Néhány éve indult el az a kezdeményezés, melynek célja, hogy Magyarország kerüljön egy id?zónával keletebbre, vagyis hogy egy órával tekerjük odébb a vekkert. A kezdeményez?k szerint így este plusz egy órával tovább élvezhetnénk a napfényt, amellyel spórolhatnánk a villanyszámlán, óvhatnánk a környeztet, boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak lennénk, hisz a sötét szoba helyett a szabadban lehetnénk. A számos egyéb pozitívum mellett vannak azonban hátrányai is az óraállításnak. Kérdés, hogy összességében megéri-e az átállás.
„Ötmilliárd forint valódi energia megtakarítás és jobb életmin?ség a Magyarországon él?knek, ha óráinkat egy órával el?rébb tekernénk!” – hirdeti legfontosabb mondataként a GMT+2 id?zónát Magyarországnak kezdeményezés. De mir?l is van szó tulajdonképpen? Nem bonyolult. A jelenlegi rendszerben a legtöbb ember napkeltekor nem ébred fel, hanem órákon át alszik még, az így „elpocsékolt” világosság viszont este már hiányzik neki, ezért több órán át világít. Ha azonban lenne valamilyen lehet?ség arra, hogy a nappali világosság idejét közelebb hozzuk az emberek ébrenlétéhez, vagyis nagyjából akkor aludnánk, amikor sötét van, és akkor lennénk fenn, amikor világos, összességében el?nyös lenne a Magyarországon él?knek, legalábbis ezt állítja az ötletgazda, Herman Gábor mérnök.
? azt javasolja, hogy – az óraállítást megtartva – a jelenlegi GMT+1-es id?zónához képest menjünk eggyel keletebbre, a GMT+2-be, vagyis tekerjük el a vekkereinket még egy órával a londonihoz képest. Ha már jöv?re eszerint élnénk az életünket, azzal a jelenlegi 101 helyett 2016-ban 170 olyan napunk lenne, amikor este nyolc óra után még világos van, ami több mint kéthónapnyi plusz napfényt jelentene, egy 72 évig él? ember életében ez 3 évnyi mennyiségnek felelne meg. Mivel nem kellene még villanyt gyújtani, ezért 5 milliárd forintnyi energiát tudnánk megtakarítani évente, és csökkenne a károsanyag-kibocsátás is, nagyjából annyival, mint ha több mint 19 ezer személyautót egyszer?en kivennénk egy évre a forgalomból. A világos estéken egy órával többet tudnánk a szabadban tölteni, sportolni, a hobbinknak élni, a családunkkal programozni, ami jótékonyan hatna az egészségünkre, és kiegyensúlyozottabbakká válnánk. Ez hosszabb távon csökkentené az egészségügyi kiadásokat, és mérsékelné a depressziós betegségek, illetve a b?ncselekmények számát is – sorolja az el?nyöket a hirado.hu-nak Herman Gábor, aki szerint az új id?zónába való átlépés egyszer? lenne, és hamar megjelennének a pozitívumokat.
Megviselné a gyakran utazókat
Azonban mint minden éremnek, ennek is két oldala van. Valóban igaz, hogy az évi kétszeri óraállítás rendszeresen megzavarja az emberek biológiai óráját. Különösen azokét, akik rendszeres és egészségtudatos életet élnek, holott nekik lenne a legnagyobb szükségük arra, hogy ne következzen be ez az állapot. Az átállás napokat, széls?séges esetekben egy hetet, de akár tíz napot is igénybe vehet – magyarázza Pintér Ferenc humánmeteorológus, a Meteo Klinika igazgatója. Ez id? alatt számos káros mellékhatást kell elviselni, alvási problémákat, amit?l az emberek fáradtabbak, nem tudnak megfelel?en koncentrálni, n? a baleseti veszély, csökken a munkateljesítmény, összességében pedig romlik az életmin?ség – hangsúlyozza. Viszont ezek a hatások rendszeresen fellépnének, ha kiszakítanánk az országot a földrajzi környezetéb?l. Hosszabb távon, ha valaki alkalmilag vagy rendszeresen utazik Nyugat-Európába, vagy munkája miatt ingázik, például Ausztriába, mindig át kellene állítania az óráját, ami egyfajta folyamatos jetleg-állapotot eredményezne nála. Összességében egyes pozitív hatások ellenére sem lenne okos dolog, ha kiszakítanánk magunkat a Nyugatból – teszi hozzá.
Forrás: hirado.hu
