El?ször leverték az árakat, utána felvásárolják a tönkretett konkurenseket!
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) el?rejelzése szerint 2060-ra a napenergia hasznosításából termelt áram az emberiség igényének több mint a felét elégíti ki majd, s ezzel drasztikusan visszaszorul a globális felmelegedésért felel?ssé tett üvegház-hatású gázok kibocsátása. A rózsás jöv?kép ellenére a szektorban messze nincs minden rendben.
Ötven éven belül fotovoltaikus és naph?-hasznosító üzemek tömege állítja majd el? az emberiség számára szükséges áram több mint felét – jövendöli az energiaügynökség megújuló energiaforrásokért felel?s vezet? elemz?je. Cedric Philibert szerint a teljes energiaigényen belül is 50 százalék feletti lesz a napenergia részesedése, de a szélenergia, a biomassza és a vízi energia hasznosítása is jelent?s rész képvisel majd a mérlegben. A napenergia hasznosításának jöv?jér?l készült id?szakos IEA-tanulmányt kés?bb publikálják, a még aktuális korábbi el?rejelzés mindenesetre kisebb szerepet adott a napenergiának, akkor 21 százalékos részarányt jósoltak a tudósok, igaz 2050-re vonatkoztatva. Minden, a napenergiával kapcsolatok fejlesztés, beruházás búsásan megtérülhet a jöv?ben, megéri tehát pénzt fektetni az új technológiába – állapítja meg Philibert.
A jelen még a fosszilis energiaforrásoké
A jelen azonban egyel?re kétségtelenül a fosszilis energiát hasznosító vállalkozásoké. A Bloomberg hírügynökség Large Solar Energy Indexében szerepl? 17 napenergetikai vállalkozás piaci értéke 27 milliárd dollár, szemben az energiaforrások között különbséget nem tev? MSCI World Energy Indexben szerepl? 119 vállalat 2200 milliárd dolláros számított értékével. A szeptember elején nyilvánosságra kerül? IEA forgatókönyvr?l a fentieken kívül az szivárgott még ki, hogy pár évtized múlva els?sorban a közúti szállításban és a f?tésben jut f?szerep a napból nyert tiszta villamos energiának. A globális felmelegedésért felel?s széndioxid kibocsátása is radikálisan visszaesik, a jelenlegi harminc gigatonnás évenkénti energetikai eredet? emissziót várhatóan évi három gigatonnás ütemben lehet majd csökkenteni, igaz arról nem szól a fáma, hogy a startpisztoly melyik évben dördül majd el. Ahogy olcsóbbá válnak a napenergiát hasznosító eszközök, úgy hatványozódik meg majd meg a forgalmuk. Az amerikai gyártók mindenesetre nem panaszkodhatnak, exportjuk tavaly 83 százalékkal n?tt és meghaladta az 5,63 milliárd dollárt. A gyors növekedésben oroszlánszerepe van a kínai eladásoknak. Az amerikai Napenergia-hasznosító Vállalatok Szövetsége összesítése szerint a kínaiak vitték a prímet mind az alapanyagok, mind a gyártóberendezések beszerzésében. A napelemek alapanyagául szolgáló poliszilikont el?állító MEMC Electronic Materials és a Hemlock Semiconductor együtt 2,52 milliárd dollár értékben exportált, míg a gyártáshoz szükséges berendezések kivitele elérte az 1,4 milliárd dollárt a két cég esetében.
HIRDETÉS
Az alapanyag késztermékként tér vissza Amerikába
Az Egyesült Államok természetesen importál is napenergetikai termékeket, közülük is els? helyen a napelem-modulokat említi a Bloomberg összeállítása. Az alacsony gyártási költségek miatt f?ként késztermék formájában érkeznek vissza a korábban Kínába kiszállított alapanyagok. A slágercikkb?l, a napelemekb?l például tavaly 2,4 milliárd dollár érték? szállítmányt regisztráltak az amerikai vámosok, igaz a statisztikában nem csak a Kínában gyártott modulok szerepelnek. A kínaiak el?retörése persze nem mindenhol vált ki felh?tlen örömöt. A napenergia hasznosításban élenjáró német Conergy például a termelés átszervezésére és ezzel összefüggésben jelent?s leépítésekre kényszerül hamburgi és frankfurti gyártóbázisán, hogy állja az árversenyt az ázsiai konkurenciával – szell?ztette meg a hivatalosan meg nem er?sített hírt a német Handelsblatt gazdasági napilap. A Conergy vessz?futása a második negyedévben is folytatódott: noha bevétele az egy évvel korábbi azonos id?szakhoz képest negyven százalékkal 225,2 millió euróra n?tt, még így is 6,7 milliós veszteségr?l volt kénytelen beszámolni. Igaz ez csupán a fele az els? negyedév deficitjének. A Conergy észak-amerikai és távol-keleti exportja n?tt jelent?sen, bevételeiknek immár hetven százaléka származik külföldr?l. A cégnél egyébként nincsen minden rendben: mérleghamisítás és bennfentes kereskedelem gyanúja merült fel egyes cégvezet?kkel kapcsolatban, ami amiatt júniusban az üzleti tervet is revideálni kellett, mert hamis adatok felhasználásával készítették.
Nyomulnak a kínaiak
A napelemek piacán bekövetkezett áresés és a kínaiak nyomulása az iparági konszolidáció felgyorsulásához vezetett. Egyre több cég vérzik el az árversenyben és kerül a felszámolás sorsára, vagy omlik jobb esetben egy er?sebb vállalat karjaiba. Az idén eddig 3,3 milliárd dollár értékben történtek fúziók és cégfelvásárlások a szektorban, ez 33 százalékkal haladja meg a tavaly ilyenkori állapotot. A legfrissebb áldozat az amerikai Evergreen Solar, amely szeptember huszadikára hívta össze részvényeseit, hogy a cs?dvédelem kezdeményezése ügyében döntsön. A német Q-Cells pedig júliusban jelezte, hogy nyitott egy esetleges felvásárlási ajánlatra. És ahogy lenni szokott, a kínaiak egyre gyakrabban t?nnek fel kesely?ként a bed?lt, vagy a szakadék szélén táncoló külföldi vállalatok székháza környékén, hogy olcsón megszerezhessék számukra fontos gyártókat, piacokat. A napelemek áreséséért is rájuk hárítják a felel?sséget. A modulok ára egy éve alatt 42 százalékkal zuhant, s ez gyártók tucatjainál tette gazdaságtalanná a termelést.
