A Ponta-kormány is rezsit csökkent, júliustól 10-12 százalékkal lehetnek alacsonyabbak a számlák
A román kormány három éven át küzdött az Európai Bizottsággal azért, hogy gyakorlatba ültethesse az Európai Unió legnagyvonalúbb megújulóenergia-támogatási rendszerét. A kabinet most visszavonulót fúj. Az els? látásra gazdasági és környezetvédelmi jelleg? intézkedés tisztán szociális ihletés?, célja: a rezsicsökkentés.
A Ponta-kabinet szerdai ülésén kerül napirendre az a sürg?sségi kormányrendelet, amelynek köszönhet?en, a kormány energiaügyi miniszterének becslése szerint már a júliusi számlák tíz-tizenkét százalékkal kisebbek lehetnek. A Constantin Nita által el?készített tervezet jelent?sen csökkentené a megújulóenergia-források támogatását, az erre fordított összegek ugyanis a végfogyasztót terhelik.
Érdekes, hogy a jelenlegi támogatási rendszert éppen a kormányzó szociáldemokraták egyik parlamenti képvisel?je, az ipari tárca örökös várományosának tartott Iulian Iancu dolgozta ki. A tárgyalásokat Brüsszellel az akkori jobboldali kormány folytatta le. Korábban sok szó esett Románia zöldenergia-potenciáljáról, ám magukat a kezdeményez?ket is meglepte, milyen mérték? fejl?dés következett. 2010-ben még mindössze 14 megawattot termeltek a széler?m?vek, ma 2100 megawattra tehet? a kapacitásuk, amihez 50 MWh biomassza-alapú és napenergia járul.
A támogatások csökkentése – egészen pontosan az úgynevezett zöldbizonyítványok beváltásának halasztása – mögött más, ugyancsak szociális megfontolások is állnak. A megújulóenergia-források b?vülésével még a vízer?m?vek által, aránylag olcsón termelt energia is drágának t?nik, nem beszélve a szenet és a f?t?olajat használó hagyományos h?er?m?vekr?l. Ráadásul a zöldek els?bbséget kaptak az energia átvételénél: ha 200 MWh helyett 400-at állítottak el?, a h?er?m?vek termelését ugyanennyivel csökkenteni kellett. Ez oda vezetett, hogy például az Oltenia Energetikai Komplexum múlt héten kénytelen volt négynaposra csökkenteni a munkahetet. Az így keletkez? húszszázalékos bércsökkenést viszont a 19 ezer alkalmazott tartotta elfogadhatatlannak. A szakszervezet csütörtökre hirdetett nagyszabású tiltakozó megmozdulást.
Az energiafaló nagyvállalatok is keményen lobbiznak a villamos energia árának csökkentéséért. Múlt héten a Mittal Steel tulajdonosa, az indiai milliárdos Lakshmi Mittal személyesen járt a miniszterelnöknél és az államf?nél, ahol, mint kiderült, többé-kevésbé nyíltan a galaci acélkombinát bezárásával fenyeget?zött. Állítólag kilátásba helyezte csoportja kivonulását egész Európából a magas villamosenergia-árak miatt. Az újságírók kérdésére a román kormányf? tagadta, hogy megzsarolták volna, elismerte viszont: nem ülhet ölbe tett kézzel, ha több tízezer munkahely van veszélyben.
Az er?m?veket m?ködtet? vállalatok természetesen ellentámadásba lendültek. Hétf?n kiadott közleményében a szélenergia-termel?k egyesülete (RWEA) magyarázatot követelt a kormánytól arra, hogy miért csak a szél-, a nap- és az vízer?m?vek szubvencióját csökkenti. Egyúttal ferdítéssel vádolták a kabinetet. Úgy tudják ugyanis, hogy az Európai Bizottság nem adott zöld utat az új támogatási rendszernek, ezért minden ellenkez? tartalmú nyilatkozatot „hazardírozásnak és félrevezetésnek” min?sítettek. Gyakorlatilag hazugsággal vádolták az energiaügyi minisztert, aki korábban szó szerint azt mondta, hogy „a rendeletet az Európai Bizottság jóváhagyta”.
Egyes vélemények szerint a megújuló energia támogatásának csökkentése középtávon akár a számlák növekedését is eredményezheti. Jelenleg a piacot elárasztják olcsó árammal a széler?m?vek, ha viszont a szubvenció csökken, várhatóan ezek is emelni fogják az árakat.
forrás: nol.hu
