Optimista kilátások mellett az els? számú feladat a kockázatminimalizálás az európai energetikai projektfinanszírozásban ? állapítja meg a KPMG elemzése.
A legtöbb európai bank optimista kilátásokkal tekint az energetikai projektek finanszírozására, a következ? évben folyamatos növekedésre számítanak a pénzintézetek, amelyek szerint a saját oldalukon nincsenek likviditási problémák ? derül ki a KPMG Power Sector Development in Europe ? Lenders’ Perspective 2011 cím? nemzetközi tanulmányából. A pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás érdekében a villamosenergia-szektor projektfejleszt?inek ? ideértve az állami tulajdonban lév? közüzemeket is ? kell? körültekintéssel kell elkészíteniük projektterveiket. A fejleszt?ket érint? egyik legnehezebben leküzdhet? akadálynak a hosszú távú villamosenergia-átvételi megállapodások biztosítása látszik a bankok tapasztalatai szerint. A megkérdezett pénzintézetek emellett kiemelték, a sikeres projektfinanszírozás és a célországok kiválasztásának kulcskérdése a stabil szabályozási környezet. Mindezzel kapcsolatban a tervezett és jól kommunikált jogszabályváltozások mellett a visszamen?leges hatály elkerülését hangsúlyozza a tanulmány, ez a néhány európai országban az elmúlt évben tapasztalt eljárás ugyanis mind az egyes fejlesztések, mind a teljes piaci bizalom szempontjából hatalmas károkat okozhat.
Szükséges az állami támogatás
A banki interjúkból kiderül, az új technológiák, illetve az ezer megawatt beépített kapacitás feletti nagyprojektek beruházásai (mind a víz-, mind a nukleáris energia területén) elképzelhetetlenek állami támogatás nélkül, az ezekhez kapcsolódó kockázatokat ugyanis a hitelez?k másképp nem vállalják fel. A kormányok részvétele ugyanakkor nem jelent feltétlenül direkt anyagi ráfordítást, sok esetben hitelgaranciákkal, illetve átlátható szabályozással is csökkenthet?k a kockázatok.
Kétezer milliárd euróra lehet szükség
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint az Európában szükséges befektetések elérhetik az 1900 milliárd eurót, a teljes beruházási összegb?l pedig legalább 60 százalékot a hitelintézetek biztosítanak majd. Az európai energetika t?kebefektetés-igénye els?sorban a fogyasztás növekedéséb?l, a termel?egységek elavulásából, illetve a szektor szén-dioxid-kibocsátását csökkent? törekvésekb?l adódik. Az Economist Intelligence Unit prognózisa szerint a kontinens energiafogyasztása 2025-ig 23 százalékkal emelkedhet, ami évi 1,4 százalékos b?vülést jelent. A növekedést a közép-kelet-európai régió vezeti, amely összességében 36 (évi átlagban 2,1) százalékos emelkedésre számíthat, szemben a nyugati régiók 21 (évi 1,3) százalékos értékével. A KPMG becslése szerint emellett 2025-ig 267 gigawattóra energiatermel? kapacitás cseréje válik szükségessé. Az európai rendszerirányítókat tömörít? ENTSO szcenáriói az európai termel?kapacitás 128 és 355 gigawatt közötti b?vülésével számolnak a vizsgált id?szakban. Mindezek azt jelentik, hogy a következ? másfél évtizedben az európai energetika összességében 700 és 1000 milliárd euró közötti befektetést igényel.
Ismerni kell a kockázatokat
A növekv? villamosenergia-igények kielégítése, valamint az egyre szigorúbb környezetvédelmi normáknak való megfelelés érdekében a kontinens villamosenergia-piacán a szakért?i becslések szerint mintegy 1900 milliárd euró összeg? beruházási igény prognosztizálható az elkövetkez? 25 évben. A pénzügyi szektor szerint számos szükségszer?, komplex energetikai projekt finanszírozása biztosítható lesz, azonban a KPMG szakért?i úgy vélik, ez kizárólag akkor biztosított, ha a projektfejleszt? pontosan megjelöli a kockázati tényez?ket, illetve azok számát és mértékét a minimálisra csökkenti. A becslések szerint közel ezermilliárd eurós pénzügyi alap létrehozására lenne szükség ahhoz, hogy több mint 600 gigawatt új termel?kapacitás létesülhessen Európában a következ? 15 évben. Ennek az összegnek mintegy 24 százaléka a szélturbinarendszerekhez, 18 százaléka pedig a napenergia-fejlesztésekhez szükséges. Emellett jelent?s új termelési kapacitások létrehozása indokolt a hagyományos termelési formák területén is, ideértve a szén-, gáz-, víz- és nukleárisenergia-termelést.