Kormánytámogatás a külföldi beruházóknak
Magyarországon is megjelentek a távol-keleti beruházók, a kínaiak például Berettyóújfaluban szeretnének egy napelem- és napkollektorgyártó üzemet létrehozni magyar közrem?ködéssel. Az Orient Solar névre keresztelt magyar-kínai vegyesvállalat orra el?tt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már el is húzta a mézesmadzagot azzal, hogy levélben közölte állásfoglalását, miszerint a beruházás jogosult lehet a kormány egyedi döntése alapján történ? támogatásra. Azaz ha kérnek, kaphatnak is pénzt. Galló Ferenc, az Orient Solar ügyvezet? igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy szakmai partnerük, a kínai Great Solar összesen 12 millió 774 ezer eurós beruházást hozna a településre, melynek keretében 15 ezer négyzetméteres, kétszintes gyártócsarnokot építenek.Ebben évente 200 megawatt teljesítmény? beépített napelemet, 800 ezer darab cellát fognak gyártani, s szállítanak majd els?sorban a Great Solar európai uniós partnereinek. Az üzemben összesen 800 személynek ad majd munkát az Orient Solar Kft. a különösen hátrányos kistérségben. A beruházás további két ütemben folytatódik, s 2016-ra már 2000-en dolgozhatnak az akkor már 600 megawatt teljesítmény? beépített napelemet gyártó berettyóújfalui üzemben – tette hozzá Galló Ferenc. A cégvezet? szerint novemberben megkezd?dhetnek a kivitelez?i munkák, attól számítva hat hónap múlva pedig a termelés is megindul Berettyóújfaluban.
Forrás: nol.hu
El?ször leverték az árakat,
utána felvásárolják a tönkretett konkurenseket
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) el?rejelzése szerint 2060-ra a napenergia hasznosításából termelt áram az emberiség igényének több mint a felét elégíti ki majd, s ezzel drasztikusan visszaszorul a globális felmelegedésért felel?ssé tett üvegház-hatású gázok kibocsátása. A rózsás jöv?kép ellenére a szektorban messze nincs minden rendben.
Ötven éven belül fotovoltaikus és naph?-hasznosító üzemek tömege állítja majd el? az emberiség számára szükséges áram több mint felét – jövendöli az energiaügynökség megújuló energiaforrásokért felel?s vezet? elemz?je. Cedric Philibert szerint a teljes energiaigényen belül is 50 százalék feletti lesz a napenergia részesedése, de a szélenergia, a biomassza és a vízi energia hasznosítása is jelent?s rész képvisel majd a mérlegben. A napenergia hasznosításának jöv?jér?l készült id?szakos IEA-tanulmányt kés?bb publikálják, a még aktuális korábbi el?rejelzés mindenesetre kisebb szerepet adott a napenergiának, akkor 21 százalékos részarányt jósoltak a tudósok, igaz 2050-re vonatkoztatva. Minden, a napenergiával kapcsolatok fejlesztés, beruházás búsásan megtérülhet a jöv?ben, megéri tehát pénzt fektetni az új technológiába – állapítja meg Philibert.
A jelen még a fosszilis energiaforrásoké
A jelen azonban egyel?re kétségtelenül a fosszilis energiát hasznosító vállalkozásoké. A Bloomberg hírügynökség Large Solar Energy Indexében szerepl? 17 napenergetikai vállalkozás piaci értéke 27 milliárd dollár, szemben az energiaforrások között különbséget nem tev? MSCI World Energy Indexben szerepl? 119 vállalat 2200 milliárd dolláros számított értékével. A szeptember elején nyilvánosságra kerül? IEA forgatókönyvr?l a fentieken kívül az szivárgott még ki, hogy pár évtized múlva els?sorban a közúti szállításban és a f?tésben jut f?szerep a napból nyert tiszta villamos energiának. A globális felmelegedésért felel?s széndioxid kibocsátása is radikálisan visszaesik, a jelenlegi harminc gigatonnás évenkénti energetikai eredet? emissziót várhatóan évi három gigatonnás ütemben lehet majd csökkenteni, igaz arról nem szól a fáma, hogy a startpisztoly melyik évben dördül majd el. Ahogy olcsóbbá válnak a napenergiát hasznosító eszközök, úgy hatványozódik meg majd meg a forgalmuk. Az amerikai gyártók mindenesetre nem panaszkodhatnak, exportjuk tavaly 83 százalékkal n?tt és meghaladta az 5,63 milliárd dollárt. A gyors növekedésben oroszlánszerepe van a kínai eladásoknak. Az amerikai Napenergia-hasznosító Vállalatok Szövetsége összesítése szerint a kínaiak vitték a prímet mind az alapanyagok, mind a gyártóberendezések beszerzésében. A napelemek alapanyagául szolgáló poliszilikont el?állító MEMC Electronic Materials és a Hemlock Semiconductor együtt 2,52 milliárd dollár értékben exportált, míg a gyártáshoz szükséges berendezések kivitele elérte az 1,4 milliárd dollárt a két cég esetében.
HIRDETÉS
Az alapanyag késztermékként tér vissza Amerikába
Az Egyesült Államok természetesen importál is napenergetikai termékeket, közülük is els? helyen a napelem-modulokat említi a Bloomberg összeállítása. Az alacsony gyártási költségek miatt f?ként késztermék formájában érkeznek vissza a korábban Kínába kiszállított alapanyagok. A slágercikkb?l, a napelemekb?l például tavaly 2,4 milliárd dollár érték? szállítmányt regisztráltak az amerikai vámosok, igaz a statisztikában nem csak a Kínában gyártott modulok szerepelnek. A kínaiak el?retörése persze nem mindenhol vált ki felh?tlen örömöt. A napenergia hasznosításban élenjáró német Conergy például a termelés átszervezésére és ezzel összefüggésben jelent?s leépítésekre kényszerül hamburgi és frankfurti gyártóbázisán, hogy állja az árversenyt az ázsiai konkurenciával – szell?ztette meg a hivatalosan meg nem er?sített hírt a német Handelsblatt gazdasági napilap. A Conergy vessz?futása a második negyedévben is folytatódott: noha bevétele az egy évvel korábbi azonos id?szakhoz képest negyven százalékkal 225,2 millió euróra n?tt, még így is 6,7 milliós veszteségr?l volt kénytelen beszámolni. Igaz ez csupán a fele az els? negyedév deficitjének. A Conergy észak-amerikai és távol-keleti exportja n?tt jelent?sen, bevételeiknek immár hetven százaléka származik külföldr?l. A cégnél egyébként nincsen minden rendben: mérleghamisítás és bennfentes kereskedelem gyanúja merült fel egyes cégvezet?kkel kapcsolatban, ami amiatt júniusban az üzleti tervet is revideálni kellett, mert hamis adatok felhasználásával készítették.
