A régóta hangoztatott bölcsesség, miszerint “A legolcsóbb energia a meg sem termelt”, még mindig a hőszigetelések fejlesztésének, és a gépészeti rendszerek tökéletesítésének mozgató ereje.
Épületeink külső termikus burkait, legyen az tető-, vagy falfelület, egyre komolyabb vastagságú hőszigetelő anyagokkal burkoljuk be, a hőszigetelésekhez széles anyag, táblaméret, felhordási technológia választékot találunk. A belső tér komfortérzetének növelése érdekében egyre modernebb és energiahatékonyabb fűtési, hűtési és légkezelési rendszerek kínálkoznak elérhető áron.
Cégünk, a RENOLIT Magyarország Kft. 3 részes cikksorozatában olyan technológiákat, anyagokat mutat be, amelyekkel az ún. hűs tetők (cool roof) érhetők el, és ezáltal gépészet és hőszigetelés mellett további optimalizációt és hosszútávú üzemeltetési költségmegtakarítást lehet elérni.
Gépészeti szakági tervezőktől tudjuk, hogy ma már nem a téli fűtési igény kielégítése jelenti a nagyobb feladatot, hanem a nyári hűtési méretezés és gépészeti rendszer megtervezése.
Amikor egy gépész hőtechnikai méretezést, fűtési/hűtési igényt számol, elhangzik-e a kérdés, hogy hány fokos a tető nyáron? Az építészt valószínűleg soha nem kérdezték meg, vagy ha meg is kérdeznék, ő is gondban lenne, pedig minden hőtechnikai számolás ott kezdődik, hogy tisztázzuk a belső terek nyári és téli hőigényét, a gépész pedig tudja, hogy nyári/téli külső tér hány fokos. Az ördög azonban a részletekben rejtőzik, mert a levegő hőmérséklete az ismert és abból indulunk ki hőtechnikai számításainknál, nem pedig a felületek hőmérsékletéből, holott a tetőfelületek anyagaik és színeik alapján különböző mértékben melegednek fel. Egy tikkasztó nyári napsütéses napon, amikor mi már a 35 fokos árnyékban kókadozunk, egy sötét színű tetőfelület akár 85 fokra is felmelegedhet. Ha módunk lenne valahogyan ezt a forróságot lejjebb szorítani, nem kapnának hősokkot a tetőink, sokkal később történne meg a rétegrend átmelegedése.
Ismert mérési adat, hogy minél nagyobb, magasabb, népesebb egy város, annál jobban érződik a városi hőszigetek hatása, mely abból adódik, hogy épületeink és aszfaltozott, sötét felületeink sokkal jobban nyelik el a napsugárzást mint egy hűs árnyékot adó erő lombkoronája.
A RENOLIT erre kínálja ALKORSMART termékeit, melyek tapintásra és küllemre megtévesztésig megegyeznek a jól ismert RENOLIT ALKORPLAN termékekkel. Az ALKORSMART is PVC-P, azaz poliészter hálóerősítéses, laminált, többrétegű rugalmas szigetelőlemez, lágyított polivinyl-klorid, azonban felületi rétege a solar shield technológiaként ismert speciális eljárással készül.
Az SRI – solar reflection index, vagyis a fényvisszaverődési index mutatja meg az anyagoknak azt a képességét, mellyel ezt a visszavisszaverődést jellemezni tudjuk. Ha egy anyag SRI értéke 100 %, azt jelenti, hogy 100 %-ban veri vissza a rá eső fényt, ha ez az érték 0 %, akkor semmit nem ver vissza, tehát elnyeli, vagyis felmelegszik. Példaként egy fekete lemez SRI értéke 0 %, egy fehér lap értéke 100 %, míg a cikkben szereplő RENOLIT ALKORSOLAR elefántcsont színű lemezének az SRI értéke 82,5 %. (LEED eljárás: ASTM E903 E892 alapján)
A RENOLIT ALKORSMART nevű termékei gyártásában azt a solar shield technológiát alkalmazza, melyet már az űrkutatás, az autóipar és akár a ruházat gyártók is régóta használnak. Ezzel a technológiával a korábbinál vékonyabb rétegben tudnak előállítani olyan záró rétegeket a PVC vízszigetelő lemezen, melyek speciális „hűs pigment”-ekkel tudják alacsony hőfokon tartani a tetők felületét. A hűs pigmentek a napsugárzás kb. felét kitevő infravörös fényt verik vissza, ezért ezek a pigmentek akár sötétebb színekhez keverve is jóval nagyobb visszaverődést, és ezáltal hűvösebb tetőket eredményeznek, mint a vele azonos színű hagyományos PVC vízszigetelések.
A lapos tetőket a nap körüljárásától függetlenül egész nap éri hőhatás, ezért az épületek esetében a nyári túlmelegedés nagy részét a tető okozza. Ipari épületek esetében ez még hatványozottabban igaz.
