Tavaly ?sszel még csak a tartórendszer állt, április végén viszont már a panelek is a helyükre kerültek a Lengyeltóti melletti naper?m?ben: a másfél hektáros területen felszerelt 1988 napelem naponta 497 kilowattóra teljesítmény leadására képes. Éves szinten ez 600 ezer kilowattórát jelent, ami nagyjából kétszázötven családi ház energiaigényeit tudja kielégíteni. Vagyis egy Lengyeltóti nagyságú település lakossága négy ilyen napelem-parkkal energiaszempontból önellátóvá válhatna.
– Az általunk termelt áramot az állami rendszerirányító, a MAVIR veszi át – magyarázta Szendr? Ákos, a naper?m?t építtet? cég ügyvezet?je –, ahogyan a törvény rendelkezik a megújuló energiát termel? létesítményekkel kapcsolatban.
Noha a naper?m?vek infrastruktúrájának ára az elmúlt évek során jelent?sen csökkent, a cég nagyjából 10-12 éves megtérüléssel számol.
– Illetve az id?intervallum lehet rövidebb is – jegyezte meg Szendr? Ákos –, ha megemelnék az áram átvételi árát.
Erre azonban jelenleg kevés az esély, idehaza ugyanis – mint arról korábban már írtunk – a hivatalos irányítás a megújulókkal szemben leginkább az atomenergiát favorizálja. S bár az unióban a napenergia-hasznosításban Magyarország a tökutolsó, januártól termékdíj-kötelesek lettek a napelemek, kilónként 114 forintot kell utánuk fizetni. Cseppet sem mellékesen a termékdíj nyolcszor akkora, mint a franciáknál vagy a németeknél, ennél csak Bulgáriában magasabb.
Emellett a rendszerek hazai terjedését – ahogyan Kiss Ern?, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke nyilatkozta – a termékdíj mellett a t?zvédelmi kapcsolók kötelez? beszerelése, a csökken? támogatások, az csökken? átvételi árak is nehezítik.
Pedig a napsütéses órák száma alapján az ország adottságai jobbak a legtöbb uniós tagállaménál, az 1700–2100 közötti óraszámmal valamivel több mint 10 kilowattóra energiát lehetne megtermelni négyzetméterenként és naponta. Szakemberek szerint, ha az ország teljes mértékben hasznosítaná a napenergiát, fedezné a teljes f?tési és melegvíz-energiaszükségletet, ennek ellenére a négymillió magyar háztartás alig fél százaléka, úgy 20 ezer használ napelemet. A németeknél 8,5 millióan élnek olyan ingatlanban, mely napenergiával termel áramot, illetve f?t, s míg idehaza tavaly 32,1 megawatt, addig Ausztriában ennél 25-ször több energiát termeltek ily módon, Németországban pedig akadt olyan nap tavaly júliusban, amikor az ország teljes áramigényének 40 százalékát, 24 gigawattot napenergia adta. Bár a napelemes kapacitás tavaly megduplázódott Magyarországon – jelenleg 77 MW –, ám ez a régiót nézve még így is rendkívül alacsony, hiszen ugyanez az adat a kétmilliós Szlovéniában 212, Szlovákiában 538, Romániában 1800, Csehországban pedig 2126 MW.
De nemcsak ebben marad el az ország: míg nálunk széler?m?-parkokra 2006 óta nincsen állami kvóta, addig Németországban a tervek szerint jöv?re 40 ezer megawattnyi épül – csak viszonyításképpen, ez hússzor nagyobb a jelenlegi paksi atomer?m? teljesítményénél…
Noha két esztendeje még úgy t?nt, a kormányzat elkötelezte magát a megújuló energia felfuttatása mellett, 2013-ban uniós pályázati forrásból- mint arról akkor beszámoltunk – több tucat beruházási tervet támogattak hárommilliárd forinttal, s a fejlesztések jelent?s részét Somogyban – többek között Zamárdiban, Balatonendréden, Kaposújlakon, Magyaregresen épült volna napelempark – valósították volna meg. Az akkori pályázatok többségét aztánkülönféle visszaélések és összefonódások miatt – melyekre az Átlátszó.hu hívta fel a figyelmet – visszavonták, így a tervezett beruházások nagy részéb?l nem lett semmi. Lakossági pályázatot pedig négy éve írtak ki utoljára, s minimális keretösszeggel, s jelen állás szerint az idei büdzsében sincs rá forrás.
B?vebben: http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/szigoruan-ellenorzott-panelok-610406
Forrás: sonline.hu