Nyomulnak a kínaiak
A napelemek piacán bekövetkezett áresés és a kínaiak nyomulása az iparági konszolidáció felgyorsulásához vezetett. Egyre több cég vérzik el az árversenyben és kerül a felszámolás sorsára, vagy omlik jobb esetben egy er?sebb vállalat karjaiba. Az idén eddig 3,3 milliárd dollár értékben történtek fúziók és cégfelvásárlások a szektorban, ez 33 százalékkal haladja meg a tavaly ilyenkori állapotot. A legfrissebb áldozat az amerikai Evergreen Solar, amely szeptember huszadikára hívta össze részvényeseit, hogy a cs?dvédelem kezdeményezése ügyében döntsön. A német Q-Cells pedig júliusban jelezte, hogy nyitott egy esetleges felvásárlási ajánlatra. És ahogy lenni szokott, a kínaiak egyre gyakrabban t?nnek fel kesely?ként a bed?lt, vagy a szakadék szélén táncoló külföldi vállalatok székháza környékén, hogy olcsón megszerezhessék számukra fontos gyártókat, piacokat. A napelemek áreséséért is rájuk hárítják a felel?sséget. A modulok ára egy éve alatt 42 százalékkal zuhant, s ez gyártók tucatjainál tette gazdaságtalanná a termelést.
Kormánytámogatás a külföldi beruházóknak
Magyarországon is megjelentek a távol-keleti beruházók, a kínaiak például Berettyóújfaluban szeretnének egy napelem- és napkollektorgyártó üzemet létrehozni magyar közrem?ködéssel. Az Orient Solar névre keresztelt magyar-kínai vegyesvállalat orra el?tt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már el is húzta a mézesmadzagot azzal, hogy levélben közölte állásfoglalását, miszerint a beruházás jogosult lehet a kormány egyedi döntése alapján történ? támogatásra. Azaz ha kérnek, kaphatnak is pénzt. Galló Ferenc, az Orient Solar ügyvezet? igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy szakmai partnerük, a kínai Great Solar összesen 12 millió 774 ezer eurós beruházást hozna a településre, melynek keretében 15 ezer négyzetméteres, kétszintes gyártócsarnokot építenek.Ebben évente 200 megawatt teljesítmény? beépített napelemet, 800 ezer darab cellát fognak gyártani, s szállítanak majd els?sorban a Great Solar európai uniós partnereinek. Az üzemben összesen 800 személynek ad majd munkát az Orient Solar Kft. a különösen hátrányos kistérségben. A beruházás további két ütemben folytatódik, s 2016-ra már 2000-en dolgozhatnak az akkor már 600 megawatt teljesítmény? beépített napelemet gyártó berettyóújfalui üzemben – tette hozzá Galló Ferenc. A cégvezet? szerint novemberben megkezd?dhetnek a kivitelez?i munkák, attól számítva hat hónap múlva pedig a termelés is megindul Berettyóújfaluban.
Forrás: nol.hu
El?ször leverték az árakat, utána felvásárolják a tönkretett konkurenseket!
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) el?rejelzése szerint 2060-ra a napenergia hasznosításából termelt áram az emberiség igényének több mint a felét elégíti ki majd, s ezzel drasztikusan visszaszorul a globális felmelegedésért felel?ssé tett üvegház-hatású gázok kibocsátása. A rózsás jöv?kép ellenére a szektorban messze nincs minden rendben.
Ötven éven belül fotovoltaikus és naph?-hasznosító üzemek tömege állítja majd el? az emberiség számára szükséges áram több mint felét – jövendöli az energiaügynökség megújuló energiaforrásokért felel?s vezet? elemz?je. Cedric Philibert szerint a teljes energiaigényen belül is 50 százalék feletti lesz a napenergia részesedése, de a szélenergia, a biomassza és a vízi energia hasznosítása is jelent?s rész képvisel majd a mérlegben. A napenergia hasznosításának jöv?jér?l készült id?szakos IEA-tanulmányt kés?bb publikálják, a még aktuális korábbi el?rejelzés mindenesetre kisebb szerepet adott a napenergiának, akkor 21 százalékos részarányt jósoltak a tudósok, igaz 2050-re vonatkoztatva. Minden, a napenergiával kapcsolatok fejlesztés, beruházás búsásan megtérülhet a jöv?ben, megéri tehát pénzt fektetni az új technológiába – állapítja meg Philibert.
A jelen még a fosszilis energiaforrásoké
A jelen azonban egyel?re kétségtelenül a fosszilis energiát hasznosító vállalkozásoké. A Bloomberg hírügynökség Large Solar Energy Indexében szerepl? 17 napenergetikai vállalkozás piaci értéke 27 milliárd dollár, szemben az energiaforrások között különbséget nem tev? MSCI World Energy Indexben szerepl? 119 vállalat 2200 milliárd dolláros számított értékével. A szeptember elején nyilvánosságra kerül? IEA forgatókönyvr?l a fentieken kívül az szivárgott még ki, hogy pár évtized múlva els?sorban a közúti szállításban és a f?tésben jut f?szerep a napból nyert tiszta villamos energiának. A globális felmelegedésért felel?s széndioxid kibocsátása is radikálisan visszaesik, a jelenlegi harminc gigatonnás évenkénti energetikai eredet? emissziót várhatóan évi három gigatonnás ütemben lehet majd csökkenteni, igaz arról nem szól a fáma, hogy a startpisztoly melyik évben dördül majd el. Ahogy olcsóbbá válnak a napenergiát hasznosító eszközök, úgy hatványozódik meg majd meg a forgalmuk. Az amerikai gyártók mindenesetre nem panaszkodhatnak, exportjuk tavaly 83 százalékkal n?tt és meghaladta az 5,63 milliárd dollárt. A gyors növekedésben oroszlánszerepe van a kínai eladásoknak. Az amerikai Napenergia-hasznosító Vállalatok Szövetsége összesítése szerint a kínaiak vitték a prímet mind az alapanyagok, mind a gyártóberendezések beszerzésében. A napelemek alapanyagául szolgáló poliszilikont el?állító MEMC Electronic Materials és a Hemlock Semiconductor együtt 2,52 milliárd dollár értékben exportált, míg a gyártáshoz szükséges berendezések kivitele elérte az 1,4 milliárd dollárt a két cég esetében.
