkudhat ki az állam a jelenleginél. A döntésnek némi negatív hozadéka is van, mégpedig a vételár, amelyet valahogy el? kell teremtenie a költségvetésnek. Parragh László szerint azonban minimum ennyi áldozatot vállalni kell annak érdekében, hogy ebben a stratégiai kérdésben az állam dönt? szerepet vállalhasson.
A Portfolio.hu elemzése szerint tekintettel az eszközök méretére, illetve arra, hogy a felek még a vételárban sem egyeztek meg, igen valószín?tlen, hogy az MVM még az idén átveszi az irányítást az E.ON eszközei felett.
Stratégiai ágazatokban vásárol az állam
A jelenlegi kormány nem titkolt szándéka, hogy a nemzetgazdasági szempontból stratégiai ágazatokban részesedést szerezzen a monopolhelyzet? külföldi nagyvállalatokkal szemben. Ezt bizonyítja a Mol 21,2 százalékos tulajdonrészének tavalyi visszavásárlása is. Az állam 2011. július 7-én fizette ki az orosz Szurgutnyeftyegaz orosz olajipari vállalatnak a Mol-részvénycsomag 1,88 milliárd eurós (több mint 500 milliárd forint) vételárát. A lépés gyarapította a nemzeti vagyont.
Forrás: magyarhirlap.hu
Monopolhelyzetbe kerülhet az állam a hazai földgáz-szolgáltatói piacon, ha pont kerül az E.ON földgáz üzletágának eladásáról szóló tárgyalások végére. A szakért?k eltér?en ítélik meg az átvétel jelent?ségét. Van, aki szerint ezzel a fogyasztóknak nem lesz jobb a helyzetük, más úgy ítéli meg, lehet?ség lesz az árak csökkentésére, és az állam kedvez?bb feltételeket alkudhat ki a 2015-ben lejáró hosszú távú orosz gázszerz?dések újrakötésekor.
Még a karácsonyi ünnepek el?tt felvásárolhatja az állam az E.ON gáz üzletágát, így a Magyar Villamos M?vek (MVM) Zrt. ellen?rzése alá kerülhet az E.ON Földgáz Trade és az E.ON Földgáz Storage is. A Világgazdaság információi szerint a gáznagykeresked? társaság megszerzésével lezárul egy hosszabb ideje fennálló párhuzamosság, amely szerint az E.ON és az MVM is dolgozik a 2015 utáni, hosszú távú gázimportszerz?dés hosszabbításán. A vételár összegér?l még nem született egyezség, a gazdasági napilap azonban úgy tudja: az ár inkább az állami villamos m?vek által korábban ajánlott nyolcszázmillió euróhoz áll közelebb a német fél által korábban kért 1,2 milliárd euróval szemben.
Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutató Központ vezet?je lapunknak elmondta: egyedül attól, hogy a földgáztárolók állami kézbe kerülnek, még nem lesznek kedvez?bb helyzetben a fogyasztók, az árak pillanatnyilag is hatóságilag szabályozottak, áremelést már huzamosabb ideje nem tudott realizálni a társaság. A 2015-ben lejáró hosszú távú szerz?déssel kapcsolatban megjegyezte: nem látni rá garanciát, hogy a magyar állam kedvez?bb tárgyalópozícióban lenne az orosz féllel szemben, mint egy nemzetközi nagyvállalat. Az állam részér?l ugyanakkor jó elképzelésnek tartja, hogy valamilyen módon be akar avatkozni a gázárak alakulásába, de szerinte a monopolhelyzet feltörésével, er?sebb verseny generálásával sokkal jobb eredményeket érhetne el, mint egy állami monopólium létrehozásával. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ezzel szemben pozitív lépésként értékeli az állam tervét. Lapunk kérdésére elmondta: a földgázszolgáltatás államosításával lehet?ség nyílik arra, hogy az állam – ha versenyképességi tényez?ként tekint a gázárra – a profitmaximálás helyett alacsonyabb áron adja a gázt, vagy legalább enyhítse a világpiaci folyamatokból adódó emelkedés mértékét. Szerinte a hosszú távú szerz?dések újrakötésekor is kedvez?bb feltételeket alkudhat ki az állam a jelenleginél. A döntésnek némi negatív hozadéka is van, mégpedig a vételár, amelyet valahogy el? kell teremtenie a költségvetésnek. Parragh László szerint azonban minimum ennyi áldozatot vállalni kell annak érdekében, hogy ebben a stratégiai kérdésben az állam dönt? szerepet vállalhasson.
A Portfolio.hu elemzése szerint tekintettel az eszközök méretére, illetve arra, hogy a felek még a vételárban sem egyeztek meg, igen valószín?tlen, hogy az MVM még az idén átveszi az irányítást az E.ON eszközei felett.
Stratégiai ágazatokban vásárol az állam
A jelenlegi kormány nem titkolt szándéka, hogy a nemzetgazdasági szempontból stratégiai ágazatokban részesedést szerezzen a monopolhelyzet? külföldi nagyvállalatokkal szemben. Ezt bizonyítja a Mol 21,2 százalékos tulajdonrészének tavalyi visszavásárlása is. Az állam 2011. július 7-én fizette ki az orosz Szurgutnyeftyegaz orosz olajipari vállalatnak a Mol-részvénycsomag 1,88 milliárd eurós (több mint 500 milliárd forint) vételárát. A lépés gyarapította a nemzeti vagyont.
