Fotók: © Austria Solar/solarfocus / © Thorben Wengert pixelio.de
A 2012-es fatüzeléses és napkollektoros támogatási akcióra összesen 10 millió Euro áll az ország rendelkezésére a klíma- és energiafond által. Így lehet?ség nyílik 5.000 olajkazán és 12.500 napkollektoros rendszerek cseréjérére. „Alsó-Ausztria számára ez kereken 1 milliós támogatást jelent, amit a magánszemélyek elvihetnek. Ezzel kb. 1.000 olajkazánt tudnak lecserélni illetve 2.500 napkollektoros rendszert szerelhetnek fel“, emelte ki az energia-tartományi felel?s, Dr. Stephan Pernkopf.
Támogatva vannak az új telepítés? pellet- és a központi tüzelés? faaprítékos készülékek, amik egy vagy több meglév? olajkazánt helyettesítenek, valamint a háztartási méret? napkollektorok. A fatüzelés és a napkollektorok egyidej? támogatása is lehetséges. A pellet- és a központi tüzelés? faaprítékos készülékek, amik meglév? olajkazánok helyett vannak, azoknak 1.000 Euro a támogatási díj, A kazánnak meg kell felelni a környezetvédelmi szabályoknak. A napkollektorok felszerelt bruttó felületének legalább 5 m²-nek kell lenni és 400 Euro a támogatási nagyság. A kérvény benyújtása kizárólag online-on keresztül a www.holzspar2012.at keresztül és 2012 december 31-ig lehetséges. A támogatási kérelmet legkés?bb a megrendelt anyagok szállítási határidejével megegyez?en be kell nyújtani.
„A támogatási akció egy további lépés a fosszilisoktól, a klímakárosító f?t?anyagoktól és csökkenti a drága nyersanyag importot. Az elmúlt évben 8.000 osztrák háztartás vette igénybe a fatüzelés? kazánok támogatási akcióját. Idén pedig kib?vítjük ezt az akciót a napkollektorokra is. Alsóausztriában eddig kereken 5.000 háztartásban van fatüzelés és 7.000 napkollektoros rendszer“, modta Peinkopf. A jöv? a megújuló energiáké és nem a fosszilis energiahordozóké vagy az atomenergiájé.
Megjegyzés:
A cikkben a most vastagon kiemelt két mondat ragadta meg el?ször is a figyelmemet!
Milyen egyszer? úton lehetséges néhol támogatási témákat megindítani és rövidre zárni?
24.04.2012 | Forrás: Alsó-Ausztria tartományi kormányzat | Michael Debreczeni
Április 11-én el?adóként vettem részt a Zöld Ipar Magazin „Sunny day – Napenergia-hasznosítás Magyarországon” cím? szakmai konferenciáján. A rendezvény mintegy százf?s közönségét sajnos cserbenhagyták az állami szervezetek képvisel?i: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Energia Hivatal és az Energiaközpont részér?l felkért el?adók végül lemondták a részvételt. Távollétük bizonyára letörte az új kötelez? átvételi rendszer (METÁR) bevezetésére váró piaci szerepl?k bizakodását.
A hallgatóság azért így is átfogó képet kaphatott a napenergia-hasznosítás magyarországi helyzetér?l, hiszen a konferencián érdekes el?adásokat hallhattunk mind a napelemes áramtermelésr?l, mind a napkollektorokról, továbbá olyan sikeres projekteket is megismerhettünk, mint az újszilvási napelem-park, amely az ország legnagyobb napelemes rendszere.
Prezentációmban az Energiaklub két projektjét, az immár negyedik éve megjelen? napenergia-piacelemzést, valamint a települések között zajló Napkorona Bajnokságot mutattam be.
Az idei piackutatás eredményei számos érdekességet tartogatnak a napenergia-hasznosítás magyarországi helyzete iránt érdekl?d?k számára. A 2011-es év több szempontból is áttörést hozott, az elmúlt évek eredményeit összehasonlítva pedig igazán érdekes tendenciákra figyeltünk fel a hazai piacon.