Szakemberhiány keletkezhet
Egy német tanulmány szerint Európa legnagyobb gazdaságában akár egymillió új munkahely is létrejöhet a megújulóenergia-szektorban a következ? egy-másfél évtizedben. A meghökkent? adat arra utal, hogy a zöldenergia-ipar munkahelyteremt? potenciálját idehaza is érdemes lenne komolyan számításba venni.
A német gazdaságkutató intézet elemz?i szerint a megújuló energia hasznosításából Európában Németország fog a legtöbbet profitálni – részben a megugró export, részben az ágazat új álláshelyei nyomán. Az intézet tanulmányában szerepl? egymilliós nagyságrend a legtágabban értelmezett zöldenergiaszektorra értend?: beleszámítanak a csúcstechnológiás iparágak (szélturbina- és napelemgyártás, üzemanyagcellák, második és harmadik generációs bioüzemanyagok stb.), a biomassza-termelés mez?gazdasági és erdészeti területei, a hulladékkezelés energetikai ágazatai (termikus hasznosítás, biogáz-el?állítás), s?t a nyílászárógyártás és -beszerelés, illetve a h?szigetelés vállalkozásai is. Magyarán minden olyan munkahely, amely azért jön létre, hogy kevesebb fosszilis energiahordozót és/ vagy több megújuló energiát használjunk.
Miután Németország Európán belül az összes érintett ágazatban piacvezet?, a jelent?s munkahelyteremt? hatás aligha szorul bizonyításra. Az egymilliós szám azonban mellbevágó – még egy 80 milliós ország esetében is. A magyarázat részben abból adódik, hogy a zöldenergia lényegesen munkaintenzívebb, mint a fosszilis vagy a nukleáris energiaszektor: egységnyi energiára vagy GDP-re számítva átlagosan háromszor annyi munkát hasznosít, mint a „nem megújuló” energiaipar. (Hogy ez jó-e, vagy inkább rossz, arról a különféle közgazdasági iskolák véleménye megoszlik. A fosszilis alapú energiatermelés hatékonyabb, viszont sokkal több a káros környezeti hatása. A zöldenergia kevéssé hatékony, ám kíméli a környezetet, ráadásul a jelent?s munkaer?-felesleggel küzd? országokban a hatékonyság nem feltétlenül pozitívum.) A megújuló energiák nem csak hagyományos (alkalmazotti) munkahelyeket teremtenek – az iparban és a mez?gazdaságban –, mivel meglehet?sen izmos K+F-szektor is kapcsolódik hozzájuk. Emellett – és ez a hatás már most jól megfigyelhet? Németországban – rengeteg mikro- és kisvállalkozás jön létre a szektorban: ezek az egy-két személyes cégek energetikai tanácsadással, f?t?rendszerek tervezésével, biomasszakazánok üzemeltetésével, utólagos h?szigeteléssel, gépkocsik üzemanyagrendszerének átállításával foglalkoznak.
A németországi példát analógiaként használva – a megújulókat és az energiatakarékosságot támogató pályázati rendszereket feltételezve – Magyarországon 100-120 ezer tartós munkahelyet lehetne remélni a zöldenergia-szektor fejl?dését?l. Ezzel korábban, még a választási kampány idején a jelenlegi kormányer?k is számoltak, ám a tavalyi költségvetésb?l, illetve az Új Széchenyi Tervb?l végül kimaradtak a „zöldmunkahely-teremtést” szolgáló források. A jelenlegi válsághangulatban, az adóbevételek sz?külése és a GDP-kilátások romlása idején kicsi az esély rá, hogy a kormány ezen a területen érdemi fejlesztésbe kezd – holott a zöld energia-szektor viszonylag kevéssé konjunktúraérzékeny, és jellemz?en válságálló: a f?tésr?l és a meleg vízr?l – különösen, ha olcsóbban is beszerezhet? – krízis idején sem szívesen mondanak le az emberek.