HIRDETÉS
Az alapanyag késztermékként tér vissza Amerikába
Az Egyesült Államok természetesen importál is napenergetikai termékeket, közülük is els? helyen a napelem-modulokat említi a Bloomberg összeállítása. Az alacsony gyártási költségek miatt f?ként késztermék formájában érkeznek vissza a korábban Kínába kiszállított alapanyagok. A slágercikkb?l, a napelemekb?l például tavaly 2,4 milliárd dollár érték? szállítmányt regisztráltak az amerikai vámosok, igaz a statisztikában nem csak a Kínában gyártott modulok szerepelnek. A kínaiak el?retörése persze nem mindenhol vált ki felh?tlen örömöt. A napenergia hasznosításban élenjáró német Conergy például a termelés átszervezésére és ezzel összefüggésben jelent?s leépítésekre kényszerül hamburgi és frankfurti gyártóbázisán, hogy állja az árversenyt az ázsiai konkurenciával – szell?ztette meg a hivatalosan meg nem er?sített hírt a német Handelsblatt gazdasági napilap. A Conergy vessz?futása a második negyedévben is folytatódott: noha bevétele az egy évvel korábbi azonos id?szakhoz képest negyven százalékkal 225,2 millió euróra n?tt, még így is 6,7 milliós veszteségr?l volt kénytelen beszámolni. Igaz ez csupán a fele az els? negyedév deficitjének. A Conergy észak-amerikai és távol-keleti exportja n?tt jelent?sen, bevételeiknek immár hetven százaléka származik külföldr?l. A cégnél egyébként nincsen minden rendben: mérleghamisítás és bennfentes kereskedelem gyanúja merült fel egyes cégvezet?kkel kapcsolatban, ami amiatt júniusban az üzleti tervet is revideálni kellett, mert hamis adatok felhasználásával készítették.
Nyomulnak a kínaiak
A napelemek piacán bekövetkezett áresés és a kínaiak nyomulása az iparági konszolidáció felgyorsulásához vezetett. Egyre több cég vérzik el az árversenyben és kerül a felszámolás sorsára, vagy omlik jobb esetben egy er?sebb vállalat karjaiba. Az idén eddig 3,3 milliárd dollár értékben történtek fúziók és cégfelvásárlások a szektorban, ez 33 százalékkal haladja meg a tavaly ilyenkori állapotot. A legfrissebb áldozat az amerikai Evergreen Solar, amely szeptember huszadikára hívta össze részvényeseit, hogy a cs?dvédelem kezdeményezése ügyében döntsön. A német Q-Cells pedig júliusban jelezte, hogy nyitott egy esetleges felvásárlási ajánlatra. És ahogy lenni szokott, a kínaiak egyre gyakrabban t?nnek fel kesely?ként a bed?lt, vagy a szakadék szélén táncoló külföldi vállalatok székháza környékén, hogy olcsón megszerezhessék számukra fontos gyártókat, piacokat. A napelemek áreséséért is rájuk hárítják a felel?sséget. A modulok ára egy éve alatt 42 százalékkal zuhant, s ez gyártók tucatjainál tette gazdaságtalanná a termelést.
Kormánytámogatás a külföldi beruházóknak
Magyarországon is megjelentek a távol-keleti beruházók, a kínaiak például Berettyóújfaluban szeretnének egy napelem- és napkollektorgyártó üzemet létrehozni magyar közrem?ködéssel. Az Orient Solar névre keresztelt magyar-kínai vegyesvállalat orra el?tt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már el is húzta a mézesmadzagot azzal, hogy levélben közölte állásfoglalását, miszerint a beruházás jogosult lehet a kormány egyedi döntése alapján történ? támogatásra. Azaz ha kérnek, kaphatnak is pénzt. Galló Ferenc, az Orient Solar ügyvezet? igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy szakmai partnerük, a kínai Great Solar összesen 12 millió 774 ezer eurós beruházást hozna a településre, melynek keretében 15 ezer négyzetméteres, kétszintes gyártócsarnokot építenek.Ebben évente 200 megawatt teljesítmény? beépített napelemet, 800 ezer darab cellát fognak gyártani, s szállítanak majd els?sorban a Great Solar európai uniós partnereinek. Az üzemben összesen 800 személynek ad majd munkát az Orient Solar Kft. a különösen hátrányos kistérségben. A beruházás további két ütemben folytatódik, s 2016-ra már 2000-en dolgozhatnak az akkor már 600 megawatt teljesítmény? beépített napelemet gyártó berettyóújfalui üzemben – tette hozzá Galló Ferenc. A cégvezet? szerint novemberben megkezd?dhetnek a kivitelez?i munkák, attól számítva hat hónap múlva pedig a termelés is megindul Berettyóújfaluban.
Forrás: nol.hu
A forint gyengélkedése és a k?olaj,
illetve a földgáz beszerzési árának folyamatos növekedése miatt az üzemanyagárak mellett egyre nagyobb nyomás nehezedik a hazai lakossági gáz-, áram-, és távh?díjaira is. Egyes számítások szerint ?szt?l hozzávet?leg tíz százalékos tarifanövekedésnek kellene bekövetkeznie a földgáz esetében ahhoz, hogy összhangba kerüljenek a hazai fogyasztói árak az import költségekkel. Azt azonban nem lehet tudni, hogy a kormány több mint egy év után megszünteti-e az energiaárak befagyasztását.
A forint vezet? devizákkal szembeni gyengülése a hazai energiaárak jelent?s mérték? növekedését tenné szükségessé – állítják szakért?k. A magyar fizet?eszköz ugyanis az utóbbi hónapokban észrevehet? mértékben veszített az étékéb?l a dollárral szemben. (A forint-dollár átváltási arányoknak azért van jelent?sége, mert az import?rök az amerikai devizáért veszik az k?olajat és a földgázt, a készterméket azonban idehaza forintért értékesítik.)
