A napelemekr?l mindenkinek el?ször az üveg alapú,
törékeny és kényes megoldás jut eszébe, azonban nemrég olyat is kifejlesztettek, amelyet hajszálaink köré is tekerhetnénk
Sokszor hallhattuk már, hogy a nap bizony simán szolgáltat elegend? energiát a bolygón található összes eszköz meghajtására, azonban ennek az energiának nagyját nem fogjuk be. A napenergia hasznosításának egyik buktatója, hogy a legtöbbször használt napelemek ridegek, törékenyek. Most azonban osztrák és japán kutatók olyan napelemet alkottak, amelynél nem igazán lesz szükségünk hajlékonyabbra.
A meglep? hajlékonyság titkának nyitja a hihetetlen vékony felépítés: az új napelem ugyanis mindössze 1,9 mikrométer vékony. Az eddigi legvékonyabb napelem nagyjából tízszer ilyen vastag volt, az emberi hajszál pedig majdnem húszszor ilyen vastag. A fém elektróda 115 nanométer, az aktív réteg 200, az átlátszó elektróda 150, az egészet összefogó hajlékony szubsztrát pedig 1400 nanométernyi m?anyag fólia.
Az új napelem ráadásul akár öt éven belül kész lehet a tömeges bevezetésre. Miel?tt valaki felkiált, hogy minden hajszálára kér egyet, gondoljon bele, mit is okozhat egy esetleges fejvakarás. Igaz ugyan az is, hogy a hajlékony napelemek általában jelent?sen alacsonyabb hatásfokkal rendelkeznek, – itt 4,2%-ot elérni, míg a ma elérhet? üveg alapúak 20% körül vannak – azonban azt is számításba kell venni, hogy bizonyos helyeken kizárólag a hajlékony megoldást lehet használni. Emellett fontos, hogy eleddig hallatlanul nagy teljesítmény / súly arányt sikerült elérni: 10 wattot grammonként.
További adatokat a Nature angol nyelv? cikkében találhatnak az érdekl?d?k.
forrás: mobilport
A napelemekr?l mindenkinek el?ször az üveg alapú, törékeny és kényes megoldás jut eszébe, azonban nemrég olyat is kifejlesztettek, amelyet hajszálaink köré is tekerhetnénk
Sokszor hallhattuk már, hogy a nap bizony simán szolgáltat elegend? energiát a bolygón található összes eszköz meghajtására, azonban ennek az energiának nagyját nem fogjuk be. A napenergia hasznosításának egyik buktatója, hogy a legtöbbször használt napelemek ridegek, törékenyek. Most azonban osztrák és japán kutatók olyan napelemet alkottak, amelynél nem igazán lesz szükségünk hajlékonyabbra.
A meglep? hajlékonyság titkának nyitja a hihetetlen vékony felépítés: az új napelem ugyanis mindössze 1,9 mikrométer vékony. Az eddigi legvékonyabb napelem nagyjából tízszer ilyen vastag volt, az emberi hajszál pedig majdnem húszszor ilyen vastag. A fém elektróda 115 nanométer, az aktív réteg 200, az átlátszó elektróda 150, az egészet összefogó hajlékony szubsztrát pedig 1400 nanométernyi m?anyag fólia.
Az új napelem ráadásul akár öt éven belül kész lehet a tömeges bevezetésre. Miel?tt valaki felkiált, hogy minden hajszálára kér egyet, gondoljon bele, mit is okozhat egy esetleges fejvakarás. Igaz ugyan az is, hogy a hajlékony napelemek általában jelent?sen alacsonyabb hatásfokkal rendelkeznek, – itt 4,2%-ot elérni, míg a ma elérhet? üveg alapúak 20% körül vannak – azonban azt is számításba kell venni, hogy bizonyos helyeken kizárólag a hajlékony megoldást lehet használni. Emellett fontos, hogy eleddig hallatlanul nagy teljesítmény / súly arányt sikerült elérni: 10 wattot grammonként.
További adatokat a Nature angol nyelv? cikkében találhatnak az érdekl?d?k.
forrás: mobilport
2012. április 23-án bejelentette a frauenhoferi társaság, hogy a rendszertechnikai alkalmazások központja (AST,
Ilmenau) a TrenneT TSO GmbH-val közösen egy programot fejlesztett ki, amely az átviteli hálózat üzemeltet?inek lehet?vé teszi, a hálózatra betáplálandó megújuló energiatechnológiákkal termelt villamosenergiát az elkövetkez? napra el?re és biztosan meghatározni.
Az EMS-EDM PROPHET elnevezés? energiamenedzsment megoldás a sok egyedi el?rejelzésekb?l állít össze egy összegzett el?rejelzést. A számítási eljárás 15.000 lépésb?l áll. A kiértékelésbe többek között a megújuló energiaforrások természetes ingadozásai és a várható áramszükséglet értékei is belefolynak.
Ez a szoftver a pontos negyedórás el?rejelzésre is képes, közli a frauenhoferi társaság. És abban lesz az átviteli hálózat üzemeltet?inek a segítségére, hogy a megújuló energiákból termelt áramot a lehet? legjobban értékesíthessék az EPEX áramt?zsdén.
Egy ilyen rugalmas szoftvermegoldás nagyon fontos az egyre gyorsabban változó keretfeltételek szempontjából. Az EPEX-en történ? ME-energiák optimális értékesítése növelné a ME-ból kivehet? jövedelmet és csökkentené a kiegészít? (fosszilis) energiák igénybevételét. Másrést segítené a ME illetékeinek csökkentését, amit minden fogyasztó fizet a számlájával.
Ezt a szoftvert mindenki számára hozzáférhet?vé teszik az interneten, mint pl. a Német Átviteli Szolgáltató információs oldalán www.eeg-kwk.net vagy a www.transparency.eex.com.
Lásd még a minapi hírt is itt: „Fotovoltaik-teljesítmény-el?rejelzés: mesterséges inteligencia technikáival a szoláráram betáplálásának el?rejelzéséért” (Bejegyezve vasárnap, 2012. április 1.)
Megjegyzés:
A TenneT TSO GmbH a német átviteli hálózat 4 üzemeltet?jének egyike, akik a biztonságos áramellátásért felel?sek. A német 220 kV és a 380 kV-os feszültségi szintek ennek a 4 üzemeltet?nek a tulajdonában vannak:
- Tennet TSO GmbH, a transpower stromübertragungs gmbh el?dje és az E.ON leányvállalata (anyavállalat TenneT)
- 50Hertz Transmission GmbH, a Vattenfall Europe Transmission el?dje (anyavállalat Elia System Operator)
- Amprion GmbH (RWE, 2009-ig RWE Transportnetz Strom név alatt)
- TransnetBW GmbH (az EnBW leányvállalata)
Az European Energy Exchange (EEX) az energiák és az energiaközeli termékek piactere. Az EEX (ill. maga a t?zsde), mint nyílt-jogi intézmény a német t?zsde törvénynek van alárendelve. A t?zsde azonban jogilag részvénytársaságként m?ködik.
Az EEX-Spotmarkt (EEX Power Spot) 2009-ben lett az új EPEX Spot SE-be átvezetve. Székhelye Párizs és Lipcse. A francia Powernext SA és az EEX AG 50-50%-os tulajdona. Ezen a sem árban sem mennyiségben nem kötött piacon lehet a német, francia, osztrák és a svájci árammal kereskedni. Ugyanakkor a rövidlejáratú portfóliók optimalizálásra is szolgál.
2012.04.07. | Forrás: Fraunhofer Gesellschaft | Michael Debreczeni
