Szabályozási féket kap a pazarlás - Magyar Napelem Napkollektor Szövetség

Az Európai Unió minisztertanácsának közelgő ülésén véglegesítik az épületek energiahatékonyságára vonatkozó irányelvek felülvizsgált csomagját, amelyet a napokban fogadott el az Európai Parlament. A cél, hogy az unióban lévő épületek kis vagy nulla energiafelhasználásúak legyenek 2050-re.

Hamarosan megszületik a minimális vagy nulla energiafelhasználású épületekre vonatkozó uniós direktíva felülvizsgált változata. A dokumentum végső formáját az Európai Parlament a napokban már megszavazta. Amint rábólint az uniós miniszterek tanácsa is – ez a közeli hetekben várható –, megjelenhet az irányelv az EU hivatalos lapjában. Ekkortól számítva húsz nap után lép hatályba, és további húsz hónap alatt kell a tagországoknak átültetniük a jogrendjükbe.

Az épületek energiafelhasználására vonatkozó irányelv (EPBD) a Juncker-bizottság által 2016 novemberében indított, a fenntartható és rugalmas energiagazdálkodást, valamint a klímavédelmet szolgáló Tiszta energiát minden európainak csomag egyik eleme.

Ennek egyik hangsúlyos része az, hogy 2030-ig legalább 40 százalékkal kell csökkenteni az EU szén-dioxid-kibocsátását az energiahatékonyság növelésével, a megújuló energiaforrások előtérbe helyezésével és úgy, hogy a felhasználókkal tisztességes megállapodások születnek.

A célok elérésében azért kapnak nagy figyelmet az épületek, mert az EU-ban hozzájuk köthető a végső energiafelhasználás 40 százaléka. Ráadásul, bár az épületek háromnegyedének rossz az energiahatékonysága, az állománynak évente – országonként eltérő mértékben – csak a 0,4-1,2 százalékát újítják fel.

Tömbház szigetelés. Illusztráció

Vagyis a felújítások felpörgetése nagyon sokat segíthet az energiafelhasználás gazdaságosabbá tételében.

Magyarországon egyébként néhány éve felmérték és tipizálták az épületállományt energiafelhasználás szempontjából az épületenergetikai stratégia keretében, és kimutatták, hogy hol, milyen költséggel és milyen energiamegtakarítás érhető el, ehhez milyen felújítás szükséges.

Az is nagyon fontos az Európai Bizottság hírlevele szerint, hogy a felújítások új megbízásokat hoznak az építőiparnak, amely

ma az EU GDP-jének a 9 százalékát adja, és közvetlenül 18 millió embert foglalkoztat.

Az épületrekonstrukciók során, ideértve a fűtési rendszerek modernizálását is, csaknem kétszer akkora hozzáadott érték keletkezik, mint az új épületek építése során. (A felújítások a teljes építőipari megbízások hozzáadott értékének a 70 százalékát teszik ki.) A fenti direktíváknak való megfelelés révén az épületek energiahatékonyabbakká, olcsóbb fenntartásúakká válhatnak, miközben új munkahelyek jöhetnek létre az építőiparban – mutat rá a hírlevél.

Forrás: vg.hu