Rekord mértékben emelkedett tavaly a napenergiával termelt árammennyiség Németországban, év/év alapon az iparágat tömörít? BSW-Solar szervezet mintegy 60%-os b?vülésr?l adott számot. A szövetség vezet?je szerint a 2011-ben a német napelemek 18 TWh (ez kicsivel kisebb, mint a teljes éves magyar áramfogyasztás fele) elektromos energiát termeltek, amely jól mutatja, hogy a napenergetikának megkérd?jelezhetetlen szerepe van az energiatermelési rendszerek átalakításában. A szövetség közleménye szerint a napelemek által megtermelt energiamennyiség elméleti szinten elegend? Türingia tartomány teljes áramfogyasztásának fedezésére, vagy 5,1 millió német háztartás éves áramszükségletének kielégítésére.
A szövetség közlése szerint a rekordméret? növekedés az emelked? k?olaj- és földgázárakra, valamint a napenergetika berendezések árának csökkenésére vezethet? vissza. A BSW-Solar ugyancsak méltatta a német stabil német ágazati politikát, hozzátéve, hogy reményeik szerint a német kormányzat nem változtat majd ezen magatartásán a jöv?ben sem.
Németországban a lezajlott támogatáspolitikai felülvizsgálatokat követ?en a korábbiakhoz képest jelent?sen csökkentették a napenergia-hasznosításra vonatkozó támogatásokat. 2012. január elsejét?l az új telepítésekre vonatkozó átvételi árakat 15%-kal, míg az év közepét?l további 9%-kal csökkentik. A támogatások csökkentése mögött els?sorban a napenergetikai technológiák árának csökkenésére hivatkoznak, azonban német szempontból nem elhanyagolható az sem, hogy a helyi gyártók egyre kevésbé állják az árversenyt az ázsiai (f?ként kínai gyártókkal), ami által kevésbé érvényesülnek a korábbi iparpolitikai szándékok.
A BSW-Solar vezet?je szerint a fotovoltaikus egységek (PV) árai 2007 óta 50%-kal csökkentek, és az iparág továbbra is eltökélt a technológia versenyképességének növelésében. Carsten Körnig beszámolója szerint az iparág a következ? lépésben, 2013/2014-re a napenergia számára szükséges támogatási szükségletet a tengeri szélfarmok támogatási szintjére kívánja csökkenteni.
Szárnyal a német megújuló alapú áramtermelés
A megújuló alapú áramtermelés aránya minden eddiginél magasabb szintet ért el 2011-ben Németországban. Az elmúlt hetekben két el?zetes becslés is megjelent a német áramtermeléssel-fogyasztással összefüggésben. Mindkét el?zetes statisztika azt mutatja, hogy megújuló energiaforrások már a német áramtermelés energiamixének egyötödét adják. A Környezetvédelmi Minisztérium számára készült kalkulációk szerint 2011-ben éves szinten 3 százalékponttal növekedett a megújuló energiaforrások részaránya a német áramfogyasztáson belül, elérve ezzel a 20%-ot.
A minisztérium közleményében emlékeztet rá, hogy 2000-ben ez az arány még csak 6,4%-os, vagyis egy évtizeden belül sikerült megháromszorozni a megújulók részarányát. Ez els? sorban attraktív megújuló-támogatási rendszernek tudható be. A teljes német energiafelhasználáson belül (áram, h?tés-f?tés, közlekedés) a megújulók aránya a 2010-es 11,3%-ról 2011-re közel 12%-ra emelkedett.
Korábban a BDEW, a német szövetségi energia- és vízgazdálkodási egyesület számolt be arról, hogy el?zetes statisztikái alapján a német áramtermelésen belül a megújuló energiaforrások részaránya 2011-ben megközelítette a 20%-os szintet. A két, egymást meger?sít? becslés egyben azt is jelenti, hogy német nukleáris reaktorok kényszerített leállításának a korábbi várakozásokkal szemben nem a földgáz, hanem a megújulók voltak a legnagyobb „nyertesei. Bár hozzák kell tenni, hogy a másik emelkedést mutató energiaforrás a szén volt. A fukusimai balesetet követ?en leállított nyolc reaktor kieséséb?l ered?en 2011-ben éves összehasonlításba nukleáris energia súlya a német áramtermelési mixben közel 5 százalékponttal csökkent. A földgáz súlya nem mutatott érdemi változást.