A hazai egyetemek egyébként már felkészültek a zöldenergia-ipar remélt szakemberigényének kielégítésére: egyebek között a M?egyetemen, a Széchenyi István Egyetemen, a Szent István Egyetemen és a Pannon Egyetemen folyik ilyen képzés, helyenként már 10-15 éve. Egyes prognózisok szerint a szektorban egy kisebb fellendülés így is szakemberhiányhoz vezethet, különösen a h?szivattyús rendszerek és a passzív házak tervezése, kivitelezése területén.
forrás: nol.hu
Szakemberhiány keletkezhet
Egy német tanulmány szerint Európa legnagyobb gazdaságában akár egymillió új munkahely is létrejöhet a megújulóenergia-szektorban a következ? egy-másfél évtizedben. A meghökkent? adat arra utal, hogy a zöldenergia-ipar munkahelyteremt? potenciálját idehaza is érdemes lenne komolyan számításba venni.
A német gazdaságkutató intézet elemz?i szerint a megújuló energia hasznosításából Európában Németország fog a legtöbbet profitálni – részben a megugró export, részben az ágazat új álláshelyei nyomán. Az intézet tanulmányában szerepl? egymilliós nagyságrend a legtágabban értelmezett zöldenergiaszektorra értend?: beleszámítanak a csúcstechnológiás iparágak (szélturbina- és napelemgyártás, üzemanyagcellák, második és harmadik generációs bioüzemanyagok stb.), a biomassza-termelés mez?gazdasági és erdészeti területei, a hulladékkezelés energetikai ágazatai (termikus hasznosítás, biogáz-el?állítás), s?t a nyílászárógyártás és -beszerelés, illetve a h?szigetelés vállalkozásai is. Magyarán minden olyan munkahely, amely azért jön létre, hogy kevesebb fosszilis energiahordozót és/ vagy több megújuló energiát használjunk.
Miután Németország Európán belül az összes érintett ágazatban piacvezet?, a jelent?s munkahelyteremt? hatás aligha szorul bizonyításra. Az egymilliós szám azonban mellbevágó – még egy 80 milliós ország esetében is. A magyarázat részben abból adódik, hogy a zöldenergia lényegesen munkaintenzívebb, mint a fosszilis vagy a nukleáris energiaszektor: egységnyi energiára vagy GDP-re számítva átlagosan háromszor annyi munkát hasznosít, mint a „nem megújuló” energiaipar. (Hogy ez jó-e, vagy inkább rossz, arról a különféle közgazdasági iskolák véleménye megoszlik. A fosszilis alapú energiatermelés hatékonyabb, viszont sokkal több a káros környezeti hatása. A zöldenergia kevéssé hatékony, ám kíméli a környezetet, ráadásul a jelent?s munkaer?-felesleggel küzd? országokban a hatékonyság nem feltétlenül pozitívum.) A megújuló energiák nem csak hagyományos (alkalmazotti) munkahelyeket teremtenek – az iparban és a mez?gazdaságban –, mivel meglehet?sen izmos K+F-szektor is kapcsolódik hozzájuk. Emellett – és ez a hatás már most jól megfigyelhet? Németországban – rengeteg mikro- és kisvállalkozás jön létre a szektorban: ezek az egy-két személyes cégek energetikai tanácsadással, f?t?rendszerek tervezésével, biomasszakazánok üzemeltetésével, utólagos h?szigeteléssel, gépkocsik üzemanyagrendszerének átállításával foglalkoznak.
A németországi példát analógiaként használva – a megújulókat és az energiatakarékosságot támogató pályázati rendszereket feltételezve – Magyarországon 100-120 ezer tartós munkahelyet lehetne remélni a zöldenergia-szektor fejl?dését?l. Ezzel korábban, még a választási kampány idején a jelenlegi kormányer?k is számoltak, ám a tavalyi költségvetésb?l, illetve az Új Széchenyi Tervb?l végül kimaradtak a „zöldmunkahely-teremtést” szolgáló források. A jelenlegi válsághangulatban, az adóbevételek sz?külése és a GDP-kilátások romlása idején kicsi az esély rá, hogy a kormány ezen a területen érdemi fejlesztésbe kezd – holott a zöld energia-szektor viszonylag kevéssé konjunktúraérzékeny, és jellemz?en válságálló: a f?tésr?l és a meleg vízr?l – különösen, ha olcsóbban is beszerezhet? – krízis idején sem szívesen mondanak le az emberek.
