Budapest, 2012. november 6.,
kedd (MTI) – Együttm?ködési szándéknyilatkozatot írt alá a kuvaiti Nemzeti Technológiai Hivatal (NTEC) vezet?jével Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnöke, aki a Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár által vezetett kormányzati delegáció tagjaként tartózkodik a közel-keleti országban.
A NIH keddi közleménye szerint az együttm?ködés legfontosabb eleme az innovációban érdekelt kuvaiti cégek beazonosítása, illetve kuvaiti fejlesztések megvalósítása magyar szakemberek révén.
Az aláírt nyilatkozat értelmében az intézmények közötti információcsere bázisát a két országban megjelen? és kereskedelmi hasznosításra alkalmas projektek, technológiák és szabadalmak jelentik.
A NIH hozzá szeretne járulni az NTEC Technológiai Vállalkozásközpontjának magyar szakemberekkel történ? meger?sítéséhez, amely további lehet?ségeket teremthet a hazai innovatív vállalatoknak a térségben való megjelenésére. A most aláírt szándéknyilatkozat a NIH szerint a magyar tudományos és technológiai eredmények hasznosítását eredményezheti az Öböl-menti országokban.
A kuvaiti Miniszterek Tanácsa még 2002-ben hívta életre az NTEC-et mintegy 350 millió amerikai dollár alapt?kével. A hivatal az állami befektetéseket kezel? Kuvaiti Befektetési Hatóság egyik leányvállalataként m?ködik. Az NTEC f? feladata a Kuvaitba irányuló, magas hozzáadott értékkel bíró technológiai befektetések ösztönzése.
„A kétnapos tárgyalássorozat alatt is meggy?z?dhettem arról, hogy ebben a térségben is igen keresettek az els?sorban m?szaki képzettséggel bíró szakembereink” – idézi a közlemény Mészáros Györgyöt, aki elmondta, hogy az NTEC vezet?i egy 2013 tavaszára tervezett budapesti workshop keretében szeretnének megismerkedni a legígéretesebb magyar innovációs projektekkel.
Az NTEC menedzsmentje leginkább az infokommunikációs technológiák, az élettudományok területén elért eredmények, a magas hozzáadott értékkel bíró diagnosztikai eljárások, valamint az energetika, újrahasznosítható, illetve megújuló energiaforrások felhasználását lehet?vé tev? technológiai újítások iránt érdekl?dött – ismertette Mészáros György.
Budapest, 2012. november 5., hétf? (MTI) – Az épít?ipari kivitelez?k munkáinak jelenleg mintegy háromnegyede felújítás – ismerteti az Épít?k és Építkez?k Klubja, valamint a Build-Communication Kft. közös felmérésének eredménye alapján.
A felmérésben 306 családiház-tulajdonost kérdeztek meg – tájékoztatnak az MTI-hez hétf?n eljuttatott közleményben.
A megkérdezettek fele a meglév? családi házának a felújítását tervezi. A családiház-tulajdonosok 54 százaléka kimondottan azért akarja felújíttatni a házát, hogy kevesebb energiát fogyasszon.
A már elkészült felújítások 35 százaléka a nyílászáró cseréjére vonatkozott. Akik még csak tervezik a felújítást, azok 40 százaléka a tet?t és a padlást h?szigeteltetné, míg 46 százalékuk a homlokzattal tenné ugyanezt.
A megújuló energiaforrások valamelyikének alkalmazásával csak a tulajdonosok egyharmada számol.
A 794 megkérdezett kivitelez? átlagolt válaszaiból pedig az derült ki, hogy a munkák 35 százaléka családiház-, 28 százaléka pedig közületi felújítás. A lakásfelújítások aránya 11 százalék.
Budapest,
2012. november 5., hétf? (MTI) – Az épít?ipari kivitelez?k munkáinak jelenleg mintegy háromnegyede felújítás – ismerteti az Épít?k és Építkez?k Klubja, valamint a Build-Communication Kft. közös felmérésének eredménye alapján.
A felmérésben 306 családiház-tulajdonost kérdeztek meg – tájékoztatnak az MTI-hez hétf?n eljuttatott közleményben.
A megkérdezettek fele a meglév? családi házának a felújítását tervezi. A családiház-tulajdonosok 54 százaléka kimondottan azért akarja felújíttatni a házát, hogy kevesebb energiát fogyasszon.
A már elkészült felújítások 35 százaléka a nyílászáró cseréjére vonatkozott. Akik még csak tervezik a felújítást, azok 40 százaléka a tet?t és a padlást h?szigeteltetné, míg 46 százalékuk a homlokzattal tenné ugyanezt.
A megújuló energiaforrások valamelyikének alkalmazásával csak a tulajdonosok egyharmada számol.
