A kínai Kereskedelmi Minisztérium vizsgálatot indít, mert véleményük szerint az Egyesült Államok piaci versenyképességét korlátozó kormányzati politikát folytat a megújuló energia ágazatban érdekelt kínai vállalatok ellen.
A minisztérium hat olyan programot kíván megvizsgálni, melyek szél-, nap- és vízenergiát érint? megújuló energiaprogrammal foglalkoznak.
A vizsgálat alapját az adja, hogy kínai kamarák és más szakmai érdekvédelmi szervezetek úgy vélekednek, az Egyesült Államok kormányzati politikája kedvezményekkel támogatja a megújuló energia szektort, amivel kereskedelmi akadályt képez, s megsérti a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait. Ennek köszönhet?en akadályozza, illetve korlátozza a kínai megújuló energia szektor fejl?dését.
Az érintettek azt kérik, hogy az illetékesek járjanak el a negatív hatások megszüntetése, a méltányos kereskedelmi környezet megteremtése érdekében. A tervek szerint a vizsgálatot 2012. május 25-ig befejezik, de indokolt esetben ennek id?tartamát három hónappal meghosszabbíthatják.
A kínai döntésre azt követ?en került sor, hogy az Egyesült Államok bejelentette, hogy azonos célból vizsgálat tárgyává teszi a kínai gyártású napelemeket. Erre – mintegy válaszul – a kínai szakmai szövetség felvetette, hogy antidömping és támogatási eljárást kér az elemgyártáshoz szükséges poliszilícium USA-ból származó importjára.
A kínai napelemek importja az Egyesült Államokban 2010-ben több mint a duplájára – az egy évvel korábbi 640 millió dollárról – 1,5 milliárd dollárra n?tt.
forrás: biouzemanyag.blog.hu
Nagy hangsúlyt kíván fektetni a kormány a megújuló energiák hasznosítására. Átalakul a támogatási rendszer, a középpontba a decentralizáció, a hatékonyság és a fenntarthatóság kerül. Befektet?k állítólag lennének, a szabályozási környezet még alakul.
Október elején fogadták el a Nemzeti Energiastratégiárólhozott országgy?lési határozatot, ami elvileg lehet?vé teszi, hogy ehhez illeszked? koncepciókkal, cselekvési tervekkel és ágazati stratégiákkal kiegészülve egységes és áttekinthet? rendszer alakuljon ki. A stratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz, és egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a javasolt intézkedéseket. (A villamos energia felhasználása az elkövetkez?kben 10-15 százalékkal n?het, nem kis részben a közlekedés villamos áram felhasználásának a növekedése miatt.)
Energiafüggetlenség és energiaszegénység.
A stratégia els?dleges célja az ellátásbiztonság optimalizálása, a versenyképesség növelése és a fenntarthatóség elveinek érvényesülése. A célok megvalósulásához a határozat szerint csökkenteni kell az energiaimport-függ?séget – részben a források és az útvonalak diverzifikációjával -, er?síteni az állami szerepvállalást, mérsékelni a lakosság energiaszegénységét – vagyis változtatni azon, hogy a jövedelem több mint 10 százalékát energiára kell fordítani -, és ösztönözni a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését.
A dokumentum a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését, valamint azok itthoni és decentralizált el?állítását kezdeményezi, többek között az energiafüggetlenség növelésének érdekében. Ugyanakkor hangsúlyozza az atomenergia jelenlegi kapacitásainak meg?rzését, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztését, új energetikai intézményrendszer kialakítását, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozását is. Az el?terjesztés a sarokpontok közé sorolja a kétpólusú mez?gazdaság létrehozását, amely a fenntarthatósági és piaci szempontok szerint rugalmasan képes váltani az élelmiszer-termelés és az energetikai célú biomassza-el?állítás között.
