A megújuló energiatermelés lendületes növekedése örömteli fejlemény, ugyanakkor az ellátásbiztonság érdekében sürgősen szükséges a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése, a vártnál gyorsabban növekvő naperőművek időjárásfüggő termelésének biztonságos integrálása – mondta el Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Portfolio-nak.
– Hogyan alakult a háztartási méretű kiserőművek, különös tekintettel a naperőművek darabszáma és beépített teljesítőképessége 2021 eddig eltelt részében?
– Magyarország a „napelem-boom” korszakát éli. Adataink szerint 2021 második negyedévében ismét nagyot nőtt a háztartási méretű naperőművek darabszáma és beépített teljesítménye. 2021. június végén közel 120 ezer fogyasztó rendelkezett napelemes kiserőművel, és ezek összteljesítménye már megközelítette az 1000 MW-ot (945 MW). Kiugró, 167 MW-os növekedést tapasztaltunk a második negyedévben.
2020-ban egész évben 239 MW-os teljesítménynövekedést értünk el, ezt a tavalyi bővülést idén már majdnem az első félévben teljesítettük (226 MW).
A növekedés nem fog megtörni, sőt még gyorsulhat is ez a trend. Azt szeretnénk, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része két tiszta és fenntartható forrásból, atomenergiából és megújuló energiából, ezen belül elsősorban naperőművekből származzon. A terv az, hogy a karbonsemleges hazai villamosenergia-termelés részarányát 2030-ra 90%-ra növeljük.
– A 2021 első és második negyedévében megvalósult bővülésből pontosan mekkora volt a lakossághoz, illetve a nem természetes jogi személyekhez köthető bővülés?
– 2021 első félévében a lakosság volt aktívabb, 26 ezer új erőművet telepítettek 186 MW teljesítménnyel, a nem lakossági fogyasztók 2190-et 40 MW-al. Míg a lakossági rendszerek növekedése kiugró volt, addig a nem lakossági telepítések nagyjából az előző év tempóját követték.
A nemzeti energiastratégiában azt a célt tűztük ki, hogy 2030-ra legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kw teljesítményű, tetőre szerelt napelemes erőművel.
Időarányosan jól állunk, a darabszámot tekintve a célérték felénél, a teljesítményt tekintve viszont már annak 80%-ánál járunk. Vagyis idén félévkor már közel százezer lakossági fogyasztó rendelkezett napelemes erőművel, összesen 633 MW teljesítménnyel.
– Milyen szerepet játszhatott a háztartási méretű naperőmű állomány hatalmas növekedésében az otthonfelújítási támogatás és a támogatott projektekre vonatkozó bruttó elszámolás tervezett bevezetése, majd ennek elhalasztása? Milyen hatása lehet a piacra a rászoruló családokat támogató új napelemes pályázatnak?
– A kiugró növekedés egyik oka lehet, hogy az eredeti tervek szerint az otthonfelújítási támogatásban részesülő háztartások 2021. július 1-je után üzembe helyezett erőművei az éves, szaldó elszámolás helyett már a bruttó elszámolásban részesültek volna. Ez az új elszámolási mód a villamos energia rendszer működtetése szempontjából lett volna hatékonyabb, mivel jelenleg a betápláló háztartások ingyen tárolónak használhatják a hálózatot, miközben a teljes rendszernek jelentős költségeket okoznak. A háztartások számára a bruttó elszámolás önmagában kevésbé attraktív, mint a szaldó elszámolás, ezért érthető, hogy mindenki igyekezett még e dátum előtt megvalósítani a beruházását.
A bruttó elszámolás bevezetésére végül most nem került sor, de az EU-s szabályozás alapján legkésőbb 2024. január 1-jétől már biztosan csak a bruttó, azaz negyedórás elszámolásra lesz lehetőség.
Az átmeneti időszakban továbbra is jelentős kapacitásbővüléssel számolunk, amit az otthonfelújítási támogatás is ösztönöz. A bővülés üteme ugyanakkor lassulni fog, hiszen sokan előre hozták a tervezett beruházásukat.
A rászoruló családokat támogató új napelemes pályázatnak jelenleg csak a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetét ismerjük. Ennek alapján maximálva van a támogatható projektek száma és projektenként legfeljebb 5 kWp napelem támogatható, ami számításaink szerint 175 MW többlet kapacitást jelent majd. Ennek a fele már az első, 2021-ben meghirdetett pályázati körben támogatást kaphat és akár már 2022-ben telepítésre is kerülhet. A pályázattal megcélzott kör alapján feltételezzük, hogy ez valóban többlet növekmény lesz, azaz olyanok részesülnek ebből a támogatásból, akik egyébként nem telepítettek volna háztartási naperőművet.
Becsléseink szerint a háztartási napelemes kapacitás 2024 végére 1700 és 2300 mw között mozoghat. a 2024 utáni helyzet, az új bruttó elszámolás miatt még bizonytalan.
Az EU-s szabályozás megkövetelte negyedórás elszámolás kedvezőtlenebbé teheti a megtérülést, ugyanakkor a termelés és fogyasztás összehangolását segítő tárolók és okos technológiák olcsóbbá válása, valamint az esetleges állami támogatások ösztönzőleg hathatnak. Sok függ a villamos energia árának alakulásától is, hiszen ez is befolyásolja a napelemmel megtakarítható összeg mértékét.