A 794 megkérdezett kivitelez? átlagolt válaszaiból pedig az derült ki, hogy a munkák 35 százaléka családiház-, 28 százaléka pedig közületi felújítás. A lakásfelújítások aránya 11 százalék.
Budapest,
2012. november 5., hétf? (MTI) – Az épít?ipari kivitelez?k munkáinak jelenleg mintegy háromnegyede felújítás – ismerteti az Épít?k és Építkez?k Klubja, valamint a Build-Communication Kft. közös felmérésének eredménye alapján.
A felmérésben 306 családiház-tulajdonost kérdeztek meg – tájékoztatnak az MTI-hez hétf?n eljuttatott közleményben.
A megkérdezettek fele a meglév? családi házának a felújítását tervezi. A családiház-tulajdonosok 54 százaléka kimondottan azért akarja felújíttatni a házát, hogy kevesebb energiát fogyasszon.
A már elkészült felújítások 35 százaléka a nyílászáró cseréjére vonatkozott. Akik még csak tervezik a felújítást, azok 40 százaléka a tet?t és a padlást h?szigeteltetné, míg 46 százalékuk a homlokzattal tenné ugyanezt.
A megújuló energiaforrások valamelyikének alkalmazásával csak a tulajdonosok egyharmada számol.
A 794 megkérdezett kivitelez? átlagolt válaszaiból pedig az derült ki, hogy a munkák 35 százaléka családiház-, 28 százaléka pedig közületi felújítás. A lakásfelújítások aránya 11 százalék.
Az év els? kilenc hónapjában másfélszeresére növekedett a napenergia-alapú (fotovoltaikus) elektromos áramtermelés Németországban és részaránya is emelkedett az összes áramtermelésen belül – közölte hétf?n a BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft e.V.) német energiaipari szakmai szervezet.
A szélenergia aránya az összes áramtermelésben az els? kilenc hónapban 8,6 százalékra n?tt a 2011 els? kilenc havi 8,0 százalékról, a biomassza részesedése pedig 6 százalék körül stagnált.
Az els? kilenc hónapban a megújuló energiaforrások részaránya az összes áramtermelésben mintegy 26 százalékra rúgott. Az els? félévben a részarány még 25 százalékon állt.
Forrás:index.hu
Az év els? kilenc hónapjában másfélszeresére növekedett a napenergia-alapú (fotovoltaikus) elektromos áramtermelés Németországban és részaránya is emelkedett az összes áramtermelésen belül – közölte hétf?n a BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft e.V.) német energiaipari szakmai szervezet.
A szélenergia aránya az összes áramtermelésben az els? kilenc hónapban 8,6 százalékra n?tt a 2011 els? kilenc havi 8,0 százalékról, a biomassza részesedése pedig 6 százalék körül stagnált.
Az els? kilenc hónapban a megújuló energiaforrások részaránya az összes áramtermelésben mintegy 26 százalékra rúgott. Az els? félévben a részarány még 25 százalékon állt.
Forrás:index.hu
Az év els? kilenc hónapjában másfélszeresére növekedett a napenergia-alapú (fotovoltaikus) elektromos áramtermelés Németországban és részaránya is emelkedett az összes áramtermelésen belül – közölte hétf?n a BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft e.V.) német energiaipari szakmai szervezet.
A szélenergia aránya az összes áramtermelésben az els? kilenc hónapban 8,6 százalékra n?tt a 2011 els? kilenc havi 8,0 százalékról, a biomassza részesedése pedig 6 százalék körül stagnált.
Az els? kilenc hónapban a megújuló energiaforrások részaránya az összes áramtermelésben mintegy 26 százalékra rúgott. Az els? félévben a részarány még 25 százalékon állt.
Forrás:index.hu
A Lengyel Olajbányászati és Gázipari Vállalat (PGNiG) korábban keresetet nyújtott be a stockholmi nemzetközi választott bírósághoz a Gazprommal szemben fennálló árvitája miatt.
A lengyelek arra hivatkoztak, hogy a gázpiacon megváltoztak a feltételek, és a Gazpromnak csökkentenie kellene a földgáz árát. A PGNiG érvelése szerint az orosz nagyvállalat sokkal többet kér a földgázért, mint német partnereit?l, kihasználva, hogy Lengyelország nagy tételben igazából csak Oroszországból tud importálni.
A Gazprom végül megegyezett lengyel partnerével, hogy a jöv?ben az olajszármazékok, illetve a földgáz világpiaci ára lesz az árképzés alapja. A megállapodás – amely akkor lép életbe, ha a PGNiG visszavonja a stockholmi nemzetközi választott bírósághoz benyújtott keresetét – visszamen? hatályú, a 2011/2012-es évre vonatkozik.