Zavart okozhat a változás
Változik a megújuló energia támogatási rendszere is. 2012 júliusában léphet életbe a kötelez? átvételi rendszert (KÁT) felváltó megújuló támogatási rendszer (METÁR). Ez az eddigi – a megújuló energiaforrásokból el?állított villamos energia kötelez?en a piacinál magasabb áron való átvételén alapuló – támogatási rend helyett, az osztrák és német rendszerhez hasonlóan, a kötelez? betáplálási tarifát képvisel? rendszert (Feed in Tariff – FiT) alkalmazza. Ez is a termelést támogatja, de differenciált árat vezetne be a technológiától és a teljesítményt?l függ?en. Hangsúlyosabbá válik a kapcsolt termelés ösztönzése: a jöv?ben az új er?m?vek csak akkor számíthatnak támogatásra, ha a villamosenergia-termelés során el?állított h?energia is hasznosul. Az egyes energiahordozók átvételi árát jogszabály fogja meghatározni. Megjelenik azonban az a gondolat is, hogy kvótákhoz kötik az egyes energiahordozó-fajtákat használó er?m?vek létesítését.
Az Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés (Ipenerg) bár egyetért a támogatási rendszer alapelveivel, kétségeinek adott hangot e kett? egyidej? alkalmazásával kapcsolatban, mert úgy vélik, ez szabályozási zavarokhoz vezethet. A kormány által megtárgyalt rendszer féloldalas, két szempontból is, állapítja meg a szakmai szervezet. Egyrészt nem vonatkozik önálló h?termelésre, annak ellenére, hogy az év elején elfogadott Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv a megújuló h?termelést kiemelt fontosságúnak tartja, és hogy sok esetben az önálló h?termelés racionálisabb, mint a villamos energiával kapcsolt h?el?állítás. A METÁR által nyújtott termelési támogatás és az egyéb beruházási kedvezmények kapcsolata is kidolgozatlan, ami túlzott vagy alultámogatásokat eredményezhet a szervezet szerint.
Szabályozott égés
A tervek szerint szigorú kritériumokat vezetnek be az erdészeti biomasszára. A jöv?ben csak a t?zifa vagy annál gyengébb min?ség? fa, illetve hulladék, melléktermék tüzelésével el?állított villamos energia termelését lehet támogatni. A koncepció a biomassza-er?m?veket alapesetben 10, távh?rendszerhez csatlakozó er?m? esetében 20 megawattig javasolja támogatni. A fenntarthatóság er?sítésére minimális hatékonysági követelményeket is rögzítenek. Új elem a kvóták bevezetése, amelynek egyik célja, hogy csak a térségi biomassza- és geotermikus potenciálokhoz igazodóan lehessen új er?m?veket telepíteni. A faállomány védelmében javasolt szigorú intézkedések közé tartozik olyan mikrokörzetek kialakítása is, ahol a helyi – 30 kilométeres körzetben el?állított – biomasszát égetik el. Ez utóbbit szintén kivitelezhetetlennek tartja az Ipenerg, mivel az erdészeteket, t?zifa-keresked?ket nem lehet korlátozni abban, hogy terméküket csak bizonyos távolságon belül értékesítsék, ez ugyanis európai uniós szabályokat sért. Társadalmi hasznosság szempontjából kedvez?bb megoldásnak tartanák, ha a szabályozás nem az er?m?vek teljesítményét korlátozná, hanem a támogatásukat valós h?igény meglétéhez kötné.
Magyarországon a megújuló energia részesedése 2009-ben a teljes felhasználáson belül 7,3 százalékra, azaz közel duplájára emelkedett az 1999-ben mért 3,3 százalékhoz képest az Eurostat legfrissebb összeállítása szerint. Ám a 27 tagországban ez az arány átlagosan 5,4 százalékról 9 százalékra n?tt. A tagországok közül Lettország áll az élen, itt 2009-ben a teljes villamosenergia-ellátás 36,2 százaléka származott megújuló forrásból. A második Svédország 34,4, a harmadik Ausztria 27,3 százalékkal.
A Biomassza Er?m?vek Egyesülésének f?titkára, Rudolf Péter szerint nagyon fontos, hogy a METÁR-ba olyan árak kerüljenek, amelyeknél megéri alternatív energiába fektetni. A pénzügyi szektor alapvet?en hajlandó lenne finanszírozni a megújuló energetika befektetéseit, ám csakis akkor, ha látható a megtérülés – derült ki egy konferencián, azonban jelenleg nincs olyan biztos szabályozó környezet, amely ezt lehet?vé tenné.
Forrás:Klímablog.hu – Tímár Gigi