A tanulmány 22.000 Ft + ÁFA + postaköltség (az angol nyelv? kiadás EUR 100 + ÁFA + postaköltség) fejében rendelhet? meg az energiaklub@energiaklub.hu címen, vagy a +361/411 3520 telefonszámon.
Az el?adás az alábbi linkre kattintva megtekinthet?:
Fotók: © Austria Solar/solarfocus / © Thorben Wengert pixelio.de
A 2012-es fatüzeléses és napkollektoros támogatási akcióra összesen 10 millió Euro áll az ország rendelkezésére a klíma- és energiafond által. Így lehet?ség nyílik 5.000 olajkazán és 12.500 napkollektoros rendszerek cseréjérére. „Alsó-Ausztria számára ez kereken 1 milliós támogatást jelent, amit a magánszemélyek elvihetnek. Ezzel kb. 1.000 olajkazánt tudnak lecserélni illetve 2.500 napkollektoros rendszert szerelhetnek fel“, emelte ki az energia-tartományi felel?s, Dr. Stephan Pernkopf.
Támogatva vannak az új telepítés? pellet- és a központi tüzelés? faaprítékos készülékek, amik egy vagy több meglév? olajkazánt helyettesítenek, valamint a háztartási méret? napkollektorok. A fatüzelés és a napkollektorok egyidej? támogatása is lehetséges. A pellet- és a központi tüzelés? faaprítékos készülékek, amik meglév? olajkazánok helyett vannak, azoknak 1.000 Euro a támogatási díj, A kazánnak meg kell felelni a környezetvédelmi szabályoknak. A napkollektorok felszerelt bruttó felületének legalább 5 m²-nek kell lenni és 400 Euro a támogatási nagyság. A kérvény benyújtása kizárólag online-on keresztül a www.holzspar2012.at keresztül és 2012 december 31-ig lehetséges. A támogatási kérelmet legkés?bb a megrendelt anyagok szállítási határidejével megegyez?en be kell nyújtani.
„A támogatási akció egy további lépés a fosszilisoktól, a klímakárosító f?t?anyagoktól és csökkenti a drága nyersanyag importot. Az elmúlt évben 8.000 osztrák háztartás vette igénybe a fatüzelés? kazánok támogatási akcióját. Idén pedig kib?vítjük ezt az akciót a napkollektorokra is. Alsóausztriában eddig kereken 5.000 háztartásban van fatüzelés és 7.000 napkollektoros rendszer“, modta Peinkopf. A jöv? a megújuló energiáké és nem a fosszilis energiahordozóké vagy az atomenergiájé.
Megjegyzés:
A cikkben a most vastagon kiemelt két mondat ragadta meg el?ször is a figyelmemet!
Milyen egyszer? úton lehetséges néhol támogatási témákat megindítani és rövidre zárni?
24.04.2012 | Forrás: Alsó-Ausztria tartományi kormányzat | Michael Debreczeni
Csanaki Lilla Április 11-én el?adóként vettem részt a Zöld Ipar Magazin „Sunny day – Napenergia-hasznosítás Magyarországon” cím? szakmai konferenciáján. A rendezvény mintegy százf?s közönségét sajnos cserbenhagyták az állami szervezetek képvisel?i: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Energia Hivatal és az Energiaközpont részér?l felkért el?adók végül lemondták a részvételt. Távollétük bizonyára letörte az új kötelez? átvételi rendszer (METÁR) bevezetésére váró piaci szerepl?k bizakodását.
A hallgatóság azért így is átfogó képet kaphatott a napenergia-hasznosítás magyarországi helyzetér?l, hiszen a konferencián érdekes el?adásokat hallhattunk mind a napelemes áramtermelésr?l, mind a napkollektorokról, továbbá olyan sikeres projekteket is megismerhettünk, mint az újszilvási napelem-park, amely az ország legnagyobb napelemes rendszere.