A hazai egyetemek egyébként már felkészültek a zöldenergia-ipar remélt szakemberigényének kielégítésére: egyebek között a M?egyetemen, a Széchenyi István Egyetemen, a Szent István Egyetemen és a Pannon Egyetemen folyik ilyen képzés, helyenként már 10-15 éve. Egyes prognózisok szerint a szektorban egy kisebb fellendülés így is szakemberhiányhoz vezethet, különösen a h?szivattyús rendszerek és a passzív házak tervezése, kivitelezése területén.
forrás: nol.hu
Szakemberhiány keletkezhet
Egy német tanulmány szerint Európa legnagyobb gazdaságában akár egymillió új munkahely is létrejöhet a megújulóenergia-szektorban a következ? egy-másfél évtizedben. A meghökkent? adat arra utal, hogy a zöldenergia-ipar munkahelyteremt? potenciálját idehaza is érdemes lenne komolyan számításba venni.
A német gazdaságkutató intézet elemz?i szerint a megújuló energia hasznosításából Európában Németország fog a legtöbbet profitálni – részben a megugró export, részben az ágazat új álláshelyei nyomán. Az intézet tanulmányában szerepl? egymilliós nagyságrend a legtágabban értelmezett zöldenergiaszektorra értend?: beleszámítanak a csúcstechnológiás iparágak (szélturbina- és napelemgyártás, üzemanyagcellák, második és harmadik generációs bioüzemanyagok stb.), a biomassza-termelés mez?gazdasági és erdészeti területei, a hulladékkezelés energetikai ágazatai (termikus hasznosítás, biogáz-el?állítás), s?t a nyílászárógyártás és -beszerelés, illetve a h?szigetelés vállalkozásai is. Magyarán minden olyan munkahely, amely azért jön létre, hogy kevesebb fosszilis energiahordozót és/ vagy több megújuló energiát használjunk.
Miután Németország Európán belül az összes érintett ágazatban piacvezet?, a jelent?s munkahelyteremt? hatás aligha szorul bizonyításra. Az egymilliós szám azonban mellbevágó – még egy 80 milliós ország esetében is. A magyarázat részben abból adódik, hogy a zöldenergia lényegesen munkaintenzívebb, mint a fosszilis vagy a nukleáris energiaszektor: egységnyi energiára vagy GDP-re számítva átlagosan háromszor annyi munkát hasznosít, mint a „nem megújuló” energiaipar. (Hogy ez jó-e, vagy inkább rossz, arról a különféle közgazdasági iskolák véleménye megoszlik. A fosszilis alapú energiatermelés hatékonyabb, viszont sokkal több a káros környezeti hatása. A zöldenergia kevéssé hatékony, ám kíméli a környezetet, ráadásul a jelent?s munkaer?-felesleggel küzd? országokban a hatékonyság nem feltétlenül pozitívum.) A megújuló energiák nem csak hagyományos (alkalmazotti) munkahelyeket teremtenek – az iparban és a mez?gazdaságban –, mivel meglehet?sen izmos K+F-szektor is kapcsolódik hozzájuk. Emellett – és ez a hatás már most jól megfigyelhet? Németországban – rengeteg mikro- és kisvállalkozás jön létre a szektorban: ezek az egy-két személyes cégek energetikai tanácsadással, f?t?rendszerek tervezésével, biomasszakazánok üzemeltetésével, utólagos h?szigeteléssel, gépkocsik üzemanyagrendszerének átállításával foglalkoznak.
A németországi példát analógiaként használva – a megújulókat és az energiatakarékosságot támogató pályázati rendszereket feltételezve – Magyarországon 100-120 ezer tartós munkahelyet lehetne remélni a zöldenergia-szektor fejl?dését?l. Ezzel korábban, még a választási kampány idején a jelenlegi kormányer?k is számoltak, ám a tavalyi költségvetésb?l, illetve az Új Széchenyi Tervb?l végül kimaradtak a „zöldmunkahely-teremtést” szolgáló források. A jelenlegi válsághangulatban, az adóbevételek sz?külése és a GDP-kilátások romlása idején kicsi az esély rá, hogy a kormány ezen a területen érdemi fejlesztésbe kezd – holott a zöld energia-szektor viszonylag kevéssé konjunktúraérzékeny, és jellemz?en válságálló: a f?tésr?l és a meleg vízr?l – különösen, ha olcsóbban is beszerezhet? – krízis idején sem szívesen mondanak le az emberek.