Forrás: magyarhirlap.hu
Monopolhelyzetbe kerülhet az állam a hazai földgáz-szolgáltatói piacon, ha pont kerül az E.ON földgáz üzletágának eladásáról szóló tárgyalások végére. A szakért?k eltér?en ítélik meg az átvétel jelent?ségét. Van, aki szerint ezzel a fogyasztóknak nem lesz jobb a helyzetük, más úgy ítéli meg, lehet?ség lesz az árak csökkentésére, és az állam kedvez?bb feltételeket alkudhat ki a 2015-ben lejáró hosszú távú orosz gázszerz?dések újrakötésekor.
Még a karácsonyi ünnepek el?tt felvásárolhatja az állam az E.ON gáz üzletágát, így a Magyar Villamos M?vek (MVM) Zrt. ellen?rzése alá kerülhet az E.ON Földgáz Trade és az E.ON Földgáz Storage is. A Világgazdaság információi szerint a gáznagykeresked? társaság megszerzésével lezárul egy hosszabb ideje fennálló párhuzamosság, amely szerint az E.ON és az MVM is dolgozik a 2015 utáni, hosszú távú gázimportszerz?dés hosszabbításán. A vételár összegér?l még nem született egyezség, a gazdasági napilap azonban úgy tudja: az ár inkább az állami villamos m?vek által korábban ajánlott nyolcszázmillió euróhoz áll közelebb a német fél által korábban kért 1,2 milliárd euróval szemben.
Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutató Központ vezet?je lapunknak elmondta: egyedül attól, hogy a földgáztárolók állami kézbe kerülnek, még nem lesznek kedvez?bb helyzetben a fogyasztók, az árak pillanatnyilag is hatóságilag szabályozottak, áremelést már huzamosabb ideje nem tudott realizálni a társaság. A 2015-ben lejáró hosszú távú szerz?déssel kapcsolatban megjegyezte: nem látni rá garanciát, hogy a magyar állam kedvez?bb tárgyalópozícióban lenne az orosz féllel szemben, mint egy nemzetközi nagyvállalat. Az állam részér?l ugyanakkor jó elképzelésnek tartja, hogy valamilyen módon be akar avatkozni a gázárak alakulásába, de szerinte a monopolhelyzet feltörésével, er?sebb verseny generálásával sokkal jobb eredményeket érhetne el, mint egy állami monopólium létrehozásával. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ezzel szemben pozitív lépésként értékeli az állam tervét. Lapunk kérdésére elmondta: a földgázszolgáltatás államosításával lehet?ség nyílik arra, hogy az állam – ha versenyképességi tényez?ként tekint a gázárra – a profitmaximálás helyett alacsonyabb áron adja a gázt, vagy legalább enyhítse a világpiaci folyamatokból adódó emelkedés mértékét. Szerinte a hosszú távú szerz?dések újrakötésekor is kedvez?bb feltételeket alkudhat ki az állam a jelenleginél. A döntésnek némi negatív hozadéka is van, mégpedig a vételár, amelyet valahogy el? kell teremtenie a költségvetésnek. Parragh László szerint azonban minimum ennyi áldozatot vállalni kell annak érdekében, hogy ebben a stratégiai kérdésben az állam dönt? szerepet vállalhasson.
A Portfolio.hu elemzése szerint tekintettel az eszközök méretére, illetve arra, hogy a felek még a vételárban sem egyeztek meg, igen valószín?tlen, hogy az MVM még az idén átveszi az irányítást az E.ON eszközei felett.
Stratégiai ágazatokban vásárol az állam
A jelenlegi kormány nem titkolt szándéka, hogy a nemzetgazdasági szempontból stratégiai ágazatokban részesedést szerezzen a monopolhelyzet? külföldi nagyvállalatokkal szemben. Ezt bizonyítja a Mol 21,2 százalékos tulajdonrészének tavalyi visszavásárlása is. Az állam 2011. július 7-én fizette ki az orosz Szurgutnyeftyegaz orosz olajipari vállalatnak a Mol-részvénycsomag 1,88 milliárd eurós (több mint 500 milliárd forint) vételárát. A lépés gyarapította a nemzeti vagyont.
Forrás: magyarhirlap.hu
1. Napkollektor Workshop
| Id?pont: | 2013. április 26., péntek |
| Rövid leírás: | A napkollektor a Nap h?jét hasznosító berendezés, amely a napsugarakból kinyert h? segítségével állít el? használati- vagy f?tésrásegítésre alkalmazható meleg vizet. A Nap energiáját a lehet? legjobban hasznosító, üzembiztos és A konferencia célja, hogy bemutassa a piac mai magyar és |
| Célcsoport: | Tervez?k, mérnökök, projekt menedzserek, üzemeltet?k, gyártók szakért?k, befektet?k, önkormányzatok, a hatóságok, energiaszolgáltatók, bankok, tudomány és kutatás, politika, média |
| Szervez? |
REECO Group |
| Nyelv |
Magyar |
| Amennyiben szeretne b?vebb információkat kapni a konferenciával kapcsolatban, kérjük töltse ki Kapcsolatfelvétel oldalunkat. |
|