Prezentációmban az Energiaklub két projektjét, az immár negyedik éve megjelen? napenergia-piacelemzést, valamint a települések között zajló Napkorona Bajnokságot mutattam be.
Az idei piackutatás eredményei számos érdekességet tartogatnak a napenergia-hasznosítás magyarországi helyzete iránt érdekl?d?k számára. A 2011-es év több szempontból is áttörést hozott, az elmúlt évek eredményeit összehasonlítva pedig igazán érdekes tendenciákra figyeltünk fel a hazai piacon.
A tanulmány 22.000 Ft + ÁFA + postaköltség (az angol nyelv? kiadás EUR 100 + ÁFA + postaköltség) fejében rendelhet? meg az energiaklub@energiaklub.hu címen, vagy a +361/411 3520 telefonszámon.
Az el?adás az alábbi linkre kattintva megtekinthet?:
Április 11-én el?adóként vettem részt a Zöld Ipar Magazin „Sunny day – Napenergia-hasznosítás Magyarországon” cím? szakmai konferenciáján. A rendezvény mintegy százf?s közönségét sajnos cserbenhagyták az állami szervezetek képvisel?i: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Energia Hivatal és az Energiaközpont részér?l felkért el?adók végül lemondták a részvételt. Távollétük bizonyára letörte az új kötelez? átvételi rendszer (METÁR) bevezetésére váró piaci szerepl?k bizakodását.
A hallgatóság azért így is átfogó képet kaphatott a napenergia-hasznosítás magyarországi helyzetér?l, hiszen a konferencián érdekes el?adásokat hallhattunk mind a napelemes áramtermelésr?l, mind a napkollektorokról, továbbá olyan sikeres projekteket is megismerhettünk, mint az újszilvási napelem-park, amely az ország legnagyobb napelemes rendszere.
Prezentációmban az Energiaklub két projektjét, az immár negyedik éve megjelen? napenergia-piacelemzést, valamint a települések között zajló Napkorona Bajnokságot mutattam be.
Az idei piackutatás eredményei számos érdekességet tartogatnak a napenergia-hasznosítás magyarországi helyzete iránt érdekl?d?k számára. A 2011-es év több szempontból is áttörést hozott, az elmúlt évek eredményeit összehasonlítva pedig igazán érdekes tendenciákra figyeltünk fel a hazai piacon.
A tanulmány 22.000 Ft + ÁFA + postaköltség (az angol nyelv? kiadás EUR 100 + ÁFA + postaköltség) fejében rendelhet? meg az energiaklub@energiaklub.hu címen, vagy a +361/411 3520 telefonszámon.
Az el?adás az alábbi linkre kattintva megtekinthet?:
„Jó egy év múlva Magyarország véget tud vetni az orosz gáztól való függ?ségének, egyrészt az épül? cs?vezetékek miatt, másrészt azért, mert a közmunkaprogram keretében lecserélik a kazánok jelent?s részét” – mondta Orbán Viktor februárban a Kossuth Rádió 180 perc cím? m?sorában.
Nem tudom, rajtam kívül felfigyelt-e valaki erre a nyúlfarknyi kis hírre. A gázvezetékre, és arra, hogy milyen eredet? gáztól fogunk majd függeni jó egy év múlva, nem nagyon érdemes szót vesztegetni, ez a közmunka-dolog viszont szöget ütött a fejembe. Azóta túl vagyok több órai internetes kutatómunkán, és bár tisztult a köd, a kérd?jelek száma nem csökkent.
Eleve nehezen értettem meg például azt, hogy a nemzeti közfoglalkoztatás rendszere több „lábon” áll. Jelen esetben a Start-munka kistérségi mintaprogramról van szó, ami nem keverend? össze sem a már jól bevált önkormányzati közfoglalkoztatással, sem pedig az országos szint? közmunkaprogrammal. (Az összes lábat a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási Helyettes Államtitkársága gondozza, a Munkaer?piaci Alap terhére.) Maradjunk a továbbiakban a kistérségi programnál, ugyanis ennek keretében lehet bekapcsolódni – a hét programelem egyikeként – a kazáncsere-alprogramba.