A szakemberek szerint további hektikus árfolyamváltozások prognosztizálhatóak, mert a forint egyre inkább spekulációsok célpontjának számít. Ezért a dollár árfolyama rövid id?n belül kitörhet az eddigi 180-190 forintos sávból, és hamarosan ismét 200 forint felett jegyezhetik majd az amerikai fizet?eszközt. Ez pedig megkerülhetetlen áremelési kényszert okozhat idehaza az üzemanyag, a földgáz, az áram és a távh? esetében egyaránt.
Magyarországon ugyanis az orosz beszállítóval kötött hosszú távú földgáz szállítási szerz?dés értelmében a gázárak a bizonyos k?olaj termékek nemzetközi jegyzésáraihoz kötöttek, s a gáz importárak kilenc havi késéssel követik az olajárakat. Így az év elején a nemzetközi piacokon bekövetkezett olajár emelkedés most jelentkezik majd a gáz behozatali árakban. Egyes számítások szerint az áremelési nyomás jelenleg hozzávet?leg tíz százalékos.
A gázárak emelkedése szükségessé tenné az áram és a távh?díjak növekedését is. Miután az országban elhasznált villamosenergia hozzávet?leg harmadát gáztüzelés? er?m?vekben termelik meg. Emellett számos településen gáz égetésével állítják el? a távh?t. A távf?tési cégek helyzetét pedig tovább nehezíti, hogy megsz?nt az úgynevezett kötelez? áramátvételi rendszer, amelynek a keretében az áramot és h?t egyszerre termel? blokkoktól kiemelt, a piacinál több mint kétszer magasabb áron vették át a villamosenergiát a helyi szolgáltatók.
Emiatt korábban a társaságok olcsóbban értékesíthették az árammal párhuzamosan megtermelt távh?t. Szakmai becslések szerint az áramvásárlási támogatás megszüntetése egyes településeken akár 30-50 százalékos távh? drágulást is hozhatna, ha a kormány nem fagyasztotta volna be a gáz, és az arám díjak mellett a távf?tési tarifákat is.
Hozzáért?k szerint el?bb-utóbb a kormányzatnak véget kell vetnie az energiaár stopnak, mert a lakossági tarifák tartós befagyasztása ellehetetleníti az energetikai társaságok m?ködését. ( A lakosságnak gázt szolgáltató cégek zöme már évek óta nem termel nyereséget és hasonló a helyzet az áram társaságok esetében is.) Ezenfelül a tartós áremelési moratórium ahhoz vezethet, hogy annak feloldásakor a lakosság óriási áremelésekkel szembesülhet.
Jelenleg egyébként úgy kompenzálja a kormány az árak befagyasztása miatt veszteségessé vált áram és távh? termel? er?m?veket, hogy a korábban a fogyasztók pénzéb?l felhalmozott 1,2 milliárd köbméter biztonsági gázkészlet egy részét a piaci árnál 30 százalékkal olcsóbban adja át a cégeknek. Ez a módszer azonban szakért?k szerint több szempontból is aggályos. A „dömping ár” alkalmazása ugyanis az Európai Unió jogrendjébe nem illek bele. Másrészt a stratégiai tartalékok kiárusítása csökkenti az ország gázellátásának a biztonságát.
Ez különösen nagy gondot okozhat amiatt, hogy az utóbbi id?szakban feler?södött az ukrán-orosz gázszállítási konfliktus, amelyek a kiélez?dése miatt Oroszország már többször leállította a gázszállítást Ukrajna, és ezen keresztül Európa, illetve Magyarország felé. Így fennáll a veszélye annak, hogy a f?tési idény során országunk ismét import gáz nélkül marad, ami veszélyeztetné mind az ipari fogyasztók, mind a háztartások ellátását.
A saját forrásainkra kell támaszkodnunk
A Nemzeti Energiastratégia elfogadását követ?en haladéktalanul meg kell kezdeni a hazai ásványvagyon készletek újraértékelését, és a fenntarthatósági szempontok érvényesítése melletti felhasználásuk megtervezését – nyilatkozta Bencsik János klíma- és energiaügyért felel?s államtitkár. Az államtitkár kiemelte, hogy a hazai fosszilis energiahordozó készletek, a paksi nukleáris kapacitások meg?rzésével és a meglév? megújuló potenciálunk fokozott kihasználásával kiegészülve, hozzájárulhatnak Magyarország energiafügg?ségének mérsékléséhez, távlati felszámolásához. A hazai iparilag is hasznosítható szénvagyon eléri a 3.3 milliárd tonnát, ez a mennyiség a jelenlegi felhasználás megkétszerezése mellett is legalább 300 évre elegend? tartalékot jelenthet.
Azonban nem tekinthetünk el a természeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítését?l, ezért ennek az energetikai ásványvagyonnak a felhasználhatósága csak a tisztaszén technológiák megléte esetén vehet? figyelembe valós lehet?ségként. Éppen ezért a kormány kiemelt feladatának tartja a magyar részvétel biztosítását a technológia rendelkezésre állását el?segít? nemzetközi programokban a következ? években – mondta Bencsik János.
Forrás: nepszava.hu
A forint gyengélkedése és a k?olaj, illetve a földgáz beszerzési árának folyamatos növekedése miatt az üzemanyagárak mellett egyre nagyobb nyomás nehezedik a hazai lakossági gáz-, áram-, és távh?díjaira is. Egyes számítások szerint ?szt?l hozzávet?leg tíz százalékos tarifanövekedésnek kellene bekövetkeznie a földgáz esetében ahhoz, hogy összhangba kerüljenek a hazai fogyasztói árak az import költségekkel. Azt azonban nem lehet tudni, hogy a kormány több mint egy év után megszünteti-e az energiaárak befagyasztását.
A forint vezet? devizákkal szembeni gyengülése a hazai energiaárak jelent?s mérték? növekedését tenné szükségessé – állítják szakért?k. A magyar fizet?eszköz ugyanis az utóbbi hónapokban észrevehet? mértékben veszített az étékéb?l a dollárral szemben. (A forint-dollár átváltási arányoknak azért van jelent?sége, mert az import?rök az amerikai devizáért veszik az k?olajat és a földgázt, a készterméket azonban idehaza forintért értékesítik.)
A szakemberek szerint további hektikus árfolyamváltozások prognosztizálhatóak, mert a forint egyre inkább spekulációsok célpontjának számít. Ezért a dollár árfolyama rövid id?n belül kitörhet az eddigi 180-190 forintos sávból, és hamarosan ismét 200 forint felett jegyezhetik majd az amerikai fizet?eszközt. Ez pedig megkerülhetetlen áremelési kényszert okozhat idehaza az üzemanyag, a földgáz, az áram és a távh? esetében egyaránt.