A hazai egyetemek egyébként már felkészültek a zöldenergia-ipar remélt szakemberigényének kielégítésére: egyebek között a M?egyetemen, a Széchenyi István Egyetemen, a Szent István Egyetemen és a Pannon Egyetemen folyik ilyen képzés, helyenként már 10-15 éve. Egyes prognózisok szerint a szektorban egy kisebb fellendülés így is szakemberhiányhoz vezethet, különösen a h?szivattyús rendszerek és a passzív házak tervezése, kivitelezése területén.
forrás: nol.hu
Dinamikus b?vüléssel kecsegtet az árbevétel, az üzemi eredmény és a nettó profit szintjén az elkövetkezend? években a 100 dolláros szint körül navigáló First Solar amerikai napelem gyártó vállalat – vélekedett Harsányi Péter (Equilor). Az iparágat jelenleg túlkínálatos állapot jellemzi, f?leg az er?söd? ázsiai versenytársak miatt. Ezért a heves piaci mozgásokat is bekalkulálva a 95.0, illetve a biztonságosabb 85.3 dolláros támasz szinteknél lesz érdemes vásárolni. A célárak a 114-140 dolláros sávban helyezkednek el, de egy nagyobb rali után meggondolandó az azonnali profitrealizálás is.
A T?zsdefórum a 100 dolláros szint körül navigáló First Solar, az amerikai napelem gyártó vállalat részvénypiaci kilátásairól kérdezte az Equilor elemz?jét.
A First Solar dinamikus b?vüléssel kecsegtet az árbevétel, az üzemi eredmény és a nettó profit szintjén az elkövetkezend? években – vélekedett Harsányi Péter, mondván, így a javuló befektet?i hangulatban érdemes lehet helyet keresni a portfolióban e vállalatnak.
Mint mondta, az iparágat jelenleg némileg túlkínálatos állapot jellemzi, f?leg az er?söd? ázsiai versenytársak miatt. Ezért a heves piaci mozgásokat is bekalkulálva (ami kisebb pozícióméretben és a spot árfolyamtól távol lév? stop loss formájában nyilvánul meg) a 95.0, illetve a biztonságosabb 85.3 dolláros támasz szinteknél lehet érdemes bevásárolni. Legel?ször 40%, majd ha folytatódna az esés, akkor 60%-os súllyal (a pozícióra szánt összeg 40-60%-val) a kedvez?bb átlagár kialakítása érdekében.
A célárak a 114-140 dolláros sávban helyezkednek el, de egy nagyobb rali után meggondolandó az azonnali profitrealizálás is. A kereskedés során továbbra is széles stop loss és ennek megfelel? pozícióméretezés alkalmazása ajánlott a tartási id?táv figyelembevétele mellett.
forrás: tozsdeforum.hu
Dinamikus b?vüléssel kecsegtet az árbevétel,
az üzemi eredmény és a nettó profit szintjén az elkövetkezend? években a 100 dolláros szint körül navigáló First Solar amerikai napelem gyártó vállalat – vélekedett Harsányi Péter (Equilor). Az iparágat jelenleg túlkínálatos állapot jellemzi, f?leg az er?söd? ázsiai versenytársak miatt. Ezért a heves piaci mozgásokat is bekalkulálva a 95.0, illetve a biztonságosabb 85.3 dolláros támasz szinteknél lesz érdemes vásárolni. A célárak a 114-140 dolláros sávban helyezkednek el, de egy nagyobb rali után meggondolandó az azonnali profitrealizálás is.
A T?zsdefórum a 100 dolláros szint körül navigáló First Solar, az amerikai napelem gyártó vállalat részvénypiaci kilátásairól kérdezte az Equilor elemz?jét.
A First Solar dinamikus b?vüléssel kecsegtet az árbevétel, az üzemi eredmény és a nettó profit szintjén az elkövetkezend? években – vélekedett Harsányi Péter, mondván, így a javuló befektet?i hangulatban érdemes lehet helyet keresni a portfolióban e vállalatnak.
Mint mondta, az iparágat jelenleg némileg túlkínálatos állapot jellemzi, f?leg az er?söd? ázsiai versenytársak miatt. Ezért a heves piaci mozgásokat is bekalkulálva (ami kisebb pozícióméretben és a spot árfolyamtól távol lév? stop loss formájában nyilvánul meg) a 95.0, illetve a biztonságosabb 85.3 dolláros támasz szinteknél lehet érdemes bevásárolni. Legel?ször 40%, majd ha folytatódna az esés, akkor 60%-os súllyal (a pozícióra szánt összeg 40-60%-val) a kedvez?bb átlagár kialakítása érdekében.