A helyettes államtitkár szavai szerint a tavalyi modellkísérletek eredményesek voltak: 450 millió forintos támogatással 82 településen 112 biomassza-kazánt állítottak üzembe (ez kazánonként valamivel több mint 4 millió Ft). A minisztérium tájékoztatása szerint idén 97 kistérségben 83 település 140 közintézményének teszik majd lehet?vé biomassza-kazánok telepítését és m?ködtetését. A tájékoztatás szerint az állam minden ezzel kapcsolatos költséget finanszíroz, továbbá az üzemeltetéshez évente két-két ember nyolc órában történ? foglalkoztatását, illetve a f?t?anyag el?készítése érdekében négy hónapra négy f?nek nyolcórás közfoglalkoztatást is biztosít. Hogy a kazánok megvásárlását is állja-e az állam, az nem teljesen egyértelm?.
Hosszasan kerestem a pályázati felhívást, vagy egy útmutatót arról, pontosan mire is kérhet? a támogatás, mire ráeszméltem, hogy hiába keresem: a pénzt nem pályázati eljárás keretében, hanem kérelemre osztják. Kérni az illetékes munkaügyi központoknál lehet, egy formanyomtatványon: ezen a kért támogatás összegén kívül röviden be kell mutatni a közfoglalkoztatás célját, indokoltságát és hasznát, illetve – ha a tevékenység ezt igényli – m?szaki számításokat is csatolni kell. Ennyi. Hogy pontosan milyen számítások szükségesek, és milyen szempontok alapján bírálják el a kérelmeket, azt nem tudni.
Az egész ötlet minden bizonnyal onnan ered, hogy a szintén közmunkában megtisztított árokpartokról származó zöldhulladék ne vesszen kárba.
A kép forrása: www.bacsalmas.hu
Ez önmagában természetesen üdvös dolog, de m?szaki-gazdasági kritériumok, monitoring-rendszer és szakmai segítség híján vajon milyen hatékonyságú berendezéseket fognak üzembe helyezni, és milyen szakértelemmel? Vajon a munkaügyi központokban, netán a Belügyminisztériumban fel fog t?nni valakinek, ha esetleg egy jó hatásfokú kazánt akarnak az egykori Tanácsról maradt vaskályhára cserélni? Hovatovább, nem lenne-e ésszer?bb az összegy?jtött fát a településen él? rászorulóknak adni, akik sokszor csak szedett-vedett rongyokkal tudnak úgy-ahogy bef?teni – ha tudnak?
Tény, hogy a fa megújuló energiaforrásnak számít, de nem áll végtelen mennyiségben rendelkezésünkre, és f?leg nem azonnal „újul meg”, nem érdemes tehát elherdálni. Az energiafügg?ség csökkentésének leghatékonyabb módja az energiaigény csökkentése lenne, ami az épületek esetében els? körben az épülethéj h?szigetelését jelenti. Így kisebb teljesítmény? kazán is elég lehet az épület f?téséhez – és kevesebb tüzel?anyag. Akár fával, akár mással f?tenek.
Forrás: energiaklub.hu a szerz?: Fülöp Orsolya
Fülöp Orsolya„Jó egy év múlva Magyarország véget tud vetni az orosz gáztól való függ?ségének, egyrészt az épül? cs?vezetékek miatt, másrészt azért, mert a közmunkaprogram keretében lecserélik a kazánok jelent?s részét” – mondta Orbán Viktor februárban a Kossuth Rádió 180 perc cím? m?sorában.
