(FILES) A picture taken 06 May 2001 shows the world’s largest offshore windmill farm, Middelgrunden Windmill Farm, located in the Oeresund, three km from Copenhagen harbour. This farm has 20 2MW windmills, which altogether produce enough electricity to cover 3% of Copenhagen’s power consumption. The windmill farm is at the same time a unique partnership between private initiative and public authority. The windmills are co-owned, with half of them owned by about 8,500 co-operative members, and the other half by the City of Copenhagen through the company, Copenhagen Energy. The Kyoto Protocol, the landmark treaty requiring cuts in gas emissions which cause global warming, took effect 16 February 2005 with the support of 141 nations but a boycott by the biggest polluter the United States.AFP PHOTO FILES SCANPIX SOEREN BIDSTRUP
Júliusban kezdik építeni Fukushima partjai el?tt a világ egyik legnagyobb szélparkját.
Az 1 GW-os szélfarm a tervek szerint 2020-ra fog elkészülni.
A 2011 márciusi földrengés és tsunami által a Fukushima Daiichi er?m?ben okozott nukleáris katasztrófa helyszínét?l kb 16 kilóméterre tervezik felépíteni a szélfarmot.
Az er?m? 143 db, 200 méter magas, úszó szigetekre épített turbinából fog állni.
A projekt része az új Japán energiapolitikának, amely a fukushimai tragédia után a megújuló energiák nagyobb arányú használata mellett döntött.
A tervez?k úgy gondolják, hogy a szélfarmot a terület szejzmikus aktivitása nem fogja veszélyeztetni. Tájfunra, tsunamira, és földrengésre is számos tesztet végeztek, és minden extrém id?járási eseményt figyelembe vettek a tervezésnél.
Facility specifications of forward project. (Image from Fukushima Floating Offshore Wind Farm Demonstration Project, Takeshi Ishihara The University of Tokyo)
Forrás:mszit.hu
Júliusban kezdik építeni Fukushima partjai el?tt a világ egyik legnagyobb szélparkját.
Az 1 GW-os szélfarm a tervek szerint 2020-ra fog elkészülni.
A 2011 márciusi földrengés és tsunami által a Fukushima Daiichi er?m?ben okozott nukleáris katasztrófa helyszínét?l kb 16 kilóméterre tervezik felépíteni a szélfarmot.
Az er?m? 143 db, 200 méter magas, úszó szigetekre épített turbinából fog állni.
A projekt része az új Japán energiapolitikának, amely a fukushimai tragédia után a megújuló energiák nagyobb arányú használata mellett döntött.
A tervez?k úgy gondolják, hogy a szélfarmot a terület szejzmikus aktivitása nem fogja veszélyeztetni. Tájfunra, tsunamira, és földrengésre is számos tesztet végeztek, és minden extrém id?járási eseményt figyelembe vettek a tervezésnél.
Facility specifications of forward project. (Image from Fukushima Floating Offshore Wind Farm Demonstration Project, Takeshi Ishihara The University of Tokyo)
Forrás:mszit.hu
Júliusban kezdik építeni Fukushima partjai el?tt a világ egyik legnagyobb szélparkját.
Az 1 GW-os szélfarm a tervek szerint 2020-ra fog elkészülni.
A 2011 márciusi földrengés és tsunami által a Fukushima Daiichi er?m?ben okozott nukleáris katasztrófa helyszínét?l kb 16 kilóméterre tervezik felépíteni a szélfarmot.
Az er?m? 143 db, 200 méter magas, úszó szigetekre épített turbinából fog állni.
A projekt része az új Japán energiapolitikának, amely a fukushimai tragédia után a megújuló energiák nagyobb arányú használata mellett döntött.
A tervez?k úgy gondolják, hogy a szélfarmot a terület szejzmikus aktivitása nem fogja veszélyeztetni. Tájfunra, tsunamira, és földrengésre is számos tesztet végeztek, és minden extrém id?járási eseményt figyelembe vettek a tervezésnél.
Facility specifications of forward project. (Image from Fukushima Floating Offshore Wind Farm Demonstration Project, Takeshi Ishihara The University of Tokyo)Forrás:mszit.hu
Szokatlan módot talált a szélenergia kiaknázására egy német cég: a berlini NTS Energie- und Transportsysteme GmbH és a stuttgarti Fraunhofer Intézet szakemberei magasra felengedett sárkányok segítségével alakítanák elektromossággá a leveg? áramlásának energiáit. Az alapötletet a kitesurf nev?, egyre népszer?bb sport adta, amely tulajdonképpen a szörf, a wakeboard, a sárkányeregetés és a siklóerny?zés összeházasításának tekinthet?. Ahogy a szél belekap a szörfös erny?jébe, több méteres ugrásokat tesz lehet?vé. A kutatók úgy gondolták, hogy az erny? vagy sárkány szél által nyert mozgási energiáját sportoláson túl áramtermelésre is fel lehetne használni, amennyiben az a szörföz? emelgetése helyett egy generátort hajtana meg.
A szakért?k szerint a sárkányer?m?vek számos el?nnyel rendelkeznek a szélkerekekkel szemben. A legfontosabb talán, hogy sokkal magasabb légrétegekb?l nyerik energiájukat, ahol er?sebb, és állandóbb szelek fújnak: míg a földfelszínen szélcsend is el?fordulhat, 100 méteres magasságban 15 m/s, 500 méteren pedig 20 m/s fölött van a leveg? áramlási sebessége. (A szélkerekek jelenleg maximum 200 méteres magasságig nyúlnak fel.) A sárkányok esetében a szélsebesség megduplázódása nyolcszorosára növeli a kitermelt energia mennyiségét. A helyi viszonyoktól függ?en nyolc darab, összesen 300 négyzetméter terület? sárkány annyi áramot képes termelni, amennyit húsz 1 megawattos szélturbina. És persze az sem hátrány, hogy egy sárkányer?m? létrehozásához sokkal kevesebb anyag kell, mint egy kell? magasságba nyúló szélkerék megépítéséhez.
A sárkányokat a tervek szerint egy automata vezérl?egység tartja majd fekv? nyolcas alakú röppályán, ennek köszönhet?en a kábelekben akár 10 kN húzóer? is felléphet, azaz egy 20 négyzetméter alapterület? sárkány képes lesz egy egytonnás kocsi elhúzására. A tesztelés egyel?re egyenes szakaszokon zajlik, és majd csak a következ? fázisban igyekeznek úgy kialakítani a sárkányok irányítását, hogy azok egy körpályán tudják húzni a kocsikat. A szimulációk szerint egy 24 sárkányból álló rendszer évente 120 GWh áramot lesz képes el?állítani, ami 30 darab, 2 MW-os szélturbina teljesítményének felel meg, és 30 ezer háztartás ellátására elegend?.
