Sokkal olcsóbb lehet a kerti kút fúrása

Share Button
Manapság egyre inkább el?térbe kerülnek az otthonokban azok az alternatív megoldások, melyekkel nem kevés energiát lehet spórolni. Ezáltal amellett, hogy lelkiismeretünket megnyugtathatjuk, hogy igen, mi is tettünk valamint környezetünkért, még a pénztárcánkban is több maradhat, ha például egyfelújítás alkalmával lecseréljük az elavult rendszereket. Éppen ezért összeszedtük a legnépszer?bb energiatakarékos eszközöket.

Els? lépés: megfelel? h?szigetelés

Amennyiben csökkenteni akarja energiaköltségét, akkor els? körben a megfelel? h?szigetelésreérdemes figyelmet fordítani, hisz’ szinte ez az alfája és omegája az otthonokban lév? energiahatékonyságnak. És ha ez optimális, akkor nagyban csökkenti a kiadásait is, mert miközben télen és nyáron is komfortosan érezheti magát, és 30-60 százalékkal is mérsékelheti a f?tési költségeket. További el?nye a h?szigetelésnek, hogy ha a megfelel?re vált, akkor háza értéke is lényegesen megn?.

Napkollektor

napkollektor lényegében egy h?csapda, melyben a fekete felület miatt a napfény elnyel?dik, majd a keletkezett h? felmelegíti a kollektor csöveiben lév? folyadékot. Ezzel a meleg víz, illetve a f?tés költségei hosszútávon lényegesen csökkenhetnek. Persze azt egyb?l nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mikor is térül meg ez a befektetés, ugyanis ez függ többek között a ház szerkezetét?l, fekvését?l, illetve attól, hogy pontosan mire is szeretné használni.

Hazánkban két típusa terjedt el, a síkkollektor, valamint a vákuumcsöves napkollektor. A kett? szinte megegyezik, azonban nagy különbség, hogy míg az el?bbi hatásait inkább csak tavasszal és nyáron élvezhetjük, addig az utóbbinál hidegebb id?ben, például télen is, mivel a vákuum az egyik legjobb h?szigetel?. Ennek ellenére a kivitelez?k ezt inkább azoknak ajánlják, akiknek a pénztárcájuk megengedik, mivel a síkkollektorokkal is nagy hatásfokot lehet elérni, s?t, sokak szerint élettartamuk is hosszabb.

Ára: 60.000-100.000 Ft/m2

Egy egész napkollektoros rendszer ára kivitelezéssel együtt 1-1,5 millió Ft.

Alternatív megoldás: sörkollektor: amennyiben a profi napkollektor árát húzósnak találja, ám valahogy mégis szeretne spórolni, akkor készíthet magának sörkollektort is! Ez egy lényegében üres sörösdobozokból álló szerkezet, melynek egy négyzetmétere akár 10.000 Ft-ból is kijöhet. Amennyiben b?vebb információkat szeretne megtudni róla, akkor azt itt megteheti!

Geotermikus energia, h?szivattyúk

A geotermikus energia – akárcsak a napfény és a szél – a megújuló energiaforrásokhoz tartozik. Hogy ez mi is pontosan? Röviden a földb?l jöv? h?energia. Mivel a napsugárzás közel 50 százalékát elnyeli a talaj, az egész évben szinte állandó h?mérsékleten van. A h?szivattyúk pont ezt használják ki úgy, hogy szondáik összegy?jtik a föld h?jét, és így megoldható vele mind a f?tés, a h?tés, valamint a meleg víz el?állítása is. Nagy el?nye a többi megújuló berendezéshez képest az, hogy hatásfoka nincs id?járáshoz kötve, ellenben a legtöbbször hangoztatott hátrányával azonban számolni kell, vagyis azzal, hogy bár a f?tési gázszámla nullára csökken, addig az áram számla megemelkedik, hiszen a h?szivattyú villamosenergiával m?ködik. Éppen ezért miel?tt beüzemeltetné, mindenképp vizsgálja meg, milyet is választ, és hogy egyáltalán megéri-e önnek.

Függ?leges, vs. vízszintes szivattyú: a szivattyúkat el lehet helyezni függ?legesen és vízszintesen is. Azonban az utóbbinál lényegesen nagyobb területet kell felásni miatta, ráadásul azt jobban befolyásolja a küls? h?mérséklet is. Ezzel szemben a függ?leges kivitelezése állandó h?t biztosít, és a kertet sem kell hozzá annyira feldúlni.

Ára: vízszintes: 15-20 millió Ft kivitelezéssel, függ?leges: 10 milló Ft kivitelezéssel.

Biomassza, pellet

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy kiváltsák a fosszilis energiahordozókat (k?olaj, földgáz), és erre az egyik legnépszer?bb megoldás a biomassza használata. F?tésre ezek közül leginkbb a pelletet használják, ami biológiai eredet? szilárd szerves hulladékok összepréseléséb?l származó tüzel?anyag). Ezt a pelletet kazánokban, illetve pellet kályhákban alkalmazzák. A különbség a kett? között annyi, mint egy egyszer? kazán és egy cserépkályha között, tehát míg az el?bbi rendszerint egy elkülönített helyiségben van, és úgy f?ti be az egész épületet, addig a másik egy adott szobában van, és mivel „csak” sugározza a h?t, így csak az adott légtér f?tésére alkalmas.

Árak:

pellet kazán: a kazán beszerelve 1 millió Ft. Ehhez kazánházat kell építeni, ami kb. kilenc négyzetméter. Ennek a kivitelezési költsége kb. brutto 200.000  Ft/m2 áron 1,8 millió Ft, tehát összesen 2.8 millió Ft.

pellet kályha: 400.000-2 millió Ft.

pellet: 50-100 Ft/kg

Hogyan válasszon szakembert?