Magyarországon ugyanis az orosz beszállítóval kötött hosszú távú földgáz szállítási szerz?dés értelmében a gázárak a bizonyos k?olaj termékek nemzetközi jegyzésáraihoz kötöttek, s a gáz importárak kilenc havi késéssel követik az olajárakat. Így az év elején a nemzetközi piacokon bekövetkezett olajár emelkedés most jelentkezik majd a gáz behozatali árakban. Egyes számítások szerint az áremelési nyomás jelenleg hozzávet?leg tíz százalékos.
A gázárak emelkedése szükségessé tenné az áram és a távh?díjak növekedését is. Miután az országban elhasznált villamosenergia hozzávet?leg harmadát gáztüzelés? er?m?vekben termelik meg. Emellett számos településen gáz égetésével állítják el? a távh?t. A távf?tési cégek helyzetét pedig tovább nehezíti, hogy megsz?nt az úgynevezett kötelez? áramátvételi rendszer, amelynek a keretében az áramot és h?t egyszerre termel? blokkoktól kiemelt, a piacinál több mint kétszer magasabb áron vették át a villamosenergiát a helyi szolgáltatók.
Emiatt korábban a társaságok olcsóbban értékesíthették az árammal párhuzamosan megtermelt távh?t. Szakmai becslések szerint az áramvásárlási támogatás megszüntetése egyes településeken akár 30-50 százalékos távh? drágulást is hozhatna, ha a kormány nem fagyasztotta volna be a gáz, és az arám díjak mellett a távf?tési tarifákat is.
Hozzáért?k szerint el?bb-utóbb a kormányzatnak véget kell vetnie az energiaár stopnak, mert a lakossági tarifák tartós befagyasztása ellehetetleníti az energetikai társaságok m?ködését. ( A lakosságnak gázt szolgáltató cégek zöme már évek óta nem termel nyereséget és hasonló a helyzet az áram társaságok esetében is.) Ezenfelül a tartós áremelési moratórium ahhoz vezethet, hogy annak feloldásakor a lakosság óriási áremelésekkel szembesülhet.
Jelenleg egyébként úgy kompenzálja a kormány az árak befagyasztása miatt veszteségessé vált áram és távh? termel? er?m?veket, hogy a korábban a fogyasztók pénzéb?l felhalmozott 1,2 milliárd köbméter biztonsági gázkészlet egy részét a piaci árnál 30 százalékkal olcsóbban adja át a cégeknek. Ez a módszer azonban szakért?k szerint több szempontból is aggályos. A „dömping ár” alkalmazása ugyanis az Európai Unió jogrendjébe nem illek bele. Másrészt a stratégiai tartalékok kiárusítása csökkenti az ország gázellátásának a biztonságát.
Ez különösen nagy gondot okozhat amiatt, hogy az utóbbi id?szakban feler?södött az ukrán-orosz gázszállítási konfliktus, amelyek a kiélez?dése miatt Oroszország már többször leállította a gázszállítást Ukrajna, és ezen keresztül Európa, illetve Magyarország felé. Így fennáll a veszélye annak, hogy a f?tési idény során országunk ismét import gáz nélkül marad, ami veszélyeztetné mind az ipari fogyasztók, mind a háztartások ellátását.
A saját forrásainkra kell támaszkodnunk
A Nemzeti Energiastratégia elfogadását követ?en haladéktalanul meg kell kezdeni a hazai ásványvagyon készletek újraértékelését, és a fenntarthatósági szempontok érvényesítése melletti felhasználásuk megtervezését – nyilatkozta Bencsik János klíma- és energiaügyért felel?s államtitkár. Az államtitkár kiemelte, hogy a hazai fosszilis energiahordozó készletek, a paksi nukleáris kapacitások meg?rzésével és a meglév? megújuló potenciálunk fokozott kihasználásával kiegészülve, hozzájárulhatnak Magyarország energiafügg?ségének mérsékléséhez, távlati felszámolásához. A hazai iparilag is hasznosítható szénvagyon eléri a 3.3 milliárd tonnát, ez a mennyiség a jelenlegi felhasználás megkétszerezése mellett is legalább 300 évre elegend? tartalékot jelenthet.
Azonban nem tekinthetünk el a természeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítését?l, ezért ennek az energetikai ásványvagyonnak a felhasználhatósága csak a tisztaszén technológiák megléte esetén vehet? figyelembe valós lehet?ségként. Éppen ezért a kormány kiemelt feladatának tartja a magyar részvétel biztosítását a technológia rendelkezésre állását el?segít? nemzetközi programokban a következ? években – mondta Bencsik János.
Forrás: nepszava.hu
A forint gyengélkedése és a k?olaj, illetve a földgáz beszerzési árának folyamatos növekedése miatt az üzemanyagárak mellett egyre nagyobb nyomás nehezedik a hazai lakossági gáz-, áram-, és távh?díjaira is. Egyes számítások szerint ?szt?l hozzávet?leg tíz százalékos tarifanövekedésnek kellene bekövetkeznie a földgáz esetében ahhoz, hogy összhangba kerüljenek a hazai fogyasztói árak az import költségekkel. Azt azonban nem lehet tudni, hogy a kormány több mint egy év után megszünteti-e az energiaárak befagyasztását.
A forint vezet? devizákkal szembeni gyengülése a hazai energiaárak jelent?s mérték? növekedését tenné szükségessé – állítják szakért?k. A magyar fizet?eszköz ugyanis az utóbbi hónapokban észrevehet? mértékben veszített az étékéb?l a dollárral szemben. (A forint-dollár átváltási arányoknak azért van jelent?sége, mert az import?rök az amerikai devizáért veszik az k?olajat és a földgázt, a készterméket azonban idehaza forintért értékesítik.)
A szakemberek szerint további hektikus árfolyamváltozások prognosztizálhatóak, mert a forint egyre inkább spekulációsok célpontjának számít. Ezért a dollár árfolyama rövid id?n belül kitörhet az eddigi 180-190 forintos sávból, és hamarosan ismét 200 forint felett jegyezhetik majd az amerikai fizet?eszközt. Ez pedig megkerülhetetlen áremelési kényszert okozhat idehaza az üzemanyag, a földgáz, az áram és a távh? esetében egyaránt.
