Sokba kerülhet a Déli Áramlat

A Gazprom 12,5 milliárd eurót szán arra, hogy a déli folyosó projektje keretében elvezesse gázt a Fekete-tengert?l induló Déli Áramlat gázvezetékig. Ez a 12,5 milliárd eurós útvonal a Bovanyenkovo–Uhta–Pocsinki vezeték lenne, és a hatalmas Jamal projekthez tartozna. Ám e cs? a hivatalosan közzétett adatok szerint legalább 18,5 milliárd euróból fektethet? le – mutat rá az amerikai East European Gas Analysis (EEGA) alapítója, Mihail Korcsemkin. Ráadásul a Gazprom ezt sohasem a Déli Áramlathoz szükséges vezetékként említi – tehát a költségeit sem közli annak kapcsán, hanem úgy, mint amire az egyesített oroszországi gázrendszer fejlesztéséhez szükség van. „Így a Déli Áramlathoz szükséges összes kiadás mintegy kétharmadát az oroszországi felhasználókra terhelné, és erre alapozva még könnyebben is lobbizhat a magasabb belföldi gázárakért” – állítja az amerikai színekben megjelen?, orosz szakember.

Mihail Korcsemkin szerint a Déli Áramlat nélkül nem is lenne szükség a csövet ellátó Bovanyenkovo–Uhta–Pocsinki vezetékre, ekkor ugyanis a Moszkvától nagyjából 500 kilométernyire lév? várost el lehetne látni gázzal a meglév? nyugat-szibériai hálózaton, illetve egy kis leágazással, amelyet Bovanyenkovo és Jamburg között létesítenének. 

A b? 50 milliárd euróra kalkulált költségb?l mintegy 40 milliárd jutna a Gazpromra, a többit az orosz gázóriás partnerei fizetnék. Mihail Korcsemkin azt is a beruházás gyengéjeként említi, hogy a Gazprom részvényeseinek a bevételét még a gáz szállítási költségei is csökkentik. Állítja továbbá, hogy a 2005 után Oroszország által épített gázvezetékekhez hasonlóan a déli folyosó fajlagos beruházási költsége 2-2,5-szer nagyobb azokénál, amelyek az Európai Unióban épültek. Nem fogadja el azt az érvelést, hogy az oroszországi beruházások kedvez?tlenebb klimatikus, földrajzi és domborzati körülmények közepette valósultak meg, mint az uniósok. (A Déli Áramlat magyarországi szakasza, amelyet majd az MVM és a Gazprom vegyes vállalata fog lefektetni, az MVM korábbi közlése alapján 610 millió euróba kerül, és 230 kilométer hosszú lesz, vagyis kilométerenként 2,65 millió euróból épül meg.).

Egy másik orosz elemz?, a Rusenergyben publikáló Mihail Krutihin néhány nappal ezel?tt a Déli Áramlat nehéz helyzetét sejtet? körülményekre mutatott rá. A Bulgária és Szerbia között 48 millió euróból és uniós támogatással építend?, évi kétmilliárd köbméter kapacitású, 150 kilométer hosszú interkonnektor kapcsán azt írta, hogy ezzel Bulgária jó lehet?séget kap arra is, hogy európai forrásokból jusson gázhoz. A Déli Áramlatban is érdekelt ország ország gyakorlatilag egyébként is minden lehetséges gázprojektet biztosít a támogatásáról és részvételi szándékáról. (Hozzátesszük, így van ezzel térségünk szinte minden országa.) Az sem jó hír a Déli Áramlatnak, hogy még az idén elkészül 24 millió euróból az a román–bolgár interkonnektor, amely szintén új gázforráshoz juttathatja az érintett országokat, a 200 millió eurós, Görögországgal kapcsolatot biztosító vezeték pedig 2015-ben lép üzembe.
Mindeközben a Déli Áramlatban szintén érdekelt Olaszország egy-egy cseppfolyósgáz-fogadó és visszagázosító terminált építene a római vezetés Brindisibe és Sarosba, amelyek segítségével Európa gázellátását nagyban segítené.

Az Északi Áramlat gázvezeték sem úszta meg kritika nélkül. Mihail Korcsenkin szerint a vártnál is többe kerül a Gazpromnak az, hogy az Ukrajnán keresztüli gázexportját az Északi Áramlat gázvezetékre tereli. 2012 els? felében 20 százalékos árnövekedést okozott a két útvonalon való párhuzamos szállítás, miközben az ukrajnai tranzit az év egészében 15 százalékkal esett. Azzal, hogy 2012 végén átadták az Északi Áramlat gázvezeték második szakaszát is, a teljes létesítmény éves kapacitása elérte az 55 milliárd köbmétert, de a szakember szerint e kapacitásnak csak a harmadát használták ki. Ráadásul a szállítás átterelésével egyéb kiadások is jelentkeznek. Sok európai szállítási szerz?dés ugyanis ship-or-pay, azaz szállíts vagy fizess alapú, ami büntetés kifizetésére kötelezi a Gazpromot, ha vállaltnál kisebb mennyiséget továbbít adott vezetéken.
A Déli Áramlat el?készítése azonban halad, nemrég döntöttek a horvátországi leágazásról is. Az ezt megépít? Gazprom-Plinacro vegyes vállalat az év második felében jön létre, hogy 2013-2016 között megvalósítsa a beruházást. Az orosz-horvát energetikai együttm?ködés kibontakoztatásaként sor kerülhet gázüzem? er?m?vek horvátországi építésér?l, valamint a közúti és a vízi járm?vek gázüzem?re való átállításáról. A Gazprom esetleg beszáll a horvát érdekeltség? geológiai feltárásokba és a termelésbe is.

Forrás:vg.hu Szerz?: B. Horváth Lilla