A lengyel vállalat földgázimportjának 70 százaléka Oroszországból származik, a többi Csehországból és Németországból. A két vállalat eredeti szerz?dése 1996-ból származik.
Forrás: napi.hu
A Lengyel Olajbányászati és Gázipari Vállalat (PGNiG) korábban keresetet nyújtott be a stockholmi nemzetközi választott bírósághoz a Gazprommal szemben fennálló árvitája miatt.
A lengyelek arra hivatkoztak, hogy a gázpiacon megváltoztak a feltételek, és a Gazpromnak csökkentenie kellene a földgáz árát. A PGNiG érvelése szerint az orosz nagyvállalat sokkal többet kér a földgázért, mint német partnereit?l, kihasználva, hogy Lengyelország nagy tételben igazából csak Oroszországból tud importálni.
A Gazprom végül megegyezett lengyel partnerével, hogy a jöv?ben az olajszármazékok, illetve a földgáz világpiaci ára lesz az árképzés alapja. A megállapodás – amely akkor lép életbe, ha a PGNiG visszavonja a stockholmi nemzetközi választott bírósághoz benyújtott keresetét – visszamen? hatályú, a 2011/2012-es évre vonatkozik.
A lengyel vállalat földgázimportjának 70 százaléka Oroszországból származik, a többi Csehországból és Németországból. A két vállalat eredeti szerz?dése 1996-ból származik.
Forrás: napi.hu
a PGNiG abban, hogy új alapokra helyezik az orosz nagyvállalattól kapott földgáz árának kiszámítását. Ennek köszönhet?en csökkenni fog a Lengyelországba szállított földgáz ára.
A Lengyel Olajbányászati és Gázipari Vállalat (PGNiG) korábban keresetet nyújtott be a stockholmi nemzetközi választott bírósághoz a Gazprommal szemben fennálló árvitája miatt.
A lengyelek arra hivatkoztak, hogy a gázpiacon megváltoztak a feltételek, és a Gazpromnak csökkentenie kellene a földgáz árát. A PGNiG érvelése szerint az orosz nagyvállalat sokkal többet kér a földgázért, mint német partnereit?l, kihasználva, hogy Lengyelország nagy tételben igazából csak Oroszországból tud importálni.
A Gazprom végül megegyezett lengyel partnerével, hogy a jöv?ben az olajszármazékok, illetve a földgáz világpiaci ára lesz az árképzés alapja. A megállapodás – amely akkor lép életbe, ha a PGNiG visszavonja a stockholmi nemzetközi választott bírósághoz benyújtott keresetét – visszamen? hatályú, a 2011/2012-es évre vonatkozik.
A lengyel vállalat földgázimportjának 70 százaléka Oroszországból származik, a többi Csehországból és Németországból. A két vállalat eredeti szerz?dése 1996-ból származik.
Forrás: napi.hu
Teljesítménye eléri majd a 600 megawattot, ez megközelíti egy atomreaktor teljesítményét.
Európa legnagyobb szárazföldi széler?m?-parkját építette fel Romániában egy cseh energetikai vállalat. A Fekete-tenger közelében kétszáz turbina m?ködik: ezzel a park megdöntötte az eddigi európai rekordot: 600 megawattos maximális teljesítménye csaknem kétszerese az eddigi csúcstartó skóciai Whitelee széler?m?-park 320 megawattos teljesítményének.
A Fekete-tengert?l hat kilométerre, Konstanca közelében már csaknem kétszáz turbinát állítottak fel, és év végére még negyvenet szerelnek össze. A park cseh tulajdonosának összbefektetése meghaladja az egy milliárd eurót. „Két éven át végeztünk megfigyeléseket, a szél er?sségét mértük, id?járási viszonyokat figyeltünk. Megállapítottuk, hogy a szél eleget és elég er?sen fúj ahhoz, hogy energiát termelhessünk” magyarázta a vállalat egyik képvisel?je.
A szélpark teljesítménye eléri majd a 600 megawattot, ez megközelíti egy atomreaktor teljesítményét. A szakért?k szerint az ilyen környezetkímél? energiaforrásoké a jöv?. „Romániában még nem terjedt el eléggé a zöld energiák hasznosítása, ezért minden kezdeményezés jól jön. Még több szélenergia-park kellene, még több napkollektor használatára bíztatjuk a lakosságot. A hagyományos energiák: a k?olaj, a szén feldolgozása során ugyanis széndioxid keletkezik, ami nagyon szennyezi a leveg?t”- közölte egy környezetvéd?.
Jelenleg az Európai Unió áramfogyasztásának 5,3 százalékát biztosítja a szélenergia. Az Európai Bizottság célkit?zése az, hogy 2020-ra ez az arány 14 százalékra emelkedjen.
Forrás:hirado.hu
