Angela Merkel kormánya a fukusimai katasztrófát követ? nagy társadalmi nyomásnak eleget téve jelentette be 2011-ben, hogy Németország 2022-ig bezárja összes atomer?m?vét. Az akkori társadalmi elégedetlenség a nukleáris energiával szemben annyira nagy volt, hogy a megújuló energia használatát sürget? Zöldek pártja a különböz? tartományi választásokon hatalmas sikereket ért el. Közvetlenül a fukusimai baleset után lekapcsolták az akkori 17-b?l a 8 legrégebben m?köd? német atomreaktort. Azóta mindössze egyet, Németország legrégebbi atomreaktorát, a 33 éven át üzemben lév? bajorországi, grafenrheinfeldi reaktort kapcsolták le idén júniusban.
A Berlin által bejelentett energiapolitikai fordulat lényege, hogy Európa gazdaságilag leger?sebb országa a lehet? legnagyobb mértékben alternatív energiaforrásokra áll át. Németország 2050-re áramfelhasználásának 80 százalékát megújuló energiaforrásokból akarja fedezni, 2020-ra pedig az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal akarja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Úgy t?nik, az energiafordulat érzékelteti hatását, hiszen a Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE nev? intézet napokban közölt elemzése szerint a július eleje és augusztus eleje között mért adatok alapján megállapítható, hogy mind a szél-, mind a napenergia felhasználása megel?zte az atomenergia igénybevételét a német gazdaságban. A kutatók hangsúlyozták, hogy egy adott hónapban a szélenergia már korábban is megel?zte a nukleárist, de a napenergia ez idáig nem.
Aggályos azonban, hogy az atomenergia szerepét a környezetünkre legártalmasabb, legszennyez?bb energiaforrás, a szénenergia vette át, amelyb?l többet használt fel Németország a szóban forgó id?szakban, mint a nap-, a szél- és a nukleáris energiából összesen. A The New York Times beszámolója szerint Grafenrheinfeld jó példája az energiafordulat sikerének.
Forrás: napi.hu