Nem tudom, rajtam kívül felfigyelt-e valaki erre a nyúlfarknyi kis hírre. A gázvezetékre, és arra, hogy milyen eredet? gáztól fogunk majd függeni jó egy év múlva, nem nagyon érdemes szót vesztegetni, ez a közmunka-dolog viszont szöget ütött a fejembe. Azóta túl vagyok több órai internetes kutatómunkán, és bár tisztult a köd, a kérd?jelek száma nem csökkent.
Eleve nehezen értettem meg például azt, hogy a nemzeti közfoglalkoztatás rendszere több „lábon” áll. Jelen esetben a Start-munka kistérségi mintaprogramról van szó, ami nem keverend? össze sem a már jól bevált önkormányzati közfoglalkoztatással, sem pedig az országos szint? közmunkaprogrammal. (Az összes lábat a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási Helyettes Államtitkársága gondozza, a Munkaer?piaci Alap terhére.) Maradjunk a továbbiakban a kistérségi programnál, ugyanis ennek keretében lehet bekapcsolódni – a hét programelem egyikeként – a kazáncsere-alprogramba.
A helyettes államtitkár szavai szerint a tavalyi modellkísérletek eredményesek voltak: 450 millió forintos támogatással 82 településen 112 biomassza-kazánt állítottak üzembe (ez kazánonként valamivel több mint 4 millió Ft). A minisztérium tájékoztatása szerint idén 97 kistérségben 83 település 140 közintézményének teszik majd lehet?vé biomassza-kazánok telepítését és m?ködtetését. A tájékoztatás szerint az állam minden ezzel kapcsolatos költséget finanszíroz, továbbá az üzemeltetéshez évente két-két ember nyolc órában történ? foglalkoztatását, illetve a f?t?anyag el?készítése érdekében négy hónapra négy f?nek nyolcórás közfoglalkoztatást is biztosít. Hogy a kazánok megvásárlását is állja-e az állam, az nem teljesen egyértelm?.
Hosszasan kerestem a pályázati felhívást, vagy egy útmutatót arról, pontosan mire is kérhet? a támogatás, mire ráeszméltem, hogy hiába keresem: a pénzt nem pályázati eljárás keretében, hanem kérelemre osztják. Kérni az illetékes munkaügyi központoknál lehet, egy formanyomtatványon: ezen a kért támogatás összegén kívül röviden be kell mutatni a közfoglalkoztatás célját, indokoltságát és hasznát, illetve – ha a tevékenység ezt igényli – m?szaki számításokat is csatolni kell. Ennyi. Hogy pontosan milyen számítások szükségesek, és milyen szempontok alapján bírálják el a kérelmeket, azt nem tudni.
Az egész ötlet minden bizonnyal onnan ered, hogy a szintén közmunkában megtisztított árokpartokról származó zöldhulladék ne vesszen kárba.
A kép forrása: www.bacsalmas.hu
Ez önmagában természetesen üdvös dolog, de m?szaki-gazdasági kritériumok, monitoring-rendszer és szakmai segítség híján vajon milyen hatékonyságú berendezéseket fognak üzembe helyezni, és milyen szakértelemmel? Vajon a munkaügyi központokban, netán a Belügyminisztériumban fel fog t?nni valakinek, ha esetleg egy jó hatásfokú kazánt akarnak az egykori Tanácsról maradt vaskályhára cserélni? Hovatovább, nem lenne-e ésszer?bb az összegy?jtött fát a településen él? rászorulóknak adni, akik sokszor csak szedett-vedett rongyokkal tudnak úgy-ahogy bef?teni – ha tudnak?
Tény, hogy a fa megújuló energiaforrásnak számít, de nem áll végtelen mennyiségben rendelkezésünkre, és f?leg nem azonnal „újul meg”, nem érdemes tehát elherdálni. Az energiafügg?ség csökkentésének leghatékonyabb módja az energiaigény csökkentése lenne, ami az épületek esetében els? körben az épülethéj h?szigetelését jelenti. Így kisebb teljesítmény? kazán is elég lehet az épület f?téséhez – és kevesebb tüzel?anyag. Akár fával, akár mással f?tenek.