A megújulók között a szélenergia szerepel a legnagyobb súllyal, a teljes német megújuló áramtermelésben belül 40%-os részaránnyal bír, amelyet 15-15%-os aránnyal a víz- és napenergia követ. A hulladékhasznosításból nyert áram a megújulókon belül 5%-os szeletet képvisel.
Eközben egy másik szervezet, az AGEB várakozásai szerint 2011-ben is megmaradt a pozitív német export-import szaldó, azonban a mértéke egyértelm? csökkent. A lekapcsolt nukleáris reaktorokból ered?en az exportszaldó mértéke 2011-ben 5 TWh-ra csökkent, ami jelent?sen elmarad a korábbi 30 és 50 TWh-ra közötti értékekt?l, bár több elemz? is azt várta, hogy a szaldó már idén negatívba fordul.
Összességében a statisztikák alakulása kedvez a német energiapolitikai fordulatot megalapozó szándékoknak, hiszen a kies? nukleáris kapacitások többségét megújuló alapon sikerült fedeznie Németországnak, miközben továbbra is fennmaradt a pozitív áramexport-mérleg. Nem szabad megfeledkezni azonban arról sem, hogy a kies? atomer?m?vi kapacitások többsége az els? negyed, közel félévben még m?ködésben állt, tehát az idén felmutatott többlet jöv?re könnyen elapadhat, és Németország nettó áramimport?rré válhat. Ez azért lenne érdekes fejlemény, mert a hiány fedezésére vélhet?en a környez? országok, f?ként Franciaország atomer?m?vei léphetnek majd be. Nem elhanyagolható azonban az az áremelkedés, amelyet a politikai fordulat okozott. Az korábbi id?szakhoz képest ugyanis a lipcsei áramt?zsdén kb. 15%-kal emelkedtek a zsinóráram árak, míg a fogyasztókra további növekv? terhet ró az új megújuló kapacitások beépülésének finanszírozása, ami a jöv?ben versenyképességi kérdéseket is felvethet majd a jelent?s áruexportot lebonyolító országban. Habár a nukleáris kapacitások leállításából fakadóan eddig komoly zavar nem keletkezett a német villamos energia rendszerben, a téli hónapok beköszöntével adódott példa arra, hogy egy német rendszerirányítónak osztrák biztonsági kapacitásokat kellett készenlétbe állítania. Nem utolsó szempont az sem, hogy a nukleáris-megújuló átmenetben két CO2-kibocsátástól mentes energiaforrásról beszélhetünk, míg a jelent?s kibocsátással bíró szénalapú áramtermelés súlya növekedést mutatott 2011-ben, ami er?sen veszélyeztetheti a német klímavédelmi célok teljesülését.
Forrás: portfolio.hu
A hagyományos hajtóanyagok – benzin, gázolaj – mellett továbbra is alternatívnak számítanak a gázos megoldások, pedig a folyékony PB (LPG) több évtizedes – legális – múlttal rendelkezik és több tízezer felhasználó számára jelent költségkímél? járm?használatot. A még környezetkímél?bb s?rített földgáz (CNG) a múlt évig csak néhány vidéki tömegközlekedési vállalat kiváltsága volt, de 2011-ben megnyílt az els? nyilvános gyorstölt?állomás, mely bárki számára lehet?vé teszi a CNG elérését Budapesten. CNG-s modelleket már korábban is árlistáján tartó Opel mellett a Fiat lépett egy nagyot, és három haszonjárm?vét is kínálja CNG üzemmóddal.
A kínálat b?vítését?l – különös tekintettel a jelenlegi „monopolhelyzetre” – a forgalom növekedését várják a Fiatnál. A piaci részesedést tekintve erre eddig sem lehetett panaszuk, ugyanis a paletta ilyen jelleg? b?vítését megel?z? id?szakban, 2011-ben a Fiat érte el legjobb eredményt a hazai haszonjárm? piacon – a személyszállító változatok nélküli értékelésben.
A CNG hajtású modellek árlistában történ? megjelenésével a Fiat nem csak lehet?séget kínál, hanem komoly kötelezettséget is magára vállalt. Ezekhez az autókhoz ugyanis speciálisan képzett és vizsgázott szakemberekre, valamint a fogadásukra alkalmas m?helyekre is szükség van.
A CNG üzem? Grande Punto Van, a Fiorino és a Doblo Cargo árai magasabbak a dízelmotoros változatoknál, így a megtérülésüket csak az alacsonyabb hajtóanyagár, illetve a remélt magasabb maradványérték együttesen képes „kitermelni”.
Forrás: portfolio.hu