Magyarországon ugyanis az orosz beszállítóval kötött hosszú távú földgáz szállítási szerz?dés értelmében a gázárak a bizonyos k?olaj termékek nemzetközi jegyzésáraihoz kötöttek, s a gáz importárak kilenc havi késéssel követik az olajárakat. Így az év elején a nemzetközi piacokon bekövetkezett olajár emelkedés most jelentkezik majd a gáz behozatali árakban. Egyes számítások szerint az áremelési nyomás jelenleg hozzávet?leg tíz százalékos.
A gázárak emelkedése szükségessé tenné az áram és a távh?díjak növekedését is. Miután az országban elhasznált villamosenergia hozzávet?leg harmadát gáztüzelés? er?m?vekben termelik meg. Emellett számos településen gáz égetésével állítják el? a távh?t. A távf?tési cégek helyzetét pedig tovább nehezíti, hogy megsz?nt az úgynevezett kötelez? áramátvételi rendszer, amelynek a keretében az áramot és h?t egyszerre termel? blokkoktól kiemelt, a piacinál több mint kétszer magasabb áron vették át a villamosenergiát a helyi szolgáltatók.
Emiatt korábban a társaságok olcsóbban értékesíthették az árammal párhuzamosan megtermelt távh?t. Szakmai becslések szerint az áramvásárlási támogatás megszüntetése egyes településeken akár 30-50 százalékos távh? drágulást is hozhatna, ha a kormány nem fagyasztotta volna be a gáz, és az arám díjak mellett a távf?tési tarifákat is.
Hozzáért?k szerint el?bb-utóbb a kormányzatnak véget kell vetnie az energiaár stopnak, mert a lakossági tarifák tartós befagyasztása ellehetetleníti az energetikai társaságok m?ködését. ( A lakosságnak gázt szolgáltató cégek zöme már évek óta nem termel nyereséget és hasonló a helyzet az áram társaságok esetében is.) Ezenfelül a tartós áremelési moratórium ahhoz vezethet, hogy annak feloldásakor a lakosság óriási áremelésekkel szembesülhet.
Jelenleg egyébként úgy kompenzálja a kormány az árak befagyasztása miatt veszteségessé vált áram és távh? termel? er?m?veket, hogy a korábban a fogyasztók pénzéb?l felhalmozott 1,2 milliárd köbméter biztonsági gázkészlet egy részét a piaci árnál 30 százalékkal olcsóbban adja át a cégeknek. Ez a módszer azonban szakért?k szerint több szempontból is aggályos. A „dömping ár” alkalmazása ugyanis az Európai Unió jogrendjébe nem illek bele. Másrészt a stratégiai tartalékok kiárusítása csökkenti az ország gázellátásának a biztonságát.
Ez különösen nagy gondot okozhat amiatt, hogy az utóbbi id?szakban feler?södött az ukrán-orosz gázszállítási konfliktus, amelyek a kiélez?dése miatt Oroszország már többször leállította a gázszállítást Ukrajna, és ezen keresztül Európa, illetve Magyarország felé. Így fennáll a veszélye annak, hogy a f?tési idény során országunk ismét import gáz nélkül marad, ami veszélyeztetné mind az ipari fogyasztók, mind a háztartások ellátását.
A saját forrásainkra kell támaszkodnunk
A Nemzeti Energiastratégia elfogadását követ?en haladéktalanul meg kell kezdeni a hazai ásványvagyon készletek újraértékelését, és a fenntarthatósági szempontok érvényesítése melletti felhasználásuk megtervezését – nyilatkozta Bencsik János klíma- és energiaügyért felel?s államtitkár. Az államtitkár kiemelte, hogy a hazai fosszilis energiahordozó készletek, a paksi nukleáris kapacitások meg?rzésével és a meglév? megújuló potenciálunk fokozott kihasználásával kiegészülve, hozzájárulhatnak Magyarország energiafügg?ségének mérsékléséhez, távlati felszámolásához. A hazai iparilag is hasznosítható szénvagyon eléri a 3.3 milliárd tonnát, ez a mennyiség a jelenlegi felhasználás megkétszerezése mellett is legalább 300 évre elegend? tartalékot jelenthet.
Azonban nem tekinthetünk el a természeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítését?l, ezért ennek az energetikai ásványvagyonnak a felhasználhatósága csak a tisztaszén technológiák megléte esetén vehet? figyelembe valós lehet?ségként. Éppen ezért a kormány kiemelt feladatának tartja a magyar részvétel biztosítását a technológia rendelkezésre állását el?segít? nemzetközi programokban a következ? években – mondta Bencsik János.
Forrás: nepszava.hu
A forint gyengélkedése és a k?olaj, illetve a földgáz beszerzési árának folyamatos növekedése miatt az üzemanyagárak mellett egyre nagyobb nyomás nehezedik a hazai lakossági gáz-, áram-, és távh?díjaira is. Egyes számítások szerint ?szt?l hozzávet?leg tíz százalékos tarifanövekedésnek kellene bekövetkeznie a földgáz esetében ahhoz, hogy összhangba kerüljenek a hazai fogyasztói árak az import költségekkel. Azt azonban nem lehet tudni, hogy a kormány több mint egy év után megszünteti-e az energiaárak befagyasztását.
A forint vezet? devizákkal szembeni gyengülése a hazai energiaárak jelent?s mérték? növekedését tenné szükségessé – állítják szakért?k. A magyar fizet?eszköz ugyanis az utóbbi hónapokban észrevehet? mértékben veszített az étékéb?l a dollárral szemben. (A forint-dollár átváltási arányoknak azért van jelent?sége, mert az import?rök az amerikai devizáért veszik az k?olajat és a földgázt, a készterméket azonban idehaza forintért értékesítik.)
A szakemberek szerint további hektikus árfolyamváltozások prognosztizálhatóak, mert a forint egyre inkább spekulációsok célpontjának számít. Ezért a dollár árfolyama rövid id?n belül kitörhet az eddigi 180-190 forintos sávból, és hamarosan ismét 200 forint felett jegyezhetik majd az amerikai fizet?eszközt. Ez pedig megkerülhetetlen áremelési kényszert okozhat idehaza az üzemanyag, a földgáz, az áram és a távh? esetében egyaránt.