Forrás: energiaklub.hu
Csanaki Lilla Április 11-én el?adóként vettem részt a Zöld Ipar Magazin „Sunny day – Napenergia-hasznosítás Magyarországon” cím? szakmai konferenciáján. A rendezvény mintegy százf?s közönségét sajnos cserbenhagyták az állami szervezetek képvisel?i: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Energia Hivatal és az Energiaközpont részér?l felkért el?adók végül lemondták a részvételt. Távollétük bizonyára letörte az új kötelez? átvételi rendszer (METÁR) bevezetésére váró piaci szerepl?k bizakodását.
A hallgatóság azért így is átfogó képet kaphatott a napenergia-hasznosítás magyarországi helyzetér?l, hiszen a konferencián érdekes el?adásokat hallhattunk mind a napelemes áramtermelésr?l, mind a napkollektorokról, továbbá olyan sikeres projekteket is megismerhettünk, mint az újszilvási napelem-park, amely az ország legnagyobb napelemes rendszere.
Prezentációmban az Energiaklub két projektjét, az immár negyedik éve megjelen? napenergia-piacelemzést, valamint a települések között zajló Napkorona Bajnokságot mutattam be.
Az idei piackutatás eredményei számos érdekességet tartogatnak a napenergia-hasznosítás magyarországi helyzete iránt érdekl?d?k számára. A 2011-es év több szempontból is áttörést hozott, az elmúlt évek eredményeit összehasonlítva pedig igazán érdekes tendenciákra figyeltünk fel a hazai piacon.
A tanulmány 22.000 Ft + ÁFA + postaköltség (az angol nyelv? kiadás EUR 100 + ÁFA + postaköltség) fejében rendelhet? meg az energiaklub@energiaklub.hu címen, vagy a +361/411 3520 telefonszámon.
Az el?adás az alábbi linkre kattintva megtekinthet?:
Az el?z? évekhez hasonlóan idén nyáron is elektromos energiahiánnyal kénytelen számolni Kína, a legfejlettebb keleti és déli országrészek a leginkább érintettek.
Idén ugyan az energiafogyasztás csökkenésére számítottak a szakemberek, akár a 30-40 millió kilowattot is elérheti az elektromos energia hiánya a nyári hónapokban – hívja fel rá a figyelmet a Kínai Elektromossági Tanács (CEC) hétf?n kiadott jelentésében. A hiány az országon belül eltér? méreteket ölt, a fejlett keleti és déli partot érinti majd leginkább, itt komoly energiahiány is felléphet. A háztartások energiaszükségletének biztosítására a kelet-kínai Sanghaj városában – csakúgy, mint az el?z? években – a héten arra kérték a vállalatokat, a legmelegebb id?szakban naponta egy-egy órára kapcsolják le légkondicionáló berendezéseiket. A helyzet kevésbé lesz drasztikus az északi és középs? területeken, az északkeleti és északnyugati régiókban pedig akár energiafelesleg is felléphet.
Az energiahiányt a korlátos kínálattal szemben mind növekv? kereslet okozza, melyet az elmúlt évtizedek rendkívüli gazdasági növekedése csak súlyosbított. A gondot fokozza, hogy a széntüzelés? er?m?vek a nagy energiaköltségek és az alacsonyan tartott árak mellett gyakran nem hajlandók egy adott mennyiség felett termelni. A hiányt a kínai vezetés a kapacitások növelésével próbálja megoldani, idén az elektromos energia termelése akár 70 millió kilowattórával is n?het. A megújuló energiaforrásokat illet?en 2015 végéig 15-18 millió kilowattal növelik majd a szélenergiából, 3 millió kilowattal pedig a napenergiából származó termelést. A kínai nemzeti energiahivatal az év eleji rendes évi munkakonferenciáján egy új rendszer bevezetését is megígérte. Ennek keretein belül a kormányzat évente egy energiafogyasztási határt szabna, az egyes tartományok számára pedig kvótákat határozna meg. A helyi kormányzatok a felesleget egymás közt értékesíthetnék, ezzel is optimalizálva a rendszert.