A célárak a 114-140 dolláros sávban helyezkednek el, de egy nagyobb rali után meggondolandó az azonnali profitrealizálás is. A kereskedés során továbbra is széles stop loss és ennek megfelel? pozícióméretezés alkalmazása ajánlott a tartási id?táv figyelembevétele mellett.
forrás: tozsdeforum.hu
Megkongatták a vészharangot a Knauf Insulation szakért?i: miközben a korábbi szigetelési programok a panellakásokra összpontosítottak, kiderült, hogy igazi energiamegtakarítás a társasházaknál és a paneleknél fajlagosan sokkal nagyobb energiaigény?, de csak 23 százalékban leszigetelt családi házak esetében érhet? el. Azt, hogy milyen hatalmas energiamennyiségr?l és pénzr?l van szó, jól mutatják a számok: Magyarországon a teljes els?dleges energiafelhasználás köthet? a lakóépületek f?tési és melegvízenergia-igényéhez (360 petajoule), ez majdnem annyi, mint amennyi energiahordozót az öszszes hazai nagyer?m? egy év alatt eltüzel. E h?igény 81 százaléka a családi házakban jelentkezik. Ha az összes családi házat leszigetelnénk, akkor – gáztüzelést feltételezve – évente mintegy 100 milliárd forintot lehetne megtakarítani.
Ám ennek elérése vágyálomnak t?nik. „Magyarországon a családi házak energetikai korszer?sítésére nincs életképes ösztönz? program” – mutatott rá a Knauf. Közben a KSH szerint a meglév? lakóépületek zöme a következ? évtizedekben is használatban lesz, energiahatékonysági korszer?sítésük és szigetelésük tehát elodázhatatlan.
Nemzetközi példák azt sugallják, hogy egy energiahatékonysági beruházás megáll a saját lábán is. Az államnak nem feltétlenül finanszíroznia kell e fejlesztéseket, de ösztönz?kkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálhatná a folyamatot. A mai rendszer f? hibája, hogy a beruházás utófinanszírozottsága miatt pályázható pénzekhez sokszor épp a rászorulók nem jutnak hozzá.
„A helyzet valóban nem túl ígéretes, de más is következik a számokból” – mutatott rá lapunknak Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója. „Egyrészt, a NegaJoule 2020 cím? kutatásunkból az derül ki, hogy a lakástulajdonosok 22 százaléka készül valamilyen épületenergetikai beruházásra, s hogy a 60 százalékuk, azaz mintegy 500 ezer háztartás csak.
További körülmény, hogy a háztartások 4-5 százaléka hajlandó lenne banki hitelt is felvenni ilyen célra. E munkálatok a közvetlen hasznukon túl pluszfoglalkoztatást jelentenek, az államnak pedig többlet-adóbevételt hozhatnak. Ehhez azonban kiszámítható szabályozási környezetre van szükség, f?ként arra, hogy a beígért támogatási programok el is induljanak. A múlt heti, 1,6 milliárdos támogatási keret gyors kiürülése azt is mutatja, hogy a lakástulajdonosok vártak és készültek a kiírásra, s hogy az összeg többszöröse is gyorsan elfogyna. Fontos az is, hogy milyen új építési szabályokhoz kell alkalmazkodniuk a felújíttatóknak, építtet?knek.
„Az er?s ingatlankínálati piacon a kiszámíthatatlan energiaköltségek mellett az egyik f? elmozdulási pont az energetikai korszer?sítés. Vev?i oldalon a rezsiköltség az egyik legfontosabb szempont, vagyis egy energetikailag korszer? ingatlan vonzóbb. A majdani vagy aktuálissá vált eladást így nagyban segíti a beruházás” – mondta lapunknak Rutai Gábor, a Duna House PR- és elemzési vezet?je. A beruházás értéke beépül az ingatlan árába, hiszen a pályázati támogatás mellett rövid id? alatt várható a megtérülés. Szerinte ma az ingatlanpiacon nem feltétlenül számíthatnak extraprofitra az eladók, de a többi eladóval szemben szerzett versenyel?nyük is hatalmas érték a kisszámú vev?ért folyó küzdelemben. A várhatóan kisebb rezsiköltségek mellett további el?nye a korszer?sítésnek, hogy az esetleges küls? homlokzatszigetelések az 1992 el?tt épült ingatlanoknál esztétikai javulást is hozhatnak.
A válság el?tt a megkérdezettek nagy része tervezte ingatlanja eladását s újba költözést, és csak kisebb részük vágott volna bele újításba, de ez 2010-re megfordult. Összességében az energetikailag korszer? ingatlanok mindenképp vonzóbbak, ha nem is feltétlenül drágábbak. E piacon ez hatalmas el?ny.