– Okozhat-e rendkívüli kihívásokat rendszerszinten, ha a vártnál jóval gyorsabban és nagyobb átlagos rendszerméret mellett valósul meg a Nemzeti Energiastratégiában rögzített cél? Milyen, az ellátásbiztonság fenntartására irányuló teendőket ró a Hivatalra a lendületesen bővülő háztartási méretű naperőmű állomány rendszerbe való integrálása?
– A megújuló energiatermelés lendületes növekedése örömteli fejlemény, ugyanakkor az ellátásbiztonság érdekében sürgősen szükséges a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése, a vártnál gyorsabban növekvő naperőművek időjárásfüggő termelésének biztonságos integrálása.
Rendszerszinten ugyanakkor a fő kihívást nem is konkrétan a lakossági napelemek okozzák, hanem általában a naperőművi kapacitások gyors növekedése. A napelemek akkor termelnek áramot, amikor süt a nap, de a fogyasztóknak akkor is szükségük van villamos energiára, amikor nem.
A háztartási napelemek ráadásul a villamosenergia-rendszer legnehezebben menetrendezhető elemei, ezért az ellátásbiztonság miatt is különösen fontos a hagyományos és megújuló termelési módok egészséges egyensúlyának fenntartása.
A naperőművek gyors terjedése, és egy-egy területen ezek koncentrált megjelenése lokális problémákat is okozhat az elosztó hálózaton. Ha egy helyen kezd egyszerre termelni sok egység, és betáplálnak a hálózatba, akkor megfordulhat az áramlás szokásos iránya, illetve a szabványosnál magasabbra emelkedhet a feszültség. Ha viszont olyankor fogyasztanak a napelemes háztartások, amikor éppen nem süt a nap és nincs termelés, akkor a szabványosnál alacsonyabb feszültség okozhat problémát. Ezt az elosztóknak a hálózat megerősítésével vagy egyéb alternatív módszerekkel kell kezelniük.
A MEKH is dolgozik azon, hogy ezeket a kihívásokat kezelni tudjuk. A közelmúltban egy tanulmányt is megjelentettünk a villamosenergia-rendszerben végbemenő változások okozta műszaki problémákról, és azok megoldási lehetőségeiről.
– Hosszabb távon mit gondol, milyen megoldások és technológiák segíthetik a HMKE-k rendszerintegrációját?
– Mindenekelőtt szükség lesz a hálózatok megerősítésére, okosítására valamint a termelés és fogyasztás egyensúlyát biztosító szabályozási tartalékok növelésére. Ezek költségigényes fejlesztések, amihez a rendszer használóinak is hozzá kell járulniuk. A 2024-től bevezetendő bruttó, vagyis negyedórás elszámolási rendszerben már az újonnan csatlakozó napelemtulajdonosoknak is meg kell fizetniük a rendszerhasználati díjakat, azaz a közcélú hálózat igénybevételének költségét.
A MEKH a hálózati engedélyesekkel szoros együttműködésben ugyanakkor egy olyan rugalmassági piac megalkotására törekszik, aminek segítségével a szükséges hálózatfejlesztések rövid távon kiválthatók, esetleg időben eltolhatók lennének.
Maguk a naperőmű tulajdonosok azzal tudnak segíteni, ha a közcélú hálózat igénybevétele nélkül saját maguk fogyasztják el azt a villamosenergiát, amit megtermeltek.
A tároló jó eszköz a saját termelés és fogyasztás összehangolására, de csak akkor működik, ha a fogyasztó valóban törekszik arra, hogy maximalizálja a fogyasztását.A szabályozás szerint egy háztartási naperőmű telepítése során egy okos mérőt is fel kell szerelni. Az okos, – elsősorban a negyedórás gyakoriságú mérés – műszaki lehetőségei új távlatokat nyithat a tarifák kialakításában. Lehetőség lesz például olyan új, több zónaidős tarifakonstrukciót megalkotni, ami segít kihasználni a fogyasztók rugalmassági potenciálját. Ez egyrészt mérsékeli a villamos energia rendszer többletköltségét, másrészt az egyéni megtakarításra is lehetőséget teremthet azoknak, akik fogyasztásuk vagy termelésük időzítésével hozzájárulnak a rendszer működési költségeinek csökkentéséhez.
Nagy lehetőség rejlik a sok kis termelőt és fogyasztót összefogó aggregátorok és energiaközösségek létrejöttében is.
Hazánkban most van kialakulóban ez a gyakorlat, ami többek között a napelemes háztartások rugalmasságának kihasználásában vagy a tervezett menetrendtől való eltérések kiegyenlítésében játszhat szerepet.
Az ingadozó termelést produkáló naperőművek rendszerbe állítása miatt jelentkező hálózati és rendszer-egyensúlytalanságok kiszabályozásában ugyanakkor még a következő évtizedekben is támaszkodnunk kell az ellátásbiztonságot jelentő földgáztüzelésű erőművekre. A földgázra és a földgáztüzelésű villamosenergia-termelésre olyan áthidaló technológiaként tekintünk, ami alapvetően járul hozzá a megújulók rendszerbe illesztéséhez, és a klímaátmenet megvalósításához.
A teljes negyedéves jelentés letölthető a Villamos energia, Megújuló energiák rovatban.