Forrás: MTI
Az el?z? évekhez hasonlóan idén nyáron is elektromos energiahiánnyal kénytelen számolni Kína, a legfejlettebb keleti és déli országrészek a leginkább érintettek.
Idén ugyan az energiafogyasztás csökkenésére számítottak a szakemberek, akár a 30-40 millió kilowattot is elérheti az elektromos energia hiánya a nyári hónapokban – hívja fel rá a figyelmet a Kínai Elektromossági Tanács (CEC) hétf?n kiadott jelentésében. A hiány az országon belül eltér? méreteket ölt, a fejlett keleti és déli partot érinti majd leginkább, itt komoly energiahiány is felléphet. A háztartások energiaszükségletének biztosítására a kelet-kínai Sanghaj városában – csakúgy, mint az el?z? években – a héten arra kérték a vállalatokat, a legmelegebb id?szakban naponta egy-egy órára kapcsolják le légkondicionáló berendezéseiket. A helyzet kevésbé lesz drasztikus az északi és középs? területeken, az északkeleti és északnyugati régiókban pedig akár energiafelesleg is felléphet.
Az energiahiányt a korlátos kínálattal szemben mind növekv? kereslet okozza, melyet az elmúlt évtizedek rendkívüli gazdasági növekedése csak súlyosbított. A gondot fokozza, hogy a széntüzelés? er?m?vek a nagy energiaköltségek és az alacsonyan tartott árak mellett gyakran nem hajlandók egy adott mennyiség felett termelni. A hiányt a kínai vezetés a kapacitások növelésével próbálja megoldani, idén az elektromos energia termelése akár 70 millió kilowattórával is n?het. A megújuló energiaforrásokat illet?en 2015 végéig 15-18 millió kilowattal növelik majd a szélenergiából, 3 millió kilowattal pedig a napenergiából származó termelést. A kínai nemzeti energiahivatal az év eleji rendes évi munkakonferenciáján egy új rendszer bevezetését is megígérte. Ennek keretein belül a kormányzat évente egy energiafogyasztási határt szabna, az egyes tartományok számára pedig kvótákat határozna meg. A helyi kormányzatok a felesleget egymás közt értékesíthetnék, ezzel is optimalizálva a rendszert.
Forrás: MTI
Gombamód szaporodnak a széler?m?vek világszerte, 2011-ben az üzembe helyezett áramtermelési kapacitás 20 százalékkal emelkedett.
Tavaly széler?m? beruházásra 50 milliárd eurót fordítottak világszerte, ezzel az üzembe helyezett áramtermelési kapacitás 20 százalékkal 238.000 megawattra emelkedett – közölte pénteken az osztrák IG Windkraft szakmai képviseleti szervezet a koppenhágai EWEA szélenergia ipari kiállításon.
A kapacitásnövekedés 43 százaléka Kínára esett. Európa 96.600 megawatt termelési kapacitással még vezet, de Kína 82 ezer megawatt kapacitással már közvetlen a nyomában lohol.
A Global Wind Energy Council (GWEC) becslése szerint a világ szélenergia áramtermelés 2016-ra több mint megduplázódik. Jelenleg már több mint 80 ország hajtott végre széler?m? beruházást, közülük 20 országban pedig az üzembe helyezett termelési kapacitás meghaladja az ezer megawattot.
Ausztria az EWEA szerint 1.048 megawatt széler?m? áramtermelési kapacitással rendelkezik. Az év végéig Stefan Moidl igazgató szerint további 320 megawatt termelési kapacitást helyeznek üzembe, és 2020-ra a kapacitás eléri a 2.000 megawattot.
Forrás: MTI