Magyarországon ugyanis az orosz beszállítóval kötött hosszú távú földgáz szállítási szerz?dés értelmében a gázárak a bizonyos k?olaj termékek nemzetközi jegyzésáraihoz kötöttek, s a gáz importárak kilenc havi késéssel követik az olajárakat. Így az év elején a nemzetközi piacokon bekövetkezett olajár emelkedés most jelentkezik majd a gáz behozatali árakban. Egyes számítások szerint az áremelési nyomás jelenleg hozzávet?leg tíz százalékos.
A gázárak emelkedése szükségessé tenné az áram és a távh?díjak növekedését is. Miután az országban elhasznált villamosenergia hozzávet?leg harmadát gáztüzelés? er?m?vekben termelik meg. Emellett számos településen gáz égetésével állítják el? a távh?t. A távf?tési cégek helyzetét pedig tovább nehezíti, hogy megsz?nt az úgynevezett kötelez? áramátvételi rendszer, amelynek a keretében az áramot és h?t egyszerre termel? blokkoktól kiemelt, a piacinál több mint kétszer magasabb áron vették át a villamosenergiát a helyi szolgáltatók.
Emiatt korábban a társaságok olcsóbban értékesíthették az árammal párhuzamosan megtermelt távh?t. Szakmai becslések szerint az áramvásárlási támogatás megszüntetése egyes településeken akár 30-50 százalékos távh? drágulást is hozhatna, ha a kormány nem fagyasztotta volna be a gáz, és az arám díjak mellett a távf?tési tarifákat is.
Hozzáért?k szerint el?bb-utóbb a kormányzatnak véget kell vetnie az energiaár stopnak, mert a lakossági tarifák tartós befagyasztása ellehetetleníti az energetikai társaságok m?ködését. ( A lakosságnak gázt szolgáltató cégek zöme már évek óta nem termel nyereséget és hasonló a helyzet az áram társaságok esetében is.) Ezenfelül a tartós áremelési moratórium ahhoz vezethet, hogy annak feloldásakor a lakosság óriási áremelésekkel szembesülhet.
Jelenleg egyébként úgy kompenzálja a kormány az árak befagyasztása miatt veszteségessé vált áram és távh? termel? er?m?veket, hogy a korábban a fogyasztók pénzéb?l felhalmozott 1,2 milliárd köbméter biztonsági gázkészlet egy részét a piaci árnál 30 százalékkal olcsóbban adja át a cégeknek. Ez a módszer azonban szakért?k szerint több szempontból is aggályos. A „dömping ár” alkalmazása ugyanis az Európai Unió jogrendjébe nem illek bele. Másrészt a stratégiai tartalékok kiárusítása csökkenti az ország gázellátásának a biztonságát.
Ez különösen nagy gondot okozhat amiatt, hogy az utóbbi id?szakban feler?södött az ukrán-orosz gázszállítási konfliktus, amelyek a kiélez?dése miatt Oroszország már többször leállította a gázszállítást Ukrajna, és ezen keresztül Európa, illetve Magyarország felé. Így fennáll a veszélye annak, hogy a f?tési idény során országunk ismét import gáz nélkül marad, ami veszélyeztetné mind az ipari fogyasztók, mind a háztartások ellátását.
A saját forrásainkra kell támaszkodnunk
A Nemzeti Energiastratégia elfogadását követ?en haladéktalanul meg kell kezdeni a hazai ásványvagyon készletek újraértékelését, és a fenntarthatósági szempontok érvényesítése melletti felhasználásuk megtervezését – nyilatkozta Bencsik János klíma- és energiaügyért felel?s államtitkár. Az államtitkár kiemelte, hogy a hazai fosszilis energiahordozó készletek, a paksi nukleáris kapacitások meg?rzésével és a meglév? megújuló potenciálunk fokozott kihasználásával kiegészülve, hozzájárulhatnak Magyarország energiafügg?ségének mérsékléséhez, távlati felszámolásához. A hazai iparilag is hasznosítható szénvagyon eléri a 3.3 milliárd tonnát, ez a mennyiség a jelenlegi felhasználás megkétszerezése mellett is legalább 300 évre elegend? tartalékot jelenthet.
Azonban nem tekinthetünk el a természeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítését?l, ezért ennek az energetikai ásványvagyonnak a felhasználhatósága csak a tisztaszén technológiák megléte esetén vehet? figyelembe valós lehet?ségként. Éppen ezért a kormány kiemelt feladatának tartja a magyar részvétel biztosítását a technológia rendelkezésre állását el?segít? nemzetközi programokban a következ? években – mondta Bencsik János.
Forrás: nepszava.hu
Napelemekb?l és szélgenerátorokból álló hibrid rendszer termeli meg az idei tanévt?l a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium villamosenergia-szükségletének mintegy ötödét.
A város polgármestere, Juhász Enik? tájékoztatása szerint a beruházás közel 15 millió forintba került, amelyhez korábban mintegy 9 millió forint európai uniós pályázati támogatást nyert a város. Mivel id?közben a gimnázium egyházi fenntartás alá kerül, ezért az eredetileg az önkormányzatot terhel? 6 millió forintos önrészt az Egri Érsekség átvállalta.
Az energetikai fejlesztés részleteir?l szólva a vezet? kifejtette: a helyi egészségügyi központ, valamint a mellette helyet foglaló oktatási intézmény tetejére egy összesen 10,2 kilowatt néveleges teljesítmény? rendszer került, amely hibrid üzem?, azaz 6 kilowatt névleges teljesítmény? szélgenerátorokból, valamint 4,2 kilowatt névleges teljesítmény? napelemekb?l áll.
A szélgenerátorokat már aránylag kis szélsebesség is mozgásba lendíti, névleges teljesítményüket pedig átlagos légáramlás esetén érik el. Viharos erej? szélben a beépített automatikus védelmi rendszer megakadályozza a berendezések túlpörgését.
A 20 darab napelemes modul és 6 darab szélgenerátor alkotta hibrid rendszert?l évente 12.000 kilowatt-óra villamos energia el?állítását remélik a szakemberek, amely az iskola 54.000 kilowatt-órás éves fogyasztásának körülbelül 22 százalékát fedezi.
Az adott pillanatban el?állított megújuló energia mennyiségét látványos módon, egy, a gimnázium aulájában elhelyezett, nagyméret? kijelz? is mutatja, így a diákok folyamatosan figyelemmel kísérhetik a különleges, új rendszer m?ködését. A beruházás költségei 20 év alatt térülnek meg, de a technológia bármikor tovább b?víthet? – hangsúlyozta a polgármester.
Forrás:ma.hu
