Számos ügyféllel nehéz volt megértetni, hogy a hőszivattyú ebben az esetben nem geotermikus fűtést jelent. A kivitelezők közül is volt, akit felkészületlenül ért a 202 milliárd forintos összértékű pályázathoz szükséges adminisztráció. Hétfőn indult az ingyen napelemes pályázatok első fordulója, egy pályázatíró segítségével szedtük össze az első tapasztalatokat.
„Aki teljesen önállóan próbálkozott, annak ez a sok oldalas változási jegyzék lehet, hogy az utolsó csepp volt a pohárban” – mondta Csernáti Gábor, a Semper Prodest Kft. ügyvezető igazgatója a hvg.hu-nak arról, hogy alig három munkanappal az ingyen napelemes és fűtéskorszerűsítéses pályázat első fordulójának indulása előtt számos pontban módosították a pályázat kiírását.
Ez, mint arról a hvg.hu is beszámolt, nem az első alkalom volt, hogy változtattak a sokak által nagyon várt pályázat feltételein, de a legjelentősebb módosítás a program bejelentése és konkrét kiírása között történt. Ekkor földrajzi térségtől függően a pályázat iránt érdeklődő ügyfeleik körében 30–50 százalékos visszalépési arányt regisztrált a csak ebben a programban több száz pályázatot lebonyolítani tervező társaság. Az ügyvezető szerint a kiírást követő további változtatások már nem jártak ilyen hatással. Ezek ugyanakkor, jóllehet inkább csak enyhítettek vagy pontosítottak a feltételeken, és érezhető volt rajtuk a jó szándék, de minden esetben újabb stresszforrást jelentettek a pályázóknak.
Az október közepén kiírt, és december 6-án Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyében élők számára el is indult pályázat révén 2024-ig jó 35 ezer háztartás juthat önköltség nélkül, teljesen állami pénzen napelemes rendszerhez. A 202 milliárdos keretösszegből több mint 11 ezren építhetnek ki modern, hőszivattyús fűtést, aminek energiafelhasználását napelemek biztosítják, a többiek pedig napelemes kiserőművet telepíthetnek otthonuk vagy garázsuk tetőszerkezetére, aminek segítségével háztartási elektromos berendezéseik fogyasztását tudják megtermelni, amennyiben megfelelnek a feltételeknek, például jövedelmük nem éri el az átlagot, és hátrányos helyzetű településen élnek.
A lehetőség sokak figyelmét felkeltette, a pályázatíró cég vezetője szerint náluk a második, december 13-án induló, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Somogy és Tolna megyét érintő pályázati szakasz a legnépesebb, de az első szakaszban is több tucatnyi pályázatot adtak be ügyfeleik megbízásából. A pályázatok körülbelül 10 százalékának benyújtását nem sikerült még véglegesíteni, ennek oka jellemzően az volt, hogy egyes kivitelezők számára túl nagy terhet jelentett a pályázatokkal járó adminisztráció, és például nem rögzítették a megszabott háromnapos határidőn belül az ügyfelek bizonyos adatait.
A pályázati adminisztráció kihívásai főleg azoknak a kivitelezőknek jelentettek gondot, akik előzetes tapasztalat nélkül bevállalták a pályázást és a kivitelezés lebonyolítását is. Velük előfordult Csernáti Gábor szerint például, hogy az ügyfél saját e-mail-címét adták meg, így amikor a belépéshez szükséges visszaigazolás megérkezett, akkor nem fértek ehhez hozzá, csak az ügyfél segítségével, akit perceken belül kellett utolérniük, hogy ne záruljon be a belépésre adott időablak.
Az ügyfelek közül eközben sokan csalódtak, amikor szembesültek vele, hogy a hőszivattyús fűtés valójában nem geotermikus rendszert, hanem gyakorlatilag egy hétköznapinak tűnő klíma kültéri egységet jelent majd. Velük nem volt könnyű megértetni, hogy nem „csak egy klímáról van szó”, hanem egy olyan hőszivattyúról, ami a víz helyett a levegő hőmérséklet-különbségét hasznosítja.
A kivitelezők részéről pedig sokan kevesellték, hogy legfeljebb 5 kilowatt teljesítményű napelem telepítését támogatják, amit több cég talált pénzügyi megtérülés szempontjából kedvezőtlennek. „Sok piacvezető cég nem is regisztrált az első körben, mert ilyen kis teljesítmény kiépítése túl alacsony összegű beruházás a vele járó magas adminisztrációs költségek mellett” – mondta az ügyvezető.
A Bank360 összesítése szerint is elsősorban pont a program által elvileg célzott, alacsonyabb jövedelmű térségekben lehet arra számítani, hogy nem lesz elég kivitelező.
A négy ütemre széthúzott, egészen 2024-ig tartó pályázat legfontosabb célja a tisztább energiatermelés elérése, a klímaváltozásért felelős káros gázok – elsősorban a szén-dioxid – kibocsátásának csökkentése. Ehhez ugyan valóban hozzájárul, de szakmai szervezetek jelezték, hogy nem elég hatékonyan. A Magyar Energiahatékonysági Intézet becslése szerint Magyarország által a kitűzött kibocsátási célok eléréséhez évente körülbelül 100–130 ezer lakásnak kellene jelentős energetikai (mély)felújításon átesnie.
Forrás: hvg.hu