Az interneten rengeteg kivitelez?t találni, akik különböz? árakon dolgoznak, így nehéz közülük kiválasztani a legjobbat. Természetesen a legjobb, ha olyasvalakit keres meg a munkával, akit ismer?sei ajánlottak, így nem lesz az egész zsákbamacska. Amennyiben erre nincs lehet?sége, érdemes fórumokon, mesterember keres?kön kutakodni, ahol elolvashatja mások véleményét arról, kinek milyen tapasztalatai vannak. Ilyen például a joszaki.hu, vagy a mesterterkep.hu. Ráadásul az ilyen oldalakon sokszor véleményeket, hozzászólásokat is olvashat a szakemberekr?l. Utolsó körben pedig gy?jtsön be minél több helyr?l árajánlatot, majd válassza ki azt, aki az elképzeléseihez és a pénztárcájához a legközelebb áll.

Megjegyzés: Amennyiben energiatakarékos berendezéseket rendel, akkor a cégek árajánlatában legtöbbször benne szerepel már eleve a kivitelezési költség. Általában az összeg 60 százalékát maga a berendezés teszi, míg a maradék 40-et a munkadíj.

Forrás: http://divany.hu

Eltörölné a legfeljebb 50 méter mély, öntözési célú kutak fúrásához kapcsolódó vízjogi engedélyezési kötelezettséget két fideszes képvisel? által benyújtott törvénymódosító. A javaslat szerint az egyre aszályosabb id?járási körülmények közepette a hatályos szabályozás aránytalanul korlátozott lehet?séget biztosít a szükséges kutak létesítésére.
Újabb, a vízhasználathoz kapcsolódó könnyítést foglalna törvénybe az agrárlobbi. Azután, hogy a kormány néhány héttel ezel?tt benyújtotta az energetikai célú termálvíz-kitermeléshez kapcsolódó visszasajtolási kötelezettséget megszüntet? javaslatát, ismét a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását indítványozza két kormánypárti képvisel?.

A Gy?rffy Balázs (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, országos elnök), illetve Jakab István (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége; MAGOSZ, elnök) által jegyzett javaslat elfogadása esetén megszüntetné a vízjogi engedélyeztetési kötelezettséget „a kizárólag mez?gazdasági célú öntözési vízkivételhez létesített és üzemeltetett, 50 méter talpmélységet meg nem haladó olyan víztermel? kút létesítéséhez és üzemeltetéséhez, amelynek m?ködése a parti sz?rés?, a karszt- vagy rétegvízkészletet, valamint az ivóvízbázisok véd?idomának, véd?területét nem veszélyezteti.”

A jelenlegi engedélyeztetési procedúra nemcsak bonyolult, de rendkívül költséges is. A többféle (elvi vízjogi, létesítési, üzemeltetési, fennmaradási) engedély beszerzése összességében akár több százezer forintos tételt is jelenthet, így nem meglep?, hogy a kútfúrási piacon évekkel ezel?tt megjelentek a kétes szakmai hátter? vállalkozások is. A feketén dolgozó cégek az engedélyeztetést kikerülve akár 50 százalékkal alacsonyabb árat is tudnak biztosítani a hivatalosnál, a tapasztalatok szerint azonban a kivitelezési hibák aránya jóval nagyobb lehet. (Lásd a témában korábban született cikkünket.)

Az építtet? vagy a vízhasználó a kút üzemeltetését megel?z?en köteles a létesítményt bejelenteni a hatóságnak. Az építtet? vagy a vízhasználó a létesítményre vízjogi engedély iránti kérelmet nyújthat be, ebben az esetben a hatóság a vízjogi engedélyezésre vonatkozó szabályok szerint jár el. A hatóság a létesítmény üzemeltetését – a külön jogszabályban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén hivatalból vagy kérelemre ezek után is korlátozhatja vagy megtilthatja.

A törvénymódosítóhoz f?zött indoklás szerint az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá váló széls?séges id?járási események Magyarországon óriási károkat okoznak és a mez?gazdasági termelés kockázatát is jelent?sen megnövelik. Az utóbbi években lehullott éves csapadékmennyiség szinte folyamatosan csökken, de ez a kevesebb csapadék intenzívebb formában érkezik. Az id?járási széls?ségekre a mez?gazdasági termelés rendkívül érzékenyen reagál, csökkennek a termésátlagok, mérsékl?dik a jövedelmez?ség.

A módosítás további célja, hogy a kizárólag mez?gazdasági célú öntözési vízkivételt szolgáló, legfeljebb 50 méter talpmélység? kutak létesítését és üzemeltetését – a korábbi engedélyezés helyett – bejelentéskötelessé tegye, amennyiben a kút a parti sz?rés?, a karszt- vagy rétegvízkészlet, valamint az ivóvízbázisok véd?idomának, véd?területének érintése nélkül m?ködik. Mindez a benyújtók szerint biztosítani tudja egyrészt az öntözéshez szükséges vízkivételt, de mindemellett megfelel? garanciális védelmet nyújt az ivóvízbázisokra nézve is. A jelenleg hatályos szabályozás az indoklás szerint ugyanis aránytalanul korlátozott lehet?séget biztosít (mikroöntözéses technológia alkalmazása) a mez?gazdasági termelés által igényelt vízhozammal rendelkez? kutak létesítésére és m?ködtetésére.

Forrás: napi.hu

Vélemény, hozzászólás?