Aleksandar Vučić szerb elnök nem nagyon érti, miért helyezik országát extra nyomás alá a szénerőművei bezárása érdekében, miközben – szerinte – azok jelenleg a legolcsóbb áramtermelő egységek egész Európában.
Szerbia be fogja zárni a szénerőműveit, de majd csak akkor, ha ezt Lengyelország megteszi – lényegében ennyiben summázható a szerb elnök legutóbbi kirohanása, melyről a Balkan Energy News (BEW) írt .
Vučić szerint az országa nyomás alatt áll, aminek az a célja, hogy Szerbia elveszítse az energiabiztonságát. Az államfő fogadkozott: nem engedi, hogy Szerbia a jelenlegi villamosenergia-exportőr pozíciót feladva “a legnagyobb importőrré váljon”, és mivel az országnak van elég lignitje, addig nem állítják le a szénerőműveket, amíg ezt Lengyelország meg nem teszi. Szerbia jelenleg évi 34 TWh áramot termel, miközben 32 TWh mennyiség a fogyasztása. A problémát az jelenti, hogy az ország energetikai szempontból mostanra nem csak az egész balkáni régió, de Európa egyik leginkább szennyező villamos energia iparát működteti, mivel a szerb áramtermelés jelenleg is mintegy 70 százalékban régi széntüzelésű erőművekre támaszkodik.
A portál szerint Vučić úgy véli, hogy bár az ökológiai kérdések elsőszámú témává váltak mára az országban, számára “sokkal fontosabb témák is vannak”. Az elnök azt mondta, hogy ha Szerbia energetikailag teljes mértékben tisztává akar válni, akkor az azt jelenti, hogy az ország áram nélkül marad, az áram ára elszáll – miközben jelenleg éppen ez a legolcsóbb egész Európában. (Az olcsó ár Szerbiában leginkább annak eredménye, hogy az EU-ban bevezetett karbonadó a nem EU-tag ország szénerőműveit nem terheli.)
Dz államfő dörgedelmeivel kapcsolatban érdemes visszaidézni, hogy Szerbia május végén úgy döntött: leállítja a szénipari és szénerőműves jövő (de az energetikai szektor korrupciója) szimbólumaként ismertté vált Kolubara B építkezést. Nyár elején pedig arról számolt be a BEW, hogy a szerb kormány egy testületet hozott létre, aminek a feladata az energiaszektor szén-dioxid-mentessé tételének kidolgozása. A tanács céldátumul 2050-et kapta. Ennél fogva Vučić azon kijelentése, hogy majd akkor zárják be a széntüzelésű erőműveket, ha azt Lengyelország is megteszi, nem több retorikánál. Varsó ugyanis Brüsszel felé jelenleg azt vállalta, hogy az energiamixéből 2049-ig vonja ki a szenet.
Azt azonban érdemes mindehhez hozzátenni, hogy a lengyel megújuló energiapiac éppen robbanás előtt áll, és az északi-tengeri offshore szélfarm-építési terveket, valamint az ország napelem-telepítési prognózisait rendre felülírják. Ez végeredményben a szén kivezetésének dátumát hozza egyre közelebb.
Szenesember a Vaskapuban
Amint arról lapunk korábban beszámolt az Európai Bizottság jelentése szerint Szerbia továbbra is Európa szenesemberének szerepét játssza. Az országban annak ellenére is nőtt tavaly a fekete és barnaszénnel fűtött erőművek termelése, hogy az EU-ban az egy évvel korábbihoz képest az több mint ötödével csökkenni tudott. A szerb szén iránti érdeklődés (főként Bulgáriában, Horvátországban és Görögországban) ugyanakkor jelentősen visszaesett, mivel az eddigi export célállomások drasztikus mértékben a megújuló energiatermelésre fordultak rá, illetve jelentősebb arányban váltottak szénről földgázra.
Az épülő új, orosz gáz betáplálású szerbiai gázvezetékkel kapcsolatban is kritikus hangot ütött meg Vučić, aki szerint az jó, hogy további földgázmennyiségeket biztosít majd az ország számára, de hozzátette: nem engedi, hogy Szerbia a legnagyobb villamosenergia-importőrré váljon. Ennek érdekében azt is fontolóra veszi hogy engedélyezik a Djerdap 3 vízerőmű építését, mivel szerinte a Dunán és a környezetében keletkező károk nem jelenthetnek elegendő kifogást ezzel kapcsolatban.
A Vaskapu erőműként is ismert rendszerbe építendő újabb vízierőmű megépítésének felemlegetése azért érdekes, mert a harmadik ütemről több mint 10 éve fel-felröppennek különböző elképzelések, de a projekt valójában még a tervezőasztalig sem jutott el. Eredetileg egy 2400 MW kapacitású áramtermelő egységről lenne szó, aminek a bekerülési költségét már 2010-ben is 6 milliárd euróra saccolták – főként ezért nem lett belőle semmi. A Djerdap 3 jelenlegi viszonyok közt megvalósíthatóságával kapcsolatosan semmilyen hivatalos dokumentáció nem ismert, az inkább afféle ködös hivatkozási pontként bukkant fel a szerb energetikai jövőképben, mint ami egy csapásra megoldja az ország energiaproblémáit. Ez utóbbira a 2400 MW biztosan nem volna már elég.
A Djerdap 1 és 2 1971-re készült el, az összesen 1328 MW méretű komplexumot Szerbia Romániával közösen építette.
Forrás: napi.hu